Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Psaumes 38, 11

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
1
Εἰς τὸ τέλος, τῷ Ιδιθουν· ᾠδὴ τῷ Δαυιδ.

Eis tò télos, tō̂i Idithoun: ōidḕ tō̂i Dauid.

2
Εἶπα Φυλάξω τὰς ὁδούς μου τοῦ μὴ ἁμαρτάνειν ἐν γλώσσῃ μου· ἐθέμην τῷ στόματί μου ϕυλακὴν ἐν τῷ συστῆναι τὸν ἁμαρτωλὸν ἐναντίον μου.

Eîpa Phyláxō tàs hodoús mou toû mḕ hamartánein en glṓssēi mou: ethémēn tō̂i stómatí mou phylakḕn en tō̂i systē̂nai tòn hamartōlòn enantíon mou.

3
ἐκωϕώθην καὶ ἐταπεινώθην καὶ ἐσίγησα ἐξ ἀγαθῶν, καὶ τὸ ἄλγημά μου ἀνεκαινίσθη.

ekōphṓthēn kaì etapeinṓthēn kaì esígēsa ex agathō̂n, kaì tò álgēmá mou anekainísthē.

4
ἐθερμάνθη ἡ καρδία μου ἐντός μου, καὶ ἐν τῇ μελέτῃ μου ἐκκαυθήσεται πῦρ. ἐλάλησα ἐν γλώσσῃ μου

ethermánthē hē kardía mou entós mou, kaì en tē̂i melétēi mou ekkauthḗsetai pŷr. elálēsa en glṓssēi mou

5
Γνώρισόν μοι, κύριε, τὸ πέρας μου καὶ τὸν ἀριθμὸν τῶν ἡμερῶν μου, τίς ἐστιν, ἵνα γνῶ τί ὑστερῶ ἐγώ.

Gnṓrisón moi, kýrie, tò péras mou kaì tòn arithmòn tō̂n hēmerō̂n mou, tís estin, hína gnō̂ tí hysterō̂ egṓ.

6
ἰδοὺ παλαιστὰς ἔθου τὰς ἡμέρας μου, καὶ ἡ ὑπόστασίς μου ὡσεὶ οὐθὲν ἐνώπιόν σου· πλὴν τὰ σύμπαντα ματαιότης, πᾶς ἄνθρωπος ζῶν. διάψαλμα.

idoù palaistàs éthou tàs hēméras mou, kaì hē hypóstasís mou hōseì outhèn enṓpión sou: plḕn tà sýmpanta mataiótēs, pâs ánthrōpos zō̂n. diápsalma.

7
μέντοιγε ἐν εἰκόνι διαπορεύεται ἄνθρωπος, πλὴν μάτην ταράσσονται· θησαυρίζει καὶ οὐ γινώσκει τίνι συνάξει αὐτά.

méntoige en eikóni diaporeúetai ánthrōpos, plḕn mátēn tarássontai: thēsaurízei kaì ou ginṓskei tíni synáxei autá.

8
καὶ νῦν τίς ἡ ὑπομονή μου; οὐχὶ ὁ κύριος; καὶ ἡ ὑπόστασίς μου παρὰ σοῦ ἐστιν.

kaì nŷn tís hē hypomonḗ mou? ouchì ho kýrios? kaì hē hypóstasís mou parà soû estin.

9
ἀπὸ πασῶν τῶν ἀνομιῶν μου ῥῦσαί με, ὄνειδος ἄϕρονι ἔδωκάς με.

apò pasō̂n tō̂n anomiō̂n mou rhŷsaí me, óneidos áphroni édōkás me.

10
ἐκωϕώθην καὶ οὐκ ἤνοιξα τὸ στόμα μου, ὅτι σὺ εἶ ὁ ποιήσας με.

ekōphṓthēn kaì ouk ḗnoixa tò stóma mou, hóti sỳ eî ho poiḗsas me.

11
ἀπόστησον ἀπ’ ἐμοῦ τὰς μάστιγάς σου· ἀπὸ τῆς ἰσχύος τῆς χειρός σου ἐγὼ ἐξέλιπον.

apóstēson ap’ emoû tàs mástigás sou: apò tē̂s ischýos tē̂s cheirós sou egṑ exélipon.

12
ἐν ἐλεγμοῖς ὑπὲρ ἀνομίας ἐπαίδευσας ἄνθρωπον καὶ ἐξέτηξας ὡς ἀράχνην τὴν ψυχὴν αὐτοῦ· πλὴν μάτην ταράσσεται πᾶς ἄνθρωπος. διάψαλμα.

en elegmoîs hypèr anomías epaídeusas ánthrōpon kaì exétēxas hōs aráchnēn tḕn psychḕn autoû: plḕn mátēn tarássetai pâs ánthrōpos. diápsalma.

13
εἰσάκουσον τῆς προσευχῆς μου, κύριε, καὶ τῆς δεήσεώς μου ἐνώτισαι· τῶν δακρύων μου μὴ παρασιωπήσῃς, ὅτι πάροικος ἐγώ εἰμι παρὰ σοὶ καὶ παρεπίδημος καθὼς πάντες οἱ πατέρες μου.

eisákouson tē̂s proseuchē̂s mou, kýrie, kaì tē̂s deḗseṓs mou enṓtisai: tō̂n dakrýōn mou mḕ parasiōpḗsēis, hóti pároikos egṓ eimi parà soì kaì parepídēmos kathṑs pántes hoi patéres mou.

14
ἄνες μοι, ἵνα ἀναψύξω πρὸ τοῦ με ἀπελθεῖν καὶ οὐκέτι μὴ ὑπάρξω.

ánes moi, hína anapsýxō prò toû me apeltheîn kaì oukéti mḕ hypárxō.