Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Baruch 2

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
καὶ ἔστησεν κύριος τὸν λόγον αὐτοῦ, ὃν ἐλάλησεν ἐϕ’ ἡμᾶς καὶ ἐπὶ τοὺς δικαστὰς ἡμῶν τοὺς δικάσαντας τὸν Ισραηλ καὶ ἐπὶ τοὺς βασιλεῖς ἡμῶν καὶ ἐπὶ τοὺς ἄρχοντας ἡμῶν καὶ ἐπὶ ἄνθρωπον Ισραηλ καὶ Ιουδα.

kaì éstēsen kýrios tòn lógon autoû, hòn elálēsen eph’ hēmâs kaì epì toùs dikastàs hēmō̂n toùs dikásantas tòn Israēl kaì epì toùs basileîs hēmō̂n kaì epì toùs árchontas hēmō̂n kaì epì ánthrōpon Israēl kaì Iouda.

2
οὐκ ἐποιήθη ὑποκάτω παντὸς τοῦ οὐρανοῦ καθὰ ἐποίησεν ἐν Ιερουσαλημ κατὰ τὰ γεγραμμένα ἐν τῷ νόμῳ Μωυσῆ

ouk epoiḗthē hypokátō pantòs toû ouranoû kathà epoíēsen en Ierousalēm katà tà gegramména en tō̂i nómōi Mōysē̂

3
τοῦ ϕαγεῖν ἡμᾶς ἄνθρωπον σάρκας υἱοῦ αὐτοῦ καὶ ἄνθρωπον σάρκας θυγατρὸς αὐτοῦ.

toû phageîn hēmâs ánthrōpon sárkas hyioû autoû kaì ánthrōpon sárkas thygatròs autoû.

4
καὶ ἔδωκεν αὐτοὺς ὑποχειρίους πάσαις ταῖς βασιλείαις ταῖς κύκλῳ ἡμῶν εἰς ὀνειδισμὸν καὶ εἰς ἄβατον ἐν πᾶσι τοῖς λαοῖς τοῖς κύκλῳ, οὗ διέσπειρεν αὐτοὺς κύριος ἐκεῖ.

kaì édōken autoùs hypocheiríous pásais taîs basileíais taîs kýklōi hēmō̂n eis oneidismòn kaì eis ábaton en pâsi toîs laoîs toîs kýklōi, hoû diéspeiren autoùs kýrios ekeî.

5
καὶ ἐγενήθησαν ὑποκάτω καὶ οὐκ ἐπάνω, ὅτι ἡμάρτομεν κυρίῳ θεῷ ἡμῶν πρὸς τὸ μὴ ἀκούειν τῆς ϕωνῆς αὐτοῦ.

kaì egenḗthēsan hypokátō kaì ouk epánō, hóti hēmártomen kyríōi theō̂i hēmō̂n pròs tò mḕ akoúein tē̂s phōnē̂s autoû.

6
τῷ κυρίῳ θεῷ ἡμῶν ἡ δικαιοσύνη, ἡμῖν δὲ καὶ τοῖς πατράσιν ἡμῶν ἡ αἰσχύνη τῶν προσώπων ὡς ἡ ἡμέρα αὕτη.

tō̂i kyríōi theō̂i hēmō̂n hē dikaiosýnē, hēmîn dè kaì toîs patrásin hēmō̂n hē aischýnē tō̂n prosṓpōn hōs hē hēméra haútē.

7
ἃ ἐλάλησεν κύριος ἐϕ’ ἡμᾶς, πάντα τὰ κακὰ ταῦτα ἦλθεν ἐϕ’ ἡμᾶς.

hà elálēsen kýrios eph’ hēmâs, pánta tà kakà taûta ē̂lthen eph’ hēmâs.

8
καὶ οὐκ ἐδεήθημεν τοῦ προσώπου κυρίου τοῦ ἀποστρέψαι ἕκαστον ἀπὸ τῶν νοημάτων τῆς καρδίας αὐτῶν τῆς πονηρᾶς.

kaì ouk edeḗthēmen toû prosṓpou kyríou toû apostrépsai hékaston apò tō̂n noēmátōn tē̂s kardías autō̂n tē̂s ponērâs.

9
καὶ ἐγρηγόρησεν κύριος ἐπὶ τοῖς κακοῖς, καὶ ἐπήγαγε κύριος ἐϕ’ ἡμᾶς, ὅτι δίκαιος ὁ κύριος ἐπὶ πάντα τὰ ἔργα αὐτοῦ, ἃ ἐνετείλατο ἡμῖν.

kaì egrēgórēsen kýrios epì toîs kakoîs, kaì epḗgage kýrios eph’ hēmâs, hóti díkaios ho kýrios epì pánta tà érga autoû, hà eneteílato hēmîn.

10
καὶ οὐκ ἠκούσαμεν τῆς ϕωνῆς αὐτοῦ πορεύεσθαι τοῖς προστάγμασιν κυρίου, οἷς ἔδωκεν κατὰ πρόσωπον ἡμῶν.

kaì ouk ēkoúsamen tē̂s phōnē̂s autoû poreúesthai toîs prostágmasin kyríou, hoîs édōken katà prósōpon hēmō̂n.

11
καὶ νῦν, κύριε ὁ θεὸς Ισραηλ, ὃς ἐξήγαγες τὸν λαόν σου ἐκ γῆς Αἰγύπτου ἐν χειρὶ κραταιᾷ καὶ ἐν σημείοις καὶ ἐν τέρασιν καὶ ἐν δυνάμει μεγάλῃ καὶ ἐν βραχίονι ὑψηλῷ καὶ ἐποίησας σεαυτῷ ὄνομα ὡς ἡ ἡμέρα αὕτη,

kaì nŷn, kýrie ho theòs Israēl, hòs exḗgages tòn laón sou ek gē̂s Aigýptou en cheirì krataiā̂i kaì en sēmeíois kaì en térasin kaì en dynámei megálēi kaì en brachíoni hypsēlō̂i kaì epoíēsas seautō̂i ónoma hōs hē hēméra haútē,

12
ἡμάρτομεν ἠσεβήσαμεν ἠδικήσαμεν, κύριε ὁ θεὸς ἡμῶν, ἐπὶ πᾶσιν τοῖς δικαιώμασίν σου.

hēmártomen ēsebḗsamen ēdikḗsamen, kýrie ho theòs hēmō̂n, epì pâsin toîs dikaiṓmasín sou.

13
ἀποστραϕήτω ὁ θυμός σου ἀϕ’ ἡμῶν, ὅτι κατελείϕθημεν ὀλίγοι ἐν τοῖς ἔθνεσιν, οὗ διέσπειρας ἡμᾶς ἐκεῖ.

apostraphḗtō ho thymós sou aph’ hēmō̂n, hóti kateleíphthēmen olígoi en toîs éthnesin, hoû diéspeiras hēmâs ekeî.

14
εἰσάκουσον, κύριε, τῆς προσευχῆς ἡμῶν καὶ τῆς δεήσεως ἡμῶν καὶ ἐξελοῦ ἡμᾶς ἕνεκεν σοῦ καὶ δὸς ἡμῖν χάριν κατὰ πρόσωπον τῶν ἀποικισάντων ἡμᾶς,

eisákouson, kýrie, tē̂s proseuchē̂s hēmō̂n kaì tē̂s deḗseōs hēmō̂n kaì exeloû hēmâs héneken soû kaì dòs hēmîn chárin katà prósōpon tō̂n apoikisántōn hēmâs,

15
ἵνα γνῷ πᾶσα ἡ γῆ ὅτι σὺ κύριος ὁ θεὸς ἡμῶν, ὅτι τὸ ὄνομά σου ἐπεκλήθη ἐπὶ Ισραηλ καὶ ἐπὶ τὸ γένος αὐτοῦ.

hína gnō̂i pâsa hē gē̂ hóti sỳ kýrios ho theòs hēmō̂n, hóti tò ónomá sou epeklḗthē epì Israēl kaì epì tò génos autoû.

16
κύριε, κάτιδε ἐκ τοῦ οἴκου τοῦ ἁγίου σου καὶ ἐννόησον εἰς ἡμᾶς· κλῖνον, κύριε, τὸ οὖς σου καὶ ἄκουσον·

kýrie, kátide ek toû oíkou toû hagíou sou kaì ennóēson eis hēmâs: klînon, kýrie, tò oûs sou kaì ákouson:

17
ἄνοιξον, κύριε, τοὺς ὀϕθαλμούς σου καὶ ἰδέ· ὅτι οὐχ οἱ τεθνηκότες ἐν τῷ ᾅδῃ, ὧν ἐλήμϕθη τὸ πνεῦμα αὐτῶν ἀπὸ τῶν σπλάγχνων αὐτῶν, δώσουσιν δόξαν καὶ δικαίωμα τῷ κυρίῳ,

ánoixon, kýrie, toùs ophthalmoús sou kaì idé: hóti ouch hoi tethnēkótes en tō̂i hā́idēi, hō̂n elḗmphthē tò pneûma autō̂n apò tō̂n splánchnōn autō̂n, dṓsousin dóxan kaì dikaíōma tō̂i kyríōi,

18
ἀλλὰ ἡ ψυχὴ ἡ λυπουμένη ἐπὶ τὸ μέγεθος, ὃ βαδίζει κύπτον καὶ ἀσθενοῦν καὶ οἱ ὀϕθαλμοὶ οἱ ἐκλείποντες καὶ ἡ ψυχὴ ἡ πεινῶσα δώσουσίν σοι δόξαν καὶ δικαιοσύνην, κύριε.

allà hē psychḕ hē lypouménē epì tò mégethos, hò badízei kýpton kaì asthenoûn kaì hoi ophthalmoì hoi ekleípontes kaì hē psychḕ hē peinō̂sa dṓsousín soi dóxan kaì dikaiosýnēn, kýrie.

19
ὅτι οὐκ ἐπὶ τὰ δικαιώματα τῶν πατέρων ἡμῶν καὶ τῶν βασιλέων ἡμῶν ἡμεῖς καταβάλλομεν τὸν ἔλεον ἡμῶν κατὰ πρόσωπόν σου, κύριε ὁ θεὸς ἡμῶν,

hóti ouk epì tà dikaiṓmata tō̂n patérōn hēmō̂n kaì tō̂n basiléōn hēmō̂n hēmeîs katabállomen tòn éleon hēmō̂n katà prósōpón sou, kýrie ho theòs hēmō̂n,

20
ὅτι ἐνῆκας τὸν θυμόν σου καὶ τὴν ὀργήν σου εἰς ἡμᾶς, καθάπερ ἐλάλησας ἐν χειρὶ τῶν παίδων σου τῶν προϕητῶν λέγων

hóti enē̂kas tòn thymón sou kaì tḕn orgḗn sou eis hēmâs, katháper elálēsas en cheirì tō̂n paídōn sou tō̂n prophētō̂n légōn

21
Οὕτως εἶπεν κύριος Κλίνατε τὸν ὦμον ὑμῶν καὶ ἐργάσασθε τῷ βασιλεῖ Βαβυλῶνος καὶ καθίσατε ἐπὶ τὴν γῆν, ἣν ἔδωκα τοῖς πατράσιν ὑμῶν·

Hoútōs eîpen kýrios Klínate tòn ō̂mon hymō̂n kaì ergásasthe tō̂i basileî Babylō̂nos kaì kathísate epì tḕn gē̂n, hḕn édōka toîs patrásin hymō̂n:

22
καὶ ἐὰν μὴ ἀκούσητε τῆς ϕωνῆς κυρίου ἐργάσασθαι τῷ βασιλεῖ Βαβυλῶνος,

kaì eàn mḕ akoúsēte tē̂s phōnē̂s kyríou ergásasthai tō̂i basileî Babylō̂nos,

23
ἐκλείψειν ποιήσω ἐκ πόλεων Ιουδα καὶ ἔξωθεν Ιερουσαλημ ϕωνὴν εὐϕροσύνης καὶ ϕωνὴν χαρμοσύνης, ϕωνὴν νυμϕίου καὶ ϕωνὴν νύμϕης, καὶ ἔσται πᾶσα ἡ γῆ εἰς ἄβατον ἀπὸ ἐνοικούντων.

ekleípsein poiḗsō ek póleōn Iouda kaì éxōthen Ierousalēm phōnḕn euphrosýnēs kaì phōnḕn charmosýnēs, phōnḕn nymphíou kaì phōnḕn nýmphēs, kaì éstai pâsa hē gē̂ eis ábaton apò enoikoúntōn.

24
καὶ οὐκ ἠκούσαμεν τῆς ϕωνῆς σου ἐργάσασθαι τῷ βασιλεῖ Βαβυλῶνος, καὶ ἔστησας τοὺς λόγους σου, οὓς ἐλάλησας ἐν χερσὶν τῶν παίδων σου τῶν προϕητῶν τοῦ ἐξενεχθῆναι τὰ ὀστᾶ βασιλέων ἡμῶν καὶ τὰ ὀστᾶ τῶν πατέρων ἡμῶν ἐκ τοῦ τόπου αὐτῶν,

kaì ouk ēkoúsamen tē̂s phōnē̂s sou ergásasthai tō̂i basileî Babylō̂nos, kaì éstēsas toùs lógous sou, hoùs elálēsas en chersìn tō̂n paídōn sou tō̂n prophētō̂n toû exenechthē̂nai tà ostâ basiléōn hēmō̂n kaì tà ostâ tō̂n patérōn hēmō̂n ek toû tópou autō̂n,

25
καὶ ἰδού ἐστιν ἐξερριμμένα τῷ καύματι τῆς ἡμέρας καὶ τῷ παγετῷ τῆς νυκτός, καὶ ἀπεθάνοσαν ἐν πόνοις πονηροῖς, ἐν λιμῷ καὶ ἐν ῥομϕαίᾳ καὶ ἐν ἀποστολῇ.

kaì idoú estin exerrimména tō̂i kaúmati tē̂s hēméras kaì tō̂i pagetō̂i tē̂s nyktós, kaì apethánosan en pónois ponēroîs, en limō̂i kaì en rhomphaíāi kaì en apostolē̂i.

26
καὶ ἔθηκας τὸν οἶκον, οὗ ἐπεκλήθη τὸ ὄνομά σου ἐπ’ αὐτῷ, ὡς ἡ ἡμέρα αὕτη διὰ πονηρίαν οἴκου Ισραηλ καὶ οἴκου Ιουδα.

kaì éthēkas tòn oîkon, hoû epeklḗthē tò ónomá sou ep’ autō̂i, hōs hē hēméra haútē dià ponērían oíkou Israēl kaì oíkou Iouda.

27
καὶ ἐποίησας εἰς ἡμᾶς, κύριε ὁ θεὸς ἡμῶν, κατὰ πᾶσαν ἐπιείκειάν σου καὶ κατὰ πάντα οἰκτιρμόν σου τὸν μέγαν,

kaì epoíēsas eis hēmâs, kýrie ho theòs hēmō̂n, katà pâsan epieíkeián sou kaì katà pánta oiktirmón sou tòn mégan,

28
καθὰ ἐλάλησας ἐν χειρὶ παιδός σου Μωυσῆ ἐν ἡμέρᾳ ἐντειλαμένου σου αὐτῷ γράψαι τὸν νόμον σου ἐναντίον υἱῶν Ισραηλ λέγων

kathà elálēsas en cheirì paidós sou Mōysē̂ en hēmérāi enteilaménou sou autō̂i grápsai tòn nómon sou enantíon hyiō̂n Israēl légōn

29
’Εὰν μὴ ἀκούσητε τῆς ϕωνῆς μου, ἦ μὴν ἡ βόμβησις ἡ μεγάλη ἡ πολλὴ αὕτη ἀποστρέψει εἰς μικρὰν ἐν τοῖς ἔθνεσιν, οὗ διασπερῶ αὐτοὺς ἐκεῖ·

’Eàn mḕ akoúsēte tē̂s phōnē̂s mou, ē̂ mḕn hē bómbēsis hē megálē hē pollḕ haútē apostrépsei eis mikràn en toîs éthnesin, hoû diasperō̂ autoùs ekeî:

30
ὅτι ἔγνων ὅτι οὐ μὴ ἀκούσωσίν μου, ὅτι λαὸς σκληροτράχηλός ἐστιν. καὶ ἐπιστρέψουσιν ἐπὶ καρδίαν αὐτῶν ἐν γῇ ἀποικισμοῦ αὐτῶν

hóti égnōn hóti ou mḕ akoúsōsín mou, hóti laòs sklērotráchēlós estin. kaì epistrépsousin epì kardían autō̂n en gē̂i apoikismoû autō̂n

31
καὶ γνώσονται ὅτι ἐγὼ κύριος ὁ θεὸς αὐτῶν. καὶ δώσω αὐτοῖς καρδίαν καὶ ὦτα ἀκούοντα,

kaì gnṓsontai hóti egṑ kýrios ho theòs autō̂n. kaì dṓsō autoîs kardían kaì ō̂ta akoúonta,

32
καὶ αἰνέσουσίν με ἐν γῇ ἀποικισμοῦ αὐτῶν καὶ μνησθήσονται τοῦ ὀνόματός μου

kaì ainésousín me en gē̂i apoikismoû autō̂n kaì mnēsthḗsontai toû onómatós mou

33
καὶ ἀποστρέψουσιν ἀπὸ τοῦ νώτου αὐτῶν τοῦ σκληροῦ καὶ ἀπὸ πονηρῶν πραγμάτων αὐτῶν, ὅτι μνησθήσονται τῆς ὁδοῦ πατέρων αὐτῶν τῶν ἁμαρτόντων ἔναντι κυρίου.

kaì apostrépsousin apò toû nṓtou autō̂n toû sklēroû kaì apò ponērō̂n pragmátōn autō̂n, hóti mnēsthḗsontai tē̂s hodoû patérōn autō̂n tō̂n hamartóntōn énanti kyríou.

34
καὶ ἀποστρέψω αὐτοὺς εἰς τὴν γῆν, ἣν ὤμοσα τοῖς πατράσιν αὐτῶν τῷ Αβρααμ καὶ τῷ Ισαακ καὶ τῷ Ιακωβ, καὶ κυριεύσουσιν αὐτῆς· καὶ πληθυνῶ αὐτούς, καὶ οὐ μὴ σμικρυνθῶσιν·

kaì apostrépsō autoùs eis tḕn gē̂n, hḕn ṓmosa toîs patrásin autō̂n tō̂i Abraam kaì tō̂i Isaak kaì tō̂i Iakōb, kaì kyrieúsousin autē̂s: kaì plēthynō̂ autoús, kaì ou mḕ smikrynthō̂sin:

35
καὶ στήσω αὐτοῖς διαθήκην αἰώνιον τοῦ εἶναί με αὐτοῖς εἰς θεὸν καὶ αὐτοὶ ἔσονταί μοι εἰς λαόν· καὶ οὐ κινήσω ἔτι τὸν λαόν μου Ισραηλ ἀπὸ τῆς γῆς, ἧς ἔδωκα αὐτοῖς.

kaì stḗsō autoîs diathḗkēn aiṓnion toû eînaí me autoîs eis theòn kaì autoì ésontaí moi eis laón: kaì ou kinḗsō éti tòn laón mou Israēl apò tē̂s gē̂s, hē̂s édōka autoîs.