Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Ézéchiel 33

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

2
Υἱὲ ἀνθρώπου, λάλησον τοῖς υἱοῖς τοῦ λαοῦ σου καὶ ἐρεῖς πρὸς αὐτούς Γῆ, ἐϕ’ ἣν ἂν ἐπάγω ῥομϕαίαν, καὶ λάβῃ ὁ λαὸς τῆς γῆς ἄνθρωπον ἕνα ἐξ αὐτῶν καὶ δῶσιν αὐτὸν ἑαυτοῖς εἰς σκοπόν,

Hyiè anthrṓpou, lálēson toîs hyioîs toû laoû sou kaì ereîs pròs autoús Gē̂, eph’ hḕn àn epágō rhomphaían, kaì lábēi ho laòs tē̂s gē̂s ánthrōpon héna ex autō̂n kaì dō̂sin autòn heautoîs eis skopón,

3
καὶ ἴδῃ τὴν ῥομϕαίαν ἐρχομένην ἐπὶ τὴν γῆν καὶ σαλπίσῃ τῇ σάλπιγγι καὶ σημάνῃ τῷ λαῷ,

kaì ídēi tḕn rhomphaían erchoménēn epì tḕn gē̂n kaì salpísēi tē̂i sálpingi kaì sēmánēi tō̂i laō̂i,

4
καὶ ἀκούσῃ ὁ ἀκούσας τὴν ϕωνὴν τῆς σάλπιγγος καὶ μὴ ϕυλάξηται, καὶ ἐπέλθῃ ἡ ῥομϕαία καὶ καταλάβῃ αὐτόν, τὸ αἷμα αὐτοῦ ἐπὶ τῆς κεϕαλῆς αὐτοῦ ἔσται·

kaì akoúsēi ho akoúsas tḕn phōnḕn tē̂s sálpingos kaì mḕ phyláxētai, kaì epélthēi hē rhomphaía kaì katalábēi autón, tò haîma autoû epì tē̂s kephalē̂s autoû éstai:

5
ὅτι τὴν ϕωνὴν τῆς σάλπιγγος ἀκούσας οὐκ ἐϕυλάξατο, τὸ αἷμα αὐτοῦ ἐπ’ αὐτοῦ ἔσται, καὶ οὗτος, ὅτι ἐϕυλάξατο, τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἐξείλατο.

hóti tḕn phōnḕn tē̂s sálpingos akoúsas ouk ephyláxato, tò haîma autoû ep’ autoû éstai, kaì hoûtos, hóti ephyláxato, tḕn psychḕn autoû exeílato.

6
καὶ ὁ σκοπός, ἐὰν ἴδῃ τὴν ῥομϕαίαν ἐρχομένην καὶ μὴ σημάνῃ τῇ σάλπιγγι, καὶ ὁ λαὸς μὴ ϕυλάξηται, καὶ ἐλθοῦσα ἡ ῥομϕαία λάβῃ ἐξ αὐτῶν ψυχήν, αὕτη διὰ τὴν αὑτῆς ἀνομίαν ἐλήμϕθη, καὶ τὸ αἷμα ἐκ τῆς χειρὸς τοῦ σκοποῦ ἐκζητήσω.

kaì ho skopós, eàn ídēi tḕn rhomphaían erchoménēn kaì mḕ sēmánēi tē̂i sálpingi, kaì ho laòs mḕ phyláxētai, kaì elthoûsa hē rhomphaía lábēi ex autō̂n psychḗn, haútē dià tḕn hautē̂s anomían elḗmphthē, kaì tò haîma ek tē̂s cheiròs toû skopoû ekzētḗsō.

7
καὶ σύ, υἱὲ ἀνθρώπου, σκοπὸν δέδωκά σε τῷ οἴκῳ Ισραηλ, καὶ ἀκούσῃ ἐκ στόματός μου λόγον.

kaì sý, hyiè anthrṓpou, skopòn dédōká se tō̂i oíkōi Israēl, kaì akoúsēi ek stómatós mou lógon.

8
ἐν τῷ εἶπαί με τῷ ἁμαρτωλῷ θανάτῳ θανατωθήσῃ, καὶ μὴ λαλήσῃς τοῦ ϕυλάξασθαι τὸν ἀσεβῆ ἀπὸ τῆς ὁδοῦ αὐτοῦ, αὐτὸς ὁ ἄνομος τῇ ἀνομίᾳ αὐτοῦ ἀποθανεῖται, τὸ δὲ αἷμα αὐτοῦ ἐκ τῆς χειρός σου ἐκζητήσω.

en tō̂i eîpaí me tō̂i hamartōlō̂i thanátōi thanatōthḗsēi, kaì mḕ lalḗsēis toû phyláxasthai tòn asebē̂ apò tē̂s hodoû autoû, autòs ho ánomos tē̂i anomíāi autoû apothaneîtai, tò dè haîma autoû ek tē̂s cheirós sou ekzētḗsō.

9
σὺ δὲ ἐὰν προαπαγγείλῃς τῷ ἀσεβεῖ τὴν ὁδὸν αὐτοῦ τοῦ ἀποστρέψαι ἀπ’ αὐτῆς, καὶ μὴ ἀποστρέψῃ ἀπὸ τῆς ὁδοῦ αὐτοῦ, οὗτος τῇ ἀσεβείᾳ αὐτοῦ ἀποθανεῖται, καὶ σὺ τὴν ψυχὴν σαυτοῦ ἐξῄρησαι.

sỳ dè eàn proapangeílēis tō̂i asebeî tḕn hodòn autoû toû apostrépsai ap’ autē̂s, kaì mḕ apostrépsēi apò tē̂s hodoû autoû, hoûtos tē̂i asebeíāi autoû apothaneîtai, kaì sỳ tḕn psychḕn sautoû exḗirēsai.

10
καὶ σύ, υἱὲ ἀνθρώπου, εἰπὸν τῷ οἴκῳ Ισραηλ Οὕτως ἐλαλήσατε λέγοντες Αἱ πλάναι ἡμῶν καὶ αἱ ἀνομίαι ἡμῶν ἐϕ’ ἡμῖν εἰσιν, καὶ ἐν αὐταῖς ἡμεῖς τηκόμεθα· καὶ πῶς ζησόμεθα;

kaì sý, hyiè anthrṓpou, eipòn tō̂i oíkōi Israēl Hoútōs elalḗsate légontes Hai plánai hēmō̂n kaì hai anomíai hēmō̂n eph’ hēmîn eisin, kaì en autaîs hēmeîs tēkómetha: kaì pō̂s zēsómetha?

11
εἰπὸν αὐτοῖς Ζῶ ἐγώ, τάδε λέγει κύριος Οὐ βούλομαι τὸν θάνατον τοῦ ἀσεβοῦς ὡς τὸ ἀποστρέψαι τὸν ἀσεβῆ ἀπὸ τῆς ὁδοῦ αὐτοῦ καὶ ζῆν αὐτόν. ἀποστροϕῇ ἀποστρέψατε ἀπὸ τῆς ὁδοῦ ὑμῶν· καὶ ἵνα τί ἀποθνῄσκετε, οἶκος Ισραηλ;

eipòn autoîs Zō̂ egṓ, táde légei kýrios Ou boúlomai tòn thánaton toû aseboûs hōs tò apostrépsai tòn asebē̂ apò tē̂s hodoû autoû kaì zē̂n autón. apostrophē̂i apostrépsate apò tē̂s hodoû hymō̂n: kaì hína tí apothnḗiskete, oîkos Israēl?

12
εἰπὸν πρὸς τοὺς υἱοὺς τοῦ λαοῦ σου Δικαιοσύνη δικαίου οὐ μὴ ἐξέληται αὐτὸν ἐν ᾗ ἂν ἡμέρᾳ πλανηθῇ, καὶ ἀνομία ἀσεβοῦς οὐ μὴ κακώσῃ αὐτὸν ἐν ᾗ ἂν ἡμέρᾳ ἀποστρέψῃ ἀπὸ τῆς ἀνομίας αὐτοῦ· καὶ δίκαιος οὐ μὴ δύνηται σωθῆναι.

eipòn pròs toùs hyioùs toû laoû sou Dikaiosýnē dikaíou ou mḕ exélētai autòn en hē̂i àn hēmérāi planēthē̂i, kaì anomía aseboûs ou mḕ kakṓsēi autòn en hē̂i àn hēmérāi apostrépsēi apò tē̂s anomías autoû: kaì díkaios ou mḕ dýnētai sōthē̂nai.

13
ἐν τῷ εἶπαί με τῷ δικαίῳ Οὗτος πέποιθεν ἐπὶ τῇ δικαιοσύνῃ αὐτοῦ, καὶ ποιήσῃ ἀνομίαν, πᾶσαι αἱ δικαιοσύναι αὐτοῦ οὐ μὴ ἀναμνησθῶσιν· ἐν τῇ ἀδικίᾳ αὐτοῦ, ᾗ ἐποίησεν, ἐν αὐτῇ ἀποθανεῖται.

en tō̂i eîpaí me tō̂i dikaíōi Hoûtos pépoithen epì tē̂i dikaiosýnēi autoû, kaì poiḗsēi anomían, pâsai hai dikaiosýnai autoû ou mḕ anamnēsthō̂sin: en tē̂i adikíāi autoû, hē̂i epoíēsen, en autē̂i apothaneîtai.

14
καὶ ἐν τῷ εἶπαί με τῷ ἀσεβεῖ θανάτῳ θανατωθήσῃ, καὶ ἀποστρέψῃ ἀπὸ τῆς ἁμαρτίας αὐτοῦ καὶ ποιήσῃ κρίμα καὶ δικαιοσύνην

kaì en tō̂i eîpaí me tō̂i asebeî thanátōi thanatōthḗsēi, kaì apostrépsēi apò tē̂s hamartías autoû kaì poiḗsēi kríma kaì dikaiosýnēn

15
καὶ ἐνεχύρασμα ἀποδῷ καὶ ἅρπαγμα ἀποτείσῃ, ἐν προστάγμασιν ζωῆς διαπορεύηται τοῦ μὴ ποιῆσαι ἄδικον, ζωῇ ζήσεται καὶ οὐ μὴ ἀποθάνῃ·

kaì enechýrasma apodō̂i kaì hárpagma apoteísēi, en prostágmasin zōē̂s diaporeúētai toû mḕ poiē̂sai ádikon, zōē̂i zḗsetai kaì ou mḕ apothánēi:

16
πᾶσαι αἱ ἁμαρτίαι αὐτοῦ, ἃς ἥμαρτεν, οὐ μὴ ἀναμνησθῶσιν· ὅτι κρίμα καὶ δικαιοσύνην ἐποίησεν, ἐν αὐτοῖς ζήσεται.

pâsai hai hamartíai autoû, hàs hḗmarten, ou mḕ anamnēsthō̂sin: hóti kríma kaì dikaiosýnēn epoíēsen, en autoîs zḗsetai.

17
καὶ ἐροῦσιν οἱ υἱοὶ τοῦ λαοῦ σου Οὐκ εὐθεῖα ἡ ὁδὸς τοῦ κυρίου· καὶ αὕτη ἡ ὁδὸς αὐτῶν οὐκ εὐθεῖα.

kaì eroûsin hoi hyioì toû laoû sou Ouk eutheîa hē hodòs toû kyríou: kaì haútē hē hodòs autō̂n ouk eutheîa.

18
ἐν τῷ ἀποστρέψαι δίκαιον ἀπὸ τῆς δικαιοσύνης αὐτοῦ καὶ ποιήσῃ ἀνομίας, καὶ ἀποθανεῖται ἐν αὐταῖς·

en tō̂i apostrépsai díkaion apò tē̂s dikaiosýnēs autoû kaì poiḗsēi anomías, kaì apothaneîtai en autaîs:

19
καὶ ἐν τῷ ἀποστρέψαι τὸν ἁμαρτωλὸν ἀπὸ τῆς ἀνομίας αὐτοῦ καὶ ποιήσῃ κρίμα καὶ δικαιοσύνην, ἐν αὐτοῖς αὐτὸς ζήσεται.

kaì en tō̂i apostrépsai tòn hamartōlòn apò tē̂s anomías autoû kaì poiḗsēi kríma kaì dikaiosýnēn, en autoîs autòs zḗsetai.

20
καὶ τοῦτό ἐστιν, ὃ εἴπατε Οὐκ εὐθεῖα ἡ ὁδὸς κυρίου· ἕκαστον ἐν ταῖς ὁδοῖς αὐτοῦ κρινῶ ὑμᾶς, οἶκος Ισραηλ.

kaì toûtó estin, hò eípate Ouk eutheîa hē hodòs kyríou: hékaston en taîs hodoîs autoû krinō̂ hymâs, oîkos Israēl.

21
Καὶ ἐγενήθη ἐν τῷ δωδεκάτῳ ἔτει ἐν τῷ δωδεκάτῳ μηνὶ πέμπτῃ τοῦ μηνὸς τῆς αἰχμαλωσίας ἡμῶν ἦλθεν ὁ ἀνασωθεὶς πρός με ἀπὸ Ιερουσαλημ λέγων ‘Εάλω ἡ πόλις.

Kaì egenḗthē en tō̂i dōdekátōi étei en tō̂i dōdekátōi mēnì pémptēi toû mēnòs tē̂s aichmalōsías hēmō̂n ē̂lthen ho anasōtheìs prós me apò Ierousalēm légōn ‘Eálō hē pólis.

22
καὶ ἐγενήθη ἐπ’ ἐμὲ χεὶρ κυρίου ἑσπέρας πρὶν ἐλθεῖν αὐτὸν καὶ ἤνοιξέν μου τὸ στόμα, ἕως ἦλθεν πρός με τὸ πρωί, καὶ ἀνοιχθέν μου τὸ στόμα οὐ συνεσχέθη ἔτι.

kaì egenḗthē ep’ emè cheìr kyríou hespéras prìn eltheîn autòn kaì ḗnoixén mou tò stóma, héōs ē̂lthen prós me tò prōí, kaì anoichthén mou tò stóma ou syneschéthē éti.

23
καὶ ἐγενήθη λόγος κυρίου πρός με λέγων

kaì egenḗthē lógos kyríou prós me légōn

24
Υἱὲ ἀνθρώπου, οἱ κατοικοῦντες τὰς ἠρημωμένας ἐπὶ τῆς γῆς τοῦ Ισραηλ λέγουσιν Εἷς ἦν Αβρααμ καὶ κατέσχεν τὴν γῆν, καὶ ἡμεῖς πλείους ἐσμέν, ἡμῖν δέδοται ἡ γῆ εἰς κατάσχεσιν.

Hyiè anthrṓpou, hoi katoikoûntes tàs ērēmōménas epì tē̂s gē̂s toû Israēl légousin Heîs ē̂n Abraam kaì katéschen tḕn gē̂n, kaì hēmeîs pleíous esmén, hēmîn dédotai hē gē̂ eis katáschesin.

25
διὰ τοῦτο εἰπὸν αὐτοῖς Τάδε λέγει κύριος κύριος

dià toûto eipòn autoîs Táde légei kýrios kýrios

27
Ζῶ ἐγώ, εἰ μὴν οἱ ἐν ταῖς ἠρημωμέναις μαχαίρᾳ πεσοῦνται, καὶ οἱ ἐπὶ προσώπου τοῦ πεδίου τοῖς θηρίοις τοῦ ἀγροῦ δοθήσονται εἰς κατάβρωμα, καὶ τοὺς ἐν ταῖς τετειχισμέναις καὶ τοὺς ἐν τοῖς σπηλαίοις θανάτῳ ἀποκτενῶ.

Zō̂ egṓ, ei mḕn hoi en taîs ērēmōménais machaírāi pesoûntai, kaì hoi epì prosṓpou toû pedíou toîs thēríois toû agroû dothḗsontai eis katábrōma, kaì toùs en taîs teteichisménais kaì toùs en toîs spēlaíois thanátōi apoktenō̂.

28
καὶ δώσω τὴν γῆν ἔρημον, καὶ ἀπολεῖται ἡ ὕβρις τῆς ἰσχύος αὐτῆς, καὶ ἐρημωθήσεται τὰ ὄρη τοῦ Ισραηλ διὰ τὸ μὴ εἶναι διαπορευόμενον.

kaì dṓsō tḕn gē̂n érēmon, kaì apoleîtai hē hýbris tē̂s ischýos autē̂s, kaì erēmōthḗsetai tà órē toû Israēl dià tò mḕ eînai diaporeuómenon.

29
καὶ γνώσονται ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος· καὶ ποιήσω τὴν γῆν αὐτῶν ἔρημον, καὶ ἐρημωθήσεται διὰ πάντα τὰ βδελύγματα αὐτῶν, ἃ ἐποίησαν.

kaì gnṓsontai hóti egṓ eimi kýrios: kaì poiḗsō tḕn gē̂n autō̂n érēmon, kaì erēmōthḗsetai dià pánta tà bdelýgmata autō̂n, hà epoíēsan.

30
καὶ σύ, υἱὲ ἀνθρώπου, οἱ υἱοὶ τοῦ λαοῦ σου οἱ λαλοῦντες περὶ σοῦ παρὰ τὰ τείχη καὶ ἐν τοῖς πυλῶσι τῶν οἰκιῶν καὶ λαλοῦσιν ἄνθρωπος τῷ ἀδελϕῷ αὐτοῦ λέγοντες Συνέλθωμεν καὶ ἀκούσωμεν τὰ ἐκπορευόμενα παρὰ κυρίου,

kaì sý, hyiè anthrṓpou, hoi hyioì toû laoû sou hoi laloûntes perì soû parà tà teíchē kaì en toîs pylō̂si tō̂n oikiō̂n kaì laloûsin ánthrōpos tō̂i adelphō̂i autoû légontes Synélthōmen kaì akoúsōmen tà ekporeuómena parà kyríou,

31
ἔρχονται πρὸς σέ, ὡς συμπορεύεται λαός, καὶ κάθηνται ἐναντίον σου καὶ ἀκούουσιν τὰ ῥήματά σου, καὶ αὐτὰ οὐ μὴ ποιήσουσιν, ὅτι ψεῦδος ἐν τῷ στόματι αὐτῶν, καὶ ὀπίσω τῶν μιασμάτων ἡ καρδία αὐτῶν.

érchontai pròs sé, hōs symporeúetai laós, kaì káthēntai enantíon sou kaì akoúousin tà rhḗmatá sou, kaì autà ou mḕ poiḗsousin, hóti pseûdos en tō̂i stómati autō̂n, kaì opísō tō̂n miasmátōn hē kardía autō̂n.

32
καὶ γίνῃ αὐτοῖς ὡς ϕωνὴ ψαλτηρίου ἡδυϕώνου εὐαρμόστου, καὶ ἀκούσονταί σου τὰ ῥήματα καὶ οὐ μὴ ποιήσουσιν αὐτά.

kaì gínēi autoîs hōs phōnḕ psaltēríou hēdyphṓnou euarmóstou, kaì akoúsontaí sou tà rhḗmata kaì ou mḕ poiḗsousin autá.

33
καὶ ἡνίκα ἂν ἔλθῃ, ἐροῦσιν ’Ιδοὺ ἥκει· καὶ γνώσονται ὅτι προϕήτης ἦν ἐν μέσῳ αὐτῶν.

kaì hēníka àn élthēi, eroûsin ’Idoù hḗkei: kaì gnṓsontai hóti prophḗtēs ē̂n en mésōi autō̂n.