Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Novum Testamentum Graecum Luc 6, 21

Nouveau Testament
Chapitre
Versets
1
’Εγένετο δὲ ἐν σαββάτῳ διαπορεύεσθαι αὐτὸν διὰ σπορίμων, καὶ ἔτιλλον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ καὶ ἤσθιον τοὺς στάχυας ψώχοντες ταῖς χερσίν.

’Egéneto dè en sabbátōi diaporeúesthai autòn dià sporímōn, kaì étillon hoi mathētaì autoû kaì ḗsthion toùs stáchyas psṓchontes taîs chersín.

2
τινὲς δὲ τῶν Φαρισαίων εἶπαν, Τί ποιεῖτε ὃ οὐκ ἔξεστιν τοῖς σάββασιν;

tinès dè tō̂n Pharisaíōn eîpan, Tí poieîte hò ouk éxestin toîs sábbasin?

3
καὶ ἀποκριθεὶς πρὸς αὐτοὺς εἶπεν ὁ ’Ιησοῦς, Οὐδὲ τοῦτο ἀνέγνωτε ὃ ἐποίησεν Δαυὶδ ὅτε ἐπείνασεν αὐτὸς καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ [ὄντες];

kaì apokritheìs pròs autoùs eîpen ho ’Iēsoûs, Oudè toûto anégnōte hò epoíēsen Dauìd hóte epeínasen autòs kaì hoi met’ autoû [óntes]?

4
[ὡς] εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως λαβὼν ἔφαγεν καὶ ἔδωκεν τοῖς μετ’ αὐτοῦ, οὓς οὐκ ἔξεστιν φαγεῖν εἰ μὴ μόνους τοὺς ἱερεῖς;

[hōs] eisē̂lthen eis tòn oîkon toû theoû kaì toùs ártous tē̂s prothéseōs labṑn éphagen kaì édōken toîs met’ autoû, hoùs ouk éxestin phageîn ei mḕ mónous toùs hiereîs?

5
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, Κύριός ἐστιν τοῦ σαββάτου ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου.

kaì élegen autoîs, Kýriós estin toû sabbátou ho hyiòs toû anthrṓpou.

6
’Εγένετο δὲ ἐν ἑτέρῳ σαββάτῳ εἰσελθεῖν αὐτὸν εἰς τὴν συναγωγὴν καὶ διδάσκειν· καὶ ἦν ἄνθρωπος ἐκεῖ καὶ ἡ χεὶρ αὐτοῦ ἡ δεξιὰ ἦν ξηρά·

’Egéneto dè en hetérōi sabbátōi eiseltheîn autòn eis tḕn synagōgḕn kaì didáskein: kaì ē̂n ánthrōpos ekeî kaì hē cheìr autoû hē dexià ē̂n xērá:

7
παρετηροῦντο δὲ αὐτὸν οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι εἰ ἐν τῷ σαββάτῳ θεραπεύει, ἵνα εὕρωσιν κατηγορεῖν αὐτοῦ.

paretēroûnto dè autòn hoi grammateîs kaì hoi Pharisaîoi ei en tō̂i sabbátōi therapeúei, hína heúrōsin katēgoreîn autoû.

8
αὐτὸς δὲ ᾔδει τοὺς διαλογισμοὺς αὐτῶν, εἶπεν δὲ τῷ ἀνδρὶ τῷ ξηρὰν ἔχοντι τὴν χεῖρα, ῎Εγειρε καὶ στῆθι εἰς τὸ μέσον· καὶ ἀναστὰς ἔστη.

autòs dè ḗidei toùs dialogismoùs autō̂n, eîpen dè tō̂i andrì tō̂i xēràn échonti tḕn cheîra, ῎Egeire kaì stē̂thi eis tò méson: kaì anastàs éstē.

9
εἶπεν δὲ ὁ ’Ιησοῦς πρὸς αὐτούς, ’Επερωτῶ ὑμᾶς, εἰ ἔξεστιν τῷ σαββάτῳ ἀγαθοποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι, ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀπολέσαι;

eîpen dè ho ’Iēsoûs pròs autoús, ’Eperōtō̂ hymâs, ei éxestin tō̂i sabbátōi agathopoiē̂sai ḕ kakopoiē̂sai, psychḕn sō̂sai ḕ apolésai?

10
καὶ περιβλεψάμενος πάντας αὐτοὺς εἶπεν αὐτῷ, ῎Εκτεινον τὴν χεῖρά σου. ὁ δὲ ἐποίησεν, καὶ ἀπεκατεστάθη ἡ χεὶρ αὐτοῦ.

kaì periblepsámenos pántas autoùs eîpen autō̂i, ῎Ekteinon tḕn cheîrá sou. ho dè epoíēsen, kaì apekatestáthē hē cheìr autoû.

11
αὐτοὶ δὲ ἐπλήσθησαν ἀνοίας, καὶ διελάλουν πρὸς ἀλλήλους τί ἂν ποιήσαιεν τῷ ’Ιησοῦ.

autoì dè eplḗsthēsan anoías, kaì dieláloun pròs allḗlous tí àn poiḗsaien tō̂i ’Iēsoû.

12
’Εγένετο δὲ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις ἐξελθεῖν αὐτὸν εἰς τὸ ὄρος προσεύξασθαι, καὶ ἦν διανυκτερεύων ἐν τῇ προσευχῇ τοῦ θεοῦ.

’Egéneto dè en taîs hēmérais taútais exeltheîn autòn eis tò óros proseúxasthai, kaì ē̂n dianyktereúōn en tē̂i proseuchē̂i toû theoû.

13
καὶ ὅτε ἐγένετο ἡμέρα, προσεφώνησεν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, καὶ ἐκλεξάμενος ἀπ’ αὐτῶν δώδεκα, οὓς καὶ ἀποστόλους ὠνόμασεν,

kaì hóte egéneto hēméra, prosephṓnēsen toùs mathētàs autoû, kaì eklexámenos ap’ autō̂n dṓdeka, hoùs kaì apostólous ōnómasen,

14
Σίμωνα, ὃν καὶ ὠνόμασεν Πέτρον, καὶ ’Ανδρέαν τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, καὶ ’Ιάκωβον καὶ ’Ιωάννην καὶ Φίλιππον καὶ Βαρθολομαῖον

Símōna, hòn kaì ōnómasen Pétron, kaì ’Andréan tòn adelphòn autoû, kaì ’Iákōbon kaì ’Iōánnēn kaì Phílippon kaì Bartholomaîon

15
καὶ Μαθθαῖον καὶ θωμᾶν καὶ ’Ιάκωβον ‘Αλφαίου καὶ Σίμωνα τὸν καλούμενον Ζηλωτὴν

kaì Maththaîon kaì thōmân kaì ’Iákōbon ‘Alphaíou kaì Símōna tòn kaloúmenon Zēlōtḕn

16
καὶ ’Ιούδαν ’Ιακώβου καὶ ’Ιούδαν ’Ισκαριώθ, ὃς ἐγένετο προδότης.

kaì ’Ioúdan ’Iakṓbou kaì ’Ioúdan ’Iskariṓth, hòs egéneto prodótēs.

17
Καὶ καταβὰς μετ’ αὐτῶν ἔστη ἐπὶ τόπου πεδινοῦ, καὶ ὄχλος πολὺς μαθητῶν αὐτοῦ, καὶ πλῆθος πολὺ τοῦ λαοῦ ἀπὸ πάσης τῆς ’Ιουδαίας καὶ ’Ιερουσαλὴμ καὶ τῆς παραλίου Τύρου καὶ Σιδῶνος,

Kaì katabàs met’ autō̂n éstē epì tópou pedinoû, kaì óchlos polỳs mathētō̂n autoû, kaì plē̂thos polỳ toû laoû apò pásēs tē̂s ’Ioudaías kaì ’Ierousalḕm kaì tē̂s paralíou Týrou kaì Sidō̂nos,

18
οἳ ἦλθον ἀκοῦσαι αὐτοῦ καὶ ἰαθῆναι ἀπὸ τῶν νόσων αὐτῶν· καὶ οἱ ἐνοχλούμενοι ἀπὸ πνευμάτων ἀκαθάρτων ἐθεραπεύοντο.

hoì ē̂lthon akoûsai autoû kaì iathē̂nai apò tō̂n nósōn autō̂n: kaì hoi enochloúmenoi apò pneumátōn akathártōn etherapeúonto.

19
καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἐζήτουν ἅπτεσθαι αὐτοῦ, ὅτι δύναμις παρ’ αὐτοῦ ἐξήρχετο καὶ ἰᾶτο πάντας.

kaì pâs ho óchlos ezḗtoun háptesthai autoû, hóti dýnamis par’ autoû exḗrcheto kaì iâto pántas.

20
Καὶ αὐτὸς ἐπάρας τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ εἰς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ ἔλεγεν, Μακάριοι οἱ πτωχοί, ὅτι ὑμετέρα ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ.

Kaì autòs epáras toùs ophthalmoùs autoû eis toùs mathētàs autoû élegen, Makárioi hoi ptōchoí, hóti hymetéra estìn hē basileía toû theoû.

21
μακάριοι οἱ πεινῶντες νῦν, ὅτι χορτασθήσεσθε. μακάριοι οἱ κλαίοντες νῦν, ὅτι γελάσετε.

makárioi hoi peinō̂ntes nŷn, hóti chortasthḗsesthe. makárioi hoi klaíontes nŷn, hóti gelásete.

22
μακάριοί ἐστε ὅταν μισήσωσιν ὑμᾶς οἱ ἄνθρωποι, καὶ ὅταν ἀφορίσωσιν ὑμᾶς καὶ ὀνειδίσωσιν καὶ ἐκβάλωσιν τὸ ὄνομα ὑμῶν ὡς πονηρὸν ἕνεκα τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου·

makárioí este hótan misḗsōsin hymâs hoi ánthrōpoi, kaì hótan aphorísōsin hymâs kaì oneidísōsin kaì ekbálōsin tò ónoma hymō̂n hōs ponēròn héneka toû hyioû toû anthrṓpou:

23
χάρητε ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ καὶ σκιρτήσατε, ἰδοὺ γὰρ ὁ μισθὸς ὑμῶν πολὺς ἐν τῷ οὐρανῷ· κατὰ τὰ αὐτὰ γὰρ ἐποίουν τοῖς προφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν.

chárēte en ekeínēi tē̂i hēmérāi kaì skirtḗsate, idoù gàr ho misthòs hymō̂n polỳs en tō̂i ouranō̂i: katà tà autà gàr epoíoun toîs prophḗtais hoi patéres autō̂n.

24
Πλὴν οὐαὶ ὑμῖν τοῖς πλουσίοις, ὅτι ἀπέχετε τὴν παράκλησιν ὑμῶν.

Plḕn ouaì hymîn toîs plousíois, hóti apéchete tḕn paráklēsin hymō̂n.

25
οὐαὶ ὑμῖν, οἱ ἐμπεπλησμένοι νῦν, ὅτι πεινάσετε. οὐαί, οἱ γελῶντες νῦν, ὅτι πενθήσετε καὶ κλαύσετε.

ouaì hymîn, hoi empeplēsménoi nŷn, hóti peinásete. ouaí, hoi gelō̂ntes nŷn, hóti penthḗsete kaì klaúsete.

26
οὐαὶ ὅταν ὑμᾶς καλῶς εἴπωσιν πάντες οἱ ἄνθρωποι, κατὰ τὰ αὐτὰ γὰρ ἐποίουν τοῖς ψευδοπροφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν.

ouaì hótan hymâs kalō̂s eípōsin pántes hoi ánthrōpoi, katà tà autà gàr epoíoun toîs pseudoprophḗtais hoi patéres autō̂n.

27
’Αλλὰ ὑμῖν λέγω τοῖς ἀκούουσιν, ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν, καλῶς ποιεῖτε τοῖς μισοῦσιν ὑμᾶς,

’Allà hymîn légō toîs akoúousin, agapâte toùs echthroùs hymō̂n, kalō̂s poieîte toîs misoûsin hymâs,

28
εὐλογεῖτε τοὺς καταρωμένους ὑμᾶς, προσεύχεσθε περὶ τῶν ἐπηρεαζόντων ὑμᾶς.

eulogeîte toùs katarōménous hymâs, proseúchesthe perì tō̂n epēreazóntōn hymâs.

29
τῷ τύπτοντί σε ἐπὶ τὴν σιαγόνα πάρεχε καὶ τὴν ἄλλην, καὶ ἀπὸ τοῦ αἴροντός σου τὸ ἱμάτιον καὶ τὸν χιτῶνα μὴ κωλύσῃς.

tō̂i týptontí se epì tḕn siagóna páreche kaì tḕn állēn, kaì apò toû aírontós sou tò himátion kaì tòn chitō̂na mḕ kōlýsēis.

30
παντὶ αἰτοῦντί σε δίδου, καὶ ἀπὸ τοῦ αἴροντος τὰ σὰ μὴ ἀπαίτει.

pantì aitoûntí se dídou, kaì apò toû aírontos tà sà mḕ apaítei.

31
καὶ καθὼς θέλετε ἵνα ποιῶσιν ὑμῖν οἱ ἄνθρωποι, ποιεῖτε αὐτοῖς ὁμοίως.

kaì kathṑs thélete hína poiō̂sin hymîn hoi ánthrōpoi, poieîte autoîs homoíōs.

32
καὶ εἰ ἀγαπᾶτε τοὺς ἀγαπῶντας ὑμᾶς, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; καὶ γὰρ οἱ ἁμαρτωλοὶ τοὺς ἀγαπῶντας αὐτοὺς ἀγαπῶσιν.

kaì ei agapâte toùs agapō̂ntas hymâs, poía hymîn cháris estín? kaì gàr hoi hamartōloì toùs agapō̂ntas autoùs agapō̂sin.

33
καὶ [γὰρ] ἐὰν ἀγαθοποιῆτε τοὺς ἀγαθοποιοῦντας ὑμᾶς, ποία ὑμῖν χάρις ἐστίν; καὶ οἱ ἁμαρτωλοὶ τὸ αὐτὸ ποιοῦσιν.

kaì [gàr] eàn agathopoiē̂te toùs agathopoioûntas hymâs, poía hymîn cháris estín? kaì hoi hamartōloì tò autò poioûsin.

34
καὶ ἐὰν δανίσητε παρ’ ὧν ἐλπίζετε λαβεῖν, ποία ὑμῖν χάρις [ἐστίν]; καὶ ἁμαρτωλοὶ ἁμαρτωλοῖς δανείζουσιν ἵνα ἀπολάβωσιν τὰ ἴσα.

kaì eàn danísēte par’ hō̂n elpízete labeîn, poía hymîn cháris [estín]? kaì hamartōloì hamartōloîs daneízousin hína apolábōsin tà ísa.

35
πλὴν ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν καὶ ἀγαθοποιεῖτε καὶ δανείζετε μηδὲν ἀπελπίζοντες· καὶ ἔσται ὁ μισθὸς ὑμῶν πολύς, καὶ ἔσεσθε υἱοὶ ὑψίστου, ὅτι αὐτὸς χρηστός ἐστιν ἐπὶ τοὺς ἀχαρίστους καὶ πονηρούς.

plḕn agapâte toùs echthroùs hymō̂n kaì agathopoieîte kaì daneízete mēdèn apelpízontes: kaì éstai ho misthòs hymō̂n polýs, kaì ésesthe hyioì hypsístou, hóti autòs chrēstós estin epì toùs acharístous kaì ponēroús.

36
Γίνεσθε οἰκτίρμονες καθὼς [καὶ] ὁ πατὴρ ὑμῶν οἰκτίρμων ἐστίν.

Gínesthe oiktírmones kathṑs [kaì] ho patḕr hymō̂n oiktírmōn estín.

37
Καὶ μὴ κρίνετε, καὶ οὐ μὴ κριθῆτε· καὶ μὴ καταδικάζετε, καὶ οὐ μὴ καταδικασθῆτε. ἀπολύετε, καὶ ἀπολυθήσεσθε·

Kaì mḕ krínete, kaì ou mḕ krithē̂te: kaì mḕ katadikázete, kaì ou mḕ katadikasthē̂te. apolýete, kaì apolythḗsesthe:

38
δίδοτε, καὶ δοθήσεται ὑμῖν· μέτρον καλὸν πεπιεσμένον σεσαλευμένον ὑπερεκχυννόμενον δώσουσιν εἰς τὸν κόλπον ὑμῶν· ᾧ γὰρ μέτρῳ μετρεῖτε ἀντιμετρηθήσεται ὑμῖν.

dídote, kaì dothḗsetai hymîn: métron kalòn pepiesménon sesaleuménon hyperekchynnómenon dṓsousin eis tòn kólpon hymō̂n: hō̂i gàr métrōi metreîte antimetrēthḗsetai hymîn.

39
Εἶπεν δὲ καὶ παραβολὴν αὐτοῖς· Μήτι δύναται τυφλὸς τυφλὸν ὁδηγεῖν; οὐχὶ ἀμφότεροι εἰς βόθυνον ἐμπεσοῦνται;

Eîpen dè kaì parabolḕn autoîs: Mḗti dýnatai typhlòs typhlòn hodēgeîn? ouchì amphóteroi eis bóthynon empesoûntai?

40
οὐκ ἔστιν μαθητὴς ὑπὲρ τὸν διδάσκαλον, κατηρτισμένος δὲ πᾶς ἔσται ὡς ὁ διδάσκαλος αὐτοῦ.

ouk éstin mathētḕs hypèr tòn didáskalon, katērtisménos dè pâs éstai hōs ho didáskalos autoû.

41
Τί δὲ βλέπεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου, τὴν δὲ δοκὸν τὴν ἐν τῷ ἰδίῳ ὀφθαλμῷ οὐ κατανοεῖς;

Tí dè blépeis tò kárphos tò en tō̂i ophthalmō̂i toû adelphoû sou, tḕn dè dokòn tḕn en tō̂i idíōi ophthalmō̂i ou katanoeîs?

42
πῶς δύνασαι λέγειν τῷ ἀδελφῷ σου, ’Αδελφέ, ἄφες ἐκβάλω τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σου, αὐτὸς τὴν ἐν τῷ ὀφθαλμῷ σοῦ δοκὸν οὐ βλέπων; ὑποκριτά, ἔκβαλε πρῶτον τὴν δοκὸν ἐκ τοῦ ὀφθαλμοῦ σοῦ, καὶ τότε διαβλέψεις τὸ κάρφος τὸ ἐν τῷ ὀφθαλμῷ τοῦ ἀδελφοῦ σου ἐκβαλεῖν.

pō̂s dýnasai légein tō̂i adelphō̂i sou, ’Adelphé, áphes ekbálō tò kárphos tò en tō̂i ophthalmō̂i sou, autòs tḕn en tō̂i ophthalmō̂i soû dokòn ou blépōn? hypokritá, ékbale prō̂ton tḕn dokòn ek toû ophthalmoû soû, kaì tóte diablépseis tò kárphos tò en tō̂i ophthalmō̂i toû adelphoû sou ekbaleîn.

43
Οὐ γάρ ἐστιν δένδρον καλὸν ποιοῦν καρπὸν σαπρόν, οὐδὲ πάλιν δένδρον σαπρὸν ποιοῦν καρπὸν καλόν.

Ou gár estin déndron kalòn poioûn karpòn saprón, oudè pálin déndron sapròn poioûn karpòn kalón.

44
ἕκαστον γὰρ δένδρον ἐκ τοῦ ἰδίου καρποῦ γινώσκεται· οὐ γὰρ ἐξ ἀκανθῶν συλλέγουσιν σῦκα, οὐδὲ ἐκ βάτου σταφυλὴν τρυγῶσιν.

hékaston gàr déndron ek toû idíou karpoû ginṓsketai: ou gàr ex akanthō̂n syllégousin sŷka, oudè ek bátou staphylḕn trygō̂sin.

45
ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ τῆς καρδίας προφέρει τὸ ἀγαθόν, καὶ ὁ πονηρὸς ἐκ τοῦ πονηροῦ προφέρει τὸ πονηρόν· ἐκ γὰρ περισσεύματος καρδίας λαλεῖ τὸ στόμα αὐτοῦ.

ho agathòs ánthrōpos ek toû agathoû thēsauroû tē̂s kardías prophérei tò agathón, kaì ho ponēròs ek toû ponēroû prophérei tò ponērón: ek gàr perisseúmatos kardías laleî tò stóma autoû.

46
Τί δέ με καλεῖτε, Κύριε κύριε, καὶ οὐ ποιεῖτε ἃ λέγω;

Tí dé me kaleîte, Kýrie kýrie, kaì ou poieîte hà légō?

47
πᾶς ὁ ἐρχόμενος πρός με καὶ ἀκούων μου τῶν λόγων καὶ ποιῶν αὐτούς, ὑποδείξω ὑμῖν τίνι ἐστὶν ὅμοιος·

pâs ho erchómenos prós me kaì akoúōn mou tō̂n lógōn kaì poiō̂n autoús, hypodeíxō hymîn tíni estìn hómoios:

48
ὅμοιός ἐστιν ἀνθρώπῳ οἰκοδομοῦντι οἰκίαν ὃς ἔσκαψεν καὶ ἐβάθυνεν καὶ ἔθηκεν θεμέλιον ἐπὶ τὴν πέτραν· πλημμύρης δὲ γενομένης προσέρηξεν ὁ ποταμὸς τῇ οἰκίᾳ ἐκείνῃ, καὶ οὐκ ἴσχυσεν σαλεῦσαι αὐτὴν διὰ τὸ καλῶς οἰκοδομῆσθαι αὐτήν.

hómoiós estin anthrṓpōi oikodomoûnti oikían hòs éskapsen kaì ebáthynen kaì éthēken themélion epì tḕn pétran: plēmmýrēs dè genoménēs prosérēxen ho potamòs tē̂i oikíāi ekeínēi, kaì ouk íschysen saleûsai autḕn dià tò kalō̂s oikodomē̂sthai autḗn.

49
ὁ δὲ ἀκούσας καὶ μὴ ποιήσας ὅμοιός ἐστιν ἀνθρώπῳ οἰκοδομήσαντι οἰκίαν ἐπὶ τὴν γῆν χωρὶς θεμελίου, ᾗ προσέρηξεν ὁ ποταμός, καὶ εὐθὺς συνέπεσεν, καὶ ἐγένετο τὸ ῥῆγμα τῆς οἰκίας ἐκείνης μέγα.

ho dè akoúsas kaì mḕ poiḗsas hómoiós estin anthrṓpōi oikodomḗsanti oikían epì tḕn gē̂n chōrìs themelíou, hē̂i prosérēxen ho potamós, kaì euthỳs synépesen, kaì egéneto tò rhē̂gma tē̂s oikías ekeínēs méga.