Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Isaïe 26, 10

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ᾄσονται τὸ ᾆσμα τοῦτο ἐπὶ γῆς Ιουδα λέγοντες ’Ιδοὺ πόλις ὀχυρά, καὶ σωτήριον ἡμῶν θήσει τεῖχος καὶ περίτειχος.

Tē̂i hēmérāi ekeínēi ā́isontai tò ā̂isma toûto epì gē̂s Iouda légontes ’Idoù pólis ochyrá, kaì sōtḗrion hēmō̂n thḗsei teîchos kaì períteichos.

2
ἀνοίξατε πύλας, εἰσελθάτω λαὸς ϕυλάσσων δικαιοσύνην καὶ ϕυλάσσων ἀλήθειαν,

anoíxate pýlas, eiselthátō laòs phylássōn dikaiosýnēn kaì phylássōn alḗtheian,

3
ἀντιλαμβανόμενος ἀληθείας καὶ ϕυλάσσων εἰρήνην. ὅτι ἐπὶ σοὶ

antilambanómenos alētheías kaì phylássōn eirḗnēn. hóti epì soì

4
ἤλπισαν, κύριε, ἕως τοῦ αἰῶνος, ὁ θεὸς ὁ μέγας ὁ αἰώνιος,

ḗlpisan, kýrie, héōs toû aiō̂nos, ho theòs ho mégas ho aiṓnios,

5
ὃς ταπεινώσας κατήγαγες τοὺς ἐνοικοῦντας ἐν ὑψηλοῖς· πόλεις ὀχυρὰς καταβαλεῖς καὶ κατάξεις ἕως ἐδάϕους,

hòs tapeinṓsas katḗgages toùs enoikoûntas en hypsēloîs: póleis ochyràs katabaleîs kaì katáxeis héōs edáphous,

6
καὶ πατήσουσιν αὐτοὺς πόδες πραέων καὶ ταπεινῶν.

kaì patḗsousin autoùs pódes praéōn kaì tapeinō̂n.

7
ὁδὸς εὐσεβῶν εὐθεῖα ἐγένετο, καὶ παρεσκευασμένη ἡ ὁδὸς τῶν εὐσεβῶν.

hodòs eusebō̂n eutheîa egéneto, kaì pareskeuasménē hē hodòs tō̂n eusebō̂n.

8LXX
ἡ γὰρ ὁδὸς κυρίου κρίσις· ἠλπίσαμεν ἐπὶ τῷ ὀνόματί σου καὶ ἐπὶ τῇ μνείᾳ,

hē gàr hodòs kyríou krísis: ēlpísamen epì tō̂i onómatí sou kaì epì tē̂i mneíāi,

9
ᾗ ἐπιθυμεῖ ἡ ψυχὴ ἡμῶν. ἐκ νυκτὸς ὀρθρίζει τὸ πνεῦμά μου πρὸς σέ, ὁ θεός, διότι ϕῶς τὰ προστάγματά σου ἐπὶ τῆς γῆς. δικαιοσύνην μάθετε, οἱ ἐνοικοῦντες ἐπὶ τῆς γῆς.

hē̂i epithymeî hē psychḕ hēmō̂n. ek nyktòs orthrízei tò pneûmá mou pròs sé, ho theós, dióti phō̂s tà prostágmatá sou epì tē̂s gē̂s. dikaiosýnēn máthete, hoi enoikoûntes epì tē̂s gē̂s.

10
πέπαυται γὰρ ὁ ἀσεβής, οὐ μὴ μάθῃ δικαιοσύνην ἐπὶ τῆς γῆς, ἀλήθειαν οὐ μὴ ποιήσῃ· ἀρθήτω ὁ ἀσεβής, ἵνα μὴ ἴδῃ τὴν δόξαν κυρίου.

pépautai gàr ho asebḗs, ou mḕ máthēi dikaiosýnēn epì tē̂s gē̂s, alḗtheian ou mḕ poiḗsēi: arthḗtō ho asebḗs, hína mḕ ídēi tḕn dóxan kyríou.

11
κύριε, ὑψηλός σου ὁ βραχίων, καὶ οὐκ ᾔδεισαν, γνόντες δὲ αἰσχυνθήσονται· ζῆλος λήμψεται λαὸν ἀπαίδευτον, καὶ νῦν πῦρ τοὺς ὑπεναντίους ἔδεται.

kýrie, hypsēlós sou ho brachíōn, kaì ouk ḗideisan, gnóntes dè aischynthḗsontai: zē̂los lḗmpsetai laòn apaídeuton, kaì nŷn pŷr toùs hypenantíous édetai.

12
κύριε ὁ θεὸς ἡμῶν, εἰρήνην δὸς ἡμῖν, πάντα γὰρ ἀπέδωκας ἡμῖν.

kýrie ho theòs hēmō̂n, eirḗnēn dòs hēmîn, pánta gàr apédōkas hēmîn.

13LXX
κύριε ὁ θεὸς ἡμῶν, κτῆσαι ἡμᾶς· κύριε, ἐκτὸς σοῦ ἄλλον οὐκ οἴδαμεν, τὸ ὄνομά σου ὀνομάζομεν.

kýrie ho theòs hēmō̂n, ktē̂sai hēmâs: kýrie, ektòs soû állon ouk oídamen, tò ónomá sou onomázomen.

14
οἱ δὲ νεκροὶ ζωὴν οὐ μὴ ἴδωσιν, οὐδὲ ἰατροὶ οὐ μὴ ἀναστήσωσιν· διὰ τοῦτο ἐπήγαγες καὶ ἀπώλεσας καὶ ἦρας πᾶν ἄρσεν αὐτῶν.

hoi dè nekroì zōḕn ou mḕ ídōsin, oudè iatroì ou mḕ anastḗsōsin: dià toûto epḗgages kaì apṓlesas kaì ē̂ras pân ársen autō̂n.

15LXX
πρόσθες αὐτοῖς κακά, κύριε, πρόσθες κακὰ πᾶσιν τοῖς ἐνδόξοις τῆς γῆς.

prósthes autoîs kaká, kýrie, prósthes kakà pâsin toîs endóxois tē̂s gē̂s.

16
κύριε, ἐν θλίψει ἐμνήσθην σου, ἐν θλίψει μικρᾷ ἡ παιδεία σου ἡμῖν.

kýrie, en thlípsei emnḗsthēn sou, en thlípsei mikrā̂i hē paideía sou hēmîn.

17
καὶ ὡς ἡ ὠδίνουσα ἐγγίζει τοῦ τεκεῖν καὶ ἐπὶ τῇ ὠδῖνι αὐτῆς ἐκέκραξεν, οὕτως ἐγενήθημεν τῷ ἀγαπητῷ σου διὰ τὸν ϕόβον σου, κύριε.

kaì hōs hē ōdínousa engízei toû tekeîn kaì epì tē̂i ōdîni autē̂s ekékraxen, hoútōs egenḗthēmen tō̂i agapētō̂i sou dià tòn phóbon sou, kýrie.

18
ἐν γαστρὶ ἐλάβομεν καὶ ὠδινήσαμεν καὶ ἐτέκομεν· πνεῦμα σωτηρίας σου ἐποιήσαμεν ἐπὶ τῆς γῆς, ἀλλὰ πεσοῦνται οἱ ἐνοικοῦντες ἐπὶ τῆς γῆς.

en gastrì elábomen kaì ōdinḗsamen kaì etékomen: pneûma sōtērías sou epoiḗsamen epì tē̂s gē̂s, allà pesoûntai hoi enoikoûntes epì tē̂s gē̂s.

19
ἀναστήσονται οἱ νεκροί, καὶ ἐγερθήσονται οἱ ἐν τοῖς μνημείοις, καὶ εὐϕρανθήσονται οἱ ἐν τῇ γῇ· ἡ γὰρ δρόσος ἡ παρὰ σοῦ ἴαμα αὐτοῖς ἐστιν, ἡ δὲ γῆ τῶν ἀσεβῶν πεσεῖται.

anastḗsontai hoi nekroí, kaì egerthḗsontai hoi en toîs mnēmeíois, kaì euphranthḗsontai hoi en tē̂i gē̂i: hē gàr drósos hē parà soû íama autoîs estin, hē dè gē̂ tō̂n asebō̂n peseîtai.

20
βάδιζε, λαός μου, εἴσελθε εἰς τὰ ταμίειά σου, ἀπόκλεισον τὴν θύραν σου, ἀποκρύβηθι μικρὸν ὅσον ὅσον, ἕως ἂν παρέλθῃ ἡ ὀργὴ κυρίου·

bádize, laós mou, eíselthe eis tà tamíeiá sou, apókleison tḕn thýran sou, apokrýbēthi mikròn hóson hóson, héōs àn parélthēi hē orgḕ kyríou:

21
ἰδοὺ γὰρ κύριος ἀπὸ τοῦ ἁγίου ἐπάγει τὴν ὀργὴν ἐπὶ τοὺς ἐνοικοῦντας ἐπὶ τῆς γῆς, καὶ ἀνακαλύψει ἡ γῆ τὸ αἷμα αὐτῆς καὶ οὐ κατακαλύψει τοὺς ἀνῃρημένους.

idoù gàr kýrios apò toû hagíou epágei tḕn orgḕn epì toùs enoikoûntas epì tē̂s gē̂s, kaì anakalýpsei hē gē̂ tò haîma autē̂s kaì ou katakalýpsei toùs anēirēménous.