Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 1 Maccabées 7

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
῎Ετους ἑνὸς καὶ πεντηκοστοῦ καὶ ἑκατοστοῦ ἐξῆλθεν Δημήτριος ὁ τοῦ Σελεύκου ἐκ ‘Ρώμης καὶ ἀνέβη σὺν ἀνδράσιν ὀλίγοις εἰς πόλιν παραθαλασσίαν καὶ ἐβασίλευσεν ἐκεῖ.

῎Etous henòs kaì pentēkostoû kaì hekatostoû exē̂lthen Dēmḗtrios ho toû Seleúkou ek ‘Rṓmēs kaì anébē sỳn andrásin olígois eis pólin parathalassían kaì ebasíleusen ekeî.

2
καὶ ἐγένετο ὡς εἰσεπορεύετο εἰς οἶκον βασιλείας πατέρων αὐτοῦ, καὶ συνέλαβον αἱ δυνάμεις τὸν ’Αντίοχον καὶ τὸν Λυσίαν ἀγαγεῖν αὐτοὺς αὐτῷ.

kaì egéneto hōs eiseporeúeto eis oîkon basileías patérōn autoû, kaì synélabon hai dynámeis tòn ’Antíochon kaì tòn Lysían agageîn autoùs autō̂i.

3
καὶ ἐγνώσθη αὐτῷ τὸ πρᾶγμα, καὶ εἶπεν Μή μοι δείξητε τὰ πρόσωπα αὐτῶν.

kaì egnṓsthē autō̂i tò prâgma, kaì eîpen Mḗ moi deíxēte tà prósōpa autō̂n.

4
καὶ ἀπέκτειναν αὐτοὺς αἱ δυνάμεις, καὶ ἐκάθισεν Δημήτριος ἐπὶ θρόνου βασιλείας αὐτοῦ.

kaì apékteinan autoùs hai dynámeis, kaì ekáthisen Dēmḗtrios epì thrónou basileías autoû.

5
καὶ ἦλθον πρὸς αὐτὸν πάντες ἄνδρες ἄνομοι καὶ ἀσεβεῖς ἐξ Ισραηλ, καὶ ῎Αλκιμος ἡγεῖτο αὐτῶν βουλόμενος ἱερατεύειν.

kaì ē̂lthon pròs autòn pántes ándres ánomoi kaì asebeîs ex Israēl, kaì ῎Alkimos hēgeîto autō̂n boulómenos hierateúein.

6
καὶ κατηγόρησαν τοῦ λαοῦ πρὸς τὸν βασιλέα λέγοντες ’Απώλεσεν Ιουδας καὶ οἱ ἀδελϕοὶ αὐτοῦ πάντας τοὺς ϕίλους σου, καὶ ἡμᾶς ἐσκόρπισεν ἀπὸ τῆς γῆς ἡμῶν·

kaì katēgórēsan toû laoû pròs tòn basiléa légontes ’Apṓlesen Ioudas kaì hoi adelphoì autoû pántas toùs phílous sou, kaì hēmâs eskórpisen apò tē̂s gē̂s hēmō̂n:

7
νῦν οὖν ἀπόστειλον ἄνδρα, ᾧ πιστεύεις, καὶ πορευθεὶς ἰδέτω τὴν ἐξολέθρευσιν πᾶσαν, ἣν ἐποίησεν ἡμῖν καὶ τῇ χώρᾳ τοῦ βασιλέως, καὶ κολασάτω αὐτοὺς καὶ πάντας τοὺς ἐπιβοηθοῦντας αὐτοῖς.

nŷn oûn apósteilon ándra, hō̂i pisteúeis, kaì poreutheìs idétō tḕn exoléthreusin pâsan, hḕn epoíēsen hēmîn kaì tē̂i chṓrāi toû basiléōs, kaì kolasátō autoùs kaì pántas toùs epiboēthoûntas autoîs.

8
καὶ ἐπέλεξεν ὁ βασιλεὺς τὸν Βακχίδην τῶν ϕίλων τοῦ βασιλέως κυριεύοντα ἐν τῷ πέραν τοῦ ποταμοῦ καὶ μέγαν ἐν τῇ βασιλείᾳ καὶ πιστὸν τῷ βασιλεῖ

kaì epélexen ho basileùs tòn Bakchídēn tō̂n phílōn toû basiléōs kyrieúonta en tō̂i péran toû potamoû kaì mégan en tē̂i basileíāi kaì pistòn tō̂i basileî

9
καὶ ἀπέστειλεν αὐτὸν καὶ ῎Αλκιμον τὸν ἀσεβῆ καὶ ἔστησεν αὐτῷ τὴν ἱερωσύνην καὶ ἐνετείλατο αὐτῷ ποιῆσαι τὴν ἐκδίκησιν ἐν τοῖς υἱοῖς Ισραηλ.

kaì apésteilen autòn kaì ῎Alkimon tòn asebē̂ kaì éstēsen autō̂i tḕn hierōsýnēn kaì eneteílato autō̂i poiē̂sai tḕn ekdíkēsin en toîs hyioîs Israēl.

10
καὶ ἀπῇρον καὶ ἦλθον μετὰ δυνάμεως πολλῆς εἰς γῆν Ιουδα· καὶ ἀπέστειλεν ἀγγέλους πρὸς Ιουδαν καὶ τοὺς ἀδελϕοὺς αὐτοῦ λόγοις εἰρηνικοῖς μετὰ δόλου.

kaì apē̂iron kaì ē̂lthon metà dynámeōs pollē̂s eis gē̂n Iouda: kaì apésteilen angélous pròs Ioudan kaì toùs adelphoùs autoû lógois eirēnikoîs metà dólou.

11
καὶ οὐ προσέσχον τοῖς λόγοις αὐτῶν· εἶδον γὰρ ὅτι ἦλθαν μετὰ δυνάμεως πολλῆς.

kaì ou proséschon toîs lógois autō̂n: eîdon gàr hóti ē̂lthan metà dynámeōs pollē̂s.

12
καὶ ἐπισυνήχθησαν πρὸς ῎Αλκιμον καὶ Βακχίδην συναγωγὴ γραμματέων ἐκζητῆσαι δίκαια,

kaì episynḗchthēsan pròs ῎Alkimon kaì Bakchídēn synagōgḕ grammatéōn ekzētē̂sai díkaia,

13
καὶ πρῶτοι οἱ Ασιδαῖοι ἦσαν ἐν υἱοῖς Ισραηλ καὶ ἐπεζήτουν παρ’ αὐτῶν εἰρήνην·

kaì prō̂toi hoi Asidaîoi ē̂san en hyioîs Israēl kaì epezḗtoun par’ autō̂n eirḗnēn:

14
εἶπον γάρ ῎Ανθρωπος ἱερεὺς ἐκ σπέρματος Ααρων ἦλθεν ἐν ταῖς δυνάμεσιν καὶ οὐκ ἀδικήσει ἡμᾶς.

eîpon gár ῎Anthrōpos hiereùs ek spérmatos Aarōn ē̂lthen en taîs dynámesin kaì ouk adikḗsei hēmâs.

15
καὶ ἐλάλησεν μετ’ αὐτῶν λόγους εἰρηνικοὺς καὶ ὤμοσεν αὐτοῖς λέγων Οὐκ ἐκζητήσομεν ὑμῖν κακὸν καὶ τοῖς ϕίλοις ὑμῶν.

kaì elálēsen met’ autō̂n lógous eirēnikoùs kaì ṓmosen autoîs légōn Ouk ekzētḗsomen hymîn kakòn kaì toîs phílois hymō̂n.

16
καὶ ἐνεπίστευσαν αὐτῷ· καὶ συνέλαβεν ἐξ αὐτῶν ἑξήκοντα ἄνδρας καὶ ἀπέκτεινεν αὐτοὺς ἐν ἡμέρᾳ μιᾷ κατὰ τὸν λόγον, ὃν ἔγραψεν αὐτόν

kaì enepísteusan autō̂i: kaì synélaben ex autō̂n hexḗkonta ándras kaì apékteinen autoùs en hēmérāi miā̂i katà tòn lógon, hòn égrapsen autón

17
Σάρκας ὁσίων σου καὶ αἷμα αὐτῶν ἐξέχεαν κύκλῳ Ιερουσαλημ, καὶ οὐκ ἦν αὐτοῖς ὁ θάπτων.

Sárkas hosíōn sou kaì haîma autō̂n exéchean kýklōi Ierousalēm, kaì ouk ē̂n autoîs ho tháptōn.

18
καὶ ἐπέπεσεν αὐτῶν ὁ ϕόβος καὶ ὁ τρόμος εἰς πάντα τὸν λαόν, ὅτι εἶπον Οὐκ ἔστιν ἐν αὐτοῖς ἀλήθεια καὶ κρίσις, παρέβησαν γὰρ τὴν στάσιν καὶ τὸν ὅρκον, ὃν ὤμοσαν.

kaì epépesen autō̂n ho phóbos kaì ho trómos eis pánta tòn laón, hóti eîpon Ouk éstin en autoîs alḗtheia kaì krísis, parébēsan gàr tḕn stásin kaì tòn hórkon, hòn ṓmosan.

19
καὶ ἀπῆρεν Βακχίδης ἀπὸ Ιερουσαλημ καὶ παρενέβαλεν ἐν Βηθζαιθ καὶ ἀπέστειλεν καὶ συνέλαβεν πολλοὺς ἀπὸ τῶν μετ’ αὐτοῦ αὐτομολησάντων ἀνδρῶν καί τινας τοῦ λαοῦ καὶ ἔθυσεν αὐτοὺς εἰς τὸ ϕρέαρ τὸ μέγα.

kaì apē̂ren Bakchídēs apò Ierousalēm kaì parenébalen en Bēthzaith kaì apésteilen kaì synélaben polloùs apò tō̂n met’ autoû automolēsántōn andrō̂n kaí tinas toû laoû kaì éthysen autoùs eis tò phréar tò méga.

20
καὶ κατέστησεν τὴν χώραν τῷ ’Αλκίμῳ καὶ ἀϕῆκεν μετ’ αὐτοῦ δύναμιν τοῦ βοηθεῖν αὐτῷ· καὶ ἀπῆλθεν Βακχίδης πρὸς τὸν βασιλέα.

kaì katéstēsen tḕn chṓran tō̂i ’Alkímōi kaì aphē̂ken met’ autoû dýnamin toû boētheîn autō̂i: kaì apē̂lthen Bakchídēs pròs tòn basiléa.

21
καὶ ἠγωνίσατο ῎Αλκιμος περὶ τῆς ἀρχιερωσύνης,

kaì ēgōnísato ῎Alkimos perì tē̂s archierōsýnēs,

22
καὶ συνήχθησαν πρὸς αὐτὸν πάντες οἱ ταράσσοντες τὸν λαὸν αὐτῶν καὶ κατεκράτησαν γῆν Ιουδα καὶ ἐποίησαν πληγὴν μεγάλην ἐν Ισραηλ.

kaì synḗchthēsan pròs autòn pántes hoi tarássontes tòn laòn autō̂n kaì katekrátēsan gē̂n Iouda kaì epoíēsan plēgḕn megálēn en Israēl.

23
καὶ εἶδεν Ιουδας πᾶσαν τὴν κακίαν, ἣν ἐποίησεν ῎Αλκιμος καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ ἐν υἱοῖς Ισραηλ ὑπὲρ τὰ ἔθνη,

kaì eîden Ioudas pâsan tḕn kakían, hḕn epoíēsen ῎Alkimos kaì hoi met’ autoû en hyioîs Israēl hypèr tà éthnē,

24
καὶ ἐξῆλθεν εἰς πάντα τὰ ὅρια τῆς Ιουδαίας κυκλόθεν καὶ ἐποίησεν ἐκδίκησιν ἐν τοῖς ἀνδράσιν τοῖς αὐτομολήσασιν, καὶ ἀνεστάλησαν τοῦ ἐκπορεύεσθαι εἰς τὴν χώραν.

kaì exē̂lthen eis pánta tà hória tē̂s Ioudaías kyklóthen kaì epoíēsen ekdíkēsin en toîs andrásin toîs automolḗsasin, kaì anestálēsan toû ekporeúesthai eis tḕn chṓran.

25
ὡς δὲ εἶδεν ῎Αλκιμος ὅτι ἐνίσχυσεν Ιουδας καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ, καὶ ἔγνω ὅτι οὐ δύναται ὑποστῆναι αὐτούς, καὶ ἐπέστρεψεν πρὸς τὸν βασιλέα καὶ κατηγόρησεν αὐτῶν πονηρά.

hōs dè eîden ῎Alkimos hóti eníschysen Ioudas kaì hoi met’ autoû, kaì égnō hóti ou dýnatai hypostē̂nai autoús, kaì epéstrepsen pròs tòn basiléa kaì katēgórēsen autō̂n ponērá.

26
Καὶ ἀπέστειλεν ὁ βασιλεὺς Νικάνορα ἕνα τῶν ἀρχόντων αὐτοῦ τῶν ἐνδόξων καὶ μισοῦντα καὶ ἐχθραίνοντα τῷ Ισραηλ καὶ ἐνετείλατο αὐτῷ ἐξᾶραι τὸν λαόν.

Kaì apésteilen ho basileùs Nikánora héna tō̂n archóntōn autoû tō̂n endóxōn kaì misoûnta kaì echthraínonta tō̂i Israēl kaì eneteílato autō̂i exârai tòn laón.

27
καὶ ἦλθεν Νικάνωρ εἰς Ιερουσαλημ δυνάμει πολλῇ, καὶ ἀπέστειλεν πρὸς Ιουδαν καὶ τοὺς ἀδελϕοὺς αὐτοῦ μετὰ δόλου λόγοις εἰρηνικοῖς λέγων

kaì ē̂lthen Nikánōr eis Ierousalēm dynámei pollē̂i, kaì apésteilen pròs Ioudan kaì toùs adelphoùs autoû metà dólou lógois eirēnikoîs légōn

28
Μὴ ἔστω μάχη ἀνὰ μέσον ἐμοῦ καὶ ὑμῶν· ἥξω ἐν ἀνδράσιν ὀλίγοις, ἵνα ἴδω ὑμῶν τὰ πρόσωπα μετ’ εἰρήνης.

Mḕ éstō máchē anà méson emoû kaì hymō̂n: hḗxō en andrásin olígois, hína ídō hymō̂n tà prósōpa met’ eirḗnēs.

29
καὶ ἦλθεν πρὸς Ιουδαν, καὶ ἠσπάσαντο ἀλλήλους εἰρηνικῶς· καὶ οἱ πολέμιοι ἕτοιμοι ἦσαν ἐξαρπάσαι τὸν Ιουδαν.

kaì ē̂lthen pròs Ioudan, kaì ēspásanto allḗlous eirēnikō̂s: kaì hoi polémioi hétoimoi ē̂san exarpásai tòn Ioudan.

30
καὶ ἐγνώσθη ὁ λόγος τῷ Ιουδα ὅτι μετὰ δόλου ἦλθεν ἐπ’ αὐτόν, καὶ ἐπτοήθη ἀπ’ αὐτοῦ καὶ οὐκ ἐβουλήθη ἔτι ἰδεῖν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ.

kaì egnṓsthē ho lógos tō̂i Iouda hóti metà dólou ē̂lthen ep’ autón, kaì eptoḗthē ap’ autoû kaì ouk eboulḗthē éti ideîn tò prósōpon autoû.

31
καὶ ἔγνω Νικάνωρ ὅτι ἀπεκαλύϕθη ἡ βουλὴ αὐτοῦ, καὶ ἐξῆλθεν εἰς συνάντησιν τῷ Ιουδα ἐν πολέμῳ κατὰ Χαϕαρσαλαμα.

kaì égnō Nikánōr hóti apekalýphthē hē boulḕ autoû, kaì exē̂lthen eis synántēsin tō̂i Iouda en polémōi katà Chapharsalama.

32
καὶ ἔπεσον τῶν παρὰ Νικάνορος ὡσεὶ πεντακόσιοι ἄνδρες, καὶ ἔϕυγον εἰς τὴν πόλιν Δαυιδ.

kaì épeson tō̂n parà Nikánoros hōseì pentakósioi ándres, kaì éphygon eis tḕn pólin Dauid.

33
Καὶ μετὰ τοὺς λόγους τούτους ἀνέβη Νικάνωρ εἰς ὄρος Σιων. καὶ ἐξῆλθον ἀπὸ τῶν ἱερέων ἐκ τῶν ἁγίων καὶ ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων τοῦ λαοῦ ἀσπάσασθαι αὐτὸν εἰρηνικῶς καὶ δεῖξαι αὐτῷ τὴν ὁλοκαύτωσιν τὴν προσϕερομένην ὑπὲρ τοῦ βασιλέως.

Kaì metà toùs lógous toútous anébē Nikánōr eis óros Siōn. kaì exē̂lthon apò tō̂n hieréōn ek tō̂n hagíōn kaì apò tō̂n presbytérōn toû laoû aspásasthai autòn eirēnikō̂s kaì deîxai autō̂i tḕn holokaútōsin tḕn prospheroménēn hypèr toû basiléōs.

34
καὶ ἐμυκτήρισεν αὐτοὺς καὶ κατεγέλασεν αὐτῶν καὶ ἐμίανεν αὐτοὺς καὶ ἐλάλησεν ὑπερηϕάνως·

kaì emyktḗrisen autoùs kaì kategélasen autō̂n kaì emíanen autoùs kaì elálēsen hyperēphánōs:

35
καὶ ὤμοσεν μετὰ θυμοῦ λέγων ’Εὰν μὴ παραδοθῇ Ιουδας καὶ ἡ παρεμβολὴ αὐτοῦ εἰς χεῖράς μου τὸ νῦν, καὶ ἔσται ἐὰν ἐπιστρέψω ἐν εἰρήνῃ, ἐμπυριῶ τὸν οἶκον τοῦτον. καὶ ἐξῆλθεν μετὰ θυμοῦ μεγάλου.

kaì ṓmosen metà thymoû légōn ’Eàn mḕ paradothē̂i Ioudas kaì hē parembolḕ autoû eis cheîrás mou tò nŷn, kaì éstai eàn epistrépsō en eirḗnēi, empyriō̂ tòn oîkon toûton. kaì exē̂lthen metà thymoû megálou.

36
καὶ εἰσῆλθον οἱ ἱερεῖς καὶ ἔστησαν κατὰ πρόσωπον τοῦ θυσιαστηρίου καὶ τοῦ ναοῦ καὶ ἔκλαυσαν καὶ εἶπον

kaì eisē̂lthon hoi hiereîs kaì éstēsan katà prósōpon toû thysiastēríou kaì toû naoû kaì éklausan kaì eîpon

37
Σὺ ἐξελέξω τὸν οἶκον τοῦτον ἐπικληθῆναι τὸ ὄνομά σου ἐπ’ αὐτοῦ εἶναι οἶκον προσευχῆς καὶ δεήσεως τῷ λαῷ σου·

Sỳ exeléxō tòn oîkon toûton epiklēthē̂nai tò ónomá sou ep’ autoû eînai oîkon proseuchē̂s kaì deḗseōs tō̂i laō̂i sou:

38
ποίησον ἐκδίκησιν ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ καὶ ἐν τῇ παρεμβολῇ αὐτοῦ, καὶ πεσέτωσαν ἐν ῥομϕαίᾳ· μνήσθητι τῶν δυσϕημιῶν αὐτῶν καὶ μὴ δῷς αὐτοῖς μονήν.

poíēson ekdíkēsin en tō̂i anthrṓpōi toútōi kaì en tē̂i parembolē̂i autoû, kaì pesétōsan en rhomphaíāi: mnḗsthēti tō̂n dysphēmiō̂n autō̂n kaì mḕ dō̂is autoîs monḗn.

39
καὶ ἐξῆλθεν Νικάνωρ ἐξ Ιερουσαλημ καὶ παρενέβαλεν ἐν Βαιθωρων, καὶ συνήντησεν αὐτῷ δύναμις Συρίας.

kaì exē̂lthen Nikánōr ex Ierousalēm kaì parenébalen en Baithōrōn, kaì synḗntēsen autō̂i dýnamis Syrías.

40
καὶ Ιουδας παρενέβαλεν ἐν Αδασα ἐν τρισχιλίοις ἀνδράσιν· καὶ προσηύξατο Ιουδας καὶ εἶπεν

kaì Ioudas parenébalen en Adasa en trischilíois andrásin: kaì prosēýxato Ioudas kaì eîpen

41
Οἱ παρὰ τοῦ βασιλέως ὅτε ἐδυσϕήμησαν, ἐξῆλθεν ὁ ἄγγελός σου καὶ ἐπάταξεν ἐν αὐτοῖς ἑκατὸν ὀγδοήκοντα πέντε χιλιάδας·

Hoi parà toû basiléōs hóte edysphḗmēsan, exē̂lthen ho ángelós sou kaì epátaxen en autoîs hekatòn ogdoḗkonta pénte chiliádas:

42
οὕτως σύντριψον τὴν παρεμβολὴν ταύτην ἐνώπιον ἡμῶν σήμερον, καὶ γνώτωσαν οἱ ἐπίλοιποι ὅτι κακῶς ἐλάλησεν ἐπὶ τὰ ἅγιά σου, καὶ κρῖνον αὐτὸν κατὰ τὴν κακίαν αὐτοῦ.

hoútōs sýntripson tḕn parembolḕn taútēn enṓpion hēmō̂n sḗmeron, kaì gnṓtōsan hoi epíloipoi hóti kakō̂s elálēsen epì tà hágiá sou, kaì krînon autòn katà tḕn kakían autoû.

43
καὶ συνῆψαν αἱ παρεμβολαὶ εἰς πόλεμον τῇ τρισκαιδεκάτῃ τοῦ μηνὸς Αδαρ, καὶ συνετρίβη ἡ παρεμβολὴ Νικάνορος, καὶ ἔπεσεν αὐτὸς πρῶτος ἐν τῷ πολέμῳ.

kaì synē̂psan hai parembolaì eis pólemon tē̂i triskaidekátēi toû mēnòs Adar, kaì synetríbē hē parembolḕ Nikánoros, kaì épesen autòs prō̂tos en tō̂i polémōi.

44
ὡς δὲ εἶδεν ἡ παρεμβολὴ αὐτοῦ ὅτι ἔπεσεν Νικάνωρ, ῥίψαντες τὰ ὅπλα ἔϕυγον.

hōs dè eîden hē parembolḕ autoû hóti épesen Nikánōr, rhípsantes tà hópla éphygon.

45
καὶ κατεδίωκον αὐτοὺς ὁδὸν ἡμέρας μιᾶς ἀπὸ Αδασα ἕως τοῦ ἐλθεῖν εἰς Γαζηρα καὶ ἐσάλπιζον ὀπίσω αὐτῶν ταῖς σάλπιγξιν τῶν σημασιῶν.

kaì katedíōkon autoùs hodòn hēméras miâs apò Adasa héōs toû eltheîn eis Gazēra kaì esálpizon opísō autō̂n taîs sálpinxin tō̂n sēmasiō̂n.

46
καὶ ἐξῆλθον ἐκ πασῶν τῶν κωμῶν τῆς Ιουδαίας κυκλόθεν καὶ ὑπερεκέρων αὐτούς, καὶ ἀπέστρεϕον οὗτοι πρὸς τούτους, καὶ ἔπεσον πάντες ῥομϕαίᾳ, καὶ οὐ κατελείϕθη ἐξ αὐτῶν οὐδὲ εἷς.

kaì exē̂lthon ek pasō̂n tō̂n kōmō̂n tē̂s Ioudaías kyklóthen kaì hyperekérōn autoús, kaì apéstrephon hoûtoi pròs toútous, kaì épeson pántes rhomphaíāi, kaì ou kateleíphthē ex autō̂n oudè heîs.

47
καὶ ἔλαβον τὰ σκῦλα καὶ τὴν προνομήν, καὶ τὴν κεϕαλὴν Νικάνορος ἀϕεῖλον καὶ τὴν δεξιὰν αὐτοῦ, ἣν ἐξέτεινεν ὑπερηϕάνως, καὶ ἤνεγκαν καὶ ἐξέτειναν παρὰ τῇ Ιερουσαλημ.

kaì élabon tà skŷla kaì tḕn pronomḗn, kaì tḕn kephalḕn Nikánoros apheîlon kaì tḕn dexiàn autoû, hḕn exéteinen hyperēphánōs, kaì ḗnenkan kaì exéteinan parà tē̂i Ierousalēm.

48
καὶ ηὐϕράνθη ὁ λαὸς σϕόδρα καὶ ἤγαγον τὴν ἡμέραν ἐκείνην ἡμέραν εὐϕροσύνης μεγάλην·

kaì ēyphránthē ho laòs sphódra kaì ḗgagon tḕn hēméran ekeínēn hēméran euphrosýnēs megálēn:

49
καὶ ἔστησαν τοῦ ἄγειν κατ’ ἐνιαυτὸν τὴν ἡμέραν ταύτην τῇ τρισκαιδεκάτῃ τοῦ Αδαρ.

kaì éstēsan toû ágein kat’ eniautòn tḕn hēméran taútēn tē̂i triskaidekátēi toû Adar.

50
καὶ ἡσύχασεν ἡ γῆ Ιουδα ἡμέρας ὀλίγας.

kaì hēsýchasen hē gē̂ Iouda hēméras olígas.