Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 2 Rois 6

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ εἶπον οἱ υἱοὶ τῶν προϕητῶν πρὸς Ελισαιε ’Ιδοὺ δὴ ὁ τόπος, ἐν ᾧ ἡμεῖς οἰκοῦμεν ἐνώπιόν σου, στενὸς ἀϕ’ ἡμῶν·

Kaì eîpon hoi hyioì tō̂n prophētō̂n pròs Elisaie ’Idoù dḕ ho tópos, en hō̂i hēmeîs oikoûmen enṓpión sou, stenòs aph’ hēmō̂n:

2
πορευθῶμεν δὴ ἕως τοῦ Ιορδάνου καὶ λάβωμεν ἐκεῖθεν ἀνὴρ εἷς δοκὸν μίαν καὶ ποιήσωμεν ἑαυτοῖς ἐκεῖ τοῦ οἰκεῖν ἐκεῖ. καὶ εἶπεν Δεῦτε.

poreuthō̂men dḕ héōs toû Iordánou kaì lábōmen ekeîthen anḕr heîs dokòn mían kaì poiḗsōmen heautoîs ekeî toû oikeîn ekeî. kaì eîpen Deûte.

3
καὶ εἶπεν ὁ εἷς ’Επιεικέως δεῦρο μετὰ τῶν δούλων σου· καὶ εἶπεν ’Εγὼ πορεύσομαι.

kaì eîpen ho heîs ’Epieikéōs deûro metà tō̂n doúlōn sou: kaì eîpen ’Egṑ poreúsomai.

4
καὶ ἐπορεύθη μετ’ αὐτῶν, καὶ ἦλθον εἰς τὸν Ιορδάνην καὶ ἔτεμνον τὰ ξύλα.

kaì eporeúthē met’ autō̂n, kaì ē̂lthon eis tòn Iordánēn kaì étemnon tà xýla.

5
καὶ ἰδοὺ ὁ εἷς καταβάλλων τὴν δοκόν, καὶ τὸ σιδήριον ἐξέπεσεν εἰς τὸ ὕδωρ· καὶ ἐβόησεν ῏Ω, κύριε, καὶ αὐτὸ κεχρημένον.

kaì idoù ho heîs katabállōn tḕn dokón, kaì tò sidḗrion exépesen eis tò hýdōr: kaì ebóēsen ᾿̂Ō, kýrie, kaì autò kechrēménon.

6
καὶ εἶπεν ὁ ἄνθρωπος τοῦ θεοῦ Ποῦ ἔπεσεν; καὶ ἔδειξεν αὐτῷ τὸν τόπον. καὶ ἀπέκνισεν ξύλον καὶ ἔρριψεν ἐκεῖ, καὶ ἐπεπόλασεν τὸ σιδήριον.

kaì eîpen ho ánthrōpos toû theoû Poû épesen? kaì édeixen autō̂i tòn tópon. kaì apéknisen xýlon kaì érripsen ekeî, kaì epepólasen tò sidḗrion.

7
καὶ εἶπεν ῞Υψωσον σαυτῷ· καὶ ἐξέτεινεν τὴν χεῖρα αὐτοῦ καὶ ἔλαβεν αὐτό.

kaì eîpen ῞Ypsōson sautō̂i: kaì exéteinen tḕn cheîra autoû kaì élaben autó.

8
Καὶ βασιλεὺς Συρίας ἦν πολεμῶν ἐν Ισραηλ καὶ ἐβουλεύσατο πρὸς τοὺς παῖδας αὐτοῦ λέγων Εἰς τὸν τόπον τόνδε τινὰ ελμωνι παρεμβαλῶ.

Kaì basileùs Syrías ē̂n polemō̂n en Israēl kaì ebouleúsato pròs toùs paîdas autoû légōn Eis tòn tópon tónde tinà elmōni parembalō̂.

9
καὶ ἀπέστειλεν Ελισαιε πρὸς τὸν βασιλέα Ισραηλ λέγων Φύλαξαι μὴ παρελθεῖν ἐν τῷ τόπῳ τούτῳ, ὅτι ἐκεῖ Συρία κέκρυπται.

kaì apésteilen Elisaie pròs tòn basiléa Israēl légōn Phýlaxai mḕ pareltheîn en tō̂i tópōi toútōi, hóti ekeî Syría kékryptai.

10
καὶ ἀπέστειλεν ὁ βασιλεὺς Ισραηλ εἰς τὸν τόπον, ὃν εἶπεν αὐτῷ Ελισαιε, καὶ ἐϕυλάξατο ἐκεῖθεν οὐ μίαν οὐδὲ δύο.

kaì apésteilen ho basileùs Israēl eis tòn tópon, hòn eîpen autō̂i Elisaie, kaì ephyláxato ekeîthen ou mían oudè dýo.

11
καὶ ἐξεκινήθη ἡ ψυχὴ βασιλέως Συρίας περὶ τοῦ λόγου τούτου, καὶ ἐκάλεσεν τοὺς παῖδας αὐτοῦ καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς Οὐκ ἀναγγελεῖτέ μοι τίς προδίδωσίν με βασιλεῖ Ισραηλ;

kaì exekinḗthē hē psychḕ basiléōs Syrías perì toû lógou toútou, kaì ekálesen toùs paîdas autoû kaì eîpen pròs autoús Ouk anangeleîté moi tís prodídōsín me basileî Israēl?

12
καὶ εἶπεν εἷς τῶν παίδων αὐτοῦ Οὐχί, κύριέ μου βασιλεῦ, ὅτι Ελισαιε ὁ προϕήτης ὁ ἐν Ισραηλ ἀναγγέλλει τῷ βασιλεῖ Ισραηλ πάντας τοὺς λόγους, οὓς ἐὰν λαλήσῃς ἐν τῷ ταμιείῳ τοῦ κοιτῶνός σου.

kaì eîpen heîs tō̂n paídōn autoû Ouchí, kýrié mou basileû, hóti Elisaie ho prophḗtēs ho en Israēl anangéllei tō̂i basileî Israēl pántas toùs lógous, hoùs eàn lalḗsēis en tō̂i tamieíōi toû koitō̂nós sou.

13
καὶ εἶπεν Δεῦτε ἴδετε ποῦ οὗτος, καὶ ἀποστείλας λήμψομαι αὐτόν· καὶ ἀνήγγειλαν αὐτῷ λέγοντες ’Ιδοὺ ἐν Δωθαϊμ.

kaì eîpen Deûte ídete poû hoûtos, kaì aposteílas lḗmpsomai autón: kaì anḗngeilan autō̂i légontes ’Idoù en Dōthaïm.

14
καὶ ἀπέστειλεν ἐκεῖ ἵππον καὶ ἅρμα καὶ δύναμιν βαρεῖαν, καὶ ἦλθον νυκτὸς καὶ περιεκύκλωσαν τὴν πόλιν.

kaì apésteilen ekeî híppon kaì hárma kaì dýnamin bareîan, kaì ē̂lthon nyktòs kaì periekýklōsan tḕn pólin.

15
καὶ ὤρθρισεν ὁ λειτουργὸς Ελισαιε ἀναστῆναι καὶ ἐξῆλθεν, καὶ ἰδοὺ δύναμις κυκλοῦσα τὴν πόλιν καὶ ἵππος καὶ ἅρμα, καὶ εἶπεν τὸ παιδάριον πρὸς αὐτόν ῏Ω, κύριε, πῶς ποιήσωμεν;

kaì ṓrthrisen ho leitourgòs Elisaie anastē̂nai kaì exē̂lthen, kaì idoù dýnamis kykloûsa tḕn pólin kaì híppos kaì hárma, kaì eîpen tò paidárion pròs autón ᾿̂Ō, kýrie, pō̂s poiḗsōmen?

16
καὶ εἶπεν Ελισαιε Μὴ ϕοβοῦ, ὅτι πλείους οἱ μεθ’ ἡμῶν ὑπὲρ τοὺς μετ’ αὐτῶν.

kaì eîpen Elisaie Mḕ phoboû, hóti pleíous hoi meth’ hēmō̂n hypèr toùs met’ autō̂n.

17
καὶ προσεύξατο Ελισαιε καὶ εἶπεν Κύριε, διάνοιξον τοὺς ὀϕθαλμοὺς τοῦ παιδαρίου καὶ ἰδέτω· καὶ διήνοιξεν κύριος τοὺς ὀϕθαλμοὺς αὐτοῦ, καὶ εἶδεν, καὶ ἰδοὺ τὸ ὄρος πλῆρες ἵππων, καὶ ἅρμα πυρὸς περικύκλῳ Ελισαιε.

kaì proseúxato Elisaie kaì eîpen Kýrie, diánoixon toùs ophthalmoùs toû paidaríou kaì idétō: kaì diḗnoixen kýrios toùs ophthalmoùs autoû, kaì eîden, kaì idoù tò óros plē̂res híppōn, kaì hárma pyròs perikýklōi Elisaie.

18
καὶ κατέβησαν πρὸς αὐτόν, καὶ προσηύξατο Ελισαιε πρὸς κύριον καὶ εἶπεν Πάταξον δὴ τοῦτο τὸ ἔθνος ἀορασίᾳ· καὶ ἐπάταξεν αὐτοὺς ἀορασίᾳ κατὰ τὸ ῥῆμα Ελισαιε.

kaì katébēsan pròs autón, kaì prosēýxato Elisaie pròs kýrion kaì eîpen Pátaxon dḕ toûto tò éthnos aorasíāi: kaì epátaxen autoùs aorasíāi katà tò rhē̂ma Elisaie.

19
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτοὺς Ελισαιε Οὐχ αὕτη ἡ πόλις καὶ αὕτη ἡ ὁδός· δεῦτε ὀπίσω μου, καὶ ἀπάξω ὑμᾶς πρὸς τὸν ἄνδρα, ὃν ζητεῖτε· καὶ ἀπήγαγεν αὐτοὺς εἰς Σαμάρειαν.

kaì eîpen pròs autoùs Elisaie Ouch haútē hē pólis kaì haútē hē hodós: deûte opísō mou, kaì apáxō hymâs pròs tòn ándra, hòn zēteîte: kaì apḗgagen autoùs eis Samáreian.

20
καὶ ἐγένετο ὡς εἰσῆλθον εἰς Σαμάρειαν, καὶ εἶπεν Ελισαιε ῎Ανοιξον δή, κύριε, τοὺς ὀϕθαλμοὺς αὐτῶν καὶ ἰδέτωσαν· καὶ διήνοιξεν κύριος τοὺς ὀϕθαλμοὺς αὐτῶν, καὶ εἶδον, καὶ ἰδοὺ ἦσαν ἐν μέσῳ Σαμαρείας.

kaì egéneto hōs eisē̂lthon eis Samáreian, kaì eîpen Elisaie ῎Anoixon dḗ, kýrie, toùs ophthalmoùs autō̂n kaì idétōsan: kaì diḗnoixen kýrios toùs ophthalmoùs autō̂n, kaì eîdon, kaì idoù ē̂san en mésōi Samareías.

21
καὶ εἶπεν ὁ βασιλεὺς Ισραηλ, ὡς εἶδεν αὐτούς Εἰ πατάξας πατάξω, πάτερ;

kaì eîpen ho basileùs Israēl, hōs eîden autoús Ei patáxas patáxō, páter?

22
καὶ εἶπεν Οὐ πατάξεις, εἰ μὴ οὓς ᾐχμαλώτευσας ἐν ῥομϕαίᾳ σου καὶ τόξῳ σου, σὺ τύπτεις· παράθες ἄρτους καὶ ὕδωρ ἐνώπιον αὐτῶν, καὶ ϕαγέτωσαν καὶ πιέτωσαν καὶ ἀπελθέτωσαν πρὸς τὸν κύριον αὐτῶν.

kaì eîpen Ou patáxeis, ei mḕ hoùs ēichmalṓteusas en rhomphaíāi sou kaì tóxōi sou, sỳ týpteis: paráthes ártous kaì hýdōr enṓpion autō̂n, kaì phagétōsan kaì piétōsan kaì apelthétōsan pròs tòn kýrion autō̂n.

23
καὶ παρέθηκεν αὐτοῖς παράθεσιν μεγάλην, καὶ ἔϕαγον καὶ ἔπιον· καὶ ἀπέστειλεν αὐτούς, καὶ ἀπῆλθον πρὸς τὸν κύριον αὐτῶν. καὶ οὐ προσέθεντο ἔτι μονόζωνοι Συρίας τοῦ ἐλθεῖν εἰς γῆν Ισραηλ.

kaì paréthēken autoîs paráthesin megálēn, kaì éphagon kaì épion: kaì apésteilen autoús, kaì apē̂lthon pròs tòn kýrion autō̂n. kaì ou proséthento éti monózōnoi Syrías toû eltheîn eis gē̂n Israēl.

24
Καὶ ἐγένετο μετὰ ταῦτα καὶ ἤθροισεν υἱὸς Αδερ βασιλεὺς Συρίας πᾶσαν τὴν παρεμβολὴν αὐτοῦ καὶ ἀνέβη καὶ περιεκάθισεν Σαμάρειαν.

Kaì egéneto metà taûta kaì ḗthroisen hyiòs Ader basileùs Syrías pâsan tḕn parembolḕn autoû kaì anébē kaì periekáthisen Samáreian.

25
καὶ ἐγένετο λιμὸς μέγας ἐν Σαμαρείᾳ, καὶ ἰδοὺ περιεκάθηντο ἐπ’ αὐτήν, ἕως οὗ ἐγενήθη κεϕαλὴ ὄνου πεντήκοντα σίκλων ἀργυρίου καὶ τέταρτον τοῦ κάβου κόπρου περιστερῶν πέντε σίκλων ἀργυρίου.

kaì egéneto limòs mégas en Samareíāi, kaì idoù periekáthēnto ep’ autḗn, héōs hoû egenḗthē kephalḕ ónou pentḗkonta síklōn argyríou kaì tétarton toû kábou kóprou peristerō̂n pénte síklōn argyríou.

26
καὶ ἦν ὁ βασιλεὺς Ισραηλ διαπορευόμενος ἐπὶ τοῦ τείχους, καὶ γυνὴ ἐβόησεν πρὸς αὐτὸν λέγουσα Σῶσον, κύριε βασιλεῦ.

kaì ē̂n ho basileùs Israēl diaporeuómenos epì toû teíchous, kaì gynḕ ebóēsen pròs autòn légousa Sō̂son, kýrie basileû.

27
καὶ εἶπεν αὐτῇ Μή σε σώσαι κύριος, πόθεν σώσω σε; μὴ ἀπὸ τῆς ἅλωνος ἢ ἀπὸ τῆς ληνοῦ;

kaì eîpen autē̂i Mḗ se sṓsai kýrios, póthen sṓsō se? mḕ apò tē̂s hálōnos ḕ apò tē̂s lēnoû?

28
καὶ εἶπεν αὐτῇ ὁ βασιλεύς Τί ἐστίν σοι; καὶ εἶπεν ‘Η γυνὴ αὕτη εἶπεν πρός με Δὸς τὸν υἱόν σου καὶ ϕαγόμεθα αὐτὸν σήμερον, καὶ τὸν υἱόν μου καὶ ϕαγόμεθα αὐτὸν αὔριον·

kaì eîpen autē̂i ho basileús Tí estín soi? kaì eîpen ‘Ē gynḕ haútē eîpen prós me Dòs tòn hyión sou kaì phagómetha autòn sḗmeron, kaì tòn hyión mou kaì phagómetha autòn aúrion:

29
καὶ ἡψήσαμεν τὸν υἱόν μου καὶ ἐϕάγομεν αὐτόν, καὶ εἶπον πρὸς αὐτὴν τῇ ἡμέρᾳ τῇ δευτέρᾳ Δὸς τὸν υἱόν σου καὶ ϕάγωμεν αὐτόν, καὶ ἔκρυψεν τὸν υἱὸν αὐτῆς.

kaì hēpsḗsamen tòn hyión mou kaì ephágomen autón, kaì eîpon pròs autḕn tē̂i hēmérāi tē̂i deutérāi Dòs tòn hyión sou kaì phágōmen autón, kaì ékrypsen tòn hyiòn autē̂s.

30
καὶ ἐγένετο ὡς ἤκουσεν ὁ βασιλεὺς Ισραηλ τοὺς λόγους τῆς γυναικός, διέρρηξεν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ, καὶ αὐτὸς διεπορεύετο ἐπὶ τοῦ τείχους, καὶ εἶδεν ὁ λαὸς τὸν σάκκον ἐπὶ τῆς σαρκὸς αὐτοῦ ἔσωθεν.

kaì egéneto hōs ḗkousen ho basileùs Israēl toùs lógous tē̂s gynaikós, diérrēxen tà himátia autoû, kaì autòs dieporeúeto epì toû teíchous, kaì eîden ho laòs tòn sákkon epì tē̂s sarkòs autoû ésōthen.

31
καὶ εἶπεν Τάδε ποιήσαι μοι ὁ θεὸς καὶ τάδε προσθείη, εἰ στήσεται ἡ κεϕαλὴ Ελισαιε ἐπ’ αὐτῷ σήμερον.

kaì eîpen Táde poiḗsai moi ho theòs kaì táde prostheíē, ei stḗsetai hē kephalḕ Elisaie ep’ autō̂i sḗmeron.

32
καὶ Ελισαιε ἐκάθητο ἐν τῷ οἴκῳ αὐτοῦ, καὶ οἱ πρεσβύτεροι ἐκάθηντο μετ’ αὐτοῦ. καὶ ἀπέστειλεν ἄνδρα πρὸ προσώπου αὐτοῦ· πρὶν ἐλθεῖν τὸν ἄγγελον πρὸς αὐτὸν καὶ αὐτὸς εἶπεν πρὸς τοὺς πρεσβυτέρους Εἰ οἴδατε ὅτι ἀπέστειλεν ὁ υἱὸς τοῦ ϕονευτοῦ οὗτος ἀϕελεῖν τὴν κεϕαλήν μου; ἴδετε ὡς ἂν ἔλθῃ ὁ ἄγγελος, ἀποκλείσατε τὴν θύραν καὶ παραθλίψατε αὐτὸν ἐν τῇ θύρᾳ· οὐχὶ ϕωνὴ τῶν ποδῶν τοῦ κυρίου αὐτοῦ κατόπισθεν αὐτοῦ;

kaì Elisaie ekáthēto en tō̂i oíkōi autoû, kaì hoi presbýteroi ekáthēnto met’ autoû. kaì apésteilen ándra prò prosṓpou autoû: prìn eltheîn tòn ángelon pròs autòn kaì autòs eîpen pròs toùs presbytérous Ei oídate hóti apésteilen ho hyiòs toû phoneutoû hoûtos apheleîn tḕn kephalḗn mou? ídete hōs àn élthēi ho ángelos, apokleísate tḕn thýran kaì parathlípsate autòn en tē̂i thýrāi: ouchì phōnḕ tō̂n podō̂n toû kyríou autoû katópisthen autoû?

33
ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος μετ’ αὐτῶν καὶ ἰδοὺ ἄγγελος κατέβη πρὸς αὐτὸν καὶ εἶπεν ’Ιδοὺ αὕτη ἡ κακία παρὰ κυρίου· τί ὑπομείνω τῷ κυρίῳ ἔτι;

éti autoû laloûntos met’ autō̂n kaì idoù ángelos katébē pròs autòn kaì eîpen ’Idoù haútē hē kakía parà kyríou: tí hypomeínō tō̂i kyríōi éti?