Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Ézéchiel 25

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

2
Υἱὲ ἀνθρώπου, στήρισον τὸ πρόσωπόν σου ἐπὶ τοὺς υἱοὺς Αμμων καὶ προϕήτευσον ἐπ’ αὐτοὺς

Hyiè anthrṓpou, stḗrison tò prósōpón sou epì toùs hyioùs Ammōn kaì prophḗteuson ep’ autoùs

3
καὶ ἐρεῖς τοῖς υἱοῖς Αμμων ’Ακούσατε λόγον κυρίου Τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν ἐπεχάρητε ἐπὶ τὰ ἅγιά μου, ὅτι ἐβεβηλώθη, καὶ ἐπὶ τὴν γῆν τοῦ Ισραηλ, ὅτι ἠϕανίσθη, καὶ ἐπὶ τὸν οἶκον τοῦ Ιουδα, ὅτι ἐπορεύθησαν ἐν αἰχμαλωσίᾳ,

kaì ereîs toîs hyioîs Ammōn ’Akoúsate lógon kyríou Táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n epechárēte epì tà hágiá mou, hóti ebebēlṓthē, kaì epì tḕn gē̂n toû Israēl, hóti ēphanísthē, kaì epì tòn oîkon toû Iouda, hóti eporeúthēsan en aichmalōsíāi,

4
διὰ τοῦτο ἰδοὺ ἐγὼ παραδίδωμι ὑμᾶς τοῖς υἱοῖς Κεδεμ εἰς κληρονομίαν, καὶ κατασκηνώσουσιν ἐν τῇ ἀπαρτίᾳ αὐτῶν ἐν σοὶ καὶ δώσουσιν ἐν σοὶ τὰ σκηνώματα αὐτῶν· αὐτοὶ ϕάγονται τοὺς καρπούς σου, καὶ αὐτοὶ πίονται τὴν πιότητά σου.

dià toûto idoù egṑ paradídōmi hymâs toîs hyioîs Kedem eis klēronomían, kaì kataskēnṓsousin en tē̂i apartíāi autō̂n en soì kaì dṓsousin en soì tà skēnṓmata autō̂n: autoì phágontai toùs karpoús sou, kaì autoì píontai tḕn piótētá sou.

5
καὶ δώσω τὴν πόλιν τοῦ Αμμων εἰς νομὰς καμήλων καὶ τοὺς υἱοὺς Αμμων εἰς νομὴν προβάτων· καὶ ἐπιγνώσεσθε διότι ἐγὼ κύριος.

kaì dṓsō tḕn pólin toû Ammōn eis nomàs kamḗlōn kaì toùs hyioùs Ammōn eis nomḕn probátōn: kaì epignṓsesthe dióti egṑ kýrios.

6
διότι τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν ἐκρότησας τὴν χεῖρά σου καὶ ἐπεψόϕησας τῷ ποδί σου καὶ ἐπέχαρας ἐκ ψυχῆς σου ἐπὶ τὴν γῆν τοῦ Ισραηλ,

dióti táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n ekrótēsas tḕn cheîrá sou kaì epepsóphēsas tō̂i podí sou kaì epécharas ek psychē̂s sou epì tḕn gē̂n toû Israēl,

7
διὰ τοῦτο ἐκτενῶ τὴν χεῖρά μου ἐπὶ σὲ καὶ δώσω σε εἰς διαρπαγὴν ἐν τοῖς ἔθνεσιν καὶ ἐξολεθρεύσω σε ἐκ τῶν λαῶν καὶ ἀπολῶ σε ἐκ τῶν χωρῶν ἀπωλείᾳ· καὶ ἐπιγνώσῃ διότι ἐγὼ κύριος.

dià toûto ektenō̂ tḕn cheîrá mou epì sè kaì dṓsō se eis diarpagḕn en toîs éthnesin kaì exolethreúsō se ek tō̂n laō̂n kaì apolō̂ se ek tō̂n chōrō̂n apōleíāi: kaì epignṓsēi dióti egṑ kýrios.

8
Τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν εἶπεν Μωαβ ’Ιδοὺ ὃν τρόπον πάντα τὰ ἔθνη οἶκος Ισραηλ καὶ Ιουδα,

Táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n eîpen Mōab ’Idoù hòn trópon pánta tà éthnē oîkos Israēl kaì Iouda,

9
διὰ τοῦτο ἰδοὺ ἐγὼ παραλύω τὸν ὦμον Μωαβ ἀπὸ πόλεων ἀκρωτηρίων αὐτοῦ, ἐκλεκτὴν γῆν, οἶκον Ασιμουθ ἐπάνω πηγῆς πόλεως παραθαλασσίας.

dià toûto idoù egṑ paralýō tòn ō̂mon Mōab apò póleōn akrōtēríōn autoû, eklektḕn gē̂n, oîkon Asimouth epánō pēgē̂s póleōs parathalassías.

10
τοῖς υἱοῖς Κεδεμ ἐπὶ τοὺς υἱοὺς Αμμων δέδωκα αὐτοὺς εἰς κληρονομίαν, ὅπως μὴ μνεία γένηται τῶν υἱῶν Αμμων·

toîs hyioîs Kedem epì toùs hyioùs Ammōn dédōka autoùs eis klēronomían, hópōs mḕ mneía génētai tō̂n hyiō̂n Ammōn:

11
καὶ εἰς Μωαβ ποιήσω ἐκδίκησιν, καὶ ἐπιγνώσονται διότι ἐγὼ κύριος.

kaì eis Mōab poiḗsō ekdíkēsin, kaì epignṓsontai dióti egṑ kýrios.

12
Τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν ἐποίησεν ἡ Ιδουμαία ἐν τῷ ἐκδικῆσαι αὐτοὺς ἐκδίκησιν εἰς τὸν οἶκον Ιουδα καὶ ἐμνησικάκησαν καὶ ἐξεδίκησαν δίκην,

Táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n epoíēsen hē Idoumaía en tō̂i ekdikē̂sai autoùs ekdíkēsin eis tòn oîkon Iouda kaì emnēsikákēsan kaì exedíkēsan díkēn,

13
διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος Καὶ ἐκτενῶ τὴν χεῖρά μου ἐπὶ τὴν Ιδουμαίαν καὶ ἐξολεθρεύσω ἐξ αὐτῆς ἄνθρωπον καὶ κτῆνος καὶ θήσομαι αὐτὴν ἔρημον, καὶ ἐκ θαιμαν διωκόμενοι ἐν ῥομϕαίᾳ πεσοῦνται·

dià toûto táde légei kýrios Kaì ektenō̂ tḕn cheîrá mou epì tḕn Idoumaían kaì exolethreúsō ex autē̂s ánthrōpon kaì ktē̂nos kaì thḗsomai autḕn érēmon, kaì ek thaiman diōkómenoi en rhomphaíāi pesoûntai:

14
καὶ δώσω ἐκδίκησίν μου ἐπὶ τὴν Ιδουμαίαν ἐν χειρὶ λαοῦ μου Ισραηλ, καὶ ποιήσουσιν ἐν τῇ Ιδουμαίᾳ κατὰ τὴν ὀργήν μου καὶ κατὰ τὸν θυμόν μου· καὶ ἐπιγνώσονται τὴν ἐκδίκησίν μου, λέγει κύριος.

kaì dṓsō ekdíkēsín mou epì tḕn Idoumaían en cheirì laoû mou Israēl, kaì poiḗsousin en tē̂i Idoumaíāi katà tḕn orgḗn mou kaì katà tòn thymón mou: kaì epignṓsontai tḕn ekdíkēsín mou, légei kýrios.

15
Διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν ἐποίησαν οἱ ἀλλόϕυλοι ἐν ἐκδικήσει καὶ ἐξανέστησαν ἐκδίκησιν ἐπιχαίροντες ἐκ ψυχῆς τοῦ ἐξαλεῖψαι ἕως αἰῶνος,

Dià toûto táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n epoíēsan hoi allóphyloi en ekdikḗsei kaì exanéstēsan ekdíkēsin epichaírontes ek psychē̂s toû exaleîpsai héōs aiō̂nos,

16
διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἐκτενῶ τὴν χεῖρά μου ἐπὶ τοὺς ἀλλοϕύλους καὶ ἐξολεθρεύσω Κρῆτας καὶ ἀπολῶ τοὺς καταλοίπους τοὺς κατοικοῦντας τὴν παραλίαν·

dià toûto táde légei kýrios ’Idoù egṑ ektenō̂ tḕn cheîrá mou epì toùs allophýlous kaì exolethreúsō Krē̂tas kaì apolō̂ toùs kataloípous toùs katoikoûntas tḕn paralían:

17
καὶ ποιήσω ἐν αὐτοῖς ἐκδικήσεις μεγάλας, καὶ ἐπιγνώσονται διότι ἐγὼ κύριος ἐν τῷ δοῦναι τὴν ἐκδίκησίν μου ἐπ’ αὐτούς.

kaì poiḗsō en autoîs ekdikḗseis megálas, kaì epignṓsontai dióti egṑ kýrios en tō̂i doûnai tḕn ekdíkēsín mou ep’ autoús.