Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 1 Chroniques 16

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ εἰσήνεγκαν τὴν κιβωτὸν τοῦ θεοῦ καὶ ἀπηρείσαντο αὐτὴν ἐν μέσῳ τῆς σκηνῆς, ἧς ἔπηξεν αὐτῇ Δαυιδ, καὶ προσήνεγκαν ὁλοκαυτώματα καὶ σωτηρίου ἐναντίον τοῦ θεοῦ.

Kaì eisḗnenkan tḕn kibōtòn toû theoû kaì apēreísanto autḕn en mésōi tē̂s skēnē̂s, hē̂s épēxen autē̂i Dauid, kaì prosḗnenkan holokautṓmata kaì sōtēríou enantíon toû theoû.

2
καὶ συνετέλεσεν Δαυιδ ἀναϕέρων ὁλοκαυτώματα καὶ σωτηρίου καὶ εὐλόγησεν τὸν λαὸν ἐν ὀνόματι κυρίου.

kaì synetélesen Dauid anaphérōn holokautṓmata kaì sōtēríou kaì eulógēsen tòn laòn en onómati kyríou.

3
καὶ διεμέρισεν παντὶ ἀνδρὶ Ισραηλ ἀπὸ ἀνδρὸς καὶ ἕως γυναικὸς τῷ ἀνδρὶ ἄρτον ἕνα ἀρτοκοπικὸν καὶ ἀμορίτην.

kaì diemérisen pantì andrì Israēl apò andròs kaì héōs gynaikòs tō̂i andrì árton héna artokopikòn kaì amorítēn.

4
Καὶ ἔταξεν κατὰ πρόσωπον τῆς κιβωτοῦ διαθήκης κυρίου ἐκ τῶν Λευιτῶν λειτουργοῦντας ἀναϕωνοῦντας καὶ ἐξομολογεῖσθαι καὶ αἰνεῖν κύριον τὸν θεὸν Ισραηλ·

Kaì étaxen katà prósōpon tē̂s kibōtoû diathḗkēs kyríou ek tō̂n Leuitō̂n leitourgoûntas anaphōnoûntas kaì exomologeîsthai kaì aineîn kýrion tòn theòn Israēl:

5
Ασαϕ ὁ ἡγούμενος, καὶ δευτερεύων αὐτῷ Ζαχαριας, Ιιηλ, Σεμιραμωθ, Ιιηλ, Ματταθιας, Ελιαβ καὶ Βαναιας καὶ Αβδεδομ καὶ Ιιηλ ἐν ὀργάνοις, νάβλαις καὶ κινύραις, καὶ Ασαϕ ἐν κυμβάλοις ἀναϕωνῶν,

Asaph ho hēgoúmenos, kaì deutereúōn autō̂i Zacharias, Iiēl, Semiramōth, Iiēl, Mattathias, Eliab kaì Banaias kaì Abdedom kaì Iiēl en orgánois, náblais kaì kinýrais, kaì Asaph en kymbálois anaphōnō̂n,

6
καὶ Βαναιας καὶ Οζιηλ οἱ ἱερεῖς ἐν ταῖς σάλπιγξιν διὰ παντὸς ἐναντίον τῆς κιβωτοῦ τῆς διαθήκης τοῦ θεοῦ.

kaì Banaias kaì Oziēl hoi hiereîs en taîs sálpinxin dià pantòs enantíon tē̂s kibōtoû tē̂s diathḗkēs toû theoû.

7
’Εν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ τότε ἔταξεν Δαυιδ ἐν ἀρχῇ τοῦ αἰνεῖν τὸν κύριον ἐν χειρὶ Ασαϕ καὶ τῶν ἀδελϕῶν αὐτοῦ

’En tē̂i hēmérāi ekeínēi tóte étaxen Dauid en archē̂i toû aineîn tòn kýrion en cheirì Asaph kaì tō̂n adelphō̂n autoû

8
’Εξομολογεῖσθε τῷ κυρίῳ, ἐπικαλεῖσθε αὐτὸν ἐν ὀνόματι αὐτοῦ, γνωρίσατε ἐν λαοῖς τὰ ἐπιτηδεύματα αὐτοῦ·

’Exomologeîsthe tō̂i kyríōi, epikaleîsthe autòn en onómati autoû, gnōrísate en laoîs tà epitēdeúmata autoû:

9
ᾄσατε αὐτῷ καὶ ὑμνήσατε αὐτῷ, διηγήσασθε πᾶσιν τὰ θαυμάσια αὐτοῦ, ἃ ἐποίησεν κύριος.

ā́isate autō̂i kaì hymnḗsate autō̂i, diēgḗsasthe pâsin tà thaumásia autoû, hà epoíēsen kýrios.

10
αἰνεῖτε ἐν ὀνόματι ἁγίῳ αὐτοῦ, εὐϕρανθήσεται καρδία ζητοῦσα τὴν εὐδοκίαν αὐτοῦ·

aineîte en onómati hagíōi autoû, euphranthḗsetai kardía zētoûsa tḕn eudokían autoû:

11
ζητήσατε τὸν κύριον καὶ ἰσχύσατε, ζητήσατε τὸ πρόσωπον αὐτοῦ διὰ παντός.

zētḗsate tòn kýrion kaì ischýsate, zētḗsate tò prósōpon autoû dià pantós.

12
μνημονεύετε τὰ θαυμάσια αὐτοῦ, ἃ ἐποίησεν, τέρατα καὶ κρίματα τοῦ στόματος αὐτοῦ,

mnēmoneúete tà thaumásia autoû, hà epoíēsen, térata kaì krímata toû stómatos autoû,

13
σπέρμα Ισραηλ παῖδες αὐτοῦ, υἱοὶ Ιακωβ ἐκλεκτοὶ αὐτοῦ.

spérma Israēl paîdes autoû, hyioì Iakōb eklektoì autoû.

14
αὐτὸς κύριος ὁ θεὸς ἡμῶν, ἐν πάσῃ τῇ γῇ τὰ κρίματα αὐτοῦ.

autòs kýrios ho theòs hēmō̂n, en pásēi tē̂i gē̂i tà krímata autoû.

15
μνημονεύων εἰς αἰῶνα διαθήκης αὐτοῦ, λόγον αὐτοῦ, ὃν ἐνετείλατο εἰς χιλίας γενεάς,

mnēmoneúōn eis aiō̂na diathḗkēs autoû, lógon autoû, hòn eneteílato eis chilías geneás,

16
ὃν διέθετο τῷ Αβρααμ, καὶ τὸν ὅρκον αὐτοῦ τῷ Ισαακ·

hòn diétheto tō̂i Abraam, kaì tòn hórkon autoû tō̂i Isaak:

17
ἔστησεν αὐτὸν τῷ Ιακωβ εἰς πρόσταγμα, τῷ Ισραηλ διαθήκην αἰώνιον

éstēsen autòn tō̂i Iakōb eis próstagma, tō̂i Israēl diathḗkēn aiṓnion

18
λέγων Σοὶ δώσω τὴν γῆν Χανααν σχοίνισμα κληρονομίας ὑμῶν.

légōn Soì dṓsō tḕn gē̂n Chanaan schoínisma klēronomías hymō̂n.

19
ἐν τῷ γενέσθαι αὐτοὺς ὀλιγοστοὺς ἀριθμῷ ὡς ἐσμικρύνθησαν καὶ παρῴκησαν ἐν αὐτῇ.

en tō̂i genésthai autoùs oligostoùs arithmō̂i hōs esmikrýnthēsan kaì parṓikēsan en autē̂i.

20
καὶ ἐπορεύθησαν ἀπὸ ἔθνους εἰς ἔθνος καὶ ἀπὸ βασιλείας εἰς λαὸν ἕτερον·

kaì eporeúthēsan apò éthnous eis éthnos kaì apò basileías eis laòn héteron:

21
οὐκ ἀϕῆκεν ἄνδρα τοῦ δυναστεῦσαι αὐτοὺς καὶ ἤλεγξεν περὶ αὐτῶν βασιλεῖς

ouk aphē̂ken ándra toû dynasteûsai autoùs kaì ḗlenxen perì autō̂n basileîs

22
Μὴ ἅψησθε τῶν χριστῶν μου καὶ ἐν τοῖς προϕήταις μου μὴ πονηρεύεσθε.

Mḕ hápsēsthe tō̂n christō̂n mou kaì en toîs prophḗtais mou mḕ ponēreúesthe.

23
ᾄσατε τῷ κυρίῳ, πᾶσα ἡ γῆ, ἀναγγείλατε ἐξ ἡμέρας εἰς ἡμέραν σωτηρίαν αὐτοῦ.

ā́isate tō̂i kyríōi, pâsa hē gē̂, anangeílate ex hēméras eis hēméran sōtērían autoû.

25
ὅτι μέγας κύριος καὶ αἰνετὸς σϕόδρα, ϕοβερός ἐστιν ἐπὶ πάντας τοὺς θεούς·

hóti mégas kýrios kaì ainetòs sphódra, phoberós estin epì pántas toùs theoús:

26
ὅτι πάντες οἱ θεοὶ τῶν ἐθνῶν εἴδωλα, καὶ ὁ θεὸς ἡμῶν οὐρανὸν ἐποίησεν·

hóti pántes hoi theoì tō̂n ethnō̂n eídōla, kaì ho theòs hēmō̂n ouranòn epoíēsen:

27
δόξα καὶ ἔπαινος κατὰ πρόσωπον αὐτοῦ, ἰσχὺς καὶ καύχημα ἐν τόπῳ αὐτοῦ.

dóxa kaì épainos katà prósōpon autoû, ischỳs kaì kaúchēma en tópōi autoû.

28
δότε τῷ κυρίῳ, πατριαὶ τῶν ἐθνῶν, δότε τῷ κυρίῳ δόξαν καὶ ἰσχύν·

dóte tō̂i kyríōi, patriaì tō̂n ethnō̂n, dóte tō̂i kyríōi dóxan kaì ischýn:

29
δότε τῷ κυρίῳ δόξαν ὀνόματος αὐτοῦ, λάβετε δῶρα καὶ ἐνέγκατε κατὰ πρόσωπον αὐτοῦ καὶ προσκυνήσατε τῷ κυρίῳ ἐν αὐλαῖς ἁγίαις αὐτοῦ.

dóte tō̂i kyríōi dóxan onómatos autoû, lábete dō̂ra kaì enénkate katà prósōpon autoû kaì proskynḗsate tō̂i kyríōi en aulaîs hagíais autoû.

30
ϕοβηθήτω ἀπὸ προσώπου αὐτοῦ πᾶσα ἡ γῆ, κατορθωθήτω ἡ γῆ καὶ μὴ σαλευθήτω·

phobēthḗtō apò prosṓpou autoû pâsa hē gē̂, katorthōthḗtō hē gē̂ kaì mḕ saleuthḗtō:

31
εὐϕρανθήτω ὁ οὐρανός, καὶ ἀγαλλιάσθω ἡ γῆ, καὶ εἰπάτωσαν ἐν τοῖς ἔθνεσιν Κύριος βασιλεύων.

euphranthḗtō ho ouranós, kaì agalliásthō hē gē̂, kaì eipátōsan en toîs éthnesin Kýrios basileúōn.

32
βομβήσει ἡ θάλασσα σὺν τῷ πληρώματι καὶ ξύλον ἀγροῦ καὶ πάντα τὰ ἐν αὐτῷ·

bombḗsei hē thálassa sỳn tō̂i plērṓmati kaì xýlon agroû kaì pánta tà en autō̂i:

33
τότε εὐϕρανθήσεται τὰ ξύλα τοῦ δρυμοῦ ἀπὸ προσώπου κυρίου, ὅτι ἦλθεν κρῖναι τὴν γῆν.

tóte euphranthḗsetai tà xýla toû drymoû apò prosṓpou kyríou, hóti ē̂lthen krînai tḕn gē̂n.

34
ἐξομολογεῖσθε τῷ κυρίῳ, ὅτι ἀγαθόν, ὅτι εἰς τὸν αἰῶνα τὸ ἔλεος αὐτοῦ.

exomologeîsthe tō̂i kyríōi, hóti agathón, hóti eis tòn aiō̂na tò éleos autoû.

35
καὶ εἴπατε Σῶσον ἡμᾶς, ὁ θεὸς τῆς σωτηρίας ἡμῶν, καὶ ἐξελοῦ ἡμᾶς ἐκ τῶν ἐθνῶν τοῦ αἰνεῖν τὸ ὄνομα τὸ ἅγιόν σου καὶ καυχᾶσθαι ἐν ταῖς αἰνέσεσίν σου.

kaì eípate Sō̂son hēmâs, ho theòs tē̂s sōtērías hēmō̂n, kaì exeloû hēmâs ek tō̂n ethnō̂n toû aineîn tò ónoma tò hágión sou kaì kauchâsthai en taîs ainésesín sou.

36
εὐλογημένος κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ ἀπὸ τοῦ αἰῶνος καὶ ἕως τοῦ αἰῶνος· καὶ ἐρεῖ πᾶς ὁ λαός Αμην. καὶ ᾔνεσαν τῷ κυρίῳ.

eulogēménos kýrios ho theòs Israēl apò toû aiō̂nos kaì héōs toû aiō̂nos: kaì ereî pâs ho laós Amēn. kaì ḗinesan tō̂i kyríōi.

37
Καὶ κατέλιπον ἐκεῖ ἔναντι τῆς κιβωτοῦ διαθήκης κυρίου τὸν Ασαϕ καὶ τοὺς ἀδελϕοὺς αὐτοῦ τοῦ λειτουργεῖν ἐναντίον τῆς κιβωτοῦ διὰ παντὸς τὸ τῆς ἡμέρας εἰς ἡμέραν·

Kaì katélipon ekeî énanti tē̂s kibōtoû diathḗkēs kyríou tòn Asaph kaì toùs adelphoùs autoû toû leitourgeîn enantíon tē̂s kibōtoû dià pantòs tò tē̂s hēméras eis hēméran:

38
καὶ Αβδεδομ καὶ οἱ ἀδελϕοὶ αὐτοῦ, ἑξήκοντα καὶ ὀκτώ, καὶ Αβδεδομ υἱὸς Ιδιθων καὶ Οσσα εἰς πυλωρούς.

kaì Abdedom kaì hoi adelphoì autoû, hexḗkonta kaì oktṓ, kaì Abdedom hyiòs Idithōn kaì Ossa eis pylōroús.

39
καὶ τὸν Σαδωκ τὸν ἱερέα καὶ τοὺς ἀδελϕοὺς αὐτοῦ τοὺς ἱερεῖς ἐναντίον σκηνῆς κυρίου ἐν Βαμα τῇ ἐν Γαβαων

kaì tòn Sadōk tòn hieréa kaì toùs adelphoùs autoû toùs hiereîs enantíon skēnē̂s kyríou en Bama tē̂i en Gabaōn

40
τοῦ ἀναϕέρειν ὁλοκαυτώματα τῷ κυρίῳ ἐπὶ τοῦ θυσιαστηρίου τῶν ὁλοκαυτωμάτων διὰ παντὸς τὸ πρωὶ καὶ τὸ ἑσπέρας καὶ κατὰ πάντα τὰ γεγραμμένα ἐν νόμῳ κυρίου, ὅσα ἐνετείλατο ἐϕ’ υἱοῖς Ισραηλ ἐν χειρὶ Μωυσῆ τοῦ θεράποντος τοῦ θεοῦ·

toû anaphérein holokautṓmata tō̂i kyríōi epì toû thysiastēríou tō̂n holokautōmátōn dià pantòs tò prōì kaì tò hespéras kaì katà pánta tà gegramména en nómōi kyríou, hósa eneteílato eph’ hyioîs Israēl en cheirì Mōysē̂ toû therápontos toû theoû:

41
καὶ μετ’ αὐτοῦ Αιμαν καὶ Ιδιθων καὶ οἱ λοιποὶ ἐκλεγέντες ἐπ’ ὀνόματος τοῦ αἰνεῖν τὸν κύριον, ὅτι εἰς τὸν αἰῶνα τὸ ἔλεος αὐτοῦ,

kaì met’ autoû Aiman kaì Idithōn kaì hoi loipoì eklegéntes ep’ onómatos toû aineîn tòn kýrion, hóti eis tòn aiō̂na tò éleos autoû,

42
καὶ μετ’ αὐτῶν σάλπιγγες καὶ κύμβαλα τοῦ ἀναϕωνεῖν καὶ ὄργανα τῶν ᾠδῶν τοῦ θεοῦ, υἱοὶ Ιδιθων εἰς τὴν πύλην.

kaì met’ autō̂n sálpinges kaì kýmbala toû anaphōneîn kaì órgana tō̂n ōidō̂n toû theoû, hyioì Idithōn eis tḕn pýlēn.

43
Καὶ ἐπορεύθη ἅπας ὁ λαὸς ἕκαστος εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ, καὶ ἐπέστρεψεν Δαυιδ τοῦ εὐλογῆσαι τὸν οἶκον αὐτοῦ.

Kaì eporeúthē hápas ho laòs hékastos eis tòn oîkon autoû, kaì epéstrepsen Dauid toû eulogē̂sai tòn oîkon autoû.