Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Septante Psaumes de Salomon 8

Pentateuque
Livres historiques
Écrits poétiques
Livres prophétiques
Chapitre
Versets
0
Τῷ Σαλωμων· εἰς νεῖκος.

Tō̂i Salōmōn: eis neîkos.

1
θλῖψιν καὶ ϕωνὴν πολέμου ἤκουσεν τὸ οὖς μου, ϕωνὴν σάλπιγγος ἠχούσης σϕαγὴν καὶ ὄλεθρον·

thlîpsin kaì phōnḕn polémou ḗkousen tò oûs mou, phōnḕn sálpingos ēchoúsēs sphagḕn kaì ólethron:

2
ϕωνὴ λαοῦ πολλοῦ ὡς ἀνέμου πολλοῦ σϕόδρα, ὡς καταιγὶς πυρὸς πολλοῦ ϕερομένου δι’ ἐρήμου.

phōnḕ laoû polloû hōs anémou polloû sphódra, hōs kataigìs pyròs polloû pheroménou di’ erḗmou.

3
καὶ εἶπα <ἐν> τῇ καρδίᾳ μου Ποῦ ἄρα κρινεῖ αὐτὸν ὁ θεός;

kaì eîpa tē̂i kardíāi mou Poû ára krineî autòn ho theós?

4
ϕωνὴν ἤκουσα εἰς Ιερουσαλημ πόλιν ἁγιάσματος·

phōnḕn ḗkousa eis Ierousalēm pólin hagiásmatos:

5
συνετρίβη ἡ ὀσϕύς μου ἀπὸ ἀκοῆς, παρελύθη γόνατά μου, ἐϕοβήθη ἡ καρδία μου, ἐταράχθη τὰ ὀστᾶ μου ὡς λίνον.

synetríbē hē osphýs mou apò akoē̂s, parelýthē gónatá mou, ephobḗthē hē kardía mou, etaráchthē tà ostâ mou hōs línon.

6
εἶπα Κατευθυνοῦσιν ὁδοὺς αὐτῶν ἐν δικαιοσύνῃ.

eîpa Kateuthynoûsin hodoùs autō̂n en dikaiosýnēi.

7
’Ανελογισάμην τὰ κρίματα τοῦ θεοῦ ἀπὸ κτίσεως οὐρανοῦ καὶ γῆς, ἐδικαίωσα τὸν θεὸν ἐν τοῖς κρίμασιν αὐτοῦ τοῖς ἀπ’ αἰῶνος.

’Anelogisámēn tà krímata toû theoû apò ktíseōs ouranoû kaì gē̂s, edikaíōsa tòn theòn en toîs krímasin autoû toîs ap’ aiō̂nos.

8
ἀνεκάλυψεν ὁ θεὸς τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν ἐναντίον τοῦ ἡλίου, ἔγνω πᾶσα ἡ γῆ τὰ κρίματα τοῦ θεοῦ τὰ δίκαια.

anekálypsen ho theòs tàs hamartías autō̂n enantíon toû hēlíou, égnō pâsa hē gē̂ tà krímata toû theoû tà díkaia.

9
ἐν καταγαίοις κρυϕίοις αἱ παρανομίαι αὐτῶν ἐν παροργισμῷ· υἱὸς μετὰ μητρὸς καὶ πατὴρ μετὰ θυγατρὸς συνεϕύροντο.

en katagaíois kryphíois hai paranomíai autō̂n en parorgismō̂i: hyiòs metà mētròs kaì patḕr metà thygatròs synephýronto.

10
ἐμοιχῶντο ἕκαστος τὴν γυναῖκα τοῦ πλησίον αὐτοῦ, συνέθεντο αὑτοῖς συνθήκας μετὰ ὅρκου περὶ τούτων.

emoichō̂nto hékastos tḕn gynaîka toû plēsíon autoû, synéthento hautoîs synthḗkas metà hórkou perì toútōn.

11
τὰ ἅγια τοῦ θεοῦ διηρπάζοσαν ὡς μὴ ὄντος κληρονόμου λυτρουμένου.

tà hágia toû theoû diērpázosan hōs mḕ óntos klēronómou lytrouménou.

12
ἐπατοῦσαν τὸ θυσιαστήριον κυρίου ἀπὸ πάσης ἀκαθαρσίας καὶ ἐν ἀϕέδρῳ αἵματος ἐμίαναν τὰς θυσίας ὡς κρέα βέβηλα.

epatoûsan tò thysiastḗrion kyríou apò pásēs akatharsías kaì en aphédrōi haímatos emíanan tàs thysías hōs kréa bébēla.

13
οὐ παρέλιπον ἁμαρτίαν, ἣν οὐκ ἐποίησαν ὑπὲρ τὰ ἔθνη.

ou parélipon hamartían, hḕn ouk epoíēsan hypèr tà éthnē.

14
Διὰ τοῦτο ἐκέρασεν αὐτοῖς ὁ θεὸς πνεῦμα πλανήσεως, ἐπότισεν αὐτοὺς ποτήριον οἴνου ἀκράτου εἰς μέθην.

Dià toûto ekérasen autoîs ho theòs pneûma planḗseōs, epótisen autoùs potḗrion oínou akrátou eis méthēn.

15
ἤγαγεν τὸν ἀπ’ ἐσχάτου τῆς γῆς, τὸν παίοντα κραταιῶς, ἔκρινεν τὸν πόλεμον ἐπὶ Ιερουσαλημ καὶ τὴν γῆν αὐτῆς.

ḗgagen tòn ap’ eschátou tē̂s gē̂s, tòn paíonta krataiō̂s, ékrinen tòn pólemon epì Ierousalēm kaì tḕn gē̂n autē̂s.

16
ἀπήντησαν αὐτῷ οἱ ἄρχοντες τῆς γῆς μετὰ χαρᾶς, εἶπαν αὐτῷ ’Επευκτὴ ἡ ὁδός σου, δεῦτε εἰσέλθατε μετ’ εἰρήνης.

apḗntēsan autō̂i hoi árchontes tē̂s gē̂s metà charâs, eîpan autō̂i ’Epeuktḕ hē hodós sou, deûte eisélthate met’ eirḗnēs.

17
ὡμάλισαν ὁδοὺς τραχείας ἀπὸ εἰσόδου αὐτοῦ, ἤνοιξαν πύλας ἐπὶ Ιερουσαλημ, ἐστεϕάνωσαν τείχη αὐτῆς.

hōmálisan hodoùs tracheías apò eisódou autoû, ḗnoixan pýlas epì Ierousalēm, estephánōsan teíchē autē̂s.

18
Εἰσῆλθεν ὡς πατὴρ εἰς οἶκον υἱῶν αὐτοῦ μετ’ εἰρήνης, ἔστησεν τοὺς πόδας αὐτοῦ μετὰ ἀσϕαλείας πολλῆς.

Eisē̂lthen hōs patḕr eis oîkon hyiō̂n autoû met’ eirḗnēs, éstēsen toùs pódas autoû metà asphaleías pollē̂s.

19
κατελάβετο τὰς πυργοβάρεις αὐτῆς καὶ τὸ τεῖχος Ιερουσαλημ, ὅτι ὁ θεὸς ἤγαγεν αὐτὸν μετὰ ἀσϕαλείας ἐν τῇ πλανήσει αὐτῶν.

katelábeto tàs pyrgobáreis autē̂s kaì tò teîchos Ierousalēm, hóti ho theòs ḗgagen autòn metà asphaleías en tē̂i planḗsei autō̂n.

20
ἀπώλεσεν ἄρχοντας αὐτῶν καὶ πᾶν σοϕὸν ἐν βουλῇ, ἐξέχεεν τὸ αἷμα τῶν οἰκούντων Ιερουσαλημ ὡς ὕδωρ ἀκαθαρσίας.

apṓlesen árchontas autō̂n kaì pân sophòn en boulē̂i, exécheen tò haîma tō̂n oikoúntōn Ierousalēm hōs hýdōr akatharsías.

21
ἀπήγαγεν τοὺς υἱοὺς καὶ τὰς θυγατέρας αὐτῶν, ἃ ἐγέννησαν ἐν βεβηλώσει.

apḗgagen toùs hyioùs kaì tàs thygatéras autō̂n, hà egénnēsan en bebēlṓsei.

22
’Εποίησαν κατὰ τὰς ἀκαθαρσίας αὐτῶν καθὼς οἱ πατέρες αὐτῶν, ἐμίαναν Ιερουσαλημ καὶ τὰ ἡγιασμένα τῷ ὀνόματι τοῦ θεοῦ.

’Epoíēsan katà tàs akatharsías autō̂n kathṑs hoi patéres autō̂n, emíanan Ierousalēm kaì tà hēgiasména tō̂i onómati toû theoû.

23
ἐδικαιώθη ὁ θεὸς ἐν τοῖς κρίμασιν αὐτοῦ ἐν τοῖς ἔθνεσιν τῆς γῆς, καὶ οἱ ὅσιοι τοῦ θεοῦ ὡς ἀρνία ἐν ἀκακίᾳ ἐν μέσῳ αὐτῶν.

edikaiṓthē ho theòs en toîs krímasin autoû en toîs éthnesin tē̂s gē̂s, kaì hoi hósioi toû theoû hōs arnía en akakíāi en mésōi autō̂n.

24
αἰνετὸς κύριος ὁ κρίνων πᾶσαν τὴν γῆν ἐν δικαιοσύνῃ αὐτοῦ.

ainetòs kýrios ho krínōn pâsan tḕn gē̂n en dikaiosýnēi autoû.

25
’Ιδοὺ δή, ὁ θεός, ἔδειξας ἡμῖν τὸ κρίμα σου ἐν τῇ δικαιοσύνῃ σου, εἴδοσαν οἱ ὀϕθαλμοὶ ἡμῶν τὰ κρίματά σου, ὁ θεός.

’Idoù dḗ, ho theós, édeixas hēmîn tò kríma sou en tē̂i dikaiosýnēi sou, eídosan hoi ophthalmoì hēmō̂n tà krímatá sou, ho theós.

26
ἐδικαιώσαμεν τὸ ὄνομά σου τὸ ἔντιμον εἰς αἰῶνας, ὅτι σὺ ὁ θεὸς τῆς δικαιοσύνης κρίνων τὸν Ισραηλ ἐν παιδείᾳ.

edikaiṓsamen tò ónomá sou tò éntimon eis aiō̂nas, hóti sỳ ho theòs tē̂s dikaiosýnēs krínōn tòn Israēl en paideíāi.

27
ἐπίστρεψον, ὁ θεός, τὸ ἔλεός σου ἐϕ’ ἡμᾶς καὶ οἰκτίρησον ἡμᾶς·

epístrepson, ho theós, tò éleós sou eph’ hēmâs kaì oiktírēson hēmâs:

28
συνάγαγε τὴν διασπορὰν Ισραηλ μετὰ ἐλέους καὶ χρηστότητος, ὅτι ἡ πίστις σου μεθ’ ἡμῶν.

synágage tḕn diasporàn Israēl metà eléous kaì chrēstótētos, hóti hē pístis sou meth’ hēmō̂n.

29
καὶ ἡμεῖς ἐσκληρύναμεν τὸν τράχηλον ἡμῶν, καὶ σὺ παιδευτὴς ἡμῶν εἶ.

kaì hēmeîs esklērýnamen tòn tráchēlon hēmō̂n, kaì sỳ paideutḕs hēmō̂n eî.

30
μὴ ὑπερίδῃς ἡμᾶς, ὁ θεὸς ἡμῶν, ἵνα μὴ καταπίωσιν ἡμᾶς ἔθνη ὡς μὴ ὄντος λυτρουμένου.

mḕ hyperídēis hēmâs, ho theòs hēmō̂n, hína mḕ katapíōsin hēmâs éthnē hōs mḕ óntos lytrouménou.

31
καὶ σὺ ὁ θεὸς ἡμῶν ἀπ’ ἀρχῆς, καὶ ἐπὶ σὲ ἡ ἐλπὶς ἡμῶν, κύριε·

kaì sỳ ho theòs hēmō̂n ap’ archē̂s, kaì epì sè hē elpìs hēmō̂n, kýrie:

32
καὶ ἡμεῖς οὐκ ἀϕεξόμεθά σου, ὅτι χρηστὰ τὰ κρίματά σου ἐϕ’ ἡμᾶς.

kaì hēmeîs ouk aphexómethá sou, hóti chrēstà tà krímatá sou eph’ hēmâs.

33
ἡμῖν καὶ τοῖς τέκνοις ἡμῶν ἡ εὐδοκία εἰς τὸν αἰῶνα· κύριε σωτὴρ ἡμῶν, οὐ σαλευθησόμεθα ἔτι τὸν αἰῶνα χρόνον.

hēmîn kaì toîs téknois hēmō̂n hē eudokía eis tòn aiō̂na: kýrie sōtḕr hēmō̂n, ou saleuthēsómetha éti tòn aiō̂na chrónon.

34
αἰνετὸς κύριος ἐν τοῖς κρίμασιν αὐτοῦ ἐν στόματι ὁσίων, καὶ εὐλογημένος Ισραηλ ὑπὸ κυρίου εἰς τὸν αἰῶνα.

ainetòs kýrios en toîs krímasin autoû en stómati hosíōn, kaì eulogēménos Israēl hypò kyríou eis tòn aiō̂na.