Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Ézéchiel 37

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο ἐπ’ ἐμὲ χεὶρ κυρίου, καὶ ἐξήγαγέν με ἐν πνεύματι κύριος καὶ ἔθηκέν με ἐν μέσῳ τοῦ πεδίου, καὶ τοῦτο ἦν μεστὸν ὀστέων ἀνθρωπίνων·

Kaì egéneto ep’ emè cheìr kyríou, kaì exḗgagén me en pneúmati kýrios kaì éthēkén me en mésōi toû pedíou, kaì toûto ē̂n mestòn ostéōn anthrōpínōn:

2
καὶ περιήγαγέν με ἐπ’ αὐτὰ κυκλόθεν κύκλῳ, καὶ ἰδοὺ πολλὰ σϕόδρα ἐπὶ προσώπου τοῦ πεδίου, ξηρὰ σϕόδρα.

kaì periḗgagén me ep’ autà kyklóthen kýklōi, kaì idoù pollà sphódra epì prosṓpou toû pedíou, xērà sphódra.

3
καὶ εἶπεν πρός με Υἱὲ ἀνθρώπου, εἰ ζήσεται τὰ ὀστᾶ ταῦτα; καὶ εἶπα Κύριε, σὺ ἐπίστῃ ταῦτα.

kaì eîpen prós me Hyiè anthrṓpou, ei zḗsetai tà ostâ taûta? kaì eîpa Kýrie, sỳ epístēi taûta.

4
καὶ εἶπεν πρός με Προϕήτευσον ἐπὶ τὰ ὀστᾶ ταῦτα καὶ ἐρεῖς αὐτοῖς Τὰ ὀστᾶ τὰ ξηρά, ἀκούσατε λόγον κυρίου

kaì eîpen prós me Prophḗteuson epì tà ostâ taûta kaì ereîs autoîs Tà ostâ tà xērá, akoúsate lógon kyríou

5
Τάδε λέγει κύριος τοῖς ὀστέοις τούτοις ’Ιδοὺ ἐγὼ ϕέρω εἰς ὑμᾶς πνεῦμα ζωῆς

Táde légei kýrios toîs ostéois toútois ’Idoù egṑ phérō eis hymâs pneûma zōē̂s

6
καὶ δώσω ἐϕ’ ὑμᾶς νεῦρα καὶ ἀνάξω ἐϕ’ ὑμᾶς σάρκας καὶ ἐκτενῶ ἐϕ’ ὑμᾶς δέρμα καὶ δώσω πνεῦμά μου εἰς ὑμᾶς, καὶ ζήσεσθε· καὶ γνώσεσθε ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος.

kaì dṓsō eph’ hymâs neûra kaì anáxō eph’ hymâs sárkas kaì ektenō̂ eph’ hymâs dérma kaì dṓsō pneûmá mou eis hymâs, kaì zḗsesthe: kaì gnṓsesthe hóti egṓ eimi kýrios.

7
καὶ ἐπροϕήτευσα καθὼς ἐνετείλατό μοι. καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἐμὲ προϕητεῦσαι καὶ ἰδοὺ σεισμός, καὶ προσήγαγε τὰ ὀστᾶ ἑκάτερον πρὸς τὴν ἁρμονίαν αὐτοῦ.

kaì eprophḗteusa kathṑs eneteílató moi. kaì egéneto en tō̂i emè prophēteûsai kaì idoù seismós, kaì prosḗgage tà ostâ hekáteron pròs tḕn harmonían autoû.

8
καὶ εἶδον καὶ ἰδοὺ ἐπ’ αὐτὰ νεῦρα καὶ σάρκες ἐϕύοντο, καὶ ἀνέβαινεν ἐπ’ αὐτὰ δέρμα ἐπάνω, καὶ πνεῦμα οὐκ ἦν ἐν αὐτοῖς.

kaì eîdon kaì idoù ep’ autà neûra kaì sárkes ephýonto, kaì anébainen ep’ autà dérma epánō, kaì pneûma ouk ē̂n en autoîs.

9
καὶ εἶπεν πρός με Προϕήτευσον, υἱὲ ἀνθρώπου, προϕήτευσον ἐπὶ τὸ πνεῦμα καὶ εἰπὸν τῷ πνεύματι Τάδε λέγει κύριος ’Εκ τῶν τεσσάρων πνευμάτων ἐλθὲ καὶ ἐμϕύσησον εἰς τοὺς νεκροὺς τούτους, καὶ ζησάτωσαν.

kaì eîpen prós me Prophḗteuson, hyiè anthrṓpou, prophḗteuson epì tò pneûma kaì eipòn tō̂i pneúmati Táde légei kýrios ’Ek tō̂n tessárōn pneumátōn elthè kaì emphýsēson eis toùs nekroùs toútous, kaì zēsátōsan.

10
καὶ ἐπροϕήτευσα καθότι ἐνετείλατό μοι· καὶ εἰσῆλθεν εἰς αὐτοὺς τὸ πνεῦμα, καὶ ἔζησαν καὶ ἔστησαν ἐπὶ τῶν ποδῶν αὐτῶν, συναγωγὴ πολλὴ σϕόδρα.

kaì eprophḗteusa kathóti eneteílató moi: kaì eisē̂lthen eis autoùs tò pneûma, kaì ézēsan kaì éstēsan epì tō̂n podō̂n autō̂n, synagōgḕ pollḕ sphódra.

11
καὶ ἐλάλησεν κύριος πρός με λέγων Υἱὲ ἀνθρώπου, τὰ ὀστᾶ ταῦτα πᾶς οἶκος Ισραηλ ἐστίν, καὶ αὐτοὶ λέγουσιν Ξηρὰ γέγονεν τὰ ὀστᾶ ἡμῶν, ἀπόλωλεν ἡ ἐλπὶς ἡμῶν, διαπεϕωνήκαμεν.

kaì elálēsen kýrios prós me légōn Hyiè anthrṓpou, tà ostâ taûta pâs oîkos Israēl estín, kaì autoì légousin Xērà gégonen tà ostâ hēmō̂n, apólōlen hē elpìs hēmō̂n, diapephōnḗkamen.

12
διὰ τοῦτο προϕήτευσον καὶ εἰπόν Τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ ἀνοίγω ὑμῶν τὰ μνήματα καὶ ἀνάξω ὑμᾶς ἐκ τῶν μνημάτων ὑμῶν καὶ εἰσάξω ὑμᾶς εἰς τὴν γῆν τοῦ Ισραηλ,

dià toûto prophḗteuson kaì eipón Táde légei kýrios ’Idoù egṑ anoígō hymō̂n tà mnḗmata kaì anáxō hymâs ek tō̂n mnēmátōn hymō̂n kaì eisáxō hymâs eis tḕn gē̂n toû Israēl,

13
καὶ γνώσεσθε ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ἐν τῷ ἀνοῖξαί με τοὺς τάϕους ὑμῶν τοῦ ἀναγαγεῖν με ἐκ τῶν τάϕων τὸν λαόν μου.

kaì gnṓsesthe hóti egṓ eimi kýrios en tō̂i anoîxaí me toùs táphous hymō̂n toû anagageîn me ek tō̂n táphōn tòn laón mou.

14
καὶ δώσω τὸ πνεῦμά μου εἰς ὑμᾶς, καὶ ζήσεσθε, καὶ θήσομαι ὑμᾶς ἐπὶ τὴν γῆν ὑμῶν, καὶ γνώσεσθε ὅτι ἐγὼ κύριος λελάληκα καὶ ποιήσω, λέγει κύριος.

kaì dṓsō tò pneûmá mou eis hymâs, kaì zḗsesthe, kaì thḗsomai hymâs epì tḕn gē̂n hymō̂n, kaì gnṓsesthe hóti egṑ kýrios lelálēka kaì poiḗsō, légei kýrios.

15
Καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων

Kaì egéneto lógos kyríou prós me légōn

16
Υἱὲ ἀνθρώπου, λαβὲ σεαυτῷ ῥάβδον καὶ γράψον ἐπ’ αὐτὴν τὸν Ιουδαν καὶ τοὺς υἱοὺς Ισραηλ τοὺς προσκειμένους ἐπ’ αὐτόν· καὶ ῥάβδον δευτέραν λήμψῃ σεαυτῷ καὶ γράψεις αὐτήν Τῷ Ιωσηϕ, ῥάβδον Εϕραιμ καὶ πάντας τοὺς υἱοὺς Ισραηλ τοὺς προστεθέντας πρὸς αὐτόν.

Hyiè anthrṓpou, labè seautō̂i rhábdon kaì grápson ep’ autḕn tòn Ioudan kaì toùs hyioùs Israēl toùs proskeiménous ep’ autón: kaì rhábdon deutéran lḗmpsēi seautō̂i kaì grápseis autḗn Tō̂i Iōsēph, rhábdon Ephraim kaì pántas toùs hyioùs Israēl toùs prostethéntas pròs autón.

17
καὶ συνάψεις αὐτὰς πρὸς ἀλλήλας σαυτῷ εἰς ῥάβδον μίαν τοῦ δῆσαι αὐτάς, καὶ ἔσονται ἐν τῇ χειρί σου.

kaì synápseis autàs pròs allḗlas sautō̂i eis rhábdon mían toû dē̂sai autás, kaì ésontai en tē̂i cheirí sou.

18
καὶ ἔσται ὅταν λέγωσιν πρὸς σὲ οἱ υἱοὶ τοῦ λαοῦ σου Οὐκ ἀναγγελεῖς ἡμῖν τί ἐστιν ταῦτά σοι;

kaì éstai hótan légōsin pròs sè hoi hyioì toû laoû sou Ouk anangeleîs hēmîn tí estin taûtá soi?

19
καὶ ἐρεῖς πρὸς αὐτούς Τάδε λέγει κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ λήμψομαι τὴν ϕυλὴν Ιωσηϕ τὴν διὰ χειρὸς Εϕραιμ καὶ τὰς ϕυλὰς Ισραηλ τὰς προσκειμένας πρὸς αὐτὸν καὶ δώσω αὐτοὺς ἐπὶ τὴν ϕυλὴν Ιουδα, καὶ ἔσονται εἰς ῥάβδον μίαν ἐν τῇ χειρὶ Ιουδα.

kaì ereîs pròs autoús Táde légei kýrios ’Idoù egṑ lḗmpsomai tḕn phylḕn Iōsēph tḕn dià cheiròs Ephraim kaì tàs phylàs Israēl tàs proskeiménas pròs autòn kaì dṓsō autoùs epì tḕn phylḕn Iouda, kaì ésontai eis rhábdon mían en tē̂i cheirì Iouda.

20
καὶ ἔσονται αἱ ῥάβδοι, ἐϕ’ αἷς σὺ ἔγραψας ἐπ’ αὐταῖς, ἐν τῇ χειρί σου ἐνώπιον αὐτῶν,

kaì ésontai hai rhábdoi, eph’ haîs sỳ égrapsas ep’ autaîs, en tē̂i cheirí sou enṓpion autō̂n,

21
καὶ ἐρεῖς αὐτοῖς Τάδε λέγει κύριος κύριος ’Ιδοὺ ἐγὼ λαμβάνω πάντα οἶκον Ισραηλ ἐκ μέσου τῶν ἐθνῶν, οὗ εἰσήλθοσαν ἐκεῖ, καὶ συνάξω αὐτοὺς ἀπὸ πάντων τῶν περικύκλῳ αὐτῶν καὶ εἰσάξω αὐτοὺς εἰς τὴν γῆν τοῦ Ισραηλ·

kaì ereîs autoîs Táde légei kýrios kýrios ’Idoù egṑ lambánō pánta oîkon Israēl ek mésou tō̂n ethnō̂n, hoû eisḗlthosan ekeî, kaì synáxō autoùs apò pántōn tō̂n perikýklōi autō̂n kaì eisáxō autoùs eis tḕn gē̂n toû Israēl:

22
καὶ δώσω αὐτοὺς εἰς ἔθνος ἓν ἐν τῇ γῇ μου καὶ ἐν τοῖς ὄρεσιν Ισραηλ, καὶ ἄρχων εἷς ἔσται αὐτῶν, καὶ οὐκ ἔσονται ἔτι εἰς δύο ἔθνη οὐδὲ μὴ διαιρεθῶσιν οὐκέτι εἰς δύο βασιλείας,

kaì dṓsō autoùs eis éthnos hèn en tē̂i gē̂i mou kaì en toîs óresin Israēl, kaì árchōn heîs éstai autō̂n, kaì ouk ésontai éti eis dýo éthnē oudè mḕ diairethō̂sin oukéti eis dýo basileías,

23
ἵνα μὴ μιαίνωνται ἔτι ἐν τοῖς εἰδώλοις αὐτῶν. καὶ ῥύσομαι αὐτοὺς ἀπὸ πασῶν τῶν ἀνομιῶν αὐτῶν, ὧν ἡμάρτοσαν ἐν αὐταῖς, καὶ καθαριῶ αὐτούς, καὶ ἔσονταί μοι εἰς λαόν, καὶ ἐγὼ κύριος ἔσομαι αὐτοῖς εἰς θεόν.

hína mḕ miaínōntai éti en toîs eidṓlois autō̂n. kaì rhýsomai autoùs apò pasō̂n tō̂n anomiō̂n autō̂n, hō̂n hēmártosan en autaîs, kaì kathariō̂ autoús, kaì ésontaí moi eis laón, kaì egṑ kýrios ésomai autoîs eis theón.

24
καὶ ὁ δοῦλός μου Δαυιδ ἄρχων ἐν μέσῳ αὐτῶν, καὶ ποιμὴν εἷς ἔσται πάντων· ὅτι ἐν τοῖς προστάγμασίν μου πορεύσονται καὶ τὰ κρίματά μου ϕυλάξονται καὶ ποιήσουσιν αὐτά.

kaì ho doûlós mou Dauid árchōn en mésōi autō̂n, kaì poimḕn heîs éstai pántōn: hóti en toîs prostágmasín mou poreúsontai kaì tà krímatá mou phyláxontai kaì poiḗsousin autá.

25
καὶ κατοικήσουσιν ἐπὶ τῆς γῆς αὐτῶν, ἣν ἐγὼ δέδωκα τῷ δούλῳ μου Ιακωβ, οὗ κατῴκησαν ἐκεῖ οἱ πατέρες αὐτῶν· καὶ κατοικήσουσιν ἐπ’ αὐτῆς αὐτοί, καὶ Δαυιδ ὁ δοῦλός μου ἄρχων αὐτῶν ἔσται εἰς τὸν αἰῶνα.

kaì katoikḗsousin epì tē̂s gē̂s autō̂n, hḕn egṑ dédōka tō̂i doúlōi mou Iakōb, hoû katṓikēsan ekeî hoi patéres autō̂n: kaì katoikḗsousin ep’ autē̂s autoí, kaì Dauid ho doûlós mou árchōn autō̂n éstai eis tòn aiō̂na.

26
καὶ διαθήσομαι αὐτοῖς διαθήκην εἰρήνης, διαθήκη αἰωνία ἔσται μετ’ αὐτῶν· καὶ θήσω τὰ ἅγιά μου ἐν μέσῳ αὐτῶν εἰς τὸν αἰῶνα.

kaì diathḗsomai autoîs diathḗkēn eirḗnēs, diathḗkē aiōnía éstai met’ autō̂n: kaì thḗsō tà hágiá mou en mésōi autō̂n eis tòn aiō̂na.

27
καὶ ἔσται ἡ κατασκήνωσίς μου ἐν αὐτοῖς, καὶ ἔσομαι αὐτοῖς θεός, καὶ αὐτοί μου ἔσονται λαός.

kaì éstai hē kataskḗnōsís mou en autoîs, kaì ésomai autoîs theós, kaì autoí mou ésontai laós.

28
καὶ γνώσονται τὰ ἔθνη ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ὁ ἁγιάζων αὐτοὺς ἐν τῷ εἶναι τὰ ἅγιά μου ἐν μέσῳ αὐτῶν εἰς τὸν αἰῶνα.

kaì gnṓsontai tà éthnē hóti egṓ eimi kýrios ho hagiázōn autoùs en tō̂i eînai tà hágiá mou en mésōi autō̂n eis tòn aiō̂na.