Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Ézéchiel 13

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

2
Υἱὲ ἀνθρώπου, προϕήτευσον ἐπὶ τοὺς προϕήτας τοῦ Ισραηλ καὶ προϕητεύσεις καὶ ἐρεῖς πρὸς αὐτούς ’Ακούσατε λόγον κυρίου

Hyiè anthrṓpou, prophḗteuson epì toùs prophḗtas toû Israēl kaì prophēteúseis kaì ereîs pròs autoús ’Akoúsate lógon kyríou

3
Τάδε λέγει κύριος Οὐαὶ τοῖς προϕητεύουσιν ἀπὸ καρδίας αὐτῶν καὶ τὸ καθόλου μὴ βλέπουσιν.

Táde légei kýrios Ouaì toîs prophēteúousin apò kardías autō̂n kaì tò kathólou mḕ blépousin.

4
οἱ προϕῆταί σου, Ισραηλ, ὡς ἀλώπεκες ἐν ταῖς ἐρήμοις·

hoi prophē̂taí sou, Israēl, hōs alṓpekes en taîs erḗmois:

5
οὐκ ἔστησαν ἐν στερεώματι καὶ συνήγαγον ποίμνια ἐπὶ τὸν οἶκον τοῦ Ισραηλ, οὐκ ἀνέστησαν οἱ λέγοντες ’Εν ἡμέρᾳ κυρίου·

ouk éstēsan en stereṓmati kaì synḗgagon poímnia epì tòn oîkon toû Israēl, ouk anéstēsan hoi légontes ’En hēmérāi kyríou:

6
βλέποντες ψευδῆ, μαντευόμενοι μάταια οἱ λέγοντες Λέγει κύριος, καὶ κύριος οὐκ ἀπέσταλκεν αὐτούς, καὶ ἤρξαντο τοῦ ἀναστῆσαι λόγον.

blépontes pseudē̂, manteuómenoi mátaia hoi légontes Légei kýrios, kaì kýrios ouk apéstalken autoús, kaì ḗrxanto toû anastē̂sai lógon.

7
οὐχ ὅρασιν ψευδῆ ἑωράκατε καὶ μαντείας ματαίας εἰρήκατε;

ouch hórasin pseudē̂ heōrákate kaì manteías mataías eirḗkate?

8
διὰ τοῦτο εἰπόν Τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν οἱ λόγοι ὑμῶν ψευδεῖς καὶ αἱ μαντεῖαι ὑμῶν μάταιαι, διὰ τοῦτο ἰδοὺ ἐγὼ ἐϕ’ ὑμᾶς, λέγει κύριος,

dià toûto eipón Táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n hoi lógoi hymō̂n pseudeîs kaì hai manteîai hymō̂n mátaiai, dià toûto idoù egṑ eph’ hymâs, légei kýrios,

9
καὶ ἐκτενῶ τὴν χεῖρά μου ἐπὶ τοὺς προϕήτας τοὺς ὁρῶντας ψευδῆ καὶ τοὺς ἀποϕθεγγομένους μάταια· ἐν παιδείᾳ τοῦ λαοῦ μου οὐκ ἔσονται οὐδὲ ἐν γραϕῇ οἴκου Ισραηλ οὐ γραϕήσονται καὶ εἰς τὴν γῆν τοῦ Ισραηλ οὐκ εἰσελεύσονται· καὶ γνώσονται διότι ἐγὼ κύριος.

kaì ektenō̂ tḕn cheîrá mou epì toùs prophḗtas toùs horō̂ntas pseudē̂ kaì toùs apophthengoménous mátaia: en paideíāi toû laoû mou ouk ésontai oudè en graphē̂i oíkou Israēl ou graphḗsontai kaì eis tḕn gē̂n toû Israēl ouk eiseleúsontai: kaì gnṓsontai dióti egṑ kýrios.

10
ἀνθ’ ὧν τὸν λαόν μου ἐπλάνησαν λέγοντες Εἰρήνη εἰρήνη, καὶ οὐκ ἦν εἰρήνη, καὶ οὗτος οἰκοδομεῖ τοῖχον, καὶ αὐτοὶ ἀλείϕουσιν αὐτόν, εἰ πεσεῖται,

anth’ hō̂n tòn laón mou eplánēsan légontes Eirḗnē eirḗnē, kaì ouk ē̂n eirḗnē, kaì hoûtos oikodomeî toîchon, kaì autoì aleíphousin autón, ei peseîtai,

11
εἰπὸν πρὸς τοὺς ἀλείϕοντας Πεσεῖται, καὶ ἔσται ὑετὸς κατακλύζων, καὶ δώσω λίθους πετροβόλους εἰς τοὺς ἐνδέσμους αὐτῶν, καὶ πεσοῦνται, καὶ πνεῦμα ἐξαῖρον, καὶ ῥαγήσεται.

eipòn pròs toùs aleíphontas Peseîtai, kaì éstai hyetòs kataklýzōn, kaì dṓsō líthous petrobólous eis toùs endésmous autō̂n, kaì pesoûntai, kaì pneûma exaîron, kaì rhagḗsetai.

12
καὶ ἰδοὺ πέπτωκεν ὁ τοῖχος, καὶ οὐκ ἐροῦσιν πρὸς ὑμᾶς Ποῦ ἐστιν ἡ ἀλοιϕὴ ὑμῶν, ἣν ἠλείψατε;

kaì idoù péptōken ho toîchos, kaì ouk eroûsin pròs hymâs Poû estin hē aloiphḕ hymō̂n, hḕn ēleípsate?

13
διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος Καὶ ῥήξω πνοὴν ἐξαίρουσαν μετὰ θυμοῦ, καὶ ὑετὸς κατακλύζων ἐν ὀργῇ μου ἔσται, καὶ τοὺς λίθους τοὺς πετροβόλους ἐν θυμῷ ἐπάξω εἰς συντέλειαν

dià toûto táde légei kýrios Kaì rhḗxō pnoḕn exaírousan metà thymoû, kaì hyetòs kataklýzōn en orgē̂i mou éstai, kaì toùs líthous toùs petrobólous en thymō̂i epáxō eis syntéleian

14
καὶ κατασκάψω τὸν τοῖχον, ὃν ἠλείψατε, καὶ πεσεῖται· καὶ θήσω αὐτὸν ἐπὶ τὴν γῆν, καὶ ἀποκαλυϕθήσεται τὰ θεμέλια αὐτοῦ, καὶ πεσεῖται, καὶ συντελεσθήσεσθε μετ’ ἐλέγχων· καὶ ἐπιγνώσεσθε διότι ἐγὼ κύριος.

kaì kataskápsō tòn toîchon, hòn ēleípsate, kaì peseîtai: kaì thḗsō autòn epì tḕn gē̂n, kaì apokalyphthḗsetai tà themélia autoû, kaì peseîtai, kaì syntelesthḗsesthe met’ elénchōn: kaì epignṓsesthe dióti egṑ kýrios.

15
καὶ συντελέσω τὸν θυμόν μου ἐπὶ τὸν τοῖχον καὶ ἐπὶ τοὺς ἀλείϕοντας αὐτόν, καὶ πεσεῖται. καὶ εἶπα πρὸς ὑμᾶς Οὐκ ἔστιν ὁ τοῖχος οὐδὲ οἱ ἀλείϕοντες αὐτὸν

kaì syntelésō tòn thymón mou epì tòn toîchon kaì epì toùs aleíphontas autón, kaì peseîtai. kaì eîpa pròs hymâs Ouk éstin ho toîchos oudè hoi aleíphontes autòn

16
προϕῆται τοῦ Ισραηλ οἱ προϕητεύοντες ἐπὶ Ιερουσαλημ καὶ οἱ ὁρῶντες αὐτῇ εἰρήνην, καὶ εἰρήνη οὐκ ἔστιν, λέγει κύριος.

prophē̂tai toû Israēl hoi prophēteúontes epì Ierousalēm kaì hoi horō̂ntes autē̂i eirḗnēn, kaì eirḗnē ouk éstin, légei kýrios.

17
καὶ σύ, υἱὲ ἀνθρώπου, στήρισον τὸ πρόσωπόν σου ἐπὶ τὰς θυγατέρας τοῦ λαοῦ σου τὰς προϕητευούσας ἀπὸ καρδίας αὐτῶν καὶ προϕήτευσον ἐπ’ αὐτὰς

kaì sý, hyiè anthrṓpou, stḗrison tò prósōpón sou epì tàs thygatéras toû laoû sou tàs prophēteuoúsas apò kardías autō̂n kaì prophḗteuson ep’ autàs

18
καὶ ἐρεῖς Τάδε λέγει κύριος Οὐαὶ ταῖς συρραπτούσαις προσκεϕάλαια ἐπὶ πάντα ἀγκῶνα χειρὸς καὶ ποιούσαις ἐπιβόλαια ἐπὶ πᾶσαν κεϕαλὴν πάσης ἡλικίας τοῦ διαστρέϕειν ψυχάς· αἱ ψυχαὶ διεστράϕησαν τοῦ λαοῦ μου, καὶ ψυχὰς περιεποιοῦντο.

kaì ereîs Táde légei kýrios Ouaì taîs syrraptoúsais proskephálaia epì pánta ankō̂na cheiròs kaì poioúsais epibólaia epì pâsan kephalḕn pásēs hēlikías toû diastréphein psychás: hai psychaì diestráphēsan toû laoû mou, kaì psychàs periepoioûnto.

19
καὶ ἐβεβήλουν με πρὸς τὸν λαόν μου ἕνεκεν δρακὸς κριθῶν καὶ ἕνεκεν κλασμάτων ἄρτου τοῦ ἀποκτεῖναι ψυχάς, ἃς οὐκ ἔδει ἀποθανεῖν, καὶ τοῦ περιποιήσασθαι ψυχάς, ἃς οὐκ ἔδει ζῆσαι, ἐν τῷ ἀποϕθέγγεσθαι ὑμᾶς λαῷ εἰσακούοντι μάταια ἀποϕθέγματα.

kaì ebebḗloun me pròs tòn laón mou héneken drakòs krithō̂n kaì héneken klasmátōn ártou toû apokteînai psychás, hàs ouk édei apothaneîn, kaì toû peripoiḗsasthai psychás, hàs ouk édei zē̂sai, en tō̂i apophthéngesthai hymâs laō̂i eisakoúonti mátaia apophthégmata.

20
διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἐπὶ τὰ προσκεϕάλαια ὑμῶν, ἐϕ’ ἃ ὑμεῖς συστρέϕετε ἐκεῖ ψυχάς, καὶ διαρρήξω αὐτὰ ἀπὸ τῶν βραχιόνων ὑμῶν καὶ ἐξαποστελῶ τὰς ψυχάς, ἃς ὑμεῖς ἐκστρέϕετε τὰς ψυχὰς αὐτῶν, εἰς διασκορπισμόν·

dià toûto táde légei kýrios kýrios ’Idoù egṑ epì tà proskephálaia hymō̂n, eph’ hà hymeîs systréphete ekeî psychás, kaì diarrḗxō autà apò tō̂n brachiónōn hymō̂n kaì exapostelō̂ tàs psychás, hàs hymeîs ekstréphete tàs psychàs autō̂n, eis diaskorpismón:

21
καὶ διαρρήξω τὰ ἐπιβόλαια ὑμῶν καὶ ῥύσομαι τὸν λαόν μου ἐκ χειρὸς ὑμῶν, καὶ οὐκέτι ἔσονται ἐν χερσὶν ὑμῶν εἰς συστροϕήν· καὶ ἐπιγνώσεσθε διότι ἐγὼ κύριος.

kaì diarrḗxō tà epibólaia hymō̂n kaì rhýsomai tòn laón mou ek cheiròs hymō̂n, kaì oukéti ésontai en chersìn hymō̂n eis systrophḗn: kaì epignṓsesthe dióti egṑ kýrios.

22
ἀνθ’ ὧν διεστρέϕετε καρδίαν δικαίου ἀδίκως καὶ ἐγὼ οὐ διέστρεϕον αὐτὸν καὶ τοῦ κατισχῦσαι χεῖρας ἀνόμου τὸ καθόλου μὴ ἀποστρέψαι ἀπὸ τῆς ὁδοῦ αὐτοῦ τῆς πονηρᾶς καὶ ζῆσαι αὐτόν,

anth’ hō̂n diestréphete kardían dikaíou adíkōs kaì egṑ ou diéstrephon autòn kaì toû katischŷsai cheîras anómou tò kathólou mḕ apostrépsai apò tē̂s hodoû autoû tē̂s ponērâs kaì zē̂sai autón,

23
διὰ τοῦτο ψευδῆ οὐ μὴ ἴδητε καὶ μαντείας οὐ μὴ μαντεύσησθε ἔτι, καὶ ῥύσομαι τὸν λαόν μου ἐκ χειρὸς ὑμῶν· καὶ γνώσεσθε ὅτι ἐγὼ κύριος.

dià toûto pseudē̂ ou mḕ ídēte kaì manteías ou mḕ manteúsēsthe éti, kaì rhýsomai tòn laón mou ek cheiròs hymō̂n: kaì gnṓsesthe hóti egṑ kýrios.