Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Ézéchiel 28

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

2
Καὶ σύ, υἱὲ ἀνθρώπου, εἰπὸν τῷ ἄρχοντι Τύρου Τάδε λέγει κύριος ’Ανθ’ ὧν ὑψώθη σου ἡ καρδία, καὶ εἶπας θεός εἰμι ἐγώ, κατοικίαν θεοῦ κατῴκηκα ἐν καρδίᾳ θαλάσσης, σὺ δὲ εἶ ἄνθρωπος καὶ οὐ θεὸς καὶ ἔδωκας τὴν καρδίαν σου ὡς καρδίαν θεοῦ,

Kaì sý, hyiè anthrṓpou, eipòn tō̂i árchonti Týrou Táde légei kýrios ’Anth’ hō̂n hypsṓthē sou hē kardía, kaì eîpas theós eimi egṓ, katoikían theoû katṓikēka en kardíāi thalássēs, sỳ dè eî ánthrōpos kaì ou theòs kaì édōkas tḕn kardían sou hōs kardían theoû,

3
μὴ σοϕώτερος εἶ σὺ τοῦ Δανιηλ; σοϕοὶ οὐκ ἐπαίδευσάν σε τῇ ἐπιστήμῃ αὐτῶν;

mḕ sophṓteros eî sỳ toû Daniēl? sophoì ouk epaídeusán se tē̂i epistḗmēi autō̂n?

4
μὴ ἐν τῇ ἐπιστήμῃ σου ἢ ἐν τῇ ϕρονήσει σου ἐποίησας σεαυτῷ δύναμιν καὶ χρυσίον καὶ ἀργύριον ἐν τοῖς θησαυροῖς σου;

mḕ en tē̂i epistḗmēi sou ḕ en tē̂i phronḗsei sou epoíēsas seautō̂i dýnamin kaì chrysíon kaì argýrion en toîs thēsauroîs sou?

5
ἐν τῇ πολλῇ ἐπιστήμῃ σου καὶ ἐμπορίᾳ σου ἐπλήθυνας δύναμίν σου, ὑψώθη ἡ καρδία σου ἐν τῇ δυνάμει σου.

en tē̂i pollē̂i epistḗmēi sou kaì emporíāi sou eplḗthynas dýnamín sou, hypsṓthē hē kardía sou en tē̂i dynámei sou.

6
διὰ τοῦτο τάδε λέγει κύριος ’Επειδὴ δέδωκας τὴν καρδίαν σου ὡς καρδίαν θεοῦ,

dià toûto táde légei kýrios ’Epeidḕ dédōkas tḕn kardían sou hōs kardían theoû,

7
ἀντὶ τούτου ἰδοὺ ἐγὼ ἐπάγω ἐπὶ σὲ ἀλλοτρίους λοιμοὺς ἀπὸ ἐθνῶν, καὶ ἐκκενώσουσιν τὰς μαχαίρας αὐτῶν ἐπὶ σὲ καὶ ἐπὶ τὸ κάλλος τῆς ἐπιστήμης σου καὶ στρώσουσιν τὸ κάλλος σου εἰς ἀπώλειαν

antì toútou idoù egṑ epágō epì sè allotríous loimoùs apò ethnō̂n, kaì ekkenṓsousin tàs machaíras autō̂n epì sè kaì epì tò kállos tē̂s epistḗmēs sou kaì strṓsousin tò kállos sou eis apṓleian

8
καὶ καταβιβάσουσίν σε, καὶ ἀποθανῇ θανάτῳ τραυματιῶν ἐν καρδίᾳ θαλάσσης.

kaì katabibásousín se, kaì apothanē̂i thanátōi traumatiō̂n en kardíāi thalássēs.

9
μὴ λέγων ἐρεῖς θεός εἰμι ἐγώ, ἐνώπιον τῶν ἀναιρούντων σε; σὺ δὲ εἶ ἄνθρωπος καὶ οὐ θεός. ἐν πλήθει

mḕ légōn ereîs theós eimi egṓ, enṓpion tō̂n anairoúntōn se? sỳ dè eî ánthrōpos kaì ou theós. en plḗthei

10
ἀπεριτμήτων ἀπολῇ ἐν χερσὶν ἀλλοτρίων· ὅτι ἐγὼ ἐλάλησα, λέγει κύριος.

aperitmḗtōn apolē̂i en chersìn allotríōn: hóti egṑ elálēsa, légei kýrios.

11
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

12
Υἱὲ ἀνθρώπου, λαβὲ θρῆνον ἐπὶ τὸν ἄρχοντα Τύρου καὶ εἰπὸν αὐτῷ Τάδε λέγει κύριος κύριος Σὺ ἀποσϕράγισμα ὁμοιώσεως καὶ στέϕανος κάλλους

Hyiè anthrṓpou, labè thrē̂non epì tòn árchonta Týrou kaì eipòn autō̂i Táde légei kýrios kýrios Sỳ aposphrágisma homoiṓseōs kaì stéphanos kállous

13
ἐν τῇ τρυϕῇ τοῦ παραδείσου τοῦ θεοῦ ἐγενήθης· πᾶν λίθον χρηστὸν ἐνδέδεσαι, σάρδιον καὶ τοπάζιον καὶ σμάραγδον καὶ ἄνθρακα καὶ σάπϕειρον καὶ ἴασπιν καὶ ἀργύριον καὶ χρυσίον καὶ λιγύριον καὶ ἀχάτην καὶ ἀμέθυστον καὶ χρυσόλιθον καὶ βηρύλλιον καὶ ὀνύχιον, καὶ χρυσίου ἐνέπλησας τοὺς θησαυρούς σου καὶ τὰς ἀποθήκας σου ἐν σοὶ ἀϕ’ ἧς ἡμέρας ἐκτίσθης σύ.

en tē̂i tryphē̂i toû paradeísou toû theoû egenḗthēs: pân líthon chrēstòn endédesai, sárdion kaì topázion kaì smáragdon kaì ánthraka kaì sáppheiron kaì íaspin kaì argýrion kaì chrysíon kaì ligýrion kaì achátēn kaì améthyston kaì chrysólithon kaì bērýllion kaì onýchion, kaì chrysíou enéplēsas toùs thēsauroús sou kaì tàs apothḗkas sou en soì aph’ hē̂s hēméras ektísthēs sý.

14
μετὰ τοῦ χερουβ ἔθηκά σε ἐν ὄρει ἁγίῳ θεοῦ, ἐγενήθης ἐν μέσῳ λίθων πυρίνων.

metà toû cheroub éthēká se en órei hagíōi theoû, egenḗthēs en mésōi líthōn pyrínōn.

15
ἐγενήθης ἄμωμος σὺ ἐν ταῖς ἡμέραις σου ἀϕ’ ἧς ἡμέρας σὺ ἐκτίσθης ἕως εὑρέθη τὰ ἀδικήματα ἐν σοί.

egenḗthēs ámōmos sỳ en taîs hēmérais sou aph’ hē̂s hēméras sỳ ektísthēs héōs heuréthē tà adikḗmata en soí.

16
ἀπὸ πλήθους τῆς ἐμπορίας σου ἔπλησας τὰ ταμίειά σου ἀνομίας καὶ ἥμαρτες καὶ ἐτραυματίσθης ἀπὸ ὄρους τοῦ θεοῦ, καὶ ἤγαγέν σε τὸ χερουβ ἐκ μέσου λίθων πυρίνων.

apò plḗthous tē̂s emporías sou éplēsas tà tamíeiá sou anomías kaì hḗmartes kaì etraumatísthēs apò órous toû theoû, kaì ḗgagén se tò cheroub ek mésou líthōn pyrínōn.

17
ὑψώθη ἡ καρδία σου ἐπὶ τῷ κάλλει σου, διεϕθάρη ἡ ἐπιστήμη σου μετὰ τοῦ κάλλους σου· διὰ πλῆθος ἁμαρτιῶν σου ἐπὶ τὴν γῆν ἔρριψά σε, ἐναντίον βασιλέων ἔδωκά σε παραδειγματισθῆναι.

hypsṓthē hē kardía sou epì tō̂i kállei sou, diephthárē hē epistḗmē sou metà toû kállous sou: dià plē̂thos hamartiō̂n sou epì tḕn gē̂n érripsá se, enantíon basiléōn édōká se paradeigmatisthē̂nai.

18
διὰ τὸ πλῆθος τῶν ἁμαρτιῶν σου καὶ τῶν ἀδικιῶν τῆς ἐμπορίας σου ἐβεβήλωσας τὰ ἱερά σου· καὶ ἐξάξω πῦρ ἐκ μέσου σου, τοῦτο καταϕάγεταί σε· καὶ δώσω σε εἰς σποδὸν ἐπὶ τῆς γῆς σου ἐναντίον πάντων τῶν ὁρώντων σε.

dià tò plē̂thos tō̂n hamartiō̂n sou kaì tō̂n adikiō̂n tē̂s emporías sou ebebḗlōsas tà hierá sou: kaì exáxō pŷr ek mésou sou, toûto kataphágetaí se: kaì dṓsō se eis spodòn epì tē̂s gē̂s sou enantíon pántōn tō̂n horṓntōn se.

19
καὶ πάντες οἱ ἐπιστάμενοί σε ἐν τοῖς ἔθνεσιν στυγνάσουσιν ἐπὶ σέ· ἀπώλεια ἐγένου καὶ οὐχ ὑπάρξεις ἔτι εἰς τὸν αἰῶνα.

kaì pántes hoi epistámenoí se en toîs éthnesin stygnásousin epì sé: apṓleia egénou kaì ouch hypárxeis éti eis tòn aiō̂na.

20
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

21
Υἱὲ ἀνθρώπου, στήρισον τὸ πρόσωπόν σου ἐπὶ Σιδῶνα καὶ προϕήτευσον ἐπ’ αὐτὴν

Hyiè anthrṓpou, stḗrison tò prósōpón sou epì Sidō̂na kaì prophḗteuson ep’ autḕn

22
καὶ εἰπόν Τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἐπὶ σέ, Σιδών, καὶ ἐνδοξασθήσομαι ἐν σοί, καὶ γνώσῃ ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ἐν τῷ ποιῆσαί με ἐν σοὶ κρίματα, καὶ ἁγιασθήσομαι ἐν σοί.

kaì eipón Táde légei kýrios ’Idoù egṑ epì sé, Sidṓn, kaì endoxasthḗsomai en soí, kaì gnṓsēi hóti egṓ eimi kýrios en tō̂i poiē̂saí me en soì krímata, kaì hagiasthḗsomai en soí.

23
αἷμα καὶ θάνατος ἐν ταῖς πλατείαις σου, καὶ πεσοῦνται τετραυματισμένοι ἐν μαχαίραις ἐν σοὶ περικύκλῳ σου· καὶ γνώσονται διότι ἐγώ εἰμι κύριος.

haîma kaì thánatos en taîs plateíais sou, kaì pesoûntai tetraumatisménoi en machaírais en soì perikýklōi sou: kaì gnṓsontai dióti egṓ eimi kýrios.

24
καὶ οὐκ ἔσονται οὐκέτι τῷ οἴκῳ τοῦ Ισραηλ σκόλοψ πικρίας καὶ ἄκανθα ὀδύνης ἀπὸ πάντων τῶν περικύκλῳ αὐτῶν τῶν ἀτιμασάντων αὐτούς· καὶ γνώσονται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος.

kaì ouk ésontai oukéti tō̂i oíkōi toû Israēl skólops pikrías kaì ákantha odýnēs apò pántōn tō̂n perikýklōi autō̂n tō̂n atimasántōn autoús: kaì gnṓsontai hóti egṓ eimi kýrios.

25
τάδε λέγει κύριος κύριος Καὶ συνάξω τὸν Ισραηλ ἐκ τῶν ἐθνῶν, οὗ διεσκορπίσθησαν ἐκεῖ, καὶ ἁγιασθήσομαι ἐν αὐτοῖς ἐνώπιον τῶν λαῶν καὶ τῶν ἐθνῶν· καὶ κατοικήσουσιν ἐπὶ τῆς γῆς αὐτῶν, ἣν δέδωκα τῷ δούλῳ μου Ιακωβ,

táde légei kýrios kýrios Kaì synáxō tòn Israēl ek tō̂n ethnō̂n, hoû dieskorpísthēsan ekeî, kaì hagiasthḗsomai en autoîs enṓpion tō̂n laō̂n kaì tō̂n ethnō̂n: kaì katoikḗsousin epì tē̂s gē̂s autō̂n, hḕn dédōka tō̂i doúlōi mou Iakōb,

26
καὶ κατοικήσουσιν ἐπ’ αὐτῆς ἐν ἐλπίδι καὶ οἰκοδομήσουσιν οἰκίας καὶ ϕυτεύσουσιν ἀμπελῶνας καὶ κατοικήσουσιν ἐν ἐλπίδι, ὅταν ποιήσω κρίμα ἐν πᾶσιν τοῖς ἀτιμάσασιν αὐτοὺς ἐν τοῖς κύκλῳ αὐτῶν· καὶ γνώσονται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς αὐτῶν καὶ ὁ θεὸς τῶν πατέρων αὐτῶν.

kaì katoikḗsousin ep’ autē̂s en elpídi kaì oikodomḗsousin oikías kaì phyteúsousin ampelō̂nas kaì katoikḗsousin en elpídi, hótan poiḗsō kríma en pâsin toîs atimásasin autoùs en toîs kýklōi autō̂n: kaì gnṓsontai hóti egṓ eimi kýrios ho theòs autō̂n kaì ho theòs tō̂n patérōn autō̂n.