Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Ézéchiel 34, 14

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

2
Υἱὲ ἀνθρώπου, προϕήτευσον ἐπὶ τοὺς ποιμένας τοῦ Ισραηλ, προϕήτευσον καὶ εἰπὸν τοῖς ποιμέσι Τάδε λέγει κύριος κύριος ῏Ω ποιμένες Ισραηλ, μὴ βόσκουσιν ποιμένες ἑαυτούς; οὐ τὰ πρόβατα βόσκουσιν οἱ ποιμένες;

Hyiè anthrṓpou, prophḗteuson epì toùs poiménas toû Israēl, prophḗteuson kaì eipòn toîs poimési Táde légei kýrios kýrios ᾿̂Ō poiménes Israēl, mḕ bóskousin poiménes heautoús? ou tà próbata bóskousin hoi poiménes?

3
ἰδοὺ τὸ γάλα κατέσθετε καὶ τὰ ἔρια περιβάλλεσθε καὶ τὸ παχὺ σϕάζετε καὶ τὰ πρόβατά μου οὐ βόσκετε·

idoù tò gála katésthete kaì tà éria peribállesthe kaì tò pachỳ spházete kaì tà próbatá mou ou bóskete:

4
τὸ ἠσθενηκὸς οὐκ ἐνισχύσατε καὶ τὸ κακῶς ἔχον οὐκ ἐσωματοποιήσατε καὶ τὸ συντετριμμένον οὐ κατεδήσατε καὶ τὸ πλανώμενον οὐκ ἐπεστρέψατε καὶ τὸ ἀπολωλὸς οὐκ ἐζητήσατε καὶ τὸ ἰσχυρὸν κατειργάσασθε μόχθῳ.

tò ēsthenēkòs ouk enischýsate kaì tò kakō̂s échon ouk esōmatopoiḗsate kaì tò syntetrimménon ou katedḗsate kaì tò planṓmenon ouk epestrépsate kaì tò apolōlòs ouk ezētḗsate kaì tò ischyròn kateirgásasthe móchthōi.

5
καὶ διεσπάρη τὰ πρόβατά μου διὰ τὸ μὴ εἶναι ποιμένας καὶ ἐγενήθη εἰς κατάβρωμα πᾶσι τοῖς θηρίοις τοῦ ἀγροῦ·

kaì diespárē tà próbatá mou dià tò mḕ eînai poiménas kaì egenḗthē eis katábrōma pâsi toîs thēríois toû agroû:

6
καὶ διεσπάρη μου τὰ πρόβατα ἐν παντὶ ὄρει καὶ ἐπὶ πᾶν βουνὸν ὑψηλὸν καὶ ἐπὶ προσώπου πάσης τῆς γῆς διεσπάρη, καὶ οὐκ ἦν ὁ ἐκζητῶν οὐδὲ ὁ ἀποστρέϕων.

kaì diespárē mou tà próbata en pantì órei kaì epì pân bounòn hypsēlòn kaì epì prosṓpou pásēs tē̂s gē̂s diespárē, kaì ouk ē̂n ho ekzētō̂n oudè ho apostréphōn.

7
διὰ τοῦτο, ποιμένες, ἀκούσατε λόγον κυρίου

dià toûto, poiménes, akoúsate lógon kyríou

8
Ζῶ ἐγώ, λέγει κύριος κύριος, εἰ μὴν ἀντὶ τοῦ γενέσθαι τὰ πρόβατά μου εἰς προνομὴν καὶ γενέσθαι τὰ πρόβατά μου εἰς κατάβρωμα πᾶσι τοῖς θηρίοις τοῦ πεδίου παρὰ τὸ μὴ εἶναι ποιμένας, καὶ οὐκ ἐξεζήτησαν οἱ ποιμένες τὰ πρόβατά μου, καὶ ἐβόσκησαν οἱ ποιμένες ἑαυτούς, τὰ δὲ πρόβατά μου οὐκ ἐβόσκησαν,

Zō̂ egṓ, légei kýrios kýrios, ei mḕn antì toû genésthai tà próbatá mou eis pronomḕn kaì genésthai tà próbatá mou eis katábrōma pâsi toîs thēríois toû pedíou parà tò mḕ eînai poiménas, kaì ouk exezḗtēsan hoi poiménes tà próbatá mou, kaì ebóskēsan hoi poiménes heautoús, tà dè próbatá mou ouk ebóskēsan,

9
ἀντὶ τούτου, ποιμένες,

antì toútou, poiménes,

10
τάδε λέγει κύριος κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἐπὶ τοὺς ποιμένας καὶ ἐκζητήσω τὰ πρόβατά μου ἐκ τῶν χειρῶν αὐτῶν καὶ ἀποστρέψω αὐτοὺς τοῦ μὴ ποιμαίνειν τὰ πρόβατά μου, καὶ οὐ βοσκήσουσιν ἔτι οἱ ποιμένες αὐτά· καὶ ἐξελοῦμαι τὰ πρόβατά μου ἐκ τοῦ στόματος αὐτῶν, καὶ οὐκ ἔσονται αὐτοῖς ἔτι εἰς κατάβρωμα.

táde légei kýrios kýrios ’Idoù egṑ epì toùs poiménas kaì ekzētḗsō tà próbatá mou ek tō̂n cheirō̂n autō̂n kaì apostrépsō autoùs toû mḕ poimaínein tà próbatá mou, kaì ou boskḗsousin éti hoi poiménes autá: kaì exeloûmai tà próbatá mou ek toû stómatos autō̂n, kaì ouk ésontai autoîs éti eis katábrōma.

11
διότι τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἐκζητήσω τὰ πρόβατά μου καὶ ἐπισκέψομαι αὐτά.

dióti táde légei kýrios ’Idoù egṑ ekzētḗsō tà próbatá mou kaì episképsomai autá.

12
ὥσπερ ζητεῖ ὁ ποιμὴν τὸ ποίμνιον αὐτοῦ ἐν ἡμέρᾳ, ὅταν ᾖ γνόϕος καὶ νεϕέλη ἐν μέσῳ προβάτων διακεχωρισμένων, οὕτως ἐκζητήσω τὰ πρόβατά μου καὶ ἀπελάσω αὐτὰ ἀπὸ παντὸς τόπου, οὗ διεσπάρησαν ἐκεῖ ἐν ἡμέρᾳ νεϕέλης καὶ γνόϕου.

hṓsper zēteî ho poimḕn tò poímnion autoû en hēmérāi, hótan ē̂i gnóphos kaì nephélē en mésōi probátōn diakechōrisménōn, hoútōs ekzētḗsō tà próbatá mou kaì apelásō autà apò pantòs tópou, hoû diespárēsan ekeî en hēmérāi nephélēs kaì gnóphou.

13
καὶ ἐξάξω αὐτοὺς ἐκ τῶν ἐθνῶν καὶ συνάξω αὐτοὺς ἀπὸ τῶν χωρῶν καὶ εἰσάξω αὐτοὺς εἰς τὴν γῆν αὐτῶν καὶ βοσκήσω αὐτοὺς ἐπὶ τὰ ὄρη Ισραηλ καὶ ἐν ταῖς ϕάραγξιν καὶ ἐν πάσῃ κατοικίᾳ τῆς γῆς·

kaì exáxō autoùs ek tō̂n ethnō̂n kaì synáxō autoùs apò tō̂n chōrō̂n kaì eisáxō autoùs eis tḕn gē̂n autō̂n kaì boskḗsō autoùs epì tà órē Israēl kaì en taîs pháranxin kaì en pásēi katoikíāi tē̂s gē̂s:

14
ἐν νομῇ ἀγαθῇ βοσκήσω αὐτούς, καὶ ἐν τῷ ὄρει τῷ ὑψηλῷ Ισραηλ ἔσονται αἱ μάνδραι αὐτῶν· ἐκεῖ κοιμηθήσονται καὶ ἐκεῖ ἀναπαύσονται ἐν τρυϕῇ ἀγαθῇ καὶ ἐν νομῇ πίονι βοσκηθήσονται ἐπὶ τῶν ὀρέων Ισραηλ.

en nomē̂i agathē̂i boskḗsō autoús, kaì en tō̂i órei tō̂i hypsēlō̂i Israēl ésontai hai mándrai autō̂n: ekeî koimēthḗsontai kaì ekeî anapaúsontai en tryphē̂i agathē̂i kaì en nomē̂i píoni boskēthḗsontai epì tō̂n oréōn Israēl.

15
ἐγὼ βοσκήσω τὰ πρόβατά μου καὶ ἐγὼ ἀναπαύσω αὐτά, καὶ γνώσονται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος. τάδε λέγει κύριος κύριος

egṑ boskḗsō tà próbatá mou kaì egṑ anapaúsō autá, kaì gnṓsontai hóti egṓ eimi kýrios. táde légei kýrios kýrios

16
Τὸ ἀπολωλὸς ζητήσω καὶ τὸ πλανώμενον ἐπιστρέψω καὶ τὸ συντετριμμένον καταδήσω καὶ τὸ ἐκλεῖπον ἐνισχύσω καὶ τὸ ἰσχυρὸν ϕυλάξω καὶ βοσκήσω αὐτὰ μετὰ κρίματος.

Tò apolōlòs zētḗsō kaì tò planṓmenon epistrépsō kaì tò syntetrimménon katadḗsō kaì tò ekleîpon enischýsō kaì tò ischyròn phyláxō kaì boskḗsō autà metà krímatos.

17
καὶ ὑμεῖς, πρόβατα, τάδε λέγει κύριος κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ διακρινῶ ἀνὰ μέσον προβάτου καὶ προβάτου, κριῶν καὶ τράγων·

kaì hymeîs, próbata, táde légei kýrios kýrios ’Idoù egṑ diakrinō̂ anà méson probátou kaì probátou, kriō̂n kaì trágōn:

18
καὶ οὐχ ἱκανὸν ὑμῖν ὅτι τὴν καλὴν νομὴν ἐνέμεσθε, καὶ τὰ κατάλοιπα τῆς νομῆς ὑμῶν κατεπατεῖτε τοῖς ποσὶν ὑμῶν· καὶ τὸ καθεστηκὸς ὕδωρ ἐπίνετε καὶ τὸ λοιπὸν τοῖς ποσὶν ὑμῶν ἐταράσσετε·

kaì ouch hikanòn hymîn hóti tḕn kalḕn nomḕn enémesthe, kaì tà katáloipa tē̂s nomē̂s hymō̂n katepateîte toîs posìn hymō̂n: kaì tò kathestēkòs hýdōr epínete kaì tò loipòn toîs posìn hymō̂n etarássete:

19
καὶ τὰ πρόβατά μου τὰ πατήματα τῶν ποδῶν ὑμῶν ἐνέμοντο καὶ τὸ τεταραγμένον ὕδωρ ὑπὸ τῶν ποδῶν ὑμῶν ἔπινον.

kaì tà próbatá mou tà patḗmata tō̂n podō̂n hymō̂n enémonto kaì tò tetaragménon hýdōr hypò tō̂n podō̂n hymō̂n épinon.

20
διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ διακρινῶ ἀνὰ μέσον προβάτου ἰσχυροῦ καὶ ἀνὰ μέσον προβάτου ἀσθενοῦς.

dià toûto táde légei kýrios kýrios ’Idoù egṑ diakrinō̂ anà méson probátou ischyroû kaì anà méson probátou asthenoûs.

21
ἐπὶ ταῖς πλευραῖς καὶ τοῖς ὤμοις ὑμῶν διωθεῖσθε καὶ τοῖς κέρασιν ὑμῶν ἐκερατίζετε καὶ πᾶν τὸ ἐκλεῖπον ἐξεθλίβετε.

epì taîs pleuraîs kaì toîs ṓmois hymō̂n diōtheîsthe kaì toîs kérasin hymō̂n ekeratízete kaì pân tò ekleîpon exethlíbete.

22
καὶ σώσω τὰ πρόβατά μου, καὶ οὐ μὴ ὦσιν ἔτι εἰς προνομήν, καὶ κρινῶ ἀνὰ μέσον κριοῦ πρὸς κριόν.

kaì sṓsō tà próbatá mou, kaì ou mḕ ō̂sin éti eis pronomḗn, kaì krinō̂ anà méson krioû pròs krión.

23
καὶ ἀναστήσω ἐπ’ αὐτοὺς ποιμένα ἕνα καὶ ποιμανεῖ αὐτούς, τὸν δοῦλόν μου Δαυιδ, καὶ ἔσται αὐτῶν ποιμήν·

kaì anastḗsō ep’ autoùs poiména héna kaì poimaneî autoús, tòn doûlón mou Dauid, kaì éstai autō̂n poimḗn:

24
καὶ ἐγὼ κύριος ἔσομαι αὐτοῖς εἰς θεόν, καὶ Δαυιδ ἐν μέσῳ αὐτῶν ἄρχων· ἐγὼ κύριος ἐλάλησα.

kaì egṑ kýrios ésomai autoîs eis theón, kaì Dauid en mésōi autō̂n árchōn: egṑ kýrios elálēsa.

25
καὶ διαθήσομαι τῷ Δαυιδ διαθήκην εἰρήνης καὶ ἀϕανιῶ θηρία πονηρὰ ἀπὸ τῆς γῆς, καὶ κατοικήσουσιν ἐν τῇ ἐρήμῳ καὶ ὑπνώσουσιν ἐν τοῖς δρυμοῖς.

kaì diathḗsomai tō̂i Dauid diathḗkēn eirḗnēs kaì aphaniō̂ thēría ponērà apò tē̂s gē̂s, kaì katoikḗsousin en tē̂i erḗmōi kaì hypnṓsousin en toîs drymoîs.

26
καὶ δώσω αὐτοὺς περικύκλῳ τοῦ ὄρους μου· καὶ δώσω τὸν ὑετὸν ὑμῖν, ὑετὸν εὐλογίας.

kaì dṓsō autoùs perikýklōi toû órous mou: kaì dṓsō tòn hyetòn hymîn, hyetòn eulogías.

27
καὶ τὰ ξύλα τὰ ἐν τῷ πεδίῳ δώσει τὸν καρπὸν αὐτῶν, καὶ ἡ γῆ δώσει τὴν ἰσχὺν αὐτῆς, καὶ κατοικήσουσιν ἐπὶ τῆς γῆς αὐτῶν ἐν ἐλπίδι εἰρήνης, καὶ γνώσονται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ἐν τῷ συντρῖψαί με τὸν ζυγὸν αὐτῶν· καὶ ἐξελοῦμαι αὐτοὺς ἐκ χειρὸς τῶν καταδουλωσαμένων αὐτούς.

kaì tà xýla tà en tō̂i pedíōi dṓsei tòn karpòn autō̂n, kaì hē gē̂ dṓsei tḕn ischỳn autē̂s, kaì katoikḗsousin epì tē̂s gē̂s autō̂n en elpídi eirḗnēs, kaì gnṓsontai hóti egṓ eimi kýrios en tō̂i syntrîpsaí me tòn zygòn autō̂n: kaì exeloûmai autoùs ek cheiròs tō̂n katadoulōsaménōn autoús.

28
καὶ οὐκ ἔσονται ἔτι ἐν προνομῇ τοῖς ἔθνεσιν, καὶ τὰ θηρία τῆς γῆς οὐκέτι μὴ ϕάγωσιν αὐτούς· καὶ κατοικήσουσιν ἐν ἐλπίδι, καὶ οὐκ ἔσται ὁ ἐκϕοβῶν αὐτούς.

kaì ouk ésontai éti en pronomē̂i toîs éthnesin, kaì tà thēría tē̂s gē̂s oukéti mḕ phágōsin autoús: kaì katoikḗsousin en elpídi, kaì ouk éstai ho ekphobō̂n autoús.

29
καὶ ἀναστήσω αὐτοῖς ϕυτὸν εἰρήνης, καὶ οὐκέτι ἔσονται ἀπολλύμενοι λιμῷ ἐπὶ τῆς γῆς καὶ οὐ μὴ ἐνέγκωσιν ἔτι ὀνειδισμὸν ἐθνῶν.

kaì anastḗsō autoîs phytòn eirḗnēs, kaì oukéti ésontai apollýmenoi limō̂i epì tē̂s gē̂s kaì ou mḕ enénkōsin éti oneidismòn ethnō̂n.

30
καὶ γνώσονται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς αὐτῶν, καὶ αὐτοὶ λαός μου οἶκος Ισραηλ, λέγει κύριος.

kaì gnṓsontai hóti egṓ eimi kýrios ho theòs autō̂n, kaì autoì laós mou oîkos Israēl, légei kýrios.

31
πρόβατά μου καὶ πρόβατα ποιμνίου μού ἐστε, καὶ ἐγὼ κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν, λέγει κύριος κύριος.

próbatá mou kaì próbata poimníou moú este, kaì egṑ kýrios ho theòs hymō̂n, légei kýrios kýrios.