Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Novum Testamentum Graecum Jean 16, 22

Nouveau Testament
Chapitre
Versets
1
Ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα μὴ σκανδαλισθῆτε.

Taûta lelálēka hymîn hína mḕ skandalisthē̂te.

2
ἀποσυναγώγους ποιήσουσιν ὑμᾶς· ἀλλ’ ἔρχεται ὥρα ἵνα πᾶς ὁ ἀποκτείνας ὑμᾶς δόξῃ λατρείαν προσφέρειν τῷ θεῷ.

aposynagṓgous poiḗsousin hymâs: all’ érchetai hṓra hína pâs ho apokteínas hymâs dóxēi latreían prosphérein tō̂i theō̂i.

3
καὶ ταῦτα ποιήσουσιν ὅτι οὐκ ἔγνωσαν τὸν πατέρα οὐδὲ ἐμέ.

kaì taûta poiḗsousin hóti ouk égnōsan tòn patéra oudè emé.

4
ἀλλὰ ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα ὅταν ἔλθῃ ἡ ὥρα αὐτῶν μνημονεύητε αὐτῶν ὅτι ἐγὼ εἶπον ὑμῖν. Ταῦτα δὲ ὑμῖν ἐξ ἀρχῆς οὐκ εἶπον, ὅτι μεθ’ ὑμῶν ἤμην.

allà taûta lelálēka hymîn hína hótan élthēi hē hṓra autō̂n mnēmoneúēte autō̂n hóti egṑ eîpon hymîn. Taûta dè hymîn ex archē̂s ouk eîpon, hóti meth’ hymō̂n ḗmēn.

5
νῦν δὲ ὑπάγω πρὸς τὸν πέμψαντά με, καὶ οὐδεὶς ἐξ ὑμῶν ἐρωτᾷ με, Ποῦ ὑπάγεις;

nŷn dè hypágō pròs tòn pémpsantá me, kaì oudeìs ex hymō̂n erōtā̂i me, Poû hypágeis?

6
ἀλλ’ ὅτι ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἡ λύπη πεπλήρωκεν ὑμῶν τὴν καρδίαν.

all’ hóti taûta lelálēka hymîn hē lýpē peplḗrōken hymō̂n tḕn kardían.

7
ἀλλ’ ἐγὼ τὴν ἀλήθειαν λέγω ὑμῖν, συμφέρει ὑμῖν ἵνα ἐγὼ ἀπέλθω. ἐὰν γὰρ μὴ ἀπέλθω, ὁ παράκλητος οὐκ ἐλεύσεται πρὸς ὑμᾶς· ἐὰν δὲ πορευθῶ, πέμψω αὐτὸν πρὸς ὑμᾶς.

all’ egṑ tḕn alḗtheian légō hymîn, symphérei hymîn hína egṑ apélthō. eàn gàr mḕ apélthō, ho paráklētos ouk eleúsetai pròs hymâs: eàn dè poreuthō̂, pémpsō autòn pròs hymâs.

8
καὶ ἐλθὼν ἐκεῖνος ἐλέγξει τὸν κόσμον περὶ ἁμαρτίας καὶ περὶ δικαιοσύνης καὶ περὶ κρίσεως·

kaì elthṑn ekeînos elénxei tòn kósmon perì hamartías kaì perì dikaiosýnēs kaì perì kríseōs:

9
περὶ ἁμαρτίας μέν, ὅτι οὐ πιστεύουσιν εἰς ἐμέ·

perì hamartías mén, hóti ou pisteúousin eis emé:

10
περὶ δικαιοσύνης δέ, ὅτι πρὸς τὸν πατέρα ὑπάγω καὶ οὐκέτι θεωρεῖτέ με·

perì dikaiosýnēs dé, hóti pròs tòn patéra hypágō kaì oukéti theōreîté me:

11
περὶ δὲ κρίσεως, ὅτι ὁ ἄρχων τοῦ κόσμου τούτου κέκριται.

perì dè kríseōs, hóti ho árchōn toû kósmou toútou kékritai.

12
῎Ετι πολλὰ ἔχω ὑμῖν λέγειν, ἀλλ’ οὐ δύνασθε βαστάζειν ἄρτι·

῎Eti pollà échō hymîn légein, all’ ou dýnasthe bastázein árti:

13
ὅταν δὲ ἔλθῃ ἐκεῖνος, τὸ πνεῦμα τῆς ἀληθείας, ὁδηγήσει ὑμᾶς ἐν τῇ ἀληθείᾳ πάσῃ· οὐ γὰρ λαλήσει ἀφ’ ἑαυτοῦ, ἀλλ’ ὅσα ἀκούσει λαλήσει, καὶ τὰ ἐρχόμενα ἀναγγελεῖ ὑμῖν.

hótan dè élthēi ekeînos, tò pneûma tē̂s alētheías, hodēgḗsei hymâs en tē̂i alētheíāi pásēi: ou gàr lalḗsei aph’ heautoû, all’ hósa akoúsei lalḗsei, kaì tà erchómena anangeleî hymîn.

14
ἐκεῖνος ἐμὲ δοξάσει, ὅτι ἐκ τοῦ ἐμοῦ λήμψεται καὶ ἀναγγελεῖ ὑμῖν.

ekeînos emè doxásei, hóti ek toû emoû lḗmpsetai kaì anangeleî hymîn.

15
πάντα ὅσα ἔχει ὁ πατὴρ ἐμά ἐστιν· διὰ τοῦτο εἶπον ὅτι ἐκ τοῦ ἐμοῦ λαμβάνει καὶ ἀναγγελεῖ ὑμῖν.

pánta hósa échei ho patḕr emá estin: dià toûto eîpon hóti ek toû emoû lambánei kaì anangeleî hymîn.

16
Μικρὸν καὶ οὐκέτι θεωρεῖτέ με, καὶ πάλιν μικρὸν καὶ ὄψεσθέ με.

Mikròn kaì oukéti theōreîté me, kaì pálin mikròn kaì ópsesthé me.

17
εἶπαν οὖν ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ πρὸς ἀλλήλους, Τί ἐστιν τοῦτο ὃ λέγει ἡμῖν, Μικρὸν καὶ οὐ θεωρεῖτέ με, καὶ πάλιν μικρὸν καὶ ὄψεσθέ με; καί, ῞Οτι ὑπάγω πρὸς τὸν πατέρα;

eîpan oûn ek tō̂n mathētō̂n autoû pròs allḗlous, Tí estin toûto hò légei hēmîn, Mikròn kaì ou theōreîté me, kaì pálin mikròn kaì ópsesthé me? kaí, ῞Oti hypágō pròs tòn patéra?

18
ἔλεγον οὖν, Τί ἐστιν τοῦτο [ὃ λέγει], τὸ μικρόν; οὐκ οἴδαμεν τί λαλεῖ.

élegon oûn, Tí estin toûto [hò légei], tò mikrón? ouk oídamen tí laleî.

19
ἔγνω [ὁ] ’Ιησοῦς ὅτι ἤθελον αὐτὸν ἐρωτᾶν, καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Περὶ τούτου ζητεῖτε μετ’ ἀλλήλων ὅτι εἶπον, Μικρὸν καὶ οὐ θεωρεῖτέ με, καὶ πάλιν μικρὸν καὶ ὄψεσθέ με;

égnō [ho] ’Iēsoûs hóti ḗthelon autòn erōtân, kaì eîpen autoîs, Perì toútou zēteîte met’ allḗlōn hóti eîpon, Mikròn kaì ou theōreîté me, kaì pálin mikròn kaì ópsesthé me?

20
ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι κλαύσετε καὶ θρηνήσετε ὑμεῖς, ὁ δὲ κόσμος χαρήσεται· ὑμεῖς λυπηθήσεσθε, ἀλλ’ ἡ λύπη ὑμῶν εἰς χαρὰν γενήσεται.

amḕn amḕn légō hymîn hóti klaúsete kaì thrēnḗsete hymeîs, ho dè kósmos charḗsetai: hymeîs lypēthḗsesthe, all’ hē lýpē hymō̂n eis charàn genḗsetai.

21
ἡ γυνὴ ὅταν τίκτῃ λύπην ἔχει, ὅτι ἦλθεν ἡ ὥρα αὐτῆς· ὅταν δὲ γεννήσῃ τὸ παιδίον, οὐκέτι μνημονεύει τῆς θλίψεως διὰ τὴν χαρὰν ὅτι ἐγεννήθη ἄνθρωπος εἰς τὸν κόσμον.

hē gynḕ hótan tíktēi lýpēn échei, hóti ē̂lthen hē hṓra autē̂s: hótan dè gennḗsēi tò paidíon, oukéti mnēmoneúei tē̂s thlípseōs dià tḕn charàn hóti egennḗthē ánthrōpos eis tòn kósmon.

22
καὶ ὑμεῖς οὖν νῦν μὲν λύπην ἔχετε· πάλιν δὲ ὄψομαι ὑμᾶς, καὶ χαρήσεται ὑμῶν ἡ καρδία, καὶ τὴν χαρὰν ὑμῶν οὐδεὶς αἴρει ἀφ’ ὑμῶν.

kaì hymeîs oûn nŷn mèn lýpēn échete: pálin dè ópsomai hymâs, kaì charḗsetai hymō̂n hē kardía, kaì tḕn charàn hymō̂n oudeìs aírei aph’ hymō̂n.

23
καὶ ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ἐμὲ οὐκ ἐρωτήσετε οὐδέν. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἄν τι αἰτήσητε τὸν πατέρα ἐν τῷ ὀνόματί μου δώσει ὑμῖν.

kaì en ekeínēi tē̂i hēmérāi emè ouk erōtḗsete oudén. amḕn amḕn légō hymîn, án ti aitḗsēte tòn patéra en tō̂i onómatí mou dṓsei hymîn.

24
ἕως ἄρτι οὐκ ᾐτήσατε οὐδὲν ἐν τῷ ὀνόματί μου· αἰτεῖτε καὶ λήμψεσθε, ἵνα ἡ χαρὰ ὑμῶν ᾖ πεπληρωμένη.

héōs árti ouk ēitḗsate oudèn en tō̂i onómatí mou: aiteîte kaì lḗmpsesthe, hína hē charà hymō̂n ē̂i peplērōménē.

25
Ταῦτα ἐν παροιμίαις λελάληκα ὑμῖν· ἔρχεται ὥρα ὅτε οὐκέτι ἐν παροιμίαις λαλήσω ὑμῖν ἀλλὰ παρρησίᾳ περὶ τοῦ πατρὸς ἀπαγγελῶ ὑμῖν.

Taûta en paroimíais lelálēka hymîn: érchetai hṓra hóte oukéti en paroimíais lalḗsō hymîn allà parrēsíāi perì toû patròs apangelō̂ hymîn.

26
ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ἐν τῷ ὀνόματί μου αἰτήσεσθε, καὶ οὐ λέγω ὑμῖν ὅτι ἐγὼ ἐρωτήσω τὸν πατέρα περὶ ὑμῶν·

en ekeínēi tē̂i hēmérāi en tō̂i onómatí mou aitḗsesthe, kaì ou légō hymîn hóti egṑ erōtḗsō tòn patéra perì hymō̂n:

27
αὐτὸς γὰρ ὁ πατὴρ φιλεῖ ὑμᾶς, ὅτι ὑμεῖς ἐμὲ πεφιλήκατε καὶ πεπιστεύκατε ὅτι ἐγὼ παρὰ [τοῦ] θεοῦ ἐξῆλθον.

autòs gàr ho patḕr phileî hymâs, hóti hymeîs emè pephilḗkate kaì pepisteúkate hóti egṑ parà [toû] theoû exē̂lthon.

28
ἐξῆλθον παρὰ τοῦ πατρὸς καὶ ἐλήλυθα εἰς τὸν κόσμον· πάλιν ἀφίημι τὸν κόσμον καὶ πορεύομαι πρὸς τὸν πατέρα.

exē̂lthon parà toû patròs kaì elḗlytha eis tòn kósmon: pálin aphíēmi tòn kósmon kaì poreúomai pròs tòn patéra.

29
Λέγουσιν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, ῎Ιδε νῦν ἐν παρρησίᾳ λαλεῖς, καὶ παροιμίαν οὐδεμίαν λέγεις.

Légousin hoi mathētaì autoû, ῎Ide nŷn en parrēsíāi laleîs, kaì paroimían oudemían légeis.

30
νῦν οἴδαμεν ὅτι οἶδας πάντα καὶ οὐ χρείαν ἔχεις ἵνα τίς σε ἐρωτᾷ· ἐν τούτῳ πιστεύομεν ὅτι ἀπὸ θεοῦ ἐξῆλθες.

nŷn oídamen hóti oîdas pánta kaì ou chreían écheis hína tís se erōtā̂i: en toútōi pisteúomen hóti apò theoû exē̂lthes.

31
ἀπεκρίθη αὐτοῖς ’Ιησοῦς, ῎Αρτι πιστεύετε;

apekríthē autoîs ’Iēsoûs, ῎Arti pisteúete?

32
ἰδοὺ ἔρχεται ὥρα καὶ ἐλήλυθεν ἵνα σκορπισθῆτε ἕκαστος εἰς τὰ ἴδια κἀμὲ μόνον ἀφῆτε· καὶ οὐκ εἰμὶ μόνος, ὅτι ὁ πατὴρ μετ’ ἐμοῦ ἐστιν.

idoù érchetai hṓra kaì elḗlythen hína skorpisthē̂te hékastos eis tà ídia kamè mónon aphē̂te: kaì ouk eimì mónos, hóti ho patḕr met’ emoû estin.

33
ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα ἐν ἐμοὶ εἰρήνην ἔχητε· ἐν τῷ κόσμῳ θλῖψιν ἔχετε, ἀλλὰ θαρσεῖτε, ἐγὼ νενίκηκα τὸν κόσμον.

taûta lelálēka hymîn hína en emoì eirḗnēn échēte: en tō̂i kósmōi thlîpsin échete, allà tharseîte, egṑ neníkēka tòn kósmon.