Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 1 Samuel 25

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἀπέθανεν Σαμουηλ, καὶ συναθροίζονται πᾶς Ισραηλ καὶ κόπτονται αὐτὸν καὶ θάπτουσιν αὐτὸν ἐν οἴκῳ αὐτοῦ ἐν Αρμαθαιμ. καὶ ἀνέστη Δαυιδ καὶ κατέβη εἰς τὴν ἔρημον Μααν.

Kaì apéthanen Samouēl, kaì synathroízontai pâs Israēl kaì kóptontai autòn kaì tháptousin autòn en oíkōi autoû en Armathaim. kaì anéstē Dauid kaì katébē eis tḕn érēmon Maan.

2
καὶ ἦν ἄνθρωπος ἐν τῇ Μααν, καὶ τὰ ποίμνια αὐτοῦ ἐν τῷ Καρμήλῳ· καὶ ὁ ἄνθρωπος μέγας σϕόδρα, καὶ τούτῳ ποίμνια τρισχίλια καὶ αἶγες χίλιαι· καὶ ἐγενήθη ἐν τῷ κείρειν τὸ ποίμνιον αὐτοῦ ἐν τῷ Καρμήλῳ.

kaì ē̂n ánthrōpos en tē̂i Maan, kaì tà poímnia autoû en tō̂i Karmḗlōi: kaì ho ánthrōpos mégas sphódra, kaì toútōi poímnia trischília kaì aîges chíliai: kaì egenḗthē en tō̂i keírein tò poímnion autoû en tō̂i Karmḗlōi.

3
καὶ ὄνομα τῷ ἀνθρώπῳ Ναβαλ, καὶ ὄνομα τῇ γυναικὶ αὐτοῦ Αβιγαια· καὶ ἡ γυνὴ αὐτοῦ ἀγαθὴ συνέσει καὶ καλὴ τῷ εἴδει σϕόδρα, καὶ ὁ ἄνθρωπος σκληρὸς καὶ πονηρὸς ἐν ἐπιτηδεύμασιν, καὶ ὁ ἄνθρωπος κυνικός.

kaì ónoma tō̂i anthrṓpōi Nabal, kaì ónoma tē̂i gynaikì autoû Abigaia: kaì hē gynḕ autoû agathḕ synései kaì kalḕ tō̂i eídei sphódra, kaì ho ánthrōpos sklēròs kaì ponēròs en epitēdeúmasin, kaì ho ánthrōpos kynikós.

4
καὶ ἤκουσεν Δαυιδ ἐν τῇ ἐρήμῳ ὅτι κείρει Ναβαλ ὁ Καρμήλιος τὸ ποίμνιον αὐτοῦ,

kaì ḗkousen Dauid en tē̂i erḗmōi hóti keírei Nabal ho Karmḗlios tò poímnion autoû,

5
καὶ Δαυιδ ἀπέστειλεν δέκα παιδάρια καὶ εἶπεν τοῖς παιδαρίοις ’Ανάβητε εἰς Κάρμηλον καὶ ἀπέλθατε πρὸς Ναβαλ καὶ ἐρωτήσατε αὐτὸν ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου εἰς εἰρήνην

kaì Dauid apésteilen déka paidária kaì eîpen toîs paidaríois ’Anábēte eis Kármēlon kaì apélthate pròs Nabal kaì erōtḗsate autòn epì tō̂i onómatí mou eis eirḗnēn

6
καὶ ἐρεῖτε τάδε Εἰς ὥρας· καὶ σὺ ὑγιαίνων, καὶ ὁ οἶκός σου καὶ πάντα τὰ σὰ ὑγιαίνοντα.

kaì ereîte táde Eis hṓras: kaì sỳ hygiaínōn, kaì ho oîkós sou kaì pánta tà sà hygiaínonta.

7
καὶ νῦν ἰδοὺ ἀκήκοα ὅτι κείρουσίν σοι· νῦν οἱ ποιμένες σου, οἳ ἦσαν μεθ’ ἡμῶν ἐν τῇ ἐρήμῳ, καὶ οὐκ ἀπεκωλύσαμεν αὐτοὺς καὶ οὐκ ἐνετειλάμεθα αὐτοῖς οὐθὲν πάσας τὰς ἡμέρας ὄντων αὐτῶν ἐν Καρμήλῳ·

kaì nŷn idoù akḗkoa hóti keírousín soi: nŷn hoi poiménes sou, hoì ē̂san meth’ hēmō̂n en tē̂i erḗmōi, kaì ouk apekōlýsamen autoùs kaì ouk eneteilámetha autoîs outhèn pásas tàs hēméras óntōn autō̂n en Karmḗlōi:

8
ἐρώτησον τὰ παιδάριά σου, καὶ ἀπαγγελοῦσίν σοι. καὶ εὑρέτωσαν τὰ παιδάρια χάριν ἐν ὀϕθαλμοῖς σου, ὅτι ἐϕ’ ἡμέραν ἀγαθὴν ἥκομεν· δὸς δὴ ὃ ἐὰν εὕρῃ ἡ χείρ σου τῷ υἱῷ σου τῷ Δαυιδ.

erṓtēson tà paidáriá sou, kaì apangeloûsín soi. kaì heurétōsan tà paidária chárin en ophthalmoîs sou, hóti eph’ hēméran agathḕn hḗkomen: dòs dḕ hò eàn heúrēi hē cheír sou tō̂i hyiō̂i sou tō̂i Dauid.

9
καὶ ἔρχονται τὰ παιδάρια καὶ λαλοῦσιν τοὺς λόγους τούτους πρὸς Ναβαλ κατὰ πάντα τὰ ῥήματα ταῦτα ἐν τῷ ὀνόματι Δαυιδ. καὶ ἀνεπήδησεν

kaì érchontai tà paidária kaì laloûsin toùs lógous toútous pròs Nabal katà pánta tà rhḗmata taûta en tō̂i onómati Dauid. kaì anepḗdēsen

10
καὶ ἀπεκρίθη Ναβαλ τοῖς παισὶν Δαυιδ καὶ εἶπεν Τίς ὁ Δαυιδ καὶ τίς ὁ υἱὸς Ιεσσαι; σήμερον πεπληθυμμένοι εἰσὶν οἱ δοῦλοι ἀναχωροῦντες ἕκαστος ἐκ προσώπου τοῦ κυρίου αὐτοῦ.

kaì apekríthē Nabal toîs paisìn Dauid kaì eîpen Tís ho Dauid kaì tís ho hyiòs Iessai? sḗmeron peplēthymménoi eisìn hoi doûloi anachōroûntes hékastos ek prosṓpou toû kyríou autoû.

11
καὶ λήμψομαι τοὺς ἄρτους μου καὶ τὸν οἶνόν μου καὶ τὰ θύματά μου, ἃ τέθυκα τοῖς κείρουσίν μου, τὰ πρόβατα, καὶ δώσω αὐτὰ ἀνδράσιν, οἷς οὐκ οἶδα πόθεν εἰσίν;

kaì lḗmpsomai toùs ártous mou kaì tòn oînón mou kaì tà thýmatá mou, hà téthyka toîs keírousín mou, tà próbata, kaì dṓsō autà andrásin, hoîs ouk oîda póthen eisín?

12
καὶ ἀπεστράϕησαν τὰ παιδάρια Δαυιδ εἰς ὁδὸν αὐτῶν καὶ ἀνέστρεψαν καὶ ἦλθον καὶ ἀνήγγειλαν τῷ Δαυιδ κατὰ τὰ ῥήματα ταῦτα.

kaì apestráphēsan tà paidária Dauid eis hodòn autō̂n kaì anéstrepsan kaì ē̂lthon kaì anḗngeilan tō̂i Dauid katà tà rhḗmata taûta.

13
καὶ εἶπεν Δαυιδ τοῖς ἀνδράσιν αὐτοῦ Ζώσασθε ἕκαστος τὴν ῥομϕαίαν αὐτοῦ· καὶ ἀνέβησαν ὀπίσω Δαυιδ ὡς τετρακόσιοι ἄνδρες, καὶ οἱ διακόσιοι ἐκάθισαν μετὰ τῶν σκευῶν.

kaì eîpen Dauid toîs andrásin autoû Zṓsasthe hékastos tḕn rhomphaían autoû: kaì anébēsan opísō Dauid hōs tetrakósioi ándres, kaì hoi diakósioi ekáthisan metà tō̂n skeuō̂n.

14
καὶ τῇ Αβιγαια γυναικὶ Ναβαλ ἀπήγγειλεν ἓν τῶν παιδαρίων λέγων ’Ιδοὺ Δαυιδ ἀπέστειλεν ἀγγέλους ἐκ τῆς ἐρήμου εὐλογῆσαι τὸν κύριον ἡμῶν, καὶ ἐξέκλινεν ἀπ’ αὐτῶν.

kaì tē̂i Abigaia gynaikì Nabal apḗngeilen hèn tō̂n paidaríōn légōn ’Idoù Dauid apésteilen angélous ek tē̂s erḗmou eulogē̂sai tòn kýrion hēmō̂n, kaì exéklinen ap’ autō̂n.

15
καὶ οἱ ἄνδρες ἀγαθοὶ ἡμῖν σϕόδρα· οὐκ ἀπεκώλυσαν ἡμᾶς οὐδὲ ἐνετείλαντο ἡμῖν πάσας τὰς ἡμέρας, ἃς ἦμεν παρ’ αὐτοῖς· καὶ ἐν τῷ εἶναι ἡμᾶς ἐν ἀγρῷ

kaì hoi ándres agathoì hēmîn sphódra: ouk apekṓlysan hēmâs oudè eneteílanto hēmîn pásas tàs hēméras, hàs ē̂men par’ autoîs: kaì en tō̂i eînai hēmâs en agrō̂i

16
ὡς τεῖχος ἦσαν περὶ ἡμᾶς καὶ τὴν νύκτα καὶ τὴν ἡμέραν πάσας τὰς ἡμέρας, ἃς ἤμεθα παρ’ αὐτοῖς ποιμαίνοντες τὸ ποίμνιον.

hōs teîchos ē̂san perì hēmâs kaì tḕn nýkta kaì tḕn hēméran pásas tàs hēméras, hàs ḗmetha par’ autoîs poimaínontes tò poímnion.

17
καὶ νῦν γνῶθι καὶ ἰδὲ τί σὺ ποιήσεις, ὅτι συντετέλεσται ἡ κακία εἰς τὸν κύριον ἡμῶν καὶ εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ· καὶ οὗτος υἱὸς λοιμός, καὶ οὐκ ἔστιν λαλῆσαι πρὸς αὐτόν.

kaì nŷn gnō̂thi kaì idè tí sỳ poiḗseis, hóti syntetélestai hē kakía eis tòn kýrion hēmō̂n kaì eis tòn oîkon autoû: kaì hoûtos hyiòs loimós, kaì ouk éstin lalē̂sai pròs autón.

18
καὶ ἔσπευσεν Αβιγαια καὶ ἔλαβεν διακοσίους ἄρτους καὶ δύο ἀγγεῖα οἴνου καὶ πέντε πρόβατα πεποιημένα καὶ πέντε οιϕι ἀλϕίτου καὶ γομορ ἓν σταϕίδος καὶ διακοσίας παλάθας καὶ ἔθετο ἐπὶ τοὺς ὄνους

kaì éspeusen Abigaia kaì élaben diakosíous ártous kaì dýo angeîa oínou kaì pénte próbata pepoiēména kaì pénte oiphi alphítou kaì gomor hèn staphídos kaì diakosías paláthas kaì étheto epì toùs ónous

19
καὶ εἶπεν τοῖς παιδαρίοις αὐτῆς Προπορεύεσθε ἔμπροσθέν μου, καὶ ἰδοὺ ἐγὼ ὀπίσω ὑμῶν παραγίνομαι. καὶ τῷ ἀνδρὶ αὐτῆς οὐκ ἀπήγγειλεν.

kaì eîpen toîs paidaríois autē̂s Proporeúesthe émprosthén mou, kaì idoù egṑ opísō hymō̂n paragínomai. kaì tō̂i andrì autē̂s ouk apḗngeilen.

20
καὶ ἐγενήθη αὐτῆς ἐπιβεβηκυίης ἐπὶ τὴν ὄνον καὶ καταβαινούσης ἐν σκέπῃ τοῦ ὄρους καὶ ἰδοὺ Δαυιδ καὶ οἱ ἄνδρες αὐτοῦ κατέβαινον εἰς συνάντησιν αὐτῆς, καὶ ἀπήντησεν αὐτοῖς.

kaì egenḗthē autē̂s epibebēkyíēs epì tḕn ónon kaì katabainoúsēs en sképēi toû órous kaì idoù Dauid kaì hoi ándres autoû katébainon eis synántēsin autē̂s, kaì apḗntēsen autoîs.

21
καὶ Δαυιδ εἶπεν ῎Ισως εἰς ἄδικον πεϕύλακα πάντα τὰ αὐτοῦ ἐν τῇ ἐρήμῳ καὶ οὐκ ἐνετειλάμεθα λαβεῖν ἐκ πάντων τῶν αὐτοῦ οὐθέν, καὶ ἀνταπέδωκέν μοι πονηρὰ ἀντὶ ἀγαθῶν·

kaì Dauid eîpen ῎Isōs eis ádikon pephýlaka pánta tà autoû en tē̂i erḗmōi kaì ouk eneteilámetha labeîn ek pántōn tō̂n autoû outhén, kaì antapédōkén moi ponērà antì agathō̂n:

22
τάδε ποιήσαι ὁ θεὸς τῷ Δαυιδ καὶ τάδε προσθείη, εἰ ὑπολείψομαι ἐκ πάντων τῶν τοῦ Ναβαλ ἕως πρωὶ οὐροῦντα πρὸς τοῖχον.

táde poiḗsai ho theòs tō̂i Dauid kaì táde prostheíē, ei hypoleípsomai ek pántōn tō̂n toû Nabal héōs prōì ouroûnta pròs toîchon.

23
καὶ εἶδεν Αβιγαια τὸν Δαυιδ καὶ ἔσπευσεν καὶ κατεπήδησεν ἀπὸ τῆς ὄνου καὶ ἔπεσεν ἐνώπιον Δαυιδ ἐπὶ πρόσωπον αὐτῆς καὶ προσεκύνησεν αὐτῷ ἐπὶ τὴν γῆν

kaì eîden Abigaia tòn Dauid kaì éspeusen kaì katepḗdēsen apò tē̂s ónou kaì épesen enṓpion Dauid epì prósōpon autē̂s kaì prosekýnēsen autō̂i epì tḕn gē̂n

24
ἐπὶ τοὺς πόδας αὐτοῦ καὶ εἶπεν ’Εν ἐμοί, κύριέ μου, ἡ ἀδικία· λαλησάτω δὴ ἡ δούλη σου εἰς τὰ ὦτά σου, καὶ ἄκουσον τῆς δούλης σου λόγον.

epì toùs pódas autoû kaì eîpen ’En emoí, kýrié mou, hē adikía: lalēsátō dḕ hē doúlē sou eis tà ō̂tá sou, kaì ákouson tē̂s doúlēs sou lógon.

25
μὴ δὴ θέσθω ὁ κύριός μου καρδίαν αὐτοῦ ἐπὶ τὸν ἄνθρωπον τὸν λοιμὸν τοῦτον, ὅτι κατὰ τὸ ὄνομα αὐτοῦ οὕτως ἐστίν· Ναβαλ ὄνομα αὐτῷ, καὶ ἀϕροσύνη μετ’ αὐτοῦ· καὶ ἐγὼ ἡ δούλη σου οὐκ εἶδον τὰ παιδάριά σου, ἃ ἀπέστειλας.

mḕ dḕ thésthō ho kýriós mou kardían autoû epì tòn ánthrōpon tòn loimòn toûton, hóti katà tò ónoma autoû hoútōs estín: Nabal ónoma autō̂i, kaì aphrosýnē met’ autoû: kaì egṑ hē doúlē sou ouk eîdon tà paidáriá sou, hà apésteilas.

26
καὶ νῦν, κύριε, ζῇ κύριος καὶ ζῇ ἡ ψυχή σου, καθὼς ἐκώλυσέν σε κύριος τοῦ μὴ ἐλθεῖν εἰς αἷμα ἀθῷον καὶ σῴζειν τὴν χεῖρά σού σοι, καὶ νῦν γένοιντο ὡς Ναβαλ οἱ ἐχθροί σου καὶ οἱ ζητοῦντες τῷ κυρίῳ μου κακά.

kaì nŷn, kýrie, zē̂i kýrios kaì zē̂i hē psychḗ sou, kathṑs ekṓlysén se kýrios toû mḕ eltheîn eis haîma athō̂ion kaì sṓizein tḕn cheîrá soú soi, kaì nŷn génointo hōs Nabal hoi echthroí sou kaì hoi zētoûntes tō̂i kyríōi mou kaká.

27
καὶ νῦν λαβὲ τὴν εὐλογίαν ταύτην, ἣν ἐνήνοχεν ἡ δούλη σου τῷ κυρίῳ μου, καὶ δώσεις τοῖς παιδαρίοις τοῖς παρεστηκόσιν τῷ κυρίῳ μου.

kaì nŷn labè tḕn eulogían taútēn, hḕn enḗnochen hē doúlē sou tō̂i kyríōi mou, kaì dṓseis toîs paidaríois toîs parestēkósin tō̂i kyríōi mou.

28
ἆρον δὴ τὸ ἀνόμημα τῆς δούλης σου, ὅτι ποιῶν ποιήσει κύριος τῷ κυρίῳ μου οἶκον πιστόν, ὅτι πόλεμον κυρίου ὁ κύριός μου πολεμεῖ, καὶ κακία οὐχ εὑρεθήσεται ἐν σοὶ πώποτε.

âron dḕ tò anómēma tē̂s doúlēs sou, hóti poiō̂n poiḗsei kýrios tō̂i kyríōi mou oîkon pistón, hóti pólemon kyríou ho kýriós mou polemeî, kaì kakía ouch heurethḗsetai en soì pṓpote.

29
καὶ ἀναστήσεται ἄνθρωπος καταδιώκων σε καὶ ζητῶν τὴν ψυχήν σου, καὶ ἔσται ἡ ψυχὴ κυρίου μου ἐνδεδεμένη ἐν δεσμῷ τῆς ζωῆς παρὰ κυρίῳ τῷ θεῷ, καὶ ψυχὴν ἐχθρῶν σου σϕενδονήσεις ἐν μέσῳ τῆς σϕενδόνης.

kaì anastḗsetai ánthrōpos katadiṓkōn se kaì zētō̂n tḕn psychḗn sou, kaì éstai hē psychḕ kyríou mou endedeménē en desmō̂i tē̂s zōē̂s parà kyríōi tō̂i theō̂i, kaì psychḕn echthrō̂n sou sphendonḗseis en mésōi tē̂s sphendónēs.

30
καὶ ἔσται ὅτι ποιήσει κύριος τῷ κυρίῳ μου πάντα, ὅσα ἐλάλησεν ἀγαθὰ ἐπὶ σέ, καὶ ἐντελεῖταί σοι κύριος εἰς ἡγούμενον ἐπὶ Ισραηλ,

kaì éstai hóti poiḗsei kýrios tō̂i kyríōi mou pánta, hósa elálēsen agathà epì sé, kaì enteleîtaí soi kýrios eis hēgoúmenon epì Israēl,

31
καὶ οὐκ ἔσται σοι τοῦτο βδελυγμὸς καὶ σκάνδαλον τῷ κυρίῳ μου, ἐκχέαι αἷμα ἀθῷον δωρεὰν καὶ σῶσαι χεῖρα κυρίου μου αὐτῷ. καὶ ἀγαθώσει κύριος τῷ κυρίῳ μου, καὶ μνησθήσῃ τῆς δούλης σου ἀγαθῶσαι αὐτῇ.

kaì ouk éstai soi toûto bdelygmòs kaì skándalon tō̂i kyríōi mou, ekchéai haîma athō̂ion dōreàn kaì sō̂sai cheîra kyríou mou autō̂i. kaì agathṓsei kýrios tō̂i kyríōi mou, kaì mnēsthḗsēi tē̂s doúlēs sou agathō̂sai autē̂i.

32
καὶ εἶπεν Δαυιδ τῇ Αβιγαια Εὐλογητὸς κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ, ὃς ἀπέστειλέν σε σήμερον ἐν ταύτῃ εἰς ἀπάντησίν μου,

kaì eîpen Dauid tē̂i Abigaia Eulogētòs kýrios ho theòs Israēl, hòs apésteilén se sḗmeron en taútēi eis apántēsín mou,

33
καὶ εὐλογητὸς ὁ τρόπος σου, καὶ εὐλογημένη σὺ ἡ ἀποκωλύσασά με σήμερον ἐν ταύτῃ μὴ ἐλθεῖν εἰς αἵματα καὶ σῶσαι χεῖρά μου ἐμοί.

kaì eulogētòs ho trópos sou, kaì eulogēménē sỳ hē apokōlýsasá me sḗmeron en taútēi mḕ eltheîn eis haímata kaì sō̂sai cheîrá mou emoí.

34
πλὴν ὅτι ζῇ κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ, ὃς ἀπεκώλυσέν με σήμερον τοῦ κακοποιῆσαί σε, ὅτι εἰ μὴ ἔσπευσας καὶ παρεγένου εἰς ἀπάντησίν μοι, τότε εἶπα Εἰ ὑπολειϕθήσεται τῷ Ναβαλ ἕως ϕωτὸς τοῦ πρωὶ οὐρῶν πρὸς τοῖχον.

plḕn hóti zē̂i kýrios ho theòs Israēl, hòs apekṓlysén me sḗmeron toû kakopoiē̂saí se, hóti ei mḕ éspeusas kaì paregénou eis apántēsín moi, tóte eîpa Ei hypoleiphthḗsetai tō̂i Nabal héōs phōtòs toû prōì ourō̂n pròs toîchon.

35
καὶ ἔλαβεν Δαυιδ ἐκ χειρὸς αὐτῆς πάντα, ἃ ἔϕερεν αὐτῷ, καὶ εἶπεν αὐτῇ ’Ανάβηθι εἰς εἰρήνην εἰς οἶκόν σου· βλέπε ἤκουσα τῆς ϕωνῆς σου καὶ ᾑρέτισα τὸ πρόσωπόν σου.

kaì élaben Dauid ek cheiròs autē̂s pánta, hà épheren autō̂i, kaì eîpen autē̂i ’Anábēthi eis eirḗnēn eis oîkón sou: blépe ḗkousa tē̂s phōnē̂s sou kaì hēirétisa tò prósōpón sou.

36
καὶ παρεγενήθη Αβιγαια πρὸς Ναβαλ, καὶ ἰδοὺ αὐτῷ πότος ἐν οἴκῳ αὐτοῦ ὡς πότος βασιλέως, καὶ ἡ καρδία Ναβαλ ἀγαθὴ ἐπ’ αὐτόν, καὶ αὐτὸς μεθύων ἕως σϕόδρα· καὶ οὐκ ἀπήγγειλεν αὐτῷ ῥῆμα μικρὸν ἢ μέγα ἕως ϕωτὸς τοῦ πρωί.

kaì paregenḗthē Abigaia pròs Nabal, kaì idoù autō̂i pótos en oíkōi autoû hōs pótos basiléōs, kaì hē kardía Nabal agathḕ ep’ autón, kaì autòs methýōn héōs sphódra: kaì ouk apḗngeilen autō̂i rhē̂ma mikròn ḕ méga héōs phōtòs toû prōí.

37
καὶ ἐγένετο πρωί, ὡς ἐξένηψεν ἀπὸ τοῦ οἴνου Ναβαλ, ἀπήγγειλεν αὐτῷ ἡ γυνὴ αὐτοῦ τὰ ῥήματα ταῦτα, καὶ ἐναπέθανεν ἡ καρδία αὐτοῦ ἐν αὐτῷ, καὶ αὐτὸς γίνεται ὡς λίθος.

kaì egéneto prōí, hōs exénēpsen apò toû oínou Nabal, apḗngeilen autō̂i hē gynḕ autoû tà rhḗmata taûta, kaì enapéthanen hē kardía autoû en autō̂i, kaì autòs gínetai hōs líthos.

38
καὶ ἐγένετο ὡσεὶ δέκα ἡμέραι καὶ ἐπάταξεν κύριος τὸν Ναβαλ, καὶ ἀπέθανεν.

kaì egéneto hōseì déka hēmérai kaì epátaxen kýrios tòn Nabal, kaì apéthanen.

39
καὶ ἤκουσεν Δαυιδ καὶ εἶπεν Εὐλογητὸς κύριος, ὃς ἔκρινεν τὴν κρίσιν τοῦ ὀνειδισμοῦ μου ἐκ χειρὸς Ναβαλ καὶ τὸν δοῦλον αὐτοῦ περιεποιήσατο ἐκ χειρὸς κακῶν, καὶ τὴν κακίαν Ναβαλ ἀπέστρεψεν κύριος εἰς κεϕαλὴν αὐτοῦ. καὶ ἀπέστειλεν Δαυιδ καὶ ἐλάλησεν περὶ Αβιγαιας λαβεῖν αὐτὴν ἑαυτῷ εἰς γυναῖκα.

kaì ḗkousen Dauid kaì eîpen Eulogētòs kýrios, hòs ékrinen tḕn krísin toû oneidismoû mou ek cheiròs Nabal kaì tòn doûlon autoû periepoiḗsato ek cheiròs kakō̂n, kaì tḕn kakían Nabal apéstrepsen kýrios eis kephalḕn autoû. kaì apésteilen Dauid kaì elálēsen perì Abigaias labeîn autḕn heautō̂i eis gynaîka.

40
καὶ ἦλθον οἱ παῖδες Δαυιδ πρὸς Αβιγαιαν εἰς Κάρμηλον καὶ ἐλάλησαν αὐτῇ λέγοντες Δαυιδ ἀπέστειλεν ἡμᾶς πρὸς σὲ λαβεῖν σε αὐτῷ εἰς γυναῖκα.

kaì ē̂lthon hoi paîdes Dauid pròs Abigaian eis Kármēlon kaì elálēsan autē̂i légontes Dauid apésteilen hēmâs pròs sè labeîn se autō̂i eis gynaîka.

41
καὶ ἀνέστη καὶ προσεκύνησεν ἐπὶ τὴν γῆν ἐπὶ πρόσωπον καὶ εἶπεν ’Ιδοὺ ἡ δούλη σου εἰς παιδίσκην νίψαι πόδας τῶν παίδων σου.

kaì anéstē kaì prosekýnēsen epì tḕn gē̂n epì prósōpon kaì eîpen ’Idoù hē doúlē sou eis paidískēn nípsai pódas tō̂n paídōn sou.

42
καὶ ἀνέστη Αβιγαια καὶ ἐπέβη ἐπὶ τὴν ὄνον, καὶ πέντε κοράσια ἠκολούθουν αὐτῇ, καὶ ἐπορεύθη ὀπίσω τῶν παίδων Δαυιδ καὶ γίνεται αὐτῷ εἰς γυναῖκα.

kaì anéstē Abigaia kaì epébē epì tḕn ónon, kaì pénte korásia ēkoloúthoun autē̂i, kaì eporeúthē opísō tō̂n paídōn Dauid kaì gínetai autō̂i eis gynaîka.

43
καὶ τὴν Αχινααμ ἔλαβεν Δαυιδ ἐξ Ιεζραελ, καὶ ἀμϕότεραι ἦσαν αὐτῷ γυναῖκες.

kaì tḕn Achinaam élaben Dauid ex Iezrael, kaì amphóterai ē̂san autō̂i gynaîkes.

44
καὶ Σαουλ ἔδωκεν Μελχολ τὴν θυγατέρα αὐτοῦ τὴν γυναῖκα Δαυιδ τῷ Φαλτι υἱῷ Λαις τῷ ἐκ Ρομμα.

kaì Saoul édōken Melchol tḕn thygatéra autoû tḕn gynaîka Dauid tō̂i Phalti hyiō̂i Lais tō̂i ek Romma.