Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 1 Maccabées 10

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐν ἔτει ἑξηκοστῷ καὶ ἑκατοστῷ ἀνέβη ’Αλέξανδρος ὁ τοῦ ’Αντιόχου ὁ ’Επιϕανὴς καὶ κατελάβετο Πτολεμαίδα, καὶ ἐπεδέξαντο αὐτόν, καὶ ἐβασίλευσεν ἐκεῖ.

Kaì en étei hexēkostō̂i kaì hekatostō̂i anébē ’Aléxandros ho toû ’Antióchou ho ’Epiphanḕs kaì katelábeto Ptolemaída, kaì epedéxanto autón, kaì ebasíleusen ekeî.

2
καὶ ἤκουσεν Δημήτριος ὁ βασιλεὺς καὶ συνήγαγεν δυνάμεις πολλὰς σϕόδρα καὶ ἐξῆλθεν εἰς συνάντησιν αὐτῷ εἰς πόλεμον.

kaì ḗkousen Dēmḗtrios ho basileùs kaì synḗgagen dynámeis pollàs sphódra kaì exē̂lthen eis synántēsin autō̂i eis pólemon.

3
καὶ ἀπέστειλεν Δημήτριος πρὸς Ιωναθαν ἐπιστολὰς λόγοις εἰρηνικοῖς ὥστε μεγαλῦναι αὐτόν·

kaì apésteilen Dēmḗtrios pròs Iōnathan epistolàs lógois eirēnikoîs hṓste megalŷnai autón:

4
εἶπεν γάρ Προϕθάσωμεν τοῦ εἰρήνην θεῖναι μετ’ αὐτῶν πρὶν ἢ θεῖναι αὐτὸν μετὰ ’Αλεξάνδρου καθ’ ἡμῶν·

eîpen gár Prophthásōmen toû eirḗnēn theînai met’ autō̂n prìn ḕ theînai autòn metà ’Alexándrou kath’ hēmō̂n:

5
μνησθήσεται γὰρ πάντων τῶν κακῶν, ὧν συνετελέσαμεν πρὸς αὐτὸν καὶ εἰς τοὺς ἀδελϕοὺς αὐτοῦ καὶ εἰς τὸ ἔθνος.

mnēsthḗsetai gàr pántōn tō̂n kakō̂n, hō̂n synetelésamen pròs autòn kaì eis toùs adelphoùs autoû kaì eis tò éthnos.

6
καὶ ἔδωκεν αὐτῷ ἐξουσίαν συναγαγεῖν δυνάμεις καὶ κατασκευάζειν ὅπλα καὶ εἶναι αὐτὸν σύμμαχον αὐτοῦ, καὶ τὰ ὅμηρα τὰ ἐν τῇ ἄκρᾳ εἶπεν παραδοῦναι αὐτῷ.

kaì édōken autō̂i exousían synagageîn dynámeis kaì kataskeuázein hópla kaì eînai autòn sýmmachon autoû, kaì tà hómēra tà en tē̂i ákrāi eîpen paradoûnai autō̂i.

7
καὶ ἦλθεν Ιωναθαν εἰς Ιερουσαλημ καὶ ἀνέγνω τὰς ἐπιστολὰς εἰς τὰ ὦτα παντὸς τοῦ λαοῦ καὶ τῶν ἐκ τῆς ἄκρας.

kaì ē̂lthen Iōnathan eis Ierousalēm kaì anégnō tàs epistolàs eis tà ō̂ta pantòs toû laoû kaì tō̂n ek tē̂s ákras.

8
καὶ ἐϕοβήθησαν ϕόβον μέγαν, ὅτε ἤκουσαν ὅτι ἔδωκεν αὐτῷ ὁ βασιλεὺς ἐξουσίαν συναγαγεῖν δύναμιν.

kaì ephobḗthēsan phóbon mégan, hóte ḗkousan hóti édōken autō̂i ho basileùs exousían synagageîn dýnamin.

9
καὶ παρέδωκαν οἱ ἐκ τῆς ἄκρας Ιωναθαν τὰ ὅμηρα, καὶ ἀπέδωκεν αὐτοὺς τοῖς γονεῦσιν αὐτῶν.

kaì parédōkan hoi ek tē̂s ákras Iōnathan tà hómēra, kaì apédōken autoùs toîs goneûsin autō̂n.

10
καὶ ᾤκησεν Ιωναθαν ἐν Ιερουσαλημ καὶ ἤρξατο οἰκοδομεῖν καὶ καινίζειν τὴν πόλιν.

kaì ṓikēsen Iōnathan en Ierousalēm kaì ḗrxato oikodomeîn kaì kainízein tḕn pólin.

11
καὶ εἶπεν πρὸς τοὺς ποιοῦντας τὰ ἔργα οἰκοδομεῖν τὰ τείχη καὶ τὸ ὄρος Σιων κυκλόθεν ἐκ λίθων τετραπόδων εἰς ὀχύρωσιν, καὶ ἐποίησαν οὕτως.

kaì eîpen pròs toùs poioûntas tà érga oikodomeîn tà teíchē kaì tò óros Siōn kyklóthen ek líthōn tetrapódōn eis ochýrōsin, kaì epoíēsan hoútōs.

12
καὶ ἔϕυγον οἱ ἀλλογενεῖς οἱ ὄντες ἐν τοῖς ὀχυρώμασιν, οἷς ᾠκοδόμησεν Βακχίδης,

kaì éphygon hoi allogeneîs hoi óntes en toîs ochyrṓmasin, hoîs ōikodómēsen Bakchídēs,

13
καὶ κατέλιπεν ἕκαστος τὸν τόπον αὐτοῦ καὶ ἀπῆλθεν εἰς τὴν γῆν αὐτοῦ·

kaì katélipen hékastos tòn tópon autoû kaì apē̂lthen eis tḕn gē̂n autoû:

14
πλὴν ἐν Βαιθσουροις ὑπελείϕθησάν τινες τῶν καταλιπόντων τὸν νόμον καὶ τὰ προστάγματα· ἦν γὰρ εἰς ϕυγαδευτήριον.

plḕn en Baithsourois hypeleíphthēsán tines tō̂n katalipóntōn tòn nómon kaì tà prostágmata: ē̂n gàr eis phygadeutḗrion.

15
Καὶ ἤκουσεν ’Αλέξανδρος ὁ βασιλεὺς τὰς ἐπαγγελίας, ὅσας ἀπέστειλεν Δημήτριος τῷ Ιωναθαν, καὶ διηγήσαντο αὐτῷ τοὺς πολέμους καὶ τὰς ἀνδραγαθίας, ἃς ἐποίησεν αὐτὸς καὶ οἱ ἀδελϕοὶ αὐτοῦ, καὶ τοὺς κόπους, οὓς ἔσχον,

Kaì ḗkousen ’Aléxandros ho basileùs tàs epangelías, hósas apésteilen Dēmḗtrios tō̂i Iōnathan, kaì diēgḗsanto autō̂i toùs polémous kaì tàs andragathías, hàs epoíēsen autòs kaì hoi adelphoì autoû, kaì toùs kópous, hoùs éschon,

16
καὶ εἶπεν Μὴ εὑρήσομεν ἄνδρα τοιοῦτον ἕνα; καὶ νῦν ποιήσομεν αὐτὸν ϕίλον καὶ σύμμαχον ἡμῶν.

kaì eîpen Mḕ heurḗsomen ándra toioûton héna? kaì nŷn poiḗsomen autòn phílon kaì sýmmachon hēmō̂n.

17
καὶ ἔγραψεν ἐπιστολὰς καὶ ἀπέστειλεν αὐτῷ κατὰ τοὺς λόγους τούτους λέγων

kaì égrapsen epistolàs kaì apésteilen autō̂i katà toùs lógous toútous légōn

18
Βασιλεὺς ’Αλέξανδρος τῷ ἀδελϕῷ Ιωναθαν χαίρειν.

Basileùs ’Aléxandros tō̂i adelphō̂i Iōnathan chaírein.

19
ἀκηκόαμεν περὶ σοῦ ὅτι ἀνὴρ δυνατὸς ἰσχύι καὶ ἐπιτήδειος εἶ τοῦ εἶναι ἡμῶν ϕίλος.

akēkóamen perì soû hóti anḕr dynatòs ischýi kaì epitḗdeios eî toû eînai hēmō̂n phílos.

20
καὶ νῦν καθεστάκαμέν σε σήμερον ἀρχιερέα τοῦ ἔθνους σου καὶ ϕίλον βασιλέως καλεῖσθαί σε (καὶ ἀπέστειλεν αὐτῷ πορϕύραν καὶ στέϕανον χρυσοῦν) καὶ ϕρονεῖν τὰ ἡμῶν καὶ συντηρεῖν ϕιλίας πρὸς ἡμᾶς.

kaì nŷn kathestákamén se sḗmeron archieréa toû éthnous sou kaì phílon basiléōs kaleîsthaí se (kaì apésteilen autō̂i porphýran kaì stéphanon chrysoûn) kaì phroneîn tà hēmō̂n kaì syntēreîn philías pròs hēmâs.

21
Καὶ ἐνεδύσατο Ιωναθαν τὴν ἁγίαν στολὴν τῷ ἑβδόμῳ μηνὶ ἔτους ἑξηκοστοῦ καὶ ἑκατοστοῦ ἐν ἑορτῇ σκηνοπηγίας καὶ συνήγαγεν δυνάμεις καὶ κατεσκεύασεν ὅπλα πολλά.

Kaì enedýsato Iōnathan tḕn hagían stolḕn tō̂i hebdómōi mēnì étous hexēkostoû kaì hekatostoû en heortē̂i skēnopēgías kaì synḗgagen dynámeis kaì kateskeúasen hópla pollá.

22
Καὶ ἤκουσεν Δημήτριος τοὺς λόγους τούτους καὶ ἐλυπήθη καὶ εἶπεν

Kaì ḗkousen Dēmḗtrios toùs lógous toútous kaì elypḗthē kaì eîpen

23
Τί τοῦτο ἐποιήσαμεν ὅτι προέϕθακεν ἡμᾶς ’Αλέξανδρος τοῦ ϕιλίαν καταλαβέσθαι τοῖς Ιουδαίοις εἰς στήριγμα;

Tí toûto epoiḗsamen hóti proéphthaken hēmâs ’Aléxandros toû philían katalabésthai toîs Ioudaíois eis stḗrigma?

24
γράψω αὐτοῖς κἀγὼ λόγους παρακλήσεως καὶ ὕψους καὶ δομάτων, ὅπως ὦσιν σὺν ἐμοὶ εἰς βοήθειαν.

grápsō autoîs kagṑ lógous paraklḗseōs kaì hýpsous kaì domátōn, hópōs ō̂sin sỳn emoì eis boḗtheian.

25
καὶ ἀπέστειλεν αὐτοῖς κατὰ τοὺς λόγους τούτους Βασιλεὺς Δημήτριος τῷ ἔθνει τῶν Ιουδαίων χαίρειν.

kaì apésteilen autoîs katà toùs lógous toútous Basileùs Dēmḗtrios tō̂i éthnei tō̂n Ioudaíōn chaírein.

26
ἐπεὶ συνετηρήσατε τὰς πρὸς ἡμᾶς συνθήκας καὶ ἐνεμείνατε τῇ ϕιλίᾳ ἡμῶν καὶ οὐ προσεχωρήσατε τοῖς ἐχθροῖς ἡμῶν, ἠκούσαμεν καὶ ἐχάρημεν.

epeì synetērḗsate tàs pròs hēmâs synthḗkas kaì enemeínate tē̂i philíāi hēmō̂n kaì ou prosechōrḗsate toîs echthroîs hēmō̂n, ēkoúsamen kaì echárēmen.

27
καὶ νῦν ἐμμείνατε ἔτι τοῦ συντηρῆσαι πρὸς ἡμᾶς πίστιν, καὶ ἀνταποδώσομεν ὑμῖν ἀγαθὰ ἀνθ’ ὧν ποιεῖτε μεθ’ ἡμῶν.

kaì nŷn emmeínate éti toû syntērē̂sai pròs hēmâs pístin, kaì antapodṓsomen hymîn agathà anth’ hō̂n poieîte meth’ hēmō̂n.

28
καὶ ἀϕήσομεν ὑμῖν ἀϕέματα πολλὰ καὶ δώσομεν ὑμῖν δόματα.

kaì aphḗsomen hymîn aphémata pollà kaì dṓsomen hymîn dómata.

29
καὶ νῦν ἀπολύω ὑμᾶς καὶ ἀϕίημι πάντας τοὺς Ιουδαίους ἀπὸ τῶν ϕόρων καὶ τῆς τιμῆς τοῦ ἁλὸς καὶ ἀπὸ τῶν στεϕάνων,

kaì nŷn apolýō hymâs kaì aphíēmi pántas toùs Ioudaíous apò tō̂n phórōn kaì tē̂s timē̂s toû halòs kaì apò tō̂n stephánōn,

30
καὶ ἀντὶ τοῦ τρίτου τῆς σπορᾶς καὶ ἀντὶ τοῦ ἡμίσους τοῦ καρποῦ τοῦ ξυλίνου τοῦ ἐπιβάλλοντός μοι λαβεῖν ἀϕίημι ἀπὸ τῆς σήμερον καὶ ἐπέκεινα τοῦ λαβεῖν ἀπὸ γῆς Ιουδα καὶ ἀπὸ τῶν τριῶν νομῶν τῶν προστιθεμένων αὐτῇ ἀπὸ τῆς Σαμαρίτιδος καὶ Γαλιλαίας ἀπὸ τῆς σήμερον ἡμέρας καὶ εἰς τὸν ἅπαντα χρόνον.

kaì antì toû trítou tē̂s sporâs kaì antì toû hēmísous toû karpoû toû xylínou toû epibállontós moi labeîn aphíēmi apò tē̂s sḗmeron kaì epékeina toû labeîn apò gē̂s Iouda kaì apò tō̂n triō̂n nomō̂n tō̂n prostitheménōn autē̂i apò tē̂s Samarítidos kaì Galilaías apò tē̂s sḗmeron hēméras kaì eis tòn hápanta chrónon.

31
καὶ Ιερουσαλημ ἔστω ἁγία καὶ ἀϕειμένη καὶ τὰ ὅρια αὐτῆς, αἱ δεκάται καὶ τὰ τέλη.

kaì Ierousalēm éstō hagía kaì apheiménē kaì tà hória autē̂s, hai dekátai kaì tà télē.

32
ἀϕίημι καὶ τὴν ἐξουσίαν τῆς ἄκρας τῆς ἐν Ιερουσαλημ καὶ δίδωμι τῷ ἀρχιερεῖ, ὅπως ἂν καταστήσῃ ἐν αὐτῇ ἄνδρας, οὓς ἂν αὐτὸς ἐκλέξηται, τοῦ ϕυλάσσειν αὐτήν.

aphíēmi kaì tḕn exousían tē̂s ákras tē̂s en Ierousalēm kaì dídōmi tō̂i archiereî, hópōs àn katastḗsēi en autē̂i ándras, hoùs àn autòs ekléxētai, toû phylássein autḗn.

33
καὶ πᾶσαν ψυχὴν Ιουδαίων τὴν αἰχμαλωτισθεῖσαν ἀπὸ γῆς Ιουδα εἰς πᾶσαν βασιλείαν μου ἀϕίημι ἐλευθέραν δωρεάν· καὶ πάντες ἀϕιέτωσαν τοὺς ϕόρους καὶ τῶν κτηνῶν αὐτῶν.

kaì pâsan psychḕn Ioudaíōn tḕn aichmalōtistheîsan apò gē̂s Iouda eis pâsan basileían mou aphíēmi eleuthéran dōreán: kaì pántes aphiétōsan toùs phórous kaì tō̂n ktēnō̂n autō̂n.

34
καὶ πᾶσαι αἱ ἑορταὶ καὶ τὰ σάββατα καὶ νουμηνίαι καὶ ἡμέραι ἀποδεδειγμέναι καὶ τρεῖς ἡμέραι πρὸ ἑορτῆς καὶ τρεῖς μετὰ ἑορτὴν ἔστωσαν πᾶσαι ἡμέραι ἀτελείας καὶ ἀϕέσεως πᾶσιν τοῖς Ιουδαίοις τοῖς οὖσιν ἐν τῇ βασιλείᾳ μου,

kaì pâsai hai heortaì kaì tà sábbata kaì noumēníai kaì hēmérai apodedeigménai kaì treîs hēmérai prò heortē̂s kaì treîs metà heortḕn éstōsan pâsai hēmérai ateleías kaì aphéseōs pâsin toîs Ioudaíois toîs oûsin en tē̂i basileíāi mou,

35
καὶ οὐχ ἕξει ἐξουσίαν οὐδεὶς πράσσειν καὶ παρενοχλεῖν τινα αὐτῶν περὶ παντὸς πράγματος.

kaì ouch héxei exousían oudeìs prássein kaì parenochleîn tina autō̂n perì pantòs prágmatos.

36
καὶ προγραϕήτωσαν τῶν Ιουδαίων εἰς τὰς δυνάμεις τοῦ βασιλέως εἰς τριάκοντα χιλιάδας ἀνδρῶν, καὶ δοθήσεται αὐτοῖς ξένια, ὡς καθήκει πάσαις ταῖς δυνάμεσιν τοῦ βασιλέως.

kaì prographḗtōsan tō̂n Ioudaíōn eis tàs dynámeis toû basiléōs eis triákonta chiliádas andrō̂n, kaì dothḗsetai autoîs xénia, hōs kathḗkei pásais taîs dynámesin toû basiléōs.

37
καὶ κατασταθήσεται ἐξ αὐτῶν ἐν τοῖς ὀχυρώμασιν τοῦ βασιλέως τοῖς μεγάλοις, καὶ ἐκ τούτων κατασταθήσονται ἐπὶ χρειῶν τῆς βασιλείας τῶν οὐσῶν εἰς πίστιν· καὶ οἱ ἐπ’ αὐτῶν καὶ οἱ ἄρχοντες ἔστωσαν ἐξ αὐτῶν καὶ πορευέσθωσαν τοῖς νόμοις αὐτῶν, καθὰ καὶ προσέταξεν ὁ βασιλεὺς ἐν γῇ Ιουδα.

kaì katastathḗsetai ex autō̂n en toîs ochyrṓmasin toû basiléōs toîs megálois, kaì ek toútōn katastathḗsontai epì chreiō̂n tē̂s basileías tō̂n ousō̂n eis pístin: kaì hoi ep’ autō̂n kaì hoi árchontes éstōsan ex autō̂n kaì poreuésthōsan toîs nómois autō̂n, kathà kaì prosétaxen ho basileùs en gē̂i Iouda.

38
καὶ τοὺς τρεῖς νομοὺς τοὺς προστεθέντας τῇ Ιουδαίᾳ ἀπὸ τῆς χώρας Σαμαρείας προστεθήτω τῇ Ιουδαίᾳ πρὸς τὸ λογισθῆναι τοῦ γενέσθαι ὑϕ’ ἕνα τοῦ μὴ ὑπακοῦσαι ἄλλης ἐξουσίας ἀλλ’ ἢ τοῦ ἀρχιερέως.

kaì toùs treîs nomoùs toùs prostethéntas tē̂i Ioudaíāi apò tē̂s chṓras Samareías prostethḗtō tē̂i Ioudaíāi pròs tò logisthē̂nai toû genésthai hyph’ héna toû mḕ hypakoûsai állēs exousías all’ ḕ toû archieréōs.

39
Πτολεμαίδα καὶ τὴν προσκυροῦσαν αὐτῇ δέδωκα δόμα τοῖς ἁγίοις τοῖς ἐν Ιερουσαλημ εἰς τὴν καθήκουσαν δαπάνην τοῖς ἁγίοις.

Ptolemaída kaì tḕn proskyroûsan autē̂i dédōka dóma toîs hagíois toîs en Ierousalēm eis tḕn kathḗkousan dapánēn toîs hagíois.

40
κἀγὼ δίδωμι κατ’ ἐνιαυτὸν δέκα πέντε χιλιάδας σίκλων ἀργυρίου ἀπὸ τῶν λόγων τοῦ βασιλέως ἀπὸ τῶν τόπων τῶν ἀνηκόντων.

kagṑ dídōmi kat’ eniautòn déka pénte chiliádas síklōn argyríou apò tō̂n lógōn toû basiléōs apò tō̂n tópōn tō̂n anēkóntōn.

41
καὶ πᾶν τὸ πλεονάζον, ὃ οὐκ ἀπεδίδοσαν ἀπὸ τῶν χρειῶν ὡς ἐν τοῖς πρώτοις ἔτεσιν, ἀπὸ τοῦ νῦν δώσουσιν εἰς τὰ ἔργα τοῦ οἴκου.

kaì pân tò pleonázon, hò ouk apedídosan apò tō̂n chreiō̂n hōs en toîs prṓtois étesin, apò toû nŷn dṓsousin eis tà érga toû oíkou.

42
καὶ ἐπὶ τούτοις πεντακισχιλίους σίκλους ἀργυρίου, οὓς ἐλάμβανον ἀπὸ τῶν χρειῶν τοῦ ἁγίου ἀπὸ τοῦ λόγου κατ’ ἐνιαυτόν, καὶ ταῦτα ἀϕίεται διὰ τὸ ἀνήκειν αὐτὰ τοῖς ἱερεῦσιν τοῖς λειτουργοῦσιν.

kaì epì toútois pentakischilíous síklous argyríou, hoùs elámbanon apò tō̂n chreiō̂n toû hagíou apò toû lógou kat’ eniautón, kaì taûta aphíetai dià tò anḗkein autà toîs hiereûsin toîs leitourgoûsin.

43
καὶ ὅσοι ἐὰν ϕύγωσιν εἰς τὸ ἱερὸν τὸ ἐν Ιεροσολύμοις καὶ ἐν πᾶσιν τοῖς ὁρίοις αὐτοῦ ὀϕείλων βασιλικὰ καὶ πᾶν πρᾶγμα, ἀπολελύσθωσαν καὶ πάντα, ὅσα ἐστὶν αὐτοῖς ἐν τῇ βασιλείᾳ μου.

kaì hósoi eàn phýgōsin eis tò hieròn tò en Ierosolýmois kaì en pâsin toîs horíois autoû opheílōn basilikà kaì pân prâgma, apolelýsthōsan kaì pánta, hósa estìn autoîs en tē̂i basileíāi mou.

44
καὶ τοῦ οἰκοδομηθῆναι καὶ ἐπικαινισθῆναι τὰ ἔργα τῶν ἁγίων, καὶ ἡ δαπάνη δοθήσεται ἐκ τοῦ λόγου τοῦ βασιλέως.

kaì toû oikodomēthē̂nai kaì epikainisthē̂nai tà érga tō̂n hagíōn, kaì hē dapánē dothḗsetai ek toû lógou toû basiléōs.

45
καὶ τοῦ οἰκοδομηθῆναι τὰ τείχη Ιερουσαλημ καὶ ὀχυρῶσαι κυκλόθεν, καὶ ἡ δαπάνη δοθήσεται ἐκ τοῦ λόγου τοῦ βασιλέως, καὶ τοῦ οἰκοδομηθῆναι τὰ τείχη ἐν τῇ Ιουδαίᾳ.

kaì toû oikodomēthē̂nai tà teíchē Ierousalēm kaì ochyrō̂sai kyklóthen, kaì hē dapánē dothḗsetai ek toû lógou toû basiléōs, kaì toû oikodomēthē̂nai tà teíchē en tē̂i Ioudaíāi.

46
‘Ως δὲ ἤκουσεν Ιωναθαν καὶ ὁ λαὸς τοὺς λόγους τούτους, οὐκ ἐπίστευσαν αὐτοῖς οὐδὲ ἐπεδέξαντο, ὅτι ἐπεμνήσθησαν τῆς κακίας τῆς μεγάλης, ἧς ἐποίησεν ἐν Ισραηλ καὶ ἔθλιψεν αὐτοὺς σϕόδρα.

‘Ōs dè ḗkousen Iōnathan kaì ho laòs toùs lógous toútous, ouk epísteusan autoîs oudè epedéxanto, hóti epemnḗsthēsan tē̂s kakías tē̂s megálēs, hē̂s epoíēsen en Israēl kaì éthlipsen autoùs sphódra.

47
καὶ εὐδόκησαν ἐν ’Αλεξάνδρῳ, ὅτι αὐτὸς ἐγένετο αὐτοῖς ἀρχηγὸς λόγων εἰρηνικῶν, καὶ συνεμάχουν αὐτῷ πάσας τὰς ἡμέρας.

kaì eudókēsan en ’Alexándrōi, hóti autòs egéneto autoîs archēgòs lógōn eirēnikō̂n, kaì synemáchoun autō̂i pásas tàs hēméras.

48
Καὶ συνήγαγεν ’Αλέξανδρος ὁ βασιλεὺς δυνάμεις μεγάλας καὶ παρενέβαλεν ἐξ ἐναντίας Δημητρίου.

Kaì synḗgagen ’Aléxandros ho basileùs dynámeis megálas kaì parenébalen ex enantías Dēmētríou.

49
καὶ συνῆψαν πόλεμον οἱ δύο βασιλεῖς, καὶ ἔϕυγεν ἡ παρεμβολὴ Δημητρίου, καὶ ἐδίωξεν αὐτὸν ὁ ’Αλέξανδρος καὶ ἴσχυσεν ἐπ’ αὐτούς·

kaì synē̂psan pólemon hoi dýo basileîs, kaì éphygen hē parembolḕ Dēmētríou, kaì edíōxen autòn ho ’Aléxandros kaì íschysen ep’ autoús:

50
καὶ ἐστερέωσεν τὸν πόλεμον σϕόδρα, ἕως ἔδυ ὁ ἥλιος, καὶ ἔπεσεν ὁ Δημήτριος ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ.

kaì esteréōsen tòn pólemon sphódra, héōs édy ho hḗlios, kaì épesen ho Dēmḗtrios en tē̂i hēmérāi ekeínēi.

51
Καὶ ἀπέστειλεν ’Αλέξανδρος πρὸς Πτολεμαῖον βασιλέα Αἰγύπτου πρέσβεις κατὰ τοὺς λόγους τούτους λέγων

Kaì apésteilen ’Aléxandros pròs Ptolemaîon basiléa Aigýptou présbeis katà toùs lógous toútous légōn

52
’Επεὶ ἀνέστρεψα εἰς τὴν βασιλείαν μου καὶ ἐνεκάθισα ἐπὶ θρόνου πατέρων μου καὶ ἐκράτησα τῆς ἀρχῆς, καὶ συνέτριψα τὸν Δημήτριον καὶ ἐπεκράτησα τῆς χώρας ἡμῶν

’Epeì anéstrepsa eis tḕn basileían mou kaì enekáthisa epì thrónou patérōn mou kaì ekrátēsa tē̂s archē̂s, kaì synétripsa tòn Dēmḗtrion kaì epekrátēsa tē̂s chṓras hēmō̂n

53
καὶ συνῆψα πρὸς αὐτὸν μάχην, καὶ συνετρίβη αὐτὸς καὶ ἡ παρεμβολὴ αὐτοῦ ὑϕ’ ἡμῶν, καὶ ἐκαθίσαμεν ἐπὶ θρόνου βασιλείας αὐτοῦ·

kaì synē̂psa pròs autòn máchēn, kaì synetríbē autòs kaì hē parembolḕ autoû hyph’ hēmō̂n, kaì ekathísamen epì thrónou basileías autoû:

54
καὶ νῦν στήσωμεν πρὸς αὑτοὺς ϕιλίαν, καὶ νῦν δός μοι τὴν θυγατέρα σου εἰς γυναῖκα, καὶ ἐπιγαμβρεύσω σοι καὶ δώσω σοι δόματα καὶ αὐτῇ ἄξιά σου.

kaì nŷn stḗsōmen pròs hautoùs philían, kaì nŷn dós moi tḕn thygatéra sou eis gynaîka, kaì epigambreúsō soi kaì dṓsō soi dómata kaì autē̂i áxiá sou.

55
Καὶ ἀπεκρίθη Πτολεμαῖος ὁ βασιλεὺς λέγων ’Αγαθὴ ἡμέρα, ἐν ᾗ ἐπέστρεψας εἰς γῆν πατέρων σου καὶ ἐκάθισας ἐπὶ θρόνου βασιλείας αὐτῶν.

Kaì apekríthē Ptolemaîos ho basileùs légōn ’Agathḕ hēméra, en hē̂i epéstrepsas eis gē̂n patérōn sou kaì ekáthisas epì thrónou basileías autō̂n.

56
καὶ νῦν ποιήσω σοι ἃ ἔγραψας, ἀλλὰ ἀπάντησον εἰς Πτολεμαίδα, ὅπως ἴδωμεν ἀλλήλους, καὶ ἐπιγαμβρεύσω σοι, καθὼς εἴρηκας.

kaì nŷn poiḗsō soi hà égrapsas, allà apántēson eis Ptolemaída, hópōs ídōmen allḗlous, kaì epigambreúsō soi, kathṑs eírēkas.

57
Καὶ ἐξῆλθεν Πτολεμαῖος ἐξ Αἰγύπτου, αὐτὸς καὶ Κλεοπάτρα ἡ θυγάτηρ αὐτοῦ, καὶ ἦλθεν εἰς Πτολεμαίδα ἔτους δευτέρου καὶ ἑξηκοστοῦ καὶ ἑκατοστοῦ.

Kaì exē̂lthen Ptolemaîos ex Aigýptou, autòs kaì Kleopátra hē thygátēr autoû, kaì ē̂lthen eis Ptolemaída étous deutérou kaì hexēkostoû kaì hekatostoû.

58
καὶ ἀπήντησεν αὐτῷ ’Αλέξανδρος ὁ βασιλεύς, καὶ ἐξέδετο αὐτῷ Κλεοπάτραν τὴν θυγατέρα αὐτοῦ καὶ ἐποίησεν τὸν γάμον αὐτῆς ἐν Πτολεμαίδι καθὼς οἱ βασιλεῖς ἐν δόξῃ μεγάλῃ.

kaì apḗntēsen autō̂i ’Aléxandros ho basileús, kaì exédeto autō̂i Kleopátran tḕn thygatéra autoû kaì epoíēsen tòn gámon autē̂s en Ptolemaídi kathṑs hoi basileîs en dóxēi megálēi.

59
καὶ ἔγραψεν ’Αλέξανδρος ὁ βασιλεὺς Ιωναθη ἐλθεῖν εἰς συνάντησιν αὐτῷ.

kaì égrapsen ’Aléxandros ho basileùs Iōnathē eltheîn eis synántēsin autō̂i.

60
καὶ ἐπορεύθη μετὰ δόξης εἰς Πτολεμαίδα καὶ ἀπήντησεν τοῖς δυσὶν βασιλεῦσι· καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς ἀργύριον καὶ χρυσίον καὶ τοῖς ϕίλοις αὐτῶν καὶ δόματα πολλὰ καὶ εὗρεν χάριν ἐνώπιον αὐτῶν.

kaì eporeúthē metà dóxēs eis Ptolemaída kaì apḗntēsen toîs dysìn basileûsi: kaì édōken autoîs argýrion kaì chrysíon kaì toîs phílois autō̂n kaì dómata pollà kaì heûren chárin enṓpion autō̂n.

61
καὶ ἐπισυνήχθησαν ἐπ’ αὐτὸν ἄνδρες λοιμοὶ ἐξ Ισραηλ, ἄνδρες παράνομοι, ἐντυχεῖν κατ’ αὐτοῦ, καὶ οὐ προσέσχεν αὐτοῖς ὁ βασιλεύς.

kaì episynḗchthēsan ep’ autòn ándres loimoì ex Israēl, ándres paránomoi, entycheîn kat’ autoû, kaì ou proséschen autoîs ho basileús.

62
καὶ προσέταξεν ὁ βασιλεὺς καὶ ἐξέδυσαν Ιωναθαν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ καὶ ἐνέδυσαν αὐτὸν πορϕύραν, καὶ ἐποίησαν οὕτως.

kaì prosétaxen ho basileùs kaì exédysan Iōnathan tà himátia autoû kaì enédysan autòn porphýran, kaì epoíēsan hoútōs.

63
καὶ ἐκάθισεν αὐτὸν ὁ βασιλεὺς μετ’ αὐτοῦ καὶ εἶπεν τοῖς ἄρχουσιν αὐτοῦ ’Εξέλθατε μετ’ αὐτοῦ εἰς μέσον τῆς πόλεως καὶ κηρύξατε τοῦ μηδένα ἐντυγχάνειν κατ’ αὐτοῦ περὶ μηδενὸς πράγματος, καὶ μηδεὶς αὐτῷ παρενοχλείτω περὶ παντὸς λόγου.

kaì ekáthisen autòn ho basileùs met’ autoû kaì eîpen toîs árchousin autoû ’Exélthate met’ autoû eis méson tē̂s póleōs kaì kērýxate toû mēdéna entynchánein kat’ autoû perì mēdenòs prágmatos, kaì mēdeìs autō̂i parenochleítō perì pantòs lógou.

64
καὶ ἐγένετο ὡς εἶδον οἱ ἐντυγχάνοντες τὴν δόξαν αὐτοῦ, καθὼς ἐκήρυξεν, καὶ περιβεβλημένον αὐτὸν πορϕύραν, καὶ ἔϕυγον πάντες.

kaì egéneto hōs eîdon hoi entynchánontes tḕn dóxan autoû, kathṑs ekḗryxen, kaì peribeblēménon autòn porphýran, kaì éphygon pántes.

65
καὶ ἐδόξασεν αὐτὸν ὁ βασιλεὺς καὶ ἔγραψεν αὐτὸν τῶν πρώτων ϕίλων καὶ ἔθετο αὐτὸν στρατηγὸν καὶ μεριδάρχην.

kaì edóxasen autòn ho basileùs kaì égrapsen autòn tō̂n prṓtōn phílōn kaì étheto autòn stratēgòn kaì meridárchēn.

66
καὶ ἐπέστρεψεν Ιωναθαν εἰς Ιερουσαλημ μετ’ εἰρήνης καὶ εὐϕροσύνης.

kaì epéstrepsen Iōnathan eis Ierousalēm met’ eirḗnēs kaì euphrosýnēs.

67
Καὶ ἐν ἔτει πέμπτῳ καὶ ἑξηκοστῷ καὶ ἑκατοστῷ ἦλθεν Δημήτριος υἱὸς Δημητρίου ἐκ Κρήτης εἰς τὴν γῆν τῶν πατέρων αὐτοῦ.

Kaì en étei pémptōi kaì hexēkostō̂i kaì hekatostō̂i ē̂lthen Dēmḗtrios hyiòs Dēmētríou ek Krḗtēs eis tḕn gē̂n tō̂n patérōn autoû.

68
καὶ ἤκουσεν ’Αλέξανδρος ὁ βασιλεὺς καὶ ἐλυπήθη σϕόδρα καὶ ὑπέστρεψεν εἰς ’Αντιόχειαν.

kaì ḗkousen ’Aléxandros ho basileùs kaì elypḗthē sphódra kaì hypéstrepsen eis ’Antiócheian.

69
καὶ κατέστησεν Δημήτριος ’Απολλώνιον τὸν ὄντα ἐπὶ Κοίλης Συρίας, καὶ συνήγαγεν δύναμιν μεγάλην καὶ παρενέβαλεν ἐπὶ Ιάμνειαν· καὶ ἀπέστειλεν πρὸς Ιωναθαν τὸν ἀρχιερέα λέγων

kaì katéstēsen Dēmḗtrios ’Apollṓnion tòn ónta epì Koílēs Syrías, kaì synḗgagen dýnamin megálēn kaì parenébalen epì Iámneian: kaì apésteilen pròs Iōnathan tòn archieréa légōn

70
Σὺ μονώτατος ἐπαίρῃ ἐϕ’ ἡμᾶς, ἐγὼ δὲ ἐγενήθην εἰς καταγέλωτα καὶ εἰς ὀνειδισμὸν διὰ σέ· καὶ διὰ τί σὺ ἐξουσιάζῃ ἐϕ’ ἡμᾶς ἐν τοῖς ὄρεσι;

Sỳ monṓtatos epaírēi eph’ hēmâs, egṑ dè egenḗthēn eis katagélōta kaì eis oneidismòn dià sé: kaì dià tí sỳ exousiázēi eph’ hēmâs en toîs óresi?

71
νῦν οὖν εἰ πέποιθας ἐπὶ ταῖς δυνάμεσίν σου, κατάβηθι πρὸς ἡμᾶς εἰς τὸ πεδίον, καὶ συγκριθῶμεν ἑαυτοῖς ἐκεῖ, ὅτι μετ’ ἐμοῦ ἐστιν δύναμις τῶν πόλεων.

nŷn oûn ei pépoithas epì taîs dynámesín sou, katábēthi pròs hēmâs eis tò pedíon, kaì synkrithō̂men heautoîs ekeî, hóti met’ emoû estin dýnamis tō̂n póleōn.

72
ἐρώτησον καὶ μάθε τίς εἰμι καὶ οἱ λοιποὶ οἱ βοηθοῦντες ἡμῖν, καὶ λέγουσιν Οὐκ ἔστιν ὑμῖν στάσις ποδὸς κατὰ πρόσωπον ἡμῶν, ὅτι δὶς ἐτροπώθησαν οἱ πατέρες σου ἐν τῇ γῇ αὐτῶν.

erṓtēson kaì máthe tís eimi kaì hoi loipoì hoi boēthoûntes hēmîn, kaì légousin Ouk éstin hymîn stásis podòs katà prósōpon hēmō̂n, hóti dìs etropṓthēsan hoi patéres sou en tē̂i gē̂i autō̂n.

73
καὶ νῦν οὐ δυνήσῃ ὑποστῆναι τὴν ἵππον καὶ δύναμιν τοιαύτην ἐν τῷ πεδίῳ, ὅπου οὐκ ἔστιν λίθος οὐδὲ κόχλαξ οὐδὲ τόπος τοῦ ϕυγεῖν.

kaì nŷn ou dynḗsēi hypostē̂nai tḕn híppon kaì dýnamin toiaútēn en tō̂i pedíōi, hópou ouk éstin líthos oudè kóchlax oudè tópos toû phygeîn.

74
‘Ως δὲ ἤκουσεν Ιωναθαν τῶν λόγων ’Απολλωνίου, ἐκινήθη τῇ διανοίᾳ καὶ ἐπέλεξεν δέκα χιλιάδας ἀνδρῶν καὶ ἐξῆλθεν ἐξ Ιερουσαλημ, καὶ συνήντησεν αὐτῷ Σιμων ὁ ἀδελϕὸς αὐτοῦ ἐπὶ βοήθειαν αὐτῷ.

‘Ōs dè ḗkousen Iōnathan tō̂n lógōn ’Apollōníou, ekinḗthē tē̂i dianoíāi kaì epélexen déka chiliádas andrō̂n kaì exē̂lthen ex Ierousalēm, kaì synḗntēsen autō̂i Simōn ho adelphòs autoû epì boḗtheian autō̂i.

75
καὶ παρενέβαλεν ἐπὶ Ιοππην, καὶ ἀπέκλεισαν αὐτὴν οἱ ἐκ τῆς πόλεως, ὅτι ϕρουρὰ ’Απολλωνίου ἐν Ιοππη· καὶ ἐπολέμησαν αὐτήν,

kaì parenébalen epì Ioppēn, kaì apékleisan autḕn hoi ek tē̂s póleōs, hóti phrourà ’Apollōníou en Ioppē: kaì epolémēsan autḗn,

76
καὶ ϕοβηθέντες ἤνοιξαν οἱ ἐκ τῆς πόλεως, καὶ ἐκυρίευσεν Ιωναθαν Ιοππης.

kaì phobēthéntes ḗnoixan hoi ek tē̂s póleōs, kaì ekyríeusen Iōnathan Ioppēs.

77
καὶ ἤκουσεν ’Απολλώνιος καὶ παρενέβαλεν τρισχιλίαν ἵππον καὶ δύναμιν πολλὴν καὶ ἐπορεύθη εἰς ῎Αζωτον ὡς διοδεύων καὶ ἅμα προῆγεν εἰς τὸ πεδίον διὰ τὸ ἔχειν αὐτὸν πλῆθος ἵππου καὶ πεποιθέναι ἐπ’ αὐτῇ.

kaì ḗkousen ’Apollṓnios kaì parenébalen trischilían híppon kaì dýnamin pollḕn kaì eporeúthē eis ῎Azōton hōs diodeúōn kaì háma proē̂gen eis tò pedíon dià tò échein autòn plē̂thos híppou kaì pepoithénai ep’ autē̂i.

78
καὶ κατεδίωξεν ὀπίσω αὐτοῦ εἰς ῎Αζωτον, καὶ συνῆψαν αἱ παρεμβολαὶ εἰς πόλεμον.

kaì katedíōxen opísō autoû eis ῎Azōton, kaì synē̂psan hai parembolaì eis pólemon.

79
καὶ ἀπέλιπεν Απολλώνιος χιλίαν ἵππον κρυπτῶς κατόπισθεν αὐτῶν.

kaì apélipen Apollṓnios chilían híppon kryptō̂s katópisthen autō̂n.

80
καὶ ἔγνω Ιωναθαν ὅτι ἔστιν ἔνεδρον κατόπισθεν αὐτοῦ, καὶ ἐκύκλωσαν αὐτοῦ τὴν παρεμβολὴν καὶ ἐξετίναξαν τὰς σχίζας εἰς τὸν λαὸν ἐκ πρωίθεν ἕως δείλης·

kaì égnō Iōnathan hóti éstin énedron katópisthen autoû, kaì ekýklōsan autoû tḕn parembolḕn kaì exetínaxan tàs schízas eis tòn laòn ek prōíthen héōs deílēs:

81
ὁ δὲ λαὸς εἱστήκει, καθὼς ἐπέταξεν Ιωναθαν, καὶ ἐκοπίασαν οἱ ἵπποι αὐτῶν.

ho dè laòs heistḗkei, kathṑs epétaxen Iōnathan, kaì ekopíasan hoi híppoi autō̂n.

82
καὶ εἵλκυσεν Σιμων τὴν δύναμιν αὐτοῦ καὶ συνῆψεν πρὸς τὴν ϕάλαγγα, ἡ γὰρ ἵππος ἐξελύθη, καὶ συνετρίβησαν ὑπ’ αὐτοῦ καὶ ἔϕυγον,

kaì heílkysen Simōn tḕn dýnamin autoû kaì synē̂psen pròs tḕn phálanga, hē gàr híppos exelýthē, kaì synetríbēsan hyp’ autoû kaì éphygon,

83
καὶ ἡ ἵππος ἐσκορπίσθη ἐν τῷ πεδίῳ. καὶ ἔϕυγον εἰς ῎Αζωτον καὶ εἰσῆλθον εἰς Βηθδαγων τὸ εἰδώλιον αὐτῶν τοῦ σωθῆναι.

kaì hē híppos eskorpísthē en tō̂i pedíōi. kaì éphygon eis ῎Azōton kaì eisē̂lthon eis Bēthdagōn tò eidṓlion autō̂n toû sōthē̂nai.

84
καὶ ἐνεπύρισεν Ιωναθαν τὴν ῎Αζωτον καὶ τὰς πόλεις τὰς κύκλῳ αὐτῆς καὶ ἔλαβεν τὰ σκῦλα αὐτῶν καὶ τὸ ἱερὸν Δαγων καὶ τοὺς συμϕυγόντας εἰς αὐτὸ ἐνεπύρισεν πυρί.

kaì enepýrisen Iōnathan tḕn ῎Azōton kaì tàs póleis tàs kýklōi autē̂s kaì élaben tà skŷla autō̂n kaì tò hieròn Dagōn kaì toùs symphygóntas eis autò enepýrisen pyrí.

85
καὶ ἐγένοντο οἱ πεπτωκότες μαχαίρᾳ σὺν τοῖς ἐμπυρισθεῖσιν εἰς ἄνδρας ὀκτακισχιλίους.

kaì egénonto hoi peptōkótes machaírāi sỳn toîs empyristheîsin eis ándras oktakischilíous.

86
καὶ ἀπῆρεν ἐκεῖθεν Ιωναθαν καὶ παρενέβαλεν ἐπὶ ’Ασκαλῶνα, καὶ ἐξῆλθον οἱ ἐκ τῆς πόλεως εἰς συνάντησιν αὐτῷ ἐν δόξῃ μεγάλῃ.

kaì apē̂ren ekeîthen Iōnathan kaì parenébalen epì ’Askalō̂na, kaì exē̂lthon hoi ek tē̂s póleōs eis synántēsin autō̂i en dóxēi megálēi.

87
καὶ ἐπέστρεψεν Ιωναθαν εἰς Ιερουσαλημ σὺν τοῖς παρ’ αὐτοῦ ἔχοντες σκῦλα πολλά.

kaì epéstrepsen Iōnathan eis Ierousalēm sỳn toîs par’ autoû échontes skŷla pollá.

88
καὶ ἐγένετο ὡς ἤκουσεν ’Αλέξανδρος ὁ βασιλεὺς τοὺς λόγους τούτους, καὶ προσέθετο ἔτι δοξάσαι τὸν Ιωναθαν·

kaì egéneto hōs ḗkousen ’Aléxandros ho basileùs toùs lógous toútous, kaì prosétheto éti doxásai tòn Iōnathan:

89
καὶ ἀπέστειλεν αὐτῷ πόρπην χρυσῆν, ὡς ἔθος ἐστὶν δίδοσθαι τοῖς συγγενέσιν τῶν βασιλέων, καὶ ἔδωκεν αὐτῷ τὴν Ακκαρων καὶ πάντα τὰ ὅρια αὐτῆς εἰς κληροδοσίαν.

kaì apésteilen autō̂i pórpēn chrysē̂n, hōs éthos estìn dídosthai toîs syngenésin tō̂n basiléōn, kaì édōken autō̂i tḕn Akkarōn kaì pánta tà hória autē̂s eis klērodosían.