Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Isaïe 17

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Τὸ ῥῆμα τὸ κατὰ Δαμασκοῦ. ’Ιδοὺ Δαμασκὸς ἀρθήσεται ἀπὸ πόλεων καὶ ἔσται εἰς πτῶσιν,

Tò rhē̂ma tò katà Damaskoû. ’Idoù Damaskòs arthḗsetai apò póleōn kaì éstai eis ptō̂sin,

2
καταλελειμμένη εἰς τὸν αἰῶνα, εἰς κοίτην ποιμνίων καὶ ἀνάπαυσιν, καὶ οὐκ ἔσται ὁ διώκων.

kataleleimménē eis tòn aiō̂na, eis koítēn poimníōn kaì anápausin, kaì ouk éstai ho diṓkōn.

3
καὶ οὐκέτι ἔσται ὀχυρὰ τοῦ καταϕυγεῖν Εϕραιμ, καὶ οὐκέτι ἔσται βασιλεία ἐν Δαμασκῷ, καὶ τὸ λοιπὸν τῶν Σύρων ἀπολεῖται· οὐ γὰρ σὺ βελτίων εἶ τῶν υἱῶν Ισραηλ καὶ τῆς δόξης αὐτῶν· τάδε λέγει κύριος σαβαωθ.

kaì oukéti éstai ochyrà toû kataphygeîn Ephraim, kaì oukéti éstai basileía en Damaskō̂i, kaì tò loipòn tō̂n Sýrōn apoleîtai: ou gàr sỳ beltíōn eî tō̂n hyiō̂n Israēl kaì tē̂s dóxēs autō̂n: táde légei kýrios sabaōth.

4
῎Εσται ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἔκλειψις τῆς δόξης Ιακωβ, καὶ τὰ πίονα τῆς δόξης αὐτοῦ σεισθήσεται.

῎Estai en tē̂i hēmérāi ekeínēi ékleipsis tē̂s dóxēs Iakōb, kaì tà píona tē̂s dóxēs autoû seisthḗsetai.

5
καὶ ἔσται ὃν τρόπον ἐάν τις συναγάγῃ ἀμητὸν ἑστηκότα καὶ σπέρμα σταχύων ἐν τῷ βραχίονι αὐτοῦ ἀμήσῃ, καὶ ἔσται ὃν τρόπον ἐάν τις συναγάγῃ στάχυν ἐν ϕάραγγι στερεᾷ

kaì éstai hòn trópon eán tis synagágēi amētòn hestēkóta kaì spérma stachýōn en tō̂i brachíoni autoû amḗsēi, kaì éstai hòn trópon eán tis synagágēi stáchyn en phárangi stereā̂i

6
καὶ καταλειϕθῇ ἐν αὐτῇ καλάμη ἢ ὡς ῥῶγες ἐλαίας δύο ἢ τρεῖς ἐπ’ ἄκρου μετεώρου ἢ τέσσαρες ἢ πέντε ἐπὶ τῶν κλάδων αὐτῶν καταλειϕθῇ· τάδε λέγει κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ.

kaì kataleiphthē̂i en autē̂i kalámē ḕ hōs rhō̂ges elaías dýo ḕ treîs ep’ ákrou meteṓrou ḕ téssares ḕ pénte epì tō̂n kládōn autō̂n kataleiphthē̂i: táde légei kýrios ho theòs Israēl.

7
τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ πεποιθὼς ἔσται ἄνθρωπος ἐπὶ τῷ ποιήσαντι αὐτόν, οἱ δὲ ὀϕθαλμοὶ αὐτοῦ εἰς τὸν ἅγιον τοῦ Ισραηλ ἐμβλέψονται,

tē̂i hēmérāi ekeínēi pepoithṑs éstai ánthrōpos epì tō̂i poiḗsanti autón, hoi dè ophthalmoì autoû eis tòn hágion toû Israēl emblépsontai,

8
καὶ οὐ μὴ πεποιθότες ὦσιν ἐπὶ τοῖς βωμοῖς οὐδὲ ἐπὶ τοῖς ἔργοις τῶν χειρῶν αὐτῶν, ἃ ἐποίησαν οἱ δάκτυλοι αὐτῶν, καὶ οὐκ ὄψονται τὰ δένδρα αὐτῶν οὐδὲ τὰ βδελύγματα αὐτῶν.

kaì ou mḕ pepoithótes ō̂sin epì toîs bōmoîs oudè epì toîs érgois tō̂n cheirō̂n autō̂n, hà epoíēsan hoi dáktyloi autō̂n, kaì ouk ópsontai tà déndra autō̂n oudè tà bdelýgmata autō̂n.

9
τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἔσονται αἱ πόλεις σου ἐγκαταλελειμμέναι, ὃν τρόπον ἐγκατέλιπον οἱ Αμορραῖοι καὶ οἱ Ευαῖοι ἀπὸ προσώπου τῶν υἱῶν Ισραηλ, καὶ ἔσονται ἔρημοι,

tē̂i hēmérāi ekeínēi ésontai hai póleis sou enkataleleimménai, hòn trópon enkatélipon hoi Amorraîoi kaì hoi Euaîoi apò prosṓpou tō̂n hyiō̂n Israēl, kaì ésontai érēmoi,

10
διότι κατέλιπες τὸν θεὸν τὸν σωτῆρά σου καὶ κυρίου τοῦ βοηθοῦ σου οὐκ ἐμνήσθης. διὰ τοῦτο ϕυτεύσεις ϕύτευμα ἄπιστον καὶ σπέρμα ἄπιστον·

dióti katélipes tòn theòn tòn sōtē̂rá sou kaì kyríou toû boēthoû sou ouk emnḗsthēs. dià toûto phyteúseis phýteuma ápiston kaì spérma ápiston:

11
τῇ δὲ ἡμέρᾳ, ᾗ ἂν ϕυτεύσῃς, πλανηθήσῃ· τὸ δὲ πρωί, ἐὰν σπείρῃς, ἀνθήσει εἰς ἀμητὸν ᾗ ἂν ἡμέρᾳ κληρώσῃ, καὶ ὡς πατὴρ ἀνθρώπου κληρώσῃ τοῖς υἱοῖς σου.

tē̂i dè hēmérāi, hē̂i àn phyteúsēis, planēthḗsēi: tò dè prōí, eàn speírēis, anthḗsei eis amētòn hē̂i àn hēmérāi klērṓsēi, kaì hōs patḕr anthrṓpou klērṓsēi toîs hyioîs sou.

12
Οὐαὶ πλῆθος ἐθνῶν πολλῶν· ὡς θάλασσα κυμαίνουσα οὕτως ταραχθήσεσθε, καὶ νῶτος ἐθνῶν πολλῶν ὡς ὕδωρ ἠχήσει.

Ouaì plē̂thos ethnō̂n pollō̂n: hōs thálassa kymaínousa hoútōs tarachthḗsesthe, kaì nō̂tos ethnō̂n pollō̂n hōs hýdōr ēchḗsei.

13
ὡς ὕδωρ πολὺ ἔθνη πολλά, ὡς ὕδατος πολλοῦ βίᾳ καταϕερομένου· καὶ ἀποσκορακιεῖ αὐτὸν καὶ πόρρω αὐτὸν διώξεται ὡς χνοῦν ἀχύρου λικμώντων ἀπέναντι ἀνέμου καὶ ὡς κονιορτὸν τροχοῦ καταιγὶς ϕέρουσα.

hōs hýdōr polỳ éthnē pollá, hōs hýdatos polloû bíāi katapheroménou: kaì aposkorakieî autòn kaì pórrō autòn diṓxetai hōs chnoûn achýrou likmṓntōn apénanti anémou kaì hōs koniortòn trochoû kataigìs phérousa.

14
πρὸς ἑσπέραν ἔσται πένθος, πρὶν ἢ πρωὶ καὶ οὐκ ἔσται. αὕτη ἡ μερὶς τῶν ὑμᾶς προνομευσάντων καὶ κληρονομία τοῖς ὑμᾶς κληρονομήσασιν.

pròs hespéran éstai pénthos, prìn ḕ prōì kaì ouk éstai. haútē hē merìs tō̂n hymâs pronomeusántōn kaì klēronomía toîs hymâs klēronomḗsasin.