Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante 4 Maccabées 4

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Σιμων γάρ τις πρὸς Ονιαν ἀντιπολιτευόμενος τόν ποτε τὴν ἀρχιερωσύνην ἔχοντα διὰ βίου, καλὸν καὶ ἀγαθὸν ἄνδρα, ἐπειδὴ πάντα τρόπον διαβάλλων ὑπὲρ τοῦ ἔθνους οὐκ ἴσχυσεν κακῶσαι, ϕυγὰς ᾤχετο τὴν πατρίδα προδώσων.

Simōn gár tis pròs Onian antipoliteuómenos tón pote tḕn archierōsýnēn échonta dià bíou, kalòn kaì agathòn ándra, epeidḕ pánta trópon diabállōn hypèr toû éthnous ouk íschysen kakō̂sai, phygàs ṓicheto tḕn patrída prodṓsōn.

2
ὅθεν ἥκων πρὸς ’Απολλώνιον τὸν Συρίας τε καὶ Φοινίκης καὶ Κιλικίας στρατηγὸν ἔλεγεν

hóthen hḗkōn pròs ’Apollṓnion tòn Syrías te kaì Phoiníkēs kaì Kilikías stratēgòn élegen

3
Εὔνους ὢν τοῖς τοῦ βασιλέως πράγμασιν ἥκω μηνύων πολλὰς ἰδιωτικῶν χρημάτων μυριάδας ἐν τοῖς Ιεροσολύμων γαζοϕυλακίοις τεθησαυρίσθαι τοῖς ἱεροῖς μὴ ἐπικοινωνούσας, καὶ προσήκειν ταῦτα Σελεύκῳ τῷ βασιλεῖ.

Eúnous ṑn toîs toû basiléōs prágmasin hḗkō mēnýōn pollàs idiōtikō̂n chrēmátōn myriádas en toîs Ierosolýmōn gazophylakíois tethēsaurísthai toîs hieroîs mḕ epikoinōnoúsas, kaì prosḗkein taûta Seleúkōi tō̂i basileî.

4
τούτων ἕκαστα γνοὺς ὁ ’Απολλώνιος τὸν μὲν Σιμωνα τῆς εἰς τὸν βασιλέα κηδεμονίας ἐπαινεῖ, πρὸς δὲ τὸν Σέλευκον ἀναβὰς κατεμήνυσε τὸν τῶν χρημάτων θησαυρόν.

toútōn hékasta gnoùs ho ’Apollṓnios tòn mèn Simōna tē̂s eis tòn basiléa kēdemonías epaineî, pròs dè tòn Séleukon anabàs katemḗnyse tòn tō̂n chrēmátōn thēsaurón.

5
καὶ λαβὼν τὴν περὶ αὐτῶν ἐξουσίαν ταχὺ εἰς τὴν πατρίδα ἡμῶν μετὰ τοῦ καταράτου Σιμωνος καὶ βαρυτάτου στρατοῦ

kaì labṑn tḕn perì autō̂n exousían tachỳ eis tḕn patrída hēmō̂n metà toû katarátou Simōnos kaì barytátou stratoû

6
προσελθὼν ταῖς τοῦ βασιλέως ἐντολαῖς ἥκειν ἔλεγεν ὅπως τὰ ἰδιωτικὰ τοῦ γαζοϕυλακίου λάβοι χρήματα.

proselthṑn taîs toû basiléōs entolaîs hḗkein élegen hópōs tà idiōtikà toû gazophylakíou láboi chrḗmata.

7
καὶ τοῦ ἔθνους πρὸς τὸν λόγον σχετλιάζοντος ἀντιλέγοντός τε, πάνδεινον εἶναι νομίσαντες εἰ οἱ τὰς παρακαταθήκας πιστεύσαντες τῷ ἱερῷ θησαυρῷ στερηθήσονται, ὡς οἷόν τε ἦν ἐκώλυον.

kaì toû éthnous pròs tòn lógon schetliázontos antilégontós te, pándeinon eînai nomísantes ei hoi tàs parakatathḗkas pisteúsantes tō̂i hierō̂i thēsaurō̂i sterēthḗsontai, hōs hoîón te ē̂n ekṓlyon.

8
μετὰ ἀπειλῶν δὲ ὁ ’Απολλώνιος ἀπῄει εἰς τὸ ἱερόν.

metà apeilō̂n dè ho ’Apollṓnios apḗiei eis tò hierón.

9
τῶν δὲ ἱερέων μετὰ γυναικῶν καὶ παιδίων ἐν τῷ ἱερῷ ἱκετευσάντων τὸν θεὸν ὑπερασπίσαι τοῦ ἱεροῦ καταϕρονουμένου τόπου

tō̂n dè hieréōn metà gynaikō̂n kaì paidíōn en tō̂i hierō̂i hiketeusántōn tòn theòn hyperaspísai toû hieroû kataphronouménou tópou

10
ἀνιόντος τε μετὰ καθωπλισμένης τῆς στρατιᾶς τοῦ ’Απολλωνίου πρὸς τὴν τῶν χρημάτων ἁρπαγὴν οὐρανόθεν ἔϕιπποι προυϕάνησαν ἄγγελοι περιαστράπτοντες τοῖς ὅπλοις καὶ πολὺν αὐτοῖς ϕόβον τε καὶ τρόμον ἐνιέντες.

anióntos te metà kathōplisménēs tē̂s stratiâs toû ’Apollōníou pròs tḕn tō̂n chrēmátōn harpagḕn ouranóthen éphippoi prouphánēsan ángeloi periastráptontes toîs hóplois kaì polỳn autoîs phóbon te kaì trómon eniéntes.

11
καταπεσών γέ τοι ἡμιθανὴς ὁ ’Απολλώνιος ἐπὶ τὸν πάμϕυλον τοῦ ἱεροῦ περίβολον τὰς χεῖρας ἐξέτεινεν εἰς τὸν οὐρανὸν καὶ μετὰ δακρύων τοὺς Εβραίους παρεκάλει ὅπως περὶ αὐτοῦ προσευξάμενοι τὸν οὐράνιον ἐξευμενίσωνται στρατόν.

katapesṓn gé toi hēmithanḕs ho ’Apollṓnios epì tòn pámphylon toû hieroû períbolon tàs cheîras exéteinen eis tòn ouranòn kaì metà dakrýōn toùs Ebraíous parekálei hópōs perì autoû proseuxámenoi tòn ouránion exeumenísōntai stratón.

12
ἔλεγεν γὰρ ἡμαρτηκὼς ὥστε καὶ ἀποθανεῖν ἄξιος ὑπάρχειν πᾶσίν τε ἀνθρώποις ὑμνήσειν σωθεὶς τὴν τοῦ ἱεροῦ τόπου μακαριότητα.

élegen gàr hēmartēkṑs hṓste kaì apothaneîn áxios hypárchein pâsín te anthrṓpois hymnḗsein sōtheìs tḕn toû hieroû tópou makariótēta.

13
τούτοις ὑπαχθεὶς τοῖς λόγοις Ονιας ὁ ἀρχιερεύς, καίπερ ἄλλως εὐλαβηθείς, μήποτε νομίσειεν ὁ βασιλεὺς Σέλευκος ἐξ ἀνθρωπίνης ἐπιβουλῆς καὶ μὴ θείας δίκης ἀνῃρῆσθαι τὸν ’Απολλώνιον ηὔξατο περὶ αὐτοῦ.

toútois hypachtheìs toîs lógois Onias ho archiereús, kaíper állōs eulabētheís, mḗpote nomíseien ho basileùs Séleukos ex anthrōpínēs epiboulē̂s kaì mḕ theías díkēs anēirē̂sthai tòn ’Apollṓnion ēýxato perì autoû.

14
καὶ ὁ μὲν παραδόξως διασωθεὶς ᾤχετο δηλώσων τῷ βασιλεῖ τὰ συμβάντα αὐτῷ.

kaì ho mèn paradóxōs diasōtheìs ṓicheto dēlṓsōn tō̂i basileî tà symbánta autō̂i.

15
Τελευτήσαντος δὲ Σελεύκου τοῦ βασιλέως διαδέχεται τὴν ἀρχὴν ὁ υἱὸς αὐτοῦ ’Αντίοχος ὁ ’Επιϕανής, ἀνὴρ ὑπερήϕανος καὶ δεινός,

Teleutḗsantos dè Seleúkou toû basiléōs diadéchetai tḕn archḕn ho hyiòs autoû ’Antíochos ho ’Epiphanḗs, anḕr hyperḗphanos kaì deinós,

16
ὃς καταλύσας τὸν Ονιαν τῆς ἀρχιερωσύνης Ιασονα τὸν ἀδελϕὸν αὐτοῦ κατέστησεν ἀρχιερέα

hòs katalýsas tòn Onian tē̂s archierōsýnēs Iasona tòn adelphòn autoû katéstēsen archieréa

17
συνθέμενον δώσειν, εἰ ἐπιτρέψειεν αὐτῷ τὴν ἀρχήν, κατ’ ἐνιαυτὸν τρισχίλια ἑξακόσια ἑξήκοντα τάλαντα.

synthémenon dṓsein, ei epitrépseien autō̂i tḕn archḗn, kat’ eniautòn trischília hexakósia hexḗkonta tálanta.

18
ὁ δὲ ἐπέτρεψεν αὐτῷ καὶ ἀρχιερᾶσθαι καὶ τοῦ ἔθνους ἀϕηγεῖσθαι·

ho dè epétrepsen autō̂i kaì archierâsthai kaì toû éthnous aphēgeîsthai:

19
καὶ ἐξεδιῄτησεν τὸ ἔθνος καὶ ἐξεπολίτευσεν ἐπὶ πᾶσαν παρανομίαν

kaì exediḗitēsen tò éthnos kaì exepolíteusen epì pâsan paranomían

20
ὥστε μὴ μόνον ἐπ’ αὐτῇ τῇ ἄκρᾳ τῆς πατρίδος ἡμῶν γυμνάσιον κατασκευάσαι, ἀλλὰ καὶ καταλῦσαι τὴν τοῦ ἱεροῦ κηδεμονίαν.

hṓste mḕ mónon ep’ autē̂i tē̂i ákrāi tē̂s patrídos hēmō̂n gymnásion kataskeuásai, allà kaì katalŷsai tḕn toû hieroû kēdemonían.

21
ἐϕ’ οἷς ἀγανακτήσασα ἡ θεία δίκη αὐτὸν αὐτοῖς τὸν ’Αντίοχον ἐπολέμωσεν.

eph’ hoîs aganaktḗsasa hē theía díkē autòn autoîs tòn ’Antíochon epolémōsen.

22
ἐπειδὴ γὰρ πολεμῶν ἦν κατ’ Αἴγυπτον Πτολεμαίῳ, ἤκουσέν τε ὅτι ϕήμης διαδοθείσης περὶ τοῦ τεθνάναι αὐτὸν ὡς ἔνι μάλιστα χαίροιεν οἱ Ιεροσολυμῖται, ταχέως ἐπ’ αὐτοὺς ἀνέζευξεν,

epeidḕ gàr polemō̂n ē̂n kat’ Aígypton Ptolemaíōi, ḗkousén te hóti phḗmēs diadotheísēs perì toû tethnánai autòn hōs éni málista chaíroien hoi Ierosolymîtai, tachéōs ep’ autoùs anézeuxen,

23
καὶ ὡς ἐπόρθησεν αὐτούς, δόγμα ἔθετο ὅπως, εἴ τινες αὐτῶν ϕάνοιεν τῷ πατρίῳ πολιτευόμενοι νόμῳ, θάνοιεν.

kaì hōs epórthēsen autoús, dógma étheto hópōs, eí tines autō̂n phánoien tō̂i patríōi politeuómenoi nómōi, thánoien.

24
καὶ ἐπεὶ κατὰ μηδένα τρόπον ἴσχυεν καταλῦσαι διὰ τῶν δογμάτων τὴν τοῦ ἔθνους εὐνομίαν, ἀλλὰ πάσας τὰς ἑαυτοῦ ἀπειλὰς καὶ τιμωρίας ἑώρα καταλυομένας

kaì epeì katà mēdéna trópon íschyen katalŷsai dià tō̂n dogmátōn tḕn toû éthnous eunomían, allà pásas tàs heautoû apeilàs kaì timōrías heṓra katalyoménas

25
ὥστε καὶ γυναῖκας, ὅτι περιέτεμον τὰ παιδία, μετὰ τῶν βρεϕῶν κατακρημνισθῆναι προειδυίας ὅτι τοῦτο πείσονται·

hṓste kaì gynaîkas, hóti periétemon tà paidía, metà tō̂n brephō̂n katakrēmnisthē̂nai proeidyías hóti toûto peísontai:

26
ἐπεὶ οὖν τὰ δόγματα αὐτοῦ κατεϕρονεῖτο ὑπὸ τοῦ λαοῦ, αὐτὸς διὰ βασάνων ἕνα ἕκαστον τοῦ ἔθνους ἠνάγκαζεν μιαρῶν ἀπογευομένους τροϕῶν ἐξόμνυσθαι τὸν Ιουδαϊσμόν.

epeì oûn tà dógmata autoû katephroneîto hypò toû laoû, autòs dià basánōn héna hékaston toû éthnous ēnánkazen miarō̂n apogeuoménous trophō̂n exómnysthai tòn Ioudaïsmón.