Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Esther 6, 6

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
‘Ο δὲ κύριος ἀπέστησεν τὸν ὕπνον ἀπὸ τοῦ βασιλέως τὴν νύκτα ἐκείνην, καὶ εἶπεν τῷ διδασκάλῳ αὐτοῦ εἰσϕέρειν γράμματα μνημόσυνα τῶν ἡμερῶν ἀναγινώσκειν αὐτῷ.

‘O dè kýrios apéstēsen tòn hýpnon apò toû basiléōs tḕn nýkta ekeínēn, kaì eîpen tō̂i didaskálōi autoû eisphérein grámmata mnēmósyna tō̂n hēmerō̂n anaginṓskein autō̂i.

2
εὗρεν δὲ τὰ γράμματα τὰ γραϕέντα περὶ Μαρδοχαίου, ὡς ἀπήγγειλεν τῷ βασιλεῖ περὶ τῶν δύο εὐνούχων τοῦ βασιλέως ἐν τῷ ϕυλάσσειν αὐτοὺς καὶ ζητῆσαι ἐπιβαλεῖν τὰς χεῖρας ’Αρταξέρξῃ.

heûren dè tà grámmata tà graphénta perì Mardochaíou, hōs apḗngeilen tō̂i basileî perì tō̂n dýo eunoúchōn toû basiléōs en tō̂i phylássein autoùs kaì zētē̂sai epibaleîn tàs cheîras ’Artaxérxēi.

3
εἶπεν δὲ ὁ βασιλεύς Τίνα δόξαν ἢ χάριν ἐποιήσαμεν τῷ Μαρδοχαίῳ; καὶ εἶπαν οἱ διάκονοι τοῦ βασιλέως Οὐκ ἐποίησας αὐτῷ οὐδέν.

eîpen dè ho basileús Tína dóxan ḕ chárin epoiḗsamen tō̂i Mardochaíōi? kaì eîpan hoi diákonoi toû basiléōs Ouk epoíēsas autō̂i oudén.

4
ἐν δὲ τῷ πυνθάνεσθαι τὸν βασιλέα περὶ τῆς εὐνοίας Μαρδοχαίου ἰδοὺ Αμαν ἐν τῇ αὐλῇ· εἶπεν δὲ ὁ βασιλεύς Τίς ἐν τῇ αὐλῇ; ὁ δὲ Αμαν εἰσῆλθεν εἰπεῖν τῷ βασιλεῖ κρεμάσαι τὸν Μαρδοχαῖον ἐπὶ τῷ ξύλῳ, ᾧ ἡτοίμασεν.

en dè tō̂i pynthánesthai tòn basiléa perì tē̂s eunoías Mardochaíou idoù Aman en tē̂i aulē̂i: eîpen dè ho basileús Tís en tē̂i aulē̂i? ho dè Aman eisē̂lthen eipeîn tō̂i basileî kremásai tòn Mardochaîon epì tō̂i xýlōi, hō̂i hētoímasen.

5
καὶ εἶπαν οἱ διάκονοι τοῦ βασιλέως ’Ιδοὺ Αμαν ἕστηκεν ἐν τῇ αὐλῇ· καὶ εἶπεν ὁ βασιλεύς Καλέσατε αὐτόν.

kaì eîpan hoi diákonoi toû basiléōs ’Idoù Aman héstēken en tē̂i aulē̂i: kaì eîpen ho basileús Kalésate autón.

6
εἶπεν δὲ ὁ βασιλεὺς τῷ Αμαν Τί ποιήσω τῷ ἀνθρώπῳ, ὃν ἐγὼ θέλω δοξάσαι; εἶπεν δὲ ἐν ἑαυτῷ Αμαν Τίνα θέλει ὁ βασιλεὺς δοξάσαι εἰ μὴ ἐμέ;

eîpen dè ho basileùs tō̂i Aman Tí poiḗsō tō̂i anthrṓpōi, hòn egṑ thélō doxásai? eîpen dè en heautō̂i Aman Tína thélei ho basileùs doxásai ei mḕ emé?

7
εἶπεν δὲ πρὸς τὸν βασιλέα ῎Ανθρωπον, ὃν ὁ βασιλεὺς θέλει δοξάσαι,

eîpen dè pròs tòn basiléa ῎Anthrōpon, hòn ho basileùs thélei doxásai,

8
ἐνεγκάτωσαν οἱ παῖδες τοῦ βασιλέως στολὴν βυσσίνην, ἣν ὁ βασιλεὺς περιβάλλεται, καὶ ἵππον, ἐϕ’ ὃν ὁ βασιλεὺς ἐπιβαίνει,

enenkátōsan hoi paîdes toû basiléōs stolḕn byssínēn, hḕn ho basileùs peribálletai, kaì híppon, eph’ hòn ho basileùs epibaínei,

9
καὶ δότω ἑνὶ τῶν ϕίλων τοῦ βασιλέως τῶν ἐνδόξων καὶ στολισάτω τὸν ἄνθρωπον, ὃν ὁ βασιλεὺς ἀγαπᾷ, καὶ ἀναβιβασάτω αὐτὸν ἐπὶ τὸν ἵππον καὶ κηρυσσέτω διὰ τῆς πλατείας τῆς πόλεως λέγων Οὕτως ἔσται παντὶ ἀνθρώπῳ, ὃν ὁ βασιλεὺς δοξάζει.

kaì dótō henì tō̂n phílōn toû basiléōs tō̂n endóxōn kaì stolisátō tòn ánthrōpon, hòn ho basileùs agapā̂i, kaì anabibasátō autòn epì tòn híppon kaì kēryssétō dià tē̂s plateías tē̂s póleōs légōn Hoútōs éstai pantì anthrṓpōi, hòn ho basileùs doxázei.

10
εἶπεν δὲ ὁ βασιλεὺς τῷ Αμαν Καθὼς ἐλάλησας, οὕτως ποίησον τῷ Μαρδοχαίῳ τῷ Ιουδαίῳ τῷ θεραπεύοντι ἐν τῇ αὐλῇ, καὶ μὴ παραπεσάτω σου λόγος ὧν ἐλάλησας.

eîpen dè ho basileùs tō̂i Aman Kathṑs elálēsas, hoútōs poíēson tō̂i Mardochaíōi tō̂i Ioudaíōi tō̂i therapeúonti en tē̂i aulē̂i, kaì mḕ parapesátō sou lógos hō̂n elálēsas.

11
ἔλαβεν δὲ Αμαν τὴν στολὴν καὶ τὸν ἵππον καὶ ἐστόλισεν τὸν Μαρδοχαῖον καὶ ἀνεβίβασεν αὐτὸν ἐπὶ τὸν ἵππον καὶ διῆλθεν διὰ τῆς πλατείας τῆς πόλεως καὶ ἐκήρυσσεν λέγων Οὕτως ἔσται παντὶ ἀνθρώπῳ, ὃν ὁ βασιλεὺς θέλει δοξάσαι.

élaben dè Aman tḕn stolḕn kaì tòn híppon kaì estólisen tòn Mardochaîon kaì anebíbasen autòn epì tòn híppon kaì diē̂lthen dià tē̂s plateías tē̂s póleōs kaì ekḗryssen légōn Hoútōs éstai pantì anthrṓpōi, hòn ho basileùs thélei doxásai.

12
ἐπέστρεψεν δὲ ὁ Μαρδοχαῖος εἰς τὴν αὐλήν, Αμαν δὲ ὑπέστρεψεν εἰς τὰ ἴδια λυπούμενος κατὰ κεϕαλῆς.

epéstrepsen dè ho Mardochaîos eis tḕn aulḗn, Aman dè hypéstrepsen eis tà ídia lypoúmenos katà kephalē̂s.

13
καὶ διηγήσατο Αμαν τὰ συμβεβηκότα αὐτῷ Ζωσαρα τῇ γυναικὶ αὐτοῦ καὶ τοῖς ϕίλοις, καὶ εἶπαν πρὸς αὐτὸν οἱ ϕίλοι καὶ ἡ γυνή Εἰ ἐκ γένους Ιουδαίων Μαρδοχαῖος, ἦρξαι ταπεινοῦσθαι ἐνώπιον αὐτοῦ, πεσὼν πεσῇ· οὐ μὴ δύνῃ αὐτὸν ἀμύνασθαι, ὅτι θεὸς ζῶν μετ’ αὐτοῦ.

kaì diēgḗsato Aman tà symbebēkóta autō̂i Zōsara tē̂i gynaikì autoû kaì toîs phílois, kaì eîpan pròs autòn hoi phíloi kaì hē gynḗ Ei ek génous Ioudaíōn Mardochaîos, ē̂rxai tapeinoûsthai enṓpion autoû, pesṑn pesē̂i: ou mḕ dýnēi autòn amýnasthai, hóti theòs zō̂n met’ autoû.

14
ἔτι αὐτῶν λαλούντων παραγίνονται οἱ εὐνοῦχοι ἐπισπεύδοντες τὸν Αμαν ἐπὶ τὸν πότον, ὃν ἡτοίμασεν Εσθηρ.

éti autō̂n laloúntōn paragínontai hoi eunoûchoi epispeúdontes tòn Aman epì tòn póton, hòn hētoímasen Esthēr.