Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 2 Rois 22

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Υἱὸς ὀκτὼ ἐτῶν Ιωσιας ἐν τῷ βασιλεύειν αὐτὸν καὶ τριάκοντα καὶ ἓν ἔτος ἐβασίλευσεν ἐν Ιερουσαλημ, καὶ ὄνομα τῇ μητρὶ αὐτοῦ Ιεδιδα θυγάτηρ Εδεϊα ἐκ Βασουρωθ.

Hyiòs oktṑ etō̂n Iōsias en tō̂i basileúein autòn kaì triákonta kaì hèn étos ebasíleusen en Ierousalēm, kaì ónoma tē̂i mētrì autoû Iedida thygátēr Edeïa ek Basourōth.

2
καὶ ἐποίησεν τὸ εὐθὲς ἐν ὀϕθαλμοῖς κυρίου καὶ ἐπορεύθη ἐν πάσῃ ὁδῷ Δαυιδ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ, οὐκ ἀπέστη δεξιὰ ἢ ἀριστερά.

kaì epoíēsen tò euthès en ophthalmoîs kyríou kaì eporeúthē en pásēi hodō̂i Dauid toû patròs autoû, ouk apéstē dexià ḕ aristerá.

3
Καὶ ἐγενήθη ἐν τῷ ὀκτωκαιδεκάτῳ ἔτει τῷ βασιλεῖ Ιωσια ἐν τῷ μηνὶ τῷ ὀγδόῳ ἀπέστειλεν ὁ βασιλεὺς τὸν Σαϕϕαν υἱὸν Εσελιου υἱοῦ Μεσολλαμ τὸν γραμματέα οἴκου κυρίου λέγων

Kaì egenḗthē en tō̂i oktōkaidekátōi étei tō̂i basileî Iōsia en tō̂i mēnì tō̂i ogdóōi apésteilen ho basileùs tòn Saphphan hyiòn Eseliou hyioû Mesollam tòn grammatéa oíkou kyríou légōn

4
’Ανάβηθι πρὸς Χελκιαν τὸν ἱερέα τὸν μέγαν καὶ σϕράγισον τὸ ἀργύριον τὸ εἰσενεχθὲν ἐν οἴκῳ κυρίου, ὃ συνήγαγον οἱ ϕυλάσσοντες τὸν σταθμὸν παρὰ τοῦ λαοῦ,

’Anábēthi pròs Chelkian tòn hieréa tòn mégan kaì sphrágison tò argýrion tò eisenechthèn en oíkōi kyríou, hò synḗgagon hoi phylássontes tòn stathmòn parà toû laoû,

5
καὶ δότωσαν αὐτὸ ἐπὶ χεῖρα ποιούντων τὰ ἔργα τῶν καθεσταμένων ἐν οἴκῳ κυρίου. καὶ ἔδωκεν αὐτὸ τοῖς ποιοῦσιν τὰ ἔργα τοῖς ἐν οἴκῳ κυρίου τοῦ κατισχῦσαι τὸ βεδεκ τοῦ οἴκου,

kaì dótōsan autò epì cheîra poioúntōn tà érga tō̂n kathestaménōn en oíkōi kyríou. kaì édōken autò toîs poioûsin tà érga toîs en oíkōi kyríou toû katischŷsai tò bedek toû oíkou,

6
τοῖς τέκτοσιν καὶ τοῖς οἰκοδόμοις καὶ τοῖς τειχισταῖς, καὶ τοῦ κτήσασθαι ξύλα καὶ λίθους λατομητοὺς τοῦ κραταιῶσαι τὸ βεδεκ τοῦ οἴκου·

toîs téktosin kaì toîs oikodómois kaì toîs teichistaîs, kaì toû ktḗsasthai xýla kaì líthous latomētoùs toû krataiō̂sai tò bedek toû oíkou:

7
πλὴν οὐκ ἐξελογίζοντο αὐτοὺς τὸ ἀργύριον τὸ διδόμενον αὐτοῖς, ὅτι ἐν πίστει αὐτοὶ ποιοῦσιν.

plḕn ouk exelogízonto autoùs tò argýrion tò didómenon autoîs, hóti en pístei autoì poioûsin.

8
καὶ εἶπεν Χελκιας ὁ ἱερεὺς ὁ μέγας πρὸς Σαϕϕαν τὸν γραμματέα Βιβλίον τοῦ νόμου εὗρον ἐν οἴκῳ κυρίου· καὶ ἔδωκεν Χελκιας τὸ βιβλίον πρὸς Σαϕϕαν, καὶ ἀνέγνω αὐτό.

kaì eîpen Chelkias ho hiereùs ho mégas pròs Saphphan tòn grammatéa Biblíon toû nómou heûron en oíkōi kyríou: kaì édōken Chelkias tò biblíon pròs Saphphan, kaì anégnō autó.

9
καὶ εἰσήνεγκεν πρὸς τὸν βασιλέα Ιωσιαν καὶ ἐπέστρεψεν τῷ βασιλεῖ ῥῆμα καὶ εἶπεν ’Εχώνευσαν οἱ δοῦλοί σου τὸ ἀργύριον τὸ εὑρεθὲν ἐν τῷ οἴκῳ κυρίου καὶ ἔδωκαν αὐτὸ ἐπὶ χεῖρα ποιούντων τὰ ἔργα τῶν καθεσταμένων ἐν οἴκῳ κυρίου.

kaì eisḗnenken pròs tòn basiléa Iōsian kaì epéstrepsen tō̂i basileî rhē̂ma kaì eîpen ’Echṓneusan hoi doûloí sou tò argýrion tò heurethèn en tō̂i oíkōi kyríou kaì édōkan autò epì cheîra poioúntōn tà érga tō̂n kathestaménōn en oíkōi kyríou.

10
καὶ εἶπεν Σαϕϕαν ὁ γραμματεὺς πρὸς τὸν βασιλέα λέγων Βιβλίον ἔδωκέν μοι Χελκιας ὁ ἱερεύς· καὶ ἀνέγνω αὐτὸ Σαϕϕαν ἐνώπιον τοῦ βασιλέως.

kaì eîpen Saphphan ho grammateùs pròs tòn basiléa légōn Biblíon édōkén moi Chelkias ho hiereús: kaì anégnō autò Saphphan enṓpion toû basiléōs.

11
καὶ ἐγένετο ὡς ἤκουσεν ὁ βασιλεὺς τοὺς λόγους τοῦ βιβλίου τοῦ νόμου, καὶ διέρρηξεν τὰ ἱμάτια ἑαυτοῦ.

kaì egéneto hōs ḗkousen ho basileùs toùs lógous toû biblíou toû nómou, kaì diérrēxen tà himátia heautoû.

12
καὶ ἐνετείλατο ὁ βασιλεὺς τῷ Χελκια τῷ ἱερεῖ καὶ τῷ Αχικαμ υἱῷ Σαϕϕαν καὶ τῷ Αχοβωρ υἱῷ Μιχαιου καὶ τῷ Σαϕϕαν τῷ γραμματεῖ καὶ τῷ Ασαια δούλῳ τοῦ βασιλέως λέγων

kaì eneteílato ho basileùs tō̂i Chelkia tō̂i hiereî kaì tō̂i Achikam hyiō̂i Saphphan kaì tō̂i Achobōr hyiō̂i Michaiou kaì tō̂i Saphphan tō̂i grammateî kaì tō̂i Asaia doúlōi toû basiléōs légōn

13
Δεῦτε ἐκζητήσατε τὸν κύριον περὶ ἐμοῦ καὶ περὶ παντὸς τοῦ λαοῦ καὶ περὶ παντὸς τοῦ Ιουδα περὶ τῶν λόγων τοῦ βιβλίου τοῦ εὑρεθέντος τούτου, ὅτι μεγάλη ἡ ὀργὴ κυρίου ἡ ἐκκεκαυμένη ἐν ἡμῖν ὑπὲρ οὗ οὐκ ἤκουσαν οἱ πατέρες ἡμῶν τῶν λόγων τοῦ βιβλίου τούτου τοῦ ποιεῖν κατὰ πάντα τὰ γεγραμμένα καθ’ ἡμῶν.

Deûte ekzētḗsate tòn kýrion perì emoû kaì perì pantòs toû laoû kaì perì pantòs toû Iouda perì tō̂n lógōn toû biblíou toû heurethéntos toútou, hóti megálē hē orgḕ kyríou hē ekkekauménē en hēmîn hypèr hoû ouk ḗkousan hoi patéres hēmō̂n tō̂n lógōn toû biblíou toútou toû poieîn katà pánta tà gegramména kath’ hēmō̂n.

14
καὶ ἐπορεύθη Χελκιας ὁ ἱερεὺς καὶ Αχικαμ καὶ Αχοβωρ καὶ Σαϕϕαν καὶ Ασαιας πρὸς Ολδαν τὴν προϕῆτιν γυναῖκα Σελλημ υἱοῦ θεκουε υἱοῦ Αραας τοῦ ἱματιοϕύλακος, καὶ αὐτὴ κατῴκει ἐν Ιερουσαλημ ἐν τῇ μασενα, καὶ ἐλάλησαν πρὸς αὐτήν.

kaì eporeúthē Chelkias ho hiereùs kaì Achikam kaì Achobōr kaì Saphphan kaì Asaias pròs Oldan tḕn prophē̂tin gynaîka Sellēm hyioû thekoue hyioû Araas toû himatiophýlakos, kaì autḕ katṓikei en Ierousalēm en tē̂i masena, kaì elálēsan pròs autḗn.

15
καὶ εἶπεν αὐτοῖς Τάδε λέγει κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ Εἴπατε τῷ ἀνδρὶ τῷ ἀποστείλαντι ὑμᾶς πρός με

kaì eîpen autoîs Táde légei kýrios ho theòs Israēl Eípate tō̂i andrì tō̂i aposteílanti hymâs prós me

16
Τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἐπάγω κακὰ ἐπὶ τὸν τόπον τοῦτον καὶ ἐπὶ τοὺς ἐνοικοῦντας αὐτόν, πάντας τοὺς λόγους τοῦ βιβλίου, οὓς ἀνέγνω βασιλεὺς Ιουδα,

Táde légei kýrios ’Idoù egṑ epágō kakà epì tòn tópon toûton kaì epì toùs enoikoûntas autón, pántas toùs lógous toû biblíou, hoùs anégnō basileùs Iouda,

17
ἀνθ’ ὧν ἐγκατέλιπόν με καὶ ἐθυμίων θεοῖς ἑτέροις, ὅπως παροργίσωσίν με ἐν τοῖς ἔργοις τῶν χειρῶν αὐτῶν, καὶ ἐκκαυθήσεται ὁ θυμός μου ἐν τῷ τόπῳ τούτῳ καὶ οὐ σβεσθήσεται.

anth’ hō̂n enkatélipón me kaì ethymíōn theoîs hetérois, hópōs parorgísōsín me en toîs érgois tō̂n cheirō̂n autō̂n, kaì ekkauthḗsetai ho thymós mou en tō̂i tópōi toútōi kaì ou sbesthḗsetai.

18
καὶ πρὸς βασιλέα Ιουδα τὸν ἀποστείλαντα ὑμᾶς ἐπιζητῆσαι τὸν κύριον τάδε ἐρεῖτε πρὸς αὐτόν Τάδε λέγει κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ Οἱ λόγοι, οὓς ἤκουσας,

kaì pròs basiléa Iouda tòn aposteílanta hymâs epizētē̂sai tòn kýrion táde ereîte pròs autón Táde légei kýrios ho theòs Israēl Hoi lógoi, hoùs ḗkousas,

19
ἀνθ’ ὧν ὅτι ἡπαλύνθη ἡ καρδία σου καὶ ἐνετράπης ἀπὸ προσώπου κυρίου, ὡς ἤκουσας ὅσα ἐλάλησα ἐπὶ τὸν τόπον τοῦτον καὶ ἐπὶ τοὺς ἐνοικοῦντας αὐτὸν τοῦ εἶναι εἰς ἀϕανισμὸν καὶ εἰς κατάραν, καὶ διέρρηξας τὰ ἱμάτιά σου καὶ ἔκλαυσας ἐνώπιον ἐμοῦ, καί γε ἐγὼ ἤκουσα, λέγει κύριος.

anth’ hō̂n hóti hēpalýnthē hē kardía sou kaì enetrápēs apò prosṓpou kyríou, hōs ḗkousas hósa elálēsa epì tòn tópon toûton kaì epì toùs enoikoûntas autòn toû eînai eis aphanismòn kaì eis katáran, kaì diérrēxas tà himátiá sou kaì éklausas enṓpion emoû, kaí ge egṑ ḗkousa, légei kýrios.

20
οὐχ οὕτως· ἰδοὺ ἐγὼ προστίθημί σε πρὸς τοὺς πατέρας σου, καὶ συναχθήσῃ εἰς τὸν τάϕον σου ἐν εἰρήνῃ, καὶ οὐκ ὀϕθήσεται ἐν τοῖς ὀϕθαλμοῖς σου ἐν πᾶσιν τοῖς κακοῖς, οἷς ἐγώ εἰμι ἐπάγω ἐπὶ τὸν τόπον τοῦτον. καὶ ἐπέστρεψαν τῷ βασιλεῖ τὸ ῥῆμα.

ouch hoútōs: idoù egṑ prostíthēmí se pròs toùs patéras sou, kaì synachthḗsēi eis tòn táphon sou en eirḗnēi, kaì ouk ophthḗsetai en toîs ophthalmoîs sou en pâsin toîs kakoîs, hoîs egṓ eimi epágō epì tòn tópon toûton. kaì epéstrepsan tō̂i basileî tò rhē̂ma.