Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 1 Chroniques 22

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ εἶπεν Δαυιδ Οὗτός ἐστιν ὁ οἶκος κυρίου τοῦ θεοῦ, καὶ τοῦτο τὸ θυσιαστήριον εἰς ὁλοκαύτωσιν τῷ Ισραηλ.

Kaì eîpen Dauid Hoûtós estin ho oîkos kyríou toû theoû, kaì toûto tò thysiastḗrion eis holokaútōsin tō̂i Israēl.

2
καὶ εἶπεν Δαυιδ συναγαγεῖν πάντας τοὺς προσηλύτους ἐν γῇ Ισραηλ καὶ κατέστησεν λατόμους λατομῆσαι λίθους ξυστοὺς τοῦ οἰκοδομῆσαι οἶκον τῷ θεῷ.

kaì eîpen Dauid synagageîn pántas toùs prosēlýtous en gē̂i Israēl kaì katéstēsen latómous latomē̂sai líthous xystoùs toû oikodomē̂sai oîkon tō̂i theō̂i.

3
καὶ σίδηρον πολὺν εἰς τοὺς ἥλους τῶν θυρωμάτων καὶ τῶν πυλῶν καὶ τοὺς στροϕεῖς ἡτοίμασεν Δαυιδ καὶ χαλκὸν εἰς πλῆθος, οὐκ ἦν σταθμός·

kaì sídēron polỳn eis toùs hḗlous tō̂n thyrōmátōn kaì tō̂n pylō̂n kaì toùs stropheîs hētoímasen Dauid kaì chalkòn eis plē̂thos, ouk ē̂n stathmós:

4
καὶ ξύλα κέδρινα, οὐκ ἦν ἀριθμός, ὅτι ἐϕέροσαν οἱ Σιδώνιοι καὶ οἱ Τύριοι ξύλα κέδρινα εἰς πλῆθος τῷ Δαυιδ.

kaì xýla kédrina, ouk ē̂n arithmós, hóti ephérosan hoi Sidṓnioi kaì hoi Týrioi xýla kédrina eis plē̂thos tō̂i Dauid.

5
καὶ εἶπεν Δαυιδ Σαλωμων ὁ υἱός μου παιδάριον ἁπαλόν, καὶ ὁ οἶκος τοῦ οἰκοδομῆσαι τῷ κυρίῳ εἰς μεγαλωσύνην ἄνω, εἰς ὄνομα καὶ εἰς δόξαν εἰς πᾶσαν τὴν γῆν ἑτοιμάσω αὐτῷ· καὶ ἡτοίμασεν Δαυιδ εἰς πλῆθος ἔμπροσθεν τῆς τελευτῆς αὐτοῦ.

kaì eîpen Dauid Salōmōn ho hyiós mou paidárion hapalón, kaì ho oîkos toû oikodomē̂sai tō̂i kyríōi eis megalōsýnēn ánō, eis ónoma kaì eis dóxan eis pâsan tḕn gē̂n hetoimásō autō̂i: kaì hētoímasen Dauid eis plē̂thos émprosthen tē̂s teleutē̂s autoû.

6
καὶ ἐκάλεσεν Σαλωμων τὸν υἱὸν αὐτοῦ καὶ ἐνετείλατο αὐτῷ τοῦ οἰκοδομῆσαι τὸν οἶκον τῷ κυρίῳ θεῷ Ισραηλ.

kaì ekálesen Salōmōn tòn hyiòn autoû kaì eneteílato autō̂i toû oikodomē̂sai tòn oîkon tō̂i kyríōi theō̂i Israēl.

7
καὶ εἶπεν Δαυιδ Σαλωμων Τέκνον, ἐμοὶ ἐγένετο ἐπὶ ψυχῇ τοῦ οἰκοδομῆσαι οἶκον τῷ ὀνόματι κυρίου θεοῦ.

kaì eîpen Dauid Salōmōn Téknon, emoì egéneto epì psychē̂i toû oikodomē̂sai oîkon tō̂i onómati kyríou theoû.

8
καὶ ἐγένετο ἐπ’ ἐμοὶ λόγος κυρίου λέγων Αἷμα εἰς πλῆθος ἐξέχεας καὶ πολέμους μεγάλους ἐποίησας· οὐκ οἰκοδομήσεις οἶκον τῷ ὀνόματί μου, ὅτι αἵματα πολλὰ ἐξέχεας ἐπὶ τῆς γῆς ἐναντίον μου.

kaì egéneto ep’ emoì lógos kyríou légōn Haîma eis plē̂thos exécheas kaì polémous megálous epoíēsas: ouk oikodomḗseis oîkon tō̂i onómatí mou, hóti haímata pollà exécheas epì tē̂s gē̂s enantíon mou.

9
ἰδοὺ υἱὸς τίκτεταί σοι, οὗτος ἔσται ἀνὴρ ἀναπαύσεως, καὶ ἀναπαύσω αὐτὸν ἀπὸ πάντων τῶν ἐχθρῶν κυκλόθεν, ὅτι Σαλωμων ὄνομα αὐτῷ, καὶ εἰρήνην καὶ ἡσυχίαν δώσω ἐπὶ Ισραηλ ἐν ταῖς ἡμέραις αὐτοῦ.

idoù hyiòs tíktetaí soi, hoûtos éstai anḕr anapaúseōs, kaì anapaúsō autòn apò pántōn tō̂n echthrō̂n kyklóthen, hóti Salōmōn ónoma autō̂i, kaì eirḗnēn kaì hēsychían dṓsō epì Israēl en taîs hēmérais autoû.

10
οὗτος οἰκοδομήσει οἶκον τῷ ὀνόματί μου, καὶ οὗτος ἔσται μοι εἰς υἱὸν κἀγὼ αὐτῷ εἰς πατέρα, καὶ ἀνορθώσω θρόνον βασιλείας αὐτοῦ ἐν Ισραηλ ἕως αἰῶνος.

hoûtos oikodomḗsei oîkon tō̂i onómatí mou, kaì hoûtos éstai moi eis hyiòn kagṑ autō̂i eis patéra, kaì anorthṓsō thrónon basileías autoû en Israēl héōs aiō̂nos.

11
καὶ νῦν, υἱέ μου, ἔσται μετὰ σοῦ κύριος, καὶ εὐοδώσει καὶ οἰκοδομήσεις οἶκον τῷ κυρίῳ θεῷ σου, ὡς ἐλάλησεν περὶ σοῦ.

kaì nŷn, hyié mou, éstai metà soû kýrios, kaì euodṓsei kaì oikodomḗseis oîkon tō̂i kyríōi theō̂i sou, hōs elálēsen perì soû.

12
ἀλλ’ ἢ δῴη σοι σοϕίαν καὶ σύνεσιν κύριος καὶ κατισχύσαι σε ἐπὶ Ισραηλ καὶ τοῦ ϕυλάσσεσθαι καὶ τοῦ ποιεῖν τὸν νόμον κυρίου τοῦ θεοῦ σου.

all’ ḕ dṓiē soi sophían kaì sýnesin kýrios kaì katischýsai se epì Israēl kaì toû phylássesthai kaì toû poieîn tòn nómon kyríou toû theoû sou.

13
τότε εὐοδώσει, ἐὰν ϕυλάξῃς τοῦ ποιεῖν τὰ προστάγματα καὶ τὰ κρίματα, ἃ ἐνετείλατο κύριος τῷ Μωυσῇ ἐπὶ Ισραηλ· ἀνδρίζου καὶ ἴσχυε, μὴ ϕοβοῦ μηδὲ πτοηθῇς.

tóte euodṓsei, eàn phyláxēis toû poieîn tà prostágmata kaì tà krímata, hà eneteílato kýrios tō̂i Mōysē̂i epì Israēl: andrízou kaì íschye, mḕ phoboû mēdè ptoēthē̂is.

14
καὶ ἰδοὺ ἐγὼ κατὰ τὴν πτωχείαν μου ἡτοίμασα εἰς οἶκον κυρίου χρυσίου ταλάντων ἑκατὸν χιλιάδας καὶ ἀργυρίου ταλάντων χιλίας χιλιάδας καὶ χαλκὸν καὶ σίδηρον, οὗ οὐκ ἔστιν σταθμός, ὅτι εἰς πλῆθός ἐστιν· καὶ ξύλα καὶ λίθους ἡτοίμασα, καὶ πρὸς ταῦτα πρόσθες.

kaì idoù egṑ katà tḕn ptōcheían mou hētoímasa eis oîkon kyríou chrysíou talántōn hekatòn chiliádas kaì argyríou talántōn chilías chiliádas kaì chalkòn kaì sídēron, hoû ouk éstin stathmós, hóti eis plē̂thós estin: kaì xýla kaì líthous hētoímasa, kaì pròs taûta prósthes.

15
καὶ μετὰ σοῦ εἰς πλῆθος ποιούντων ἔργα τεχνῖται καὶ οἰκοδόμοι λίθων καὶ τέκτονες ξύλων καὶ πᾶς σοϕὸς ἐν παντὶ ἔργῳ.

kaì metà soû eis plē̂thos poioúntōn érga technîtai kaì oikodómoi líthōn kaì téktones xýlōn kaì pâs sophòs en pantì érgōi.

16
ἐν χρυσίῳ, ἐν ἀργυρίῳ, ἐν χαλκῷ καὶ ἐν σιδήρῳ οὐκ ἔστιν ἀριθμός. ἀνάστηθι καὶ ποίει, καὶ κύριος μετὰ σοῦ.

en chrysíōi, en argyríōi, en chalkō̂i kaì en sidḗrōi ouk éstin arithmós. anástēthi kaì poíei, kaì kýrios metà soû.

17
καὶ ἐνετείλατο Δαυιδ τοῖς πᾶσιν ἄρχουσιν Ισραηλ ἀντιλαβέσθαι τῷ Σαλωμων υἱῷ αὐτοῦ

kaì eneteílato Dauid toîs pâsin árchousin Israēl antilabésthai tō̂i Salōmōn hyiō̂i autoû

18
Οὐχὶ κύριος μεθ’ ὑμῶν; καὶ ἀνέπαυσεν ὑμᾶς κυκλόθεν, ὅτι ἔδωκεν ἐν χερσὶν τοὺς κατοικοῦντας τὴν γῆν, καὶ ὑπετάγη ἡ γῆ ἐναντίον κυρίου καὶ ἐναντίον λαοῦ αὐτοῦ.

Ouchì kýrios meth’ hymō̂n? kaì anépausen hymâs kyklóthen, hóti édōken en chersìn toùs katoikoûntas tḕn gē̂n, kaì hypetágē hē gē̂ enantíon kyríou kaì enantíon laoû autoû.

19
νῦν δότε καρδίας ὑμῶν καὶ ψυχὰς ὑμῶν τοῦ ζητῆσαι τῷ κυρίῳ θεῷ ὑμῶν καὶ ἐγέρθητε καὶ οἰκοδομήσατε ἁγίασμα κυρίῳ τῷ θεῷ ὑμῶν τοῦ εἰσενέγκαι τὴν κιβωτὸν διαθήκης κυρίου καὶ σκεύη τὰ ἅγια τοῦ θεοῦ εἰς οἶκον τὸν οἰκοδομούμενον τῷ ὀνόματι κυρίου.

nŷn dóte kardías hymō̂n kaì psychàs hymō̂n toû zētē̂sai tō̂i kyríōi theō̂i hymō̂n kaì egérthēte kaì oikodomḗsate hagíasma kyríōi tō̂i theō̂i hymō̂n toû eisenénkai tḕn kibōtòn diathḗkēs kyríou kaì skeúē tà hágia toû theoû eis oîkon tòn oikodomoúmenon tō̂i onómati kyríou.