Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Habaquq 2

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Επὶ τῆς ϕυλακῆς μου στήσομαι καὶ ἐπιβήσομαι ἐπὶ πέτραν καὶ ἀποσκοπεύσω τοῦ ἰδεῖν τί λαλήσει ἐν ἐμοὶ καὶ τί ἀποκριθῶ ἐπὶ τὸν ἔλεγχόν μου.

’Epì tē̂s phylakē̂s mou stḗsomai kaì epibḗsomai epì pétran kaì aposkopeúsō toû ideîn tí lalḗsei en emoì kaì tí apokrithō̂ epì tòn élenchón mou.

2
καὶ ἀπεκρίθη πρός με κύριος καὶ εἶπεν Γράψον ὅρασιν καὶ σαϕῶς ἐπὶ πυξίον, ὅπως διώκῃ ὁ ἀναγινώσκων αὐτά.

kaì apekríthē prós me kýrios kaì eîpen Grápson hórasin kaì saphō̂s epì pyxíon, hópōs diṓkēi ho anaginṓskōn autá.

3
διότι ἔτι ὅρασις εἰς καιρὸν καὶ ἀνατελεῖ εἰς πέρας καὶ οὐκ εἰς κενόν· ἐὰν ὑστερήσῃ, ὑπόμεινον αὐτόν, ὅτι ἐρχόμενος ἥξει καὶ οὐ μὴ χρονίσῃ.

dióti éti hórasis eis kairòn kaì anateleî eis péras kaì ouk eis kenón: eàn hysterḗsēi, hypómeinon autón, hóti erchómenos hḗxei kaì ou mḕ chronísēi.

4
ἐὰν ὑποστείληται, οὐκ εὐδοκεῖ ἡ ψυχή μου ἐν αὐτῷ· ὁ δὲ δίκαιος ἐκ πίστεώς μου ζήσεται.

eàn hyposteílētai, ouk eudokeî hē psychḗ mou en autō̂i: ho dè díkaios ek písteṓs mou zḗsetai.

5
ὁ δὲ κατοινωμένος καὶ καταϕρονητὴς ἀνὴρ ἀλάζων οὐδὲν μὴ περάνῃ, ὃς ἐπλάτυνεν καθὼς ὁ ᾅδης τὴν ψυχὴν αὐτοῦ, καὶ οὗτος ὡς θάνατος οὐκ ἐμπιπλάμενος καὶ ἐπισυνάξει ἐπ’ αὐτὸν πάντα τὰ ἔθνη καὶ εἰσδέξεται πρὸς αὐτὸν πάντας τοὺς λαούς.

ho dè katoinōménos kaì kataphronētḕs anḕr alázōn oudèn mḕ peránēi, hòs eplátynen kathṑs ho hā́idēs tḕn psychḕn autoû, kaì hoûtos hōs thánatos ouk empiplámenos kaì episynáxei ep’ autòn pánta tà éthnē kaì eisdéxetai pròs autòn pántas toùs laoús.

6
οὐχὶ ταῦτα πάντα παραβολὴν κατ’ αὐτοῦ λήμψονται καὶ πρόβλημα εἰς διήγησιν αὐτοῦ; καὶ ἐροῦσιν Οὐαὶ ὁ πληθύνων ἑαυτῷ τὰ οὐκ ὄντα αὐτοῦ – ἕως τίνος;καὶ βαρύνων τὸν κλοιὸν αὐτοῦ στιβαρῶς.

ouchì taûta pánta parabolḕn kat’ autoû lḗmpsontai kaì próblēma eis diḗgēsin autoû? kaì eroûsin Ouaì ho plēthýnōn heautō̂i tà ouk ónta autoû – héōs tínos?kaì barýnōn tòn kloiòn autoû stibarō̂s.

7
ὅτι ἐξαίϕνης ἀναστήσονται δάκνοντες αὐτόν, καὶ ἐκνήψουσιν οἱ ἐπίβουλοί σου, καὶ ἔσῃ εἰς διαρπαγὴν αὐτοῖς.

hóti exaíphnēs anastḗsontai dáknontes autón, kaì eknḗpsousin hoi epíbouloí sou, kaì ésēi eis diarpagḕn autoîs.

8
διότι σὺ ἐσκύλευσας ἔθνη πολλά, σκυλεύσουσίν σε πάντες οἱ ὑπολελειμμένοι λαοὶ δι’ αἵματα ἀνθρώπων καὶ ἀσεβείας γῆς καὶ πόλεως καὶ πάντων τῶν κατοικούντων αὐτήν.

dióti sỳ eskýleusas éthnē pollá, skyleúsousín se pántes hoi hypoleleimménoi laoì di’ haímata anthrṓpōn kaì asebeías gē̂s kaì póleōs kaì pántōn tō̂n katoikoúntōn autḗn.

9
ὦ ὁ πλεονεκτῶν πλεονεξίαν κακὴν τῷ οἴκῳ αὐτοῦ τοῦ τάξαι εἰς ὕψος νοσσιὰν αὐτοῦ τοῦ ἐκσπασθῆναι ἐκ χειρὸς κακῶν.

ō̂ ho pleonektō̂n pleonexían kakḕn tō̂i oíkōi autoû toû táxai eis hýpsos nossiàn autoû toû ekspasthē̂nai ek cheiròs kakō̂n.

10
ἐβουλεύσω αἰσχύνην τῷ οἴκῳ σου, συνεπέρανας λαοὺς πολλούς, καὶ ἐξήμαρτεν ἡ ψυχή σου·

ebouleúsō aischýnēn tō̂i oíkōi sou, synepéranas laoùs polloús, kaì exḗmarten hē psychḗ sou:

11
διότι λίθος ἐκ τοίχου βοήσεται, καὶ κάνθαρος ἐκ ξύλου ϕθέγξεται αὐτά.

dióti líthos ek toíchou boḗsetai, kaì kántharos ek xýlou phthénxetai autá.

12
οὐαὶ ὁ οἰκοδομῶν πόλιν ἐν αἵμασιν καὶ ἑτοιμάζων πόλιν ἐν ἀδικίαις.

ouaì ho oikodomō̂n pólin en haímasin kaì hetoimázōn pólin en adikíais.

13
οὐ ταῦτά ἐστιν παρὰ κυρίου παντοκράτορος; καὶ ἐξέλιπον λαοὶ ἱκανοὶ ἐν πυρί, καὶ ἔθνη πολλὰ ὠλιγοψύχησαν.

ou taûtá estin parà kyríou pantokrátoros? kaì exélipon laoì hikanoì en pyrí, kaì éthnē pollà ōligopsýchēsan.

14
ὅτι πλησθήσεται ἡ γῆ τοῦ γνῶναι τὴν δόξαν κυρίου, ὡς ὕδωρ κατακαλύψει αὐτούς.

hóti plēsthḗsetai hē gē̂ toû gnō̂nai tḕn dóxan kyríou, hōs hýdōr katakalýpsei autoús.

15
ὦ ὁ ποτίζων τὸν πλησίον αὐτοῦ ἀνατροπῇ θολερᾷ καὶ μεθύσκων, ὅπως ἐπιβλέπῃ ἐπὶ τὰ σπήλαια αὐτῶν.

ō̂ ho potízōn tòn plēsíon autoû anatropē̂i tholerā̂i kaì methýskōn, hópōs epiblépēi epì tà spḗlaia autō̂n.

16
πλησμονὴν ἀτιμίας ἐκ δόξης πίε καὶ σὺ καὶ διασαλεύθητι καὶ σείσθητι· ἐκύκλωσεν ἐπὶ σὲ ποτήριον δεξιᾶς κυρίου, καὶ συνήχθη ἀτιμία ἐπὶ τὴν δόξαν σου.

plēsmonḕn atimías ek dóxēs píe kaì sỳ kaì diasaleúthēti kaì seísthēti: ekýklōsen epì sè potḗrion dexiâs kyríou, kaì synḗchthē atimía epì tḕn dóxan sou.

17
διότι ἀσέβεια τοῦ Λιβάνου καλύψει σε, καὶ ταλαιπωρία θηρίων πτοήσει σε διὰ αἵματα ἀνθρώπων καὶ ἀσεβείας γῆς καὶ πόλεως καὶ πάντων τῶν κατοικούντων αὐτήν.

dióti asébeia toû Libánou kalýpsei se, kaì talaipōría thēríōn ptoḗsei se dià haímata anthrṓpōn kaì asebeías gē̂s kaì póleōs kaì pántōn tō̂n katoikoúntōn autḗn.

18
Τί ὠϕελεῖ γλυπτόν, ὅτι ἔγλυψαν αὐτό; ἔπλασαν αὐτὸ χώνευμα, ϕαντασίαν ψευδῆ, ὅτι πέποιθεν ὁ πλάσας ἐπὶ τὸ πλάσμα αὐτοῦ τοῦ ποιῆσαι εἴδωλα κωϕά.

Tí ōpheleî glyptón, hóti églypsan autó? éplasan autò chṓneuma, phantasían pseudē̂, hóti pépoithen ho plásas epì tò plásma autoû toû poiē̂sai eídōla kōphá.

19
οὐαὶ ὁ λέγων τῷ ξύλῳ ῎Εκνηψον ἐξεγέρθητι, καὶ τῷ λίθῳ ‘Υψώθητι· καὶ αὐτό ἐστιν ϕαντασία, τοῦτο δέ ἐστιν ἔλασμα χρυσίου καὶ ἀργυρίου, καὶ πᾶν πνεῦμα οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.

ouaì ho légōn tō̂i xýlōi ῎Eknēpson exegérthēti, kaì tō̂i líthōi ‘Ypsṓthēti: kaì autó estin phantasía, toûto dé estin élasma chrysíou kaì argyríou, kaì pân pneûma ouk éstin en autō̂i.

20
ὁ δὲ κύριος ἐν ναῷ ἁγίῳ αὐτοῦ· εὐλαβείσθω ἀπὸ προσώπου αὐτοῦ πᾶσα ἡ γῆ.

ho dè kýrios en naō̂i hagíōi autoû: eulabeísthō apò prosṓpou autoû pâsa hē gē̂.