Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Daniel (Th) 10, 5

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
’Εν ἔτει τρίτῳ Κύρου βασιλέως Περσῶν λόγος ἀπεκαλύϕθη τῷ Δανιηλ, οὗ τὸ ὄνομα ἐπεκλήθη Βαλτασαρ, καὶ ἀληθινὸς ὁ λόγος, καὶ δύναμις μεγάλη καὶ σύνεσις ἐδόθη αὐτῷ ἐν τῇ ὀπτασίᾳ.

’En étei trítōi Kýrou basiléōs Persō̂n lógos apekalýphthē tō̂i Daniēl, hoû tò ónoma epeklḗthē Baltasar, kaì alēthinòs ho lógos, kaì dýnamis megálē kaì sýnesis edóthē autō̂i en tē̂i optasíāi.

2
ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις ἐγὼ Δανιηλ ἤμην πενθῶν τρεῖς ἑβδομάδας ἡμερῶν·

en taîs hēmérais ekeínais egṑ Daniēl ḗmēn penthō̂n treîs hebdomádas hēmerō̂n:

3
ἄρτον ἐπιθυμιῶν οὐκ ἔϕαγον, καὶ κρέας καὶ οἶνος οὐκ εἰσῆλθεν εἰς τὸ στόμα μου, καὶ ἄλειμμα οὐκ ἠλειψάμην ἕως πληρώσεως τριῶν ἑβδομάδων ἡμερῶν.

árton epithymiō̂n ouk éphagon, kaì kréas kaì oînos ouk eisē̂lthen eis tò stóma mou, kaì áleimma ouk ēleipsámēn héōs plērṓseōs triō̂n hebdomádōn hēmerō̂n.

4
ἐν ἡμέρᾳ εἰκοστῇ καὶ τετάρτῃ τοῦ μηνὸς τοῦ πρώτου, καὶ ἐγὼ ἤμην ἐχόμενα τοῦ ποταμοῦ τοῦ μεγάλου, αὐτός ἐστιν Εδδεκελ,

en hēmérāi eikostē̂i kaì tetártēi toû mēnòs toû prṓtou, kaì egṑ ḗmēn echómena toû potamoû toû megálou, autós estin Eddekel,

5
καὶ ἦρα τοὺς ὀϕθαλμούς μου καὶ εἶδον καὶ ἰδοὺ ἀνὴρ εἷς ἐνδεδυμένος βαδδιν, καὶ ἡ ὀσϕὺς αὐτοῦ περιεζωσμένη ἐν χρυσίῳ Ωϕαζ,

kaì ē̂ra toùs ophthalmoús mou kaì eîdon kaì idoù anḕr heîs endedyménos baddin, kaì hē osphỳs autoû periezōsménē en chrysíōi Ōphaz,

6
καὶ τὸ σῶμα αὐτοῦ ὡσεὶ θαρσις, καὶ τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ὡσεὶ ὅρασις ἀστραπῆς, καὶ οἱ ὀϕθαλμοὶ αὐτοῦ ὡσεὶ λαμπάδες πυρός, καὶ οἱ βραχίονες αὐτοῦ καὶ τὰ σκέλη ὡς ὅρασις χαλκοῦ στίλβοντος, καὶ ἡ ϕωνὴ τῶν λόγων αὐτοῦ ὡς ϕωνὴ ὄχλου.

kaì tò sō̂ma autoû hōseì tharsis, kaì tò prósōpon autoû hōseì hórasis astrapē̂s, kaì hoi ophthalmoì autoû hōseì lampádes pyrós, kaì hoi brachíones autoû kaì tà skélē hōs hórasis chalkoû stílbontos, kaì hē phōnḕ tō̂n lógōn autoû hōs phōnḕ óchlou.

7
καὶ εἶδον ἐγὼ Δανιηλ μόνος τὴν ὀπτασίαν, καὶ οἱ ἄνδρες οἱ μετ’ ἐμοῦ οὐκ εἶδον τὴν ὀπτασίαν, ἀλλ’ ἢ ἔκστασις μεγάλη ἐπέπεσεν ἐπ’ αὐτούς, καὶ ἔϕυγον ἐν ϕόβῳ·

kaì eîdon egṑ Daniēl mónos tḕn optasían, kaì hoi ándres hoi met’ emoû ouk eîdon tḕn optasían, all’ ḕ ékstasis megálē epépesen ep’ autoús, kaì éphygon en phóbōi:

8
καὶ ἐγὼ ὑπελείϕθην μόνος καὶ εἶδον τὴν ὀπτασίαν τὴν μεγάλην ταύτην, καὶ οὐχ ὑπελείϕθη ἐν ἐμοὶ ἰσχύς, καὶ ἡ δόξα μου μετεστράϕη εἰς διαϕθοράν, καὶ οὐκ ἐκράτησα ἰσχύος.

kaì egṑ hypeleíphthēn mónos kaì eîdon tḕn optasían tḕn megálēn taútēn, kaì ouch hypeleíphthē en emoì ischýs, kaì hē dóxa mou metestráphē eis diaphthorán, kaì ouk ekrátēsa ischýos.

9
καὶ ἤκουσα τὴν ϕωνὴν τῶν λόγων αὐτοῦ καὶ ἐν τῷ ἀκοῦσαί με αὐτοῦ ἤμην κατανενυγμένος, καὶ τὸ πρόσωπόν μου ἐπὶ τὴν γῆν.

kaì ḗkousa tḕn phōnḕn tō̂n lógōn autoû kaì en tō̂i akoûsaí me autoû ḗmēn katanenygménos, kaì tò prósōpón mou epì tḕn gē̂n.

10
καὶ ἰδοὺ χεὶρ ἁπτομένη μου καὶ ἤγειρέν με ἐπὶ τὰ γόνατά μου.

kaì idoù cheìr haptoménē mou kaì ḗgeirén me epì tà gónatá mou.

11
καὶ εἶπεν πρός με Δανιηλ ἀνὴρ ἐπιθυμιῶν, σύνες ἐν τοῖς λόγοις, οἷς ἐγὼ λαλῶ πρὸς σέ, καὶ στῆθι ἐπὶ τῇ στάσει σου, ὅτι νῦν ἀπεστάλην πρὸς σέ. καὶ ἐν τῷ λαλῆσαι αὐτὸν πρός με τὸν λόγον τοῦτον ἀνέστην ἔντρομος.

kaì eîpen prós me Daniēl anḕr epithymiō̂n, sýnes en toîs lógois, hoîs egṑ lalō̂ pròs sé, kaì stē̂thi epì tē̂i stásei sou, hóti nŷn apestálēn pròs sé. kaì en tō̂i lalē̂sai autòn prós me tòn lógon toûton anéstēn éntromos.

12
καὶ εἶπεν πρός με Μὴ ϕοβοῦ, Δανιηλ· ὅτι ἀπὸ τῆς πρώτης ἡμέρας, ἧς ἔδωκας τὴν καρδίαν σου τοῦ συνιέναι καὶ κακωθῆναι ἐναντίον τοῦ θεοῦ σου, ἠκούσθησαν οἱ λόγοι σου, καὶ ἐγὼ ἦλθον ἐν τοῖς λόγοις σου.

kaì eîpen prós me Mḕ phoboû, Daniēl: hóti apò tē̂s prṓtēs hēméras, hē̂s édōkas tḕn kardían sou toû syniénai kaì kakōthē̂nai enantíon toû theoû sou, ēkoústhēsan hoi lógoi sou, kaì egṑ ē̂lthon en toîs lógois sou.

13
καὶ ὁ ἄρχων βασιλείας Περσῶν εἱστήκει ἐξ ἐναντίας μου εἴκοσι καὶ μίαν ἡμέραν, καὶ ἰδοὺ Μιχαηλ εἷς τῶν ἀρχόντων τῶν πρώτων ἦλθεν βοηθῆσαί μοι, καὶ αὐτὸν κατέλιπον ἐκεῖ μετὰ τοῦ ἄρχοντος βασιλείας Περσῶν

kaì ho árchōn basileías Persō̂n heistḗkei ex enantías mou eíkosi kaì mían hēméran, kaì idoù Michaēl heîs tō̂n archóntōn tō̂n prṓtōn ē̂lthen boēthē̂saí moi, kaì autòn katélipon ekeî metà toû árchontos basileías Persō̂n

14
καὶ ἦλθον συνετίσαι σε ὅσα ἀπαντήσεται τῷ λαῷ σου ἐπ’ ἐσχάτων τῶν ἡμερῶν, ὅτι ἔτι ἡ ὅρασις εἰς ἡμέρας.

kaì ē̂lthon synetísai se hósa apantḗsetai tō̂i laō̂i sou ep’ eschátōn tō̂n hēmerō̂n, hóti éti hē hórasis eis hēméras.

15
καὶ ἐν τῷ λαλῆσαι αὐτὸν μετ’ ἐμοῦ κατὰ τοὺς λόγους τούτους ἔδωκα τὸ πρόσωπόν μου ἐπὶ τὴν γῆν καὶ κατενύγην.

kaì en tō̂i lalē̂sai autòn met’ emoû katà toùs lógous toútous édōka tò prósōpón mou epì tḕn gē̂n kaì katenýgēn.

16
καὶ ἰδοὺ ὡς ὁμοίωσις υἱοῦ ἀνθρώπου ἥψατο τῶν χειλέων μου· καὶ ἤνοιξα τὸ στόμα μου καὶ ἐλάλησα καὶ εἶπα πρὸς τὸν ἑστῶτα ἐναντίον ἐμοῦ Κύριε, ἐν τῇ ὀπτασίᾳ σου ἐστράϕη τὰ ἐντός μου ἐν ἐμοί, καὶ οὐκ ἔσχον ἰσχύν·

kaì idoù hōs homoíōsis hyioû anthrṓpou hḗpsato tō̂n cheiléōn mou: kaì ḗnoixa tò stóma mou kaì elálēsa kaì eîpa pròs tòn hestō̂ta enantíon emoû Kýrie, en tē̂i optasíāi sou estráphē tà entós mou en emoí, kaì ouk éschon ischýn:

17
καὶ πῶς δυνήσεται ὁ παῖς σου, κύριε, λαλῆσαι μετὰ τοῦ κυρίου μου τούτου; καὶ ἐγὼ ἀπὸ τοῦ νῦν οὐ στήσεται ἐν ἐμοὶ ἰσχύς, καὶ πνοὴ οὐχ ὑπελείϕθη ἐν ἐμοί.

kaì pō̂s dynḗsetai ho paîs sou, kýrie, lalē̂sai metà toû kyríou mou toútou? kaì egṑ apò toû nŷn ou stḗsetai en emoì ischýs, kaì pnoḕ ouch hypeleíphthē en emoí.

18
καὶ προσέθετο καὶ ἥψατό μου ὡς ὅρασις ἀνθρώπου καὶ ἐνίσχυσέν με

kaì prosétheto kaì hḗpsató mou hōs hórasis anthrṓpou kaì eníschysén me

19
καὶ εἶπέν μοι Μὴ ϕοβοῦ, ἀνὴρ ἐπιθυμιῶν, εἰρήνη σοι· ἀνδρίζου καὶ ἴσχυε. καὶ ἐν τῷ λαλῆσαι αὐτὸν μετ’ ἐμοῦ ἴσχυσα καὶ εἶπα Λαλείτω ὁ κύριός μου, ὅτι ἐνίσχυσάς με.

kaì eîpén moi Mḕ phoboû, anḕr epithymiō̂n, eirḗnē soi: andrízou kaì íschye. kaì en tō̂i lalē̂sai autòn met’ emoû íschysa kaì eîpa Laleítō ho kýriós mou, hóti eníschysás me.

20
καὶ εἶπεν Εἰ οἶδας ἵνα τί ἦλθον πρὸς σέ; καὶ νῦν ἐπιστρέψω τοῦ πολεμῆσαι μετὰ ἄρχοντος Περσῶν· καὶ ἐγὼ ἐξεπορευόμην, καὶ ὁ ἄρχων τῶν ‘Ελλήνων ἤρχετο.

kaì eîpen Ei oîdas hína tí ē̂lthon pròs sé? kaì nŷn epistrépsō toû polemē̂sai metà árchontos Persō̂n: kaì egṑ exeporeuómēn, kaì ho árchōn tō̂n ‘Ellḗnōn ḗrcheto.

21
ἀλλ’ ἢ ἀναγγελῶ σοι τὸ ἐντεταγμένον ἐν γραϕῇ ἀληθείας, καὶ οὐκ ἔστιν εἷς ἀντεχόμενος μετ’ ἐμοῦ περὶ τούτων ἀλλ’ ἢ Μιχαηλ ὁ ἄρχων ὑμῶν·

all’ ḕ anangelō̂ soi tò entetagménon en graphē̂i alētheías, kaì ouk éstin heîs antechómenos met’ emoû perì toútōn all’ ḕ Michaēl ho árchōn hymō̂n: