Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Psaumes 102, 13

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Τῷ Δαυιδ. Εὐλόγει, ἡ ψυχή μου, τὸν κύριον καί, πάντα τὰ ἐντός μου, τὸ ὄνομα τὸ ἅγιον αὐτοῦ·

Tō̂i Dauid. Eulógei, hē psychḗ mou, tòn kýrion kaí, pánta tà entós mou, tò ónoma tò hágion autoû:

2
εὐλόγει, ἡ ψυχή μου, τὸν κύριον καὶ μὴ ἐπιλανθάνου πάσας τὰς ἀνταποδόσεις αὐτοῦ·

eulógei, hē psychḗ mou, tòn kýrion kaì mḕ epilanthánou pásas tàs antapodóseis autoû:

3
τὸν εὐιλατεύοντα πάσαις ταῖς ἀνομίαις σου, τὸν ἰώμενον πάσας τὰς νόσους σου·

tòn euilateúonta pásais taîs anomíais sou, tòn iṓmenon pásas tàs nósous sou:

4
τὸν λυτρούμενον ἐκ ϕθορᾶς τὴν ζωήν σου, τὸν στεϕανοῦντά σε ἐν ἐλέει καὶ οἰκτιρμοῖς·

tòn lytroúmenon ek phthorâs tḕn zōḗn sou, tòn stephanoûntá se en eléei kaì oiktirmoîs:

5
τὸν ἐμπιπλῶντα ἐν ἀγαθοῖς τὴν ἐπιθυμίαν σου, ἀνακαινισθήσεται ὡς ἀετοῦ ἡ νεότης σου.

tòn empiplō̂nta en agathoîs tḕn epithymían sou, anakainisthḗsetai hōs aetoû hē neótēs sou.

6
ποιῶν ἐλεημοσύνας ὁ κύριος καὶ κρίμα πᾶσι τοῖς ἀδικουμένοις.

poiō̂n eleēmosýnas ho kýrios kaì kríma pâsi toîs adikouménois.

7
ἐγνώρισεν τὰς ὁδοὺς αὐτοῦ τῷ Μωυσῇ, τοῖς υἱοῖς Ισραηλ τὰ θελήματα αὐτοῦ.

egnṓrisen tàs hodoùs autoû tō̂i Mōysē̂i, toîs hyioîs Israēl tà thelḗmata autoû.

8
οἰκτίρμων καὶ ἐλεήμων ὁ κύριος, μακρόθυμος καὶ πολυέλεος·

oiktírmōn kaì eleḗmōn ho kýrios, makróthymos kaì polyéleos:

9
οὐκ εἰς τέλος ὀργισθήσεται οὐδὲ εἰς τὸν αἰῶνα μηνιεῖ·

ouk eis télos orgisthḗsetai oudè eis tòn aiō̂na mēnieî:

10
οὐ κατὰ τὰς ἁμαρτίας ἡμῶν ἐποίησεν ἡμῖν οὐδὲ κατὰ τὰς ἀνομίας ἡμῶν ἀνταπέδωκεν ἡμῖν

ou katà tàs hamartías hēmō̂n epoíēsen hēmîn oudè katà tàs anomías hēmō̂n antapédōken hēmîn

11
ὅτι κατὰ τὸ ὕψος τοῦ οὐρανοῦ ἀπὸ τῆς γῆς ἐκραταίωσεν κύριος τὸ ἔλεος αὐτοῦ ἐπὶ τοὺς ϕοβουμένους αὐτόν·

hóti katà tò hýpsos toû ouranoû apò tē̂s gē̂s ekrataíōsen kýrios tò éleos autoû epì toùs phobouménous autón:

12
καθ’ ὅσον ἀπέχουσιν ἀνατολαὶ ἀπὸ δυσμῶν, ἐμάκρυνεν ἀϕ’ ἡμῶν τὰς ἀνομίας ἡμῶν.

kath’ hóson apéchousin anatolaì apò dysmō̂n, emákrynen aph’ hēmō̂n tàs anomías hēmō̂n.

13
καθὼς οἰκτίρει πατὴρ υἱούς, οἰκτίρησεν κύριος τοὺς ϕοβουμένους αὐτόν,

kathṑs oiktírei patḕr hyioús, oiktírēsen kýrios toùs phobouménous autón,

14
ὅτι αὐτὸς ἔγνω τὸ πλάσμα ἡμῶν· μνήσθητι ὅτι χοῦς ἐσμεν.

hóti autòs égnō tò plásma hēmō̂n: mnḗsthēti hóti choûs esmen.

15
ἄνθρωπος, ὡσεὶ χόρτος αἱ ἡμέραι αὐτοῦ· ὡσεὶ ἄνθος τοῦ ἀγροῦ, οὕτως ἐξανθήσει·

ánthrōpos, hōseì chórtos hai hēmérai autoû: hōseì ánthos toû agroû, hoútōs exanthḗsei:

16
ὅτι πνεῦμα διῆλθεν ἐν αὐτῷ, καὶ οὐχ ὑπάρξει καὶ οὐκ ἐπιγνώσεται ἔτι τὸν τόπον αὐτοῦ.

hóti pneûma diē̂lthen en autō̂i, kaì ouch hypárxei kaì ouk epignṓsetai éti tòn tópon autoû.

17
τὸ δὲ ἔλεος τοῦ κυρίου ἀπὸ τοῦ αἰῶνος καὶ ἕως τοῦ αἰῶνος ἐπὶ τοὺς ϕοβουμένους αὐτόν, καὶ ἡ δικαιοσύνη αὐτοῦ ἐπὶ υἱοὺς υἱῶν

tò dè éleos toû kyríou apò toû aiō̂nos kaì héōs toû aiō̂nos epì toùs phobouménous autón, kaì hē dikaiosýnē autoû epì hyioùs hyiō̂n

18
τοῖς ϕυλάσσουσιν τὴν διαθήκην αὐτοῦ καὶ μεμνημένοις τῶν ἐντολῶν αὐτοῦ τοῦ ποιῆσαι αὐτάς.

toîs phylássousin tḕn diathḗkēn autoû kaì memnēménois tō̂n entolō̂n autoû toû poiē̂sai autás.

19
κύριος ἐν τῷ οὐρανῷ ἡτοίμασεν τὸν θρόνον αὐτοῦ, καὶ ἡ βασιλεία αὐτοῦ πάντων δεσπόζει.

kýrios en tō̂i ouranō̂i hētoímasen tòn thrónon autoû, kaì hē basileía autoû pántōn despózei.

20
εὐλογεῖτε τὸν κύριον, πάντες οἱ ἄγγελοι αὐτοῦ, δυνατοὶ ἰσχύι ποιοῦντες τὸν λόγον αὐτοῦ τοῦ ἀκοῦσαι τῆς ϕωνῆς τῶν λόγων αὐτοῦ·

eulogeîte tòn kýrion, pántes hoi ángeloi autoû, dynatoì ischýi poioûntes tòn lógon autoû toû akoûsai tē̂s phōnē̂s tō̂n lógōn autoû:

21
εὐλογεῖτε τὸν κύριον, πᾶσαι αἱ δυνάμεις αὐτοῦ, λειτουργοὶ αὐτοῦ ποιοῦντες τὸ θέλημα αὐτοῦ·

eulogeîte tòn kýrion, pâsai hai dynámeis autoû, leitourgoì autoû poioûntes tò thélēma autoû:

22
εὐλογεῖτε τὸν κύριον, πάντα τὰ ἔργα αὐτοῦ ἐν παντὶ τόπῳ τῆς δεσποτείας αὐτοῦ· εὐλόγει, ἡ ψυχή μου, τὸν κύριον.

eulogeîte tòn kýrion, pánta tà érga autoû en pantì tópōi tē̂s despoteías autoû: eulógei, hē psychḗ mou, tòn kýrion.