Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Exode 10

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Εἶπεν δὲ κύριος πρὸς Μωυσῆν λέγων Εἴσελθε πρὸς Φαραω· ἐγὼ γὰρ ἐσκλήρυνα αὐτοῦ τὴν καρδίαν καὶ τῶν θεραπόντων αὐτοῦ, ἵνα ἑξῆς ἐπέλθῃ τὰ σημεῖα ταῦτα ἐπ’ αὐτούς·

Eîpen dè kýrios pròs Mōysē̂n légōn Eíselthe pròs Pharaō: egṑ gàr esklḗryna autoû tḕn kardían kaì tō̂n therapóntōn autoû, hína hexē̂s epélthēi tà sēmeîa taûta ep’ autoús:

2
ὅπως διηγήσησθε εἰς τὰ ὦτα τῶν τέκνων ὑμῶν καὶ τοῖς τέκνοις τῶν τέκνων ὑμῶν ὅσα ἐμπέπαιχα τοῖς Αἰγυπτίοις, καὶ τὰ σημεῖά μου, ἃ ἐποίησα ἐν αὐτοῖς, καὶ γνώσεσθε ὅτι ἐγὼ κύριος.

hópōs diēgḗsēsthe eis tà ō̂ta tō̂n téknōn hymō̂n kaì toîs téknois tō̂n téknōn hymō̂n hósa empépaicha toîs Aigyptíois, kaì tà sēmeîá mou, hà epoíēsa en autoîs, kaì gnṓsesthe hóti egṑ kýrios.

3
εἰσῆλθεν δὲ Μωυσῆς καὶ Ααρων ἐναντίον Φαραω καὶ εἶπαν αὐτῷ Τάδε λέγει κύριος ὁ θεὸς τῶν Εβραίων ῞Εως τίνος οὐ βούλει ἐντραπῆναί με; ἐξαπόστειλον τὸν λαόν μου, ἵνα λατρεύσωσίν μοι.

eisē̂lthen dè Mōysē̂s kaì Aarōn enantíon Pharaō kaì eîpan autō̂i Táde légei kýrios ho theòs tō̂n Ebraíōn ῞Eōs tínos ou boúlei entrapē̂naí me? exapósteilon tòn laón mou, hína latreúsōsín moi.

4
ἐὰν δὲ μὴ θέλῃς σὺ ἐξαποστεῖλαι τὸν λαόν μου, ἰδοὺ ἐγὼ ἐπάγω ταύτην τὴν ὥραν αὔριον ἀκρίδα πολλὴν ἐπὶ πάντα τὰ ὅριά σου,

eàn dè mḕ thélēis sỳ exaposteîlai tòn laón mou, idoù egṑ epágō taútēn tḕn hṓran aúrion akrída pollḕn epì pánta tà hóriá sou,

5
καὶ καλύψει τὴν ὄψιν τῆς γῆς, καὶ οὐ δυνήσῃ κατιδεῖν τὴν γῆν, καὶ κατέδεται πᾶν τὸ περισσὸν τῆς γῆς τὸ καταλειϕθέν, ὃ κατέλιπεν ὑμῖν ἡ χάλαζα, καὶ κατέδεται πᾶν ξύλον τὸ ϕυόμενον ὑμῖν ἐπὶ τῆς γῆς·

kaì kalýpsei tḕn ópsin tē̂s gē̂s, kaì ou dynḗsēi katideîn tḕn gē̂n, kaì katédetai pân tò perissòn tē̂s gē̂s tò kataleiphthén, hò katélipen hymîn hē chálaza, kaì katédetai pân xýlon tò phyómenon hymîn epì tē̂s gē̂s:

6
καὶ πλησθήσονταί σου αἱ οἰκίαι καὶ αἱ οἰκίαι τῶν θεραπόντων σου καὶ πᾶσαι αἱ οἰκίαι ἐν πάσῃ γῇ τῶν Αἰγυπτίων, ἃ οὐδέποτε ἑωράκασιν οἱ πατέρες σου οὐδὲ οἱ πρόπαπποι αὐτῶν ἀϕ’ ἧς ἡμέρας γεγόνασιν ἐπὶ τῆς γῆς ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης. καὶ ἐκκλίνας Μωυσῆς ἐξῆλθεν ἀπὸ Φαραω.

kaì plēsthḗsontaí sou hai oikíai kaì hai oikíai tō̂n therapóntōn sou kaì pâsai hai oikíai en pásēi gē̂i tō̂n Aigyptíōn, hà oudépote heōrákasin hoi patéres sou oudè hoi própappoi autō̂n aph’ hē̂s hēméras gegónasin epì tē̂s gē̂s héōs tē̂s hēméras taútēs. kaì ekklínas Mōysē̂s exē̂lthen apò Pharaō.

7
καὶ λέγουσιν οἱ θεράποντες Φαραω πρὸς αὐτόν ῞Εως τίνος ἔσται τοῦτο ἡμῖν σκῶλον; ἐξαπόστειλον τοὺς ἀνθρώπους, ὅπως λατρεύσωσιν τῷ θεῷ αὐτῶν· ἢ εἰδέναι βούλει ὅτι ἀπόλωλεν Αἴγυπτος;

kaì légousin hoi therápontes Pharaō pròs autón ῞Eōs tínos éstai toûto hēmîn skō̂lon? exapósteilon toùs anthrṓpous, hópōs latreúsōsin tō̂i theō̂i autō̂n: ḕ eidénai boúlei hóti apólōlen Aígyptos?

8
καὶ ἀπέστρεψαν τόν τε Μωυσῆν καὶ Ααρων πρὸς Φαραω, καὶ εἶπεν αὐτοῖς Πορεύεσθε καὶ λατρεύσατε τῷ θεῷ ὑμῶν· τίνες δὲ καὶ τίνες εἰσὶν οἱ πορευόμενοι;

kaì apéstrepsan tón te Mōysē̂n kaì Aarōn pròs Pharaō, kaì eîpen autoîs Poreúesthe kaì latreúsate tō̂i theō̂i hymō̂n: tínes dè kaì tínes eisìn hoi poreuómenoi?

9
καὶ λέγει Μωυσῆς Σὺν τοῖς νεανίσκοις καὶ πρεσβυτέροις πορευσόμεθα, σὺν τοῖς υἱοῖς καὶ θυγατράσιν καὶ προβάτοις καὶ βουσὶν ἡμῶν· ἔστιν γὰρ ἑορτὴ κυρίου τοῦ θεοῦ ἡμῶν.

kaì légei Mōysē̂s Sỳn toîs neanískois kaì presbytérois poreusómetha, sỳn toîs hyioîs kaì thygatrásin kaì probátois kaì bousìn hēmō̂n: éstin gàr heortḕ kyríou toû theoû hēmō̂n.

10
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς ῎Εστω οὕτως, κύριος μεθ’ ὑμῶν· καθότι ἀποστέλλω ὑμᾶς, μὴ καὶ τὴν ἀποσκευὴν ὑμῶν; ἴδετε ὅτι πονηρία πρόκειται ὑμῖν.

kaì eîpen pròs autoús ῎Estō hoútōs, kýrios meth’ hymō̂n: kathóti apostéllō hymâs, mḕ kaì tḕn aposkeuḕn hymō̂n? ídete hóti ponēría prókeitai hymîn.

11
μὴ οὕτως· πορευέσθωσαν δὲ οἱ ἄνδρες, καὶ λατρεύσατε τῷ θεῷ· τοῦτο γὰρ αὐτοὶ ζητεῖτε. ἐξέβαλον δὲ αὐτοὺς ἀπὸ προσώπου Φαραω.

mḕ hoútōs: poreuésthōsan dè hoi ándres, kaì latreúsate tō̂i theō̂i: toûto gàr autoì zēteîte. exébalon dè autoùs apò prosṓpou Pharaō.

12
εἶπεν δὲ κύριος πρὸς Μωυσῆν ῎Εκτεινον τὴν χεῖρα ἐπὶ γῆν Αἰγύπτου, καὶ ἀναβήτω ἀκρὶς ἐπὶ τὴν γῆν καὶ κατέδεται πᾶσαν βοτάνην τῆς γῆς καὶ πάντα τὸν καρπὸν τῶν ξύλων, ὃν ὑπελίπετο ἡ χάλαζα.

eîpen dè kýrios pròs Mōysē̂n ῎Ekteinon tḕn cheîra epì gē̂n Aigýptou, kaì anabḗtō akrìs epì tḕn gē̂n kaì katédetai pâsan botánēn tē̂s gē̂s kaì pánta tòn karpòn tō̂n xýlōn, hòn hypelípeto hē chálaza.

13
καὶ ἐπῆρεν Μωυσῆς τὴν ῥάβδον εἰς τὸν οὐρανόν, καὶ κύριος ἐπήγαγεν ἄνεμον νότον ἐπὶ τὴν γῆν ὅλην τὴν ἡμέραν ἐκείνην καὶ ὅλην τὴν νύκτα· τὸ πρωὶ ἐγενήθη, καὶ ὁ ἄνεμος ὁ νότος ἀνέλαβεν τὴν ἀκρίδα

kaì epē̂ren Mōysē̂s tḕn rhábdon eis tòn ouranón, kaì kýrios epḗgagen ánemon nóton epì tḕn gē̂n hólēn tḕn hēméran ekeínēn kaì hólēn tḕn nýkta: tò prōì egenḗthē, kaì ho ánemos ho nótos anélaben tḕn akrída

14
καὶ ἀνήγαγεν αὐτὴν ἐπὶ πᾶσαν γῆν Αἰγύπτου, καὶ κατέπαυσεν ἐπὶ πάντα τὰ ὅρια Αἰγύπτου πολλὴ σϕόδρα· προτέρα αὐτῆς οὐ γέγονεν τοιαύτη ἀκρὶς καὶ μετὰ ταῦτα οὐκ ἔσται οὕτως.

kaì anḗgagen autḕn epì pâsan gē̂n Aigýptou, kaì katépausen epì pánta tà hória Aigýptou pollḕ sphódra: protéra autē̂s ou gégonen toiaútē akrìs kaì metà taûta ouk éstai hoútōs.

15
καὶ ἐκάλυψεν τὴν ὄψιν τῆς γῆς, καὶ ἐϕθάρη ἡ γῆ· καὶ κατέϕαγεν πᾶσαν βοτάνην τῆς γῆς καὶ πάντα τὸν καρπὸν τῶν ξύλων, ὃς ὑπελείϕθη ἀπὸ τῆς χαλάζης· οὐχ ὑπελείϕθη χλωρὸν οὐδὲν ἐν τοῖς ξύλοις καὶ ἐν πάσῃ βοτάνῃ τοῦ πεδίου ἐν πάσῃ γῇ Αἰγύπτου.

kaì ekálypsen tḕn ópsin tē̂s gē̂s, kaì ephthárē hē gē̂: kaì katéphagen pâsan botánēn tē̂s gē̂s kaì pánta tòn karpòn tō̂n xýlōn, hòs hypeleíphthē apò tē̂s chalázēs: ouch hypeleíphthē chlōròn oudèn en toîs xýlois kaì en pásēi botánēi toû pedíou en pásēi gē̂i Aigýptou.

16
κατέσπευδεν δὲ Φαραω καλέσαι Μωυσῆν καὶ Ααρων λέγων ‘Ημάρτηκα ἐναντίον κυρίου τοῦ θεοῦ ὑμῶν καὶ εἰς ὑμᾶς·

katéspeuden dè Pharaō kalésai Mōysē̂n kaì Aarōn légōn ‘Ēmártēka enantíon kyríou toû theoû hymō̂n kaì eis hymâs:

17
προσδέξασθε οὖν μου τὴν ἁμαρτίαν ἔτι νῦν καὶ προσεύξασθε πρὸς κύριον τὸν θεὸν ὑμῶν, καὶ περιελέτω ἀπ’ ἐμοῦ τὸν θάνατον τοῦτον.

prosdéxasthe oûn mou tḕn hamartían éti nŷn kaì proseúxasthe pròs kýrion tòn theòn hymō̂n, kaì perielétō ap’ emoû tòn thánaton toûton.

18
ἐξῆλθεν δὲ Μωυσῆς ἀπὸ Φαραω καὶ ηὔξατο πρὸς τὸν θεόν.

exē̂lthen dè Mōysē̂s apò Pharaō kaì ēýxato pròs tòn theón.

19
καὶ μετέβαλεν κύριος ἄνεμον ἀπὸ θαλάσσης σϕοδρόν, καὶ ἀνέλαβεν τὴν ἀκρίδα καὶ ἐνέβαλεν αὐτὴν εἰς τὴν ἐρυθρὰν θάλασσαν, καὶ οὐχ ὑπελείϕθη ἀκρὶς μία ἐν πάσῃ γῇ Αἰγύπτου.

kaì metébalen kýrios ánemon apò thalássēs sphodrón, kaì anélaben tḕn akrída kaì enébalen autḕn eis tḕn erythràn thálassan, kaì ouch hypeleíphthē akrìs mía en pásēi gē̂i Aigýptou.

20
καὶ ἐσκλήρυνεν κύριος τὴν καρδίαν Φαραω, καὶ οὐκ ἐξαπέστειλεν τοὺς υἱοὺς Ισραηλ.

kaì esklḗrynen kýrios tḕn kardían Pharaō, kaì ouk exapésteilen toùs hyioùs Israēl.

21
Εἶπεν δὲ κύριος πρὸς Μωυσῆν ῎Εκτεινον τὴν χεῖρά σου εἰς τὸν οὐρανόν, καὶ γενηθήτω σκότος ἐπὶ γῆν Αἰγύπτου, ψηλαϕητὸν σκότος.

Eîpen dè kýrios pròs Mōysē̂n ῎Ekteinon tḕn cheîrá sou eis tòn ouranón, kaì genēthḗtō skótos epì gē̂n Aigýptou, psēlaphētòn skótos.

22
ἐξέτεινεν δὲ Μωυσῆς τὴν χεῖρα εἰς τὸν οὐρανόν, καὶ ἐγένετο σκότος γνόϕος θύελλα ἐπὶ πᾶσαν γῆν Αἰγύπτου τρεῖς ἡμέρας,

exéteinen dè Mōysē̂s tḕn cheîra eis tòn ouranón, kaì egéneto skótos gnóphos thýella epì pâsan gē̂n Aigýptou treîs hēméras,

23
καὶ οὐκ εἶδεν οὐδεὶς τὸν ἀδελϕὸν αὐτοῦ τρεῖς ἡμέρας, καὶ οὐκ ἐξανέστη οὐδεὶς ἐκ τῆς κοίτης αὐτοῦ τρεῖς ἡμέρας· πᾶσι δὲ τοῖς υἱοῖς Ισραηλ ἦν ϕῶς ἐν πᾶσιν, οἷς κατεγίνοντο.

kaì ouk eîden oudeìs tòn adelphòn autoû treîs hēméras, kaì ouk exanéstē oudeìs ek tē̂s koítēs autoû treîs hēméras: pâsi dè toîs hyioîs Israēl ē̂n phō̂s en pâsin, hoîs kategínonto.

24
καὶ ἐκάλεσεν Φαραω Μωυσῆν καὶ Ααρων λέγων Βαδίζετε, λατρεύσατε κυρίῳ τῷ θεῷ ὑμῶν· πλὴν τῶν προβάτων καὶ τῶν βοῶν ὑπολίπεσθε· καὶ ἡ ἀποσκευὴ ὑμῶν ἀποτρεχέτω μεθ’ ὑμῶν.

kaì ekálesen Pharaō Mōysē̂n kaì Aarōn légōn Badízete, latreúsate kyríōi tō̂i theō̂i hymō̂n: plḕn tō̂n probátōn kaì tō̂n boō̂n hypolípesthe: kaì hē aposkeuḕ hymō̂n apotrechétō meth’ hymō̂n.

25
καὶ εἶπεν Μωυσῆς ’Αλλὰ καὶ σὺ δώσεις ἡμῖν ὁλοκαυτώματα καὶ θυσίας, ἃ ποιήσομεν κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν,

kaì eîpen Mōysē̂s ’Allà kaì sỳ dṓseis hēmîn holokautṓmata kaì thysías, hà poiḗsomen kyríōi tō̂i theō̂i hēmō̂n,

26
καὶ τὰ κτήνη ἡμῶν πορεύσεται μεθ’ ἡμῶν, καὶ οὐχ ὑπολειψόμεθα ὁπλήν· ἀπ’ αὐτῶν γὰρ λημψόμεθα λατρεῦσαι κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν· ἡμεῖς δὲ οὐκ οἴδαμεν, τί λατρεύσωμεν κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν, ἕως τοῦ ἐλθεῖν ἡμᾶς ἐκεῖ.

kaì tà ktḗnē hēmō̂n poreúsetai meth’ hēmō̂n, kaì ouch hypoleipsómetha hoplḗn: ap’ autō̂n gàr lēmpsómetha latreûsai kyríōi tō̂i theō̂i hēmō̂n: hēmeîs dè ouk oídamen, tí latreúsōmen kyríōi tō̂i theō̂i hēmō̂n, héōs toû eltheîn hēmâs ekeî.

27
ἐσκλήρυνεν δὲ κύριος τὴν καρδίαν Φαραω, καὶ οὐκ ἐβουλήθη ἐξαποστεῖλαι αὐτούς.

esklḗrynen dè kýrios tḕn kardían Pharaō, kaì ouk eboulḗthē exaposteîlai autoús.

28
καὶ λέγει Φαραω ῎Απελθε ἀπ’ ἐμοῦ, πρόσεχε σεαυτῷ ἔτι προσθεῖναι ἰδεῖν μου τὸ πρόσωπον· ᾗ δ’ ἂν ἡμέρᾳ ὀϕθῇς μοι, ἀποθανῇ.

kaì légei Pharaō ῎Apelthe ap’ emoû, próseche seautō̂i éti prostheînai ideîn mou tò prósōpon: hē̂i d’ àn hēmérāi ophthē̂is moi, apothanē̂i.

29
λέγει δὲ Μωυσῆς Εἴρηκας· οὐκέτι ὀϕθήσομαί σοι εἰς πρόσωπον.

légei dè Mōysē̂s Eírēkas: oukéti ophthḗsomaí soi eis prósōpon.