Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Job 7, 15

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
πότερον οὐχὶ πειρατήριόν ἐστιν ὁ βίος ἀνθρώπου ἐπὶ τῆς γῆς καὶ ὥσπερ μισθίου αὐθημερινοῦ ἡ ζωὴ αὐτοῦ;

póteron ouchì peiratḗrión estin ho bíos anthrṓpou epì tē̂s gē̂s kaì hṓsper misthíou authēmerinoû hē zōḕ autoû?

2
ἢ ὥσπερ θεράπων δεδοικὼς τὸν κύριον αὐτοῦ καὶ τετευχὼς σκιᾶς ἢ ὥσπερ μισθωτὸς ἀναμένων τὸν μισθὸν αὐτοῦ.

ḕ hṓsper therápōn dedoikṑs tòn kýrion autoû kaì teteuchṑs skiâs ḕ hṓsper misthōtòs anaménōn tòn misthòn autoû.

3
οὕτως κἀγὼ ὑπέμεινα μῆνας κενούς, νύκτες δὲ ὀδυνῶν δεδομέναι μοί εἰσιν.

hoútōs kagṑ hypémeina mē̂nas kenoús, nýktes dè odynō̂n dedoménai moí eisin.

4
ἐὰν κοιμηθῶ, λέγω Πότε ἡμέρα; ὡς δ’ ἂν ἀναστῶ, πάλιν Πότε ἑσπέρα; πλήρης δὲ γίνομαι ὀδυνῶν ἀπὸ ἑσπέρας ἕως πρωί.

eàn koimēthō̂, légō Póte hēméra? hōs d’ àn anastō̂, pálin Póte hespéra? plḗrēs dè gínomai odynō̂n apò hespéras héōs prōí.

5
ϕύρεται δέ μου τὸ σῶμα ἐν σαπρίᾳ σκωλήκων, τήκω δὲ βώλακας γῆς ἀπὸ ἰχῶρος ξύων.

phýretai dé mou tò sō̂ma en sapríāi skōlḗkōn, tḗkō dè bṓlakas gē̂s apò ichō̂ros xýōn.

6
ὁ δὲ βίος μού ἐστιν ἐλαϕρότερος λαλιᾶς, ἀπόλωλεν δὲ ἐν κενῇ ἐλπίδι.

ho dè bíos moú estin elaphróteros laliâs, apólōlen dè en kenē̂i elpídi.

7
μνήσθητι οὖν ὅτι πνεῦμά μου ἡ ζωὴ καὶ οὐκέτι ἐπανελεύσεται ὁ ὀϕθαλμός μου ἰδεῖν ἀγαθόν.

mnḗsthēti oûn hóti pneûmá mou hē zōḕ kaì oukéti epaneleúsetai ho ophthalmós mou ideîn agathón.

8
* οὐ περιβλέψεταί με ὀϕθαλμὸς ὁρῶντός με· * οἱ ὀϕθαλμοί σου ἐν ἐμοί, καὶ οὐκέτι εἰμὶ⊥

* ou periblépsetaí me ophthalmòs horō̂ntós me: * hoi ophthalmoí sou en emoí, kaì oukéti eimì⊥

9
ὥσπερ νέϕος ἀποκαθαρθὲν ἀπ’ οὐρανοῦ. ἐὰν γὰρ ἄνθρωπος καταβῇ εἰς ᾅδην, οὐκέτι μὴ ἀναβῇ

hṓsper néphos apokatharthèn ap’ ouranoû. eàn gàr ánthrōpos katabē̂i eis hā́idēn, oukéti mḕ anabē̂i

10
οὐδ’ οὐ μὴ ἐπιστρέψῃ ἔτι εἰς τὸν ἴδιον οἶκον, οὐδὲ μὴ ἐπιγνῷ αὐτὸν ἔτι ὁ τόπος αὐτοῦ.

oud’ ou mḕ epistrépsēi éti eis tòn ídion oîkon, oudè mḕ epignō̂i autòn éti ho tópos autoû.

11
ἀτὰρ οὖν οὐδὲ ἐγὼ ϕείσομαι τῷ στόματί μου, λαλήσω ἐν ἀνάγκῃ ὤν, ἀνοίξω πικρίαν ψυχῆς μου συνεχόμενος.

atàr oûn oudè egṑ pheísomai tō̂i stómatí mou, lalḗsō en anánkēi ṓn, anoíxō pikrían psychē̂s mou synechómenos.

12
πότερον θάλασσά εἰμι ἢ δράκων, ὅτι κατέταξας ἐπ’ ἐμὲ ϕυλακήν;

póteron thálassá eimi ḕ drákōn, hóti katétaxas ep’ emè phylakḗn?

13
εἶπα ὅτι Παρακαλέσει με ἡ κλίνη μου, ἀνοίσω δὲ πρὸς ἐμαυτὸν ἰδίᾳ λόγον τῇ κοίτῃ μου·

eîpa hóti Parakalései me hē klínē mou, anoísō dè pròs emautòn idíāi lógon tē̂i koítēi mou:

14
ἐκϕοβεῖς με ἐνυπνίοις καὶ ἐν ὁράμασίν με καταπλήσσεις.

ekphobeîs me enypníois kaì en horámasín me kataplḗsseis.

15
ἀπαλλάξεις ἀπὸ πνεύματός μου τὴν ψυχήν μου, ἀπὸ δὲ θανάτου τὰ ὀστᾶ μου.

apalláxeis apò pneúmatós mou tḕn psychḗn mou, apò dè thanátou tà ostâ mou.

16
οὐ γὰρ εἰς τὸν αἰῶνα ζήσομαι, ἵνα μακροθυμήσω· ἀπόστα ἀπ’ ἐμοῦ, κενὸς γάρ μου ὁ βίος.

ou gàr eis tòn aiō̂na zḗsomai, hína makrothymḗsō: apósta ap’ emoû, kenòs gár mou ho bíos.

17
τί γάρ ἐστιν ἄνθρωπος, ὅτι ἐμεγάλυνας αὐτὸν ἢ ὅτι προσέχεις τὸν νοῦν εἰς αὐτὸν

tí gár estin ánthrōpos, hóti emegálynas autòn ḕ hóti prosécheis tòn noûn eis autòn

18
ἢ ἐπισκοπὴν αὐτοῦ ποιήσῃ ἕως τὸ πρωὶ καὶ εἰς ἀνάπαυσιν αὐτὸν κρινεῖς;

ḕ episkopḕn autoû poiḗsēi héōs tò prōì kaì eis anápausin autòn krineîs?

19
ἕως τίνος οὐκ ἐᾷς με οὐδὲ προΐῃ με, ἕως ἂν καταπίω τὸν πτύελόν μου ἐν ὀδύνῃ;

héōs tínos ouk eā̂is me oudè proḯēi me, héōs àn katapíō tòn ptýelón mou en odýnēi?

20
εἰ ἐγὼ ἥμαρτον, τί δύναμαί σοι πρᾶξαι, ὁ ἐπιστάμενος τὸν νοῦν τῶν ἀνθρώπων; διὰ τί ἔθου με κατεντευκτήν σου, εἰμὶ δὲ ἐπὶ σοὶ ϕορτίον;

ei egṑ hḗmarton, tí dýnamaí soi prâxai, ho epistámenos tòn noûn tō̂n anthrṓpōn? dià tí éthou me katenteuktḗn sou, eimì dè epì soì phortíon?

21
καὶ διὰ τί οὐκ ἐποιήσω τῆς ἀνομίας μου λήθην καὶ καθαρισμὸν τῆς ἁμαρτίας μου; νυνὶ δὲ εἰς γῆν ἀπελεύσομαι, ὀρθρίζων δὲ οὐκέτι εἰμί.

kaì dià tí ouk epoiḗsō tē̂s anomías mou lḗthēn kaì katharismòn tē̂s hamartías mou? nynì dè eis gē̂n apeleúsomai, orthrízōn dè oukéti eimí.