Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Isaïe 42

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Ιακωβ ὁ παῖς μου, ἀντιλήμψομαι αὐτοῦ· Ισραηλ ὁ ἐκλεκτός μου, προσεδέξατο αὐτὸν ἡ ψυχή μου· ἔδωκα τὸ πνεῦμά μου ἐπ’ αὐτόν, κρίσιν τοῖς ἔθνεσιν ἐξοίσει.

Iakōb ho paîs mou, antilḗmpsomai autoû: Israēl ho eklektós mou, prosedéxato autòn hē psychḗ mou: édōka tò pneûmá mou ep’ autón, krísin toîs éthnesin exoísei.

2
οὐ κεκράξεται οὐδὲ ἀνήσει, οὐδὲ ἀκουσθήσεται ἔξω ἡ ϕωνὴ αὐτοῦ.

ou kekráxetai oudè anḗsei, oudè akousthḗsetai éxō hē phōnḕ autoû.

3
κάλαμον τεθλασμένον οὐ συντρίψει καὶ λίνον καπνιζόμενον οὐ σβέσει, ἀλλὰ εἰς ἀλήθειαν ἐξοίσει κρίσιν.

kálamon tethlasménon ou syntrípsei kaì línon kapnizómenon ou sbései, allà eis alḗtheian exoísei krísin.

4
ἀναλάμψει καὶ οὐ θραυσθήσεται, ἕως ἂν θῇ ἐπὶ τῆς γῆς κρίσιν· καὶ ἐπὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ἔθνη ἐλπιοῦσιν.

analámpsei kaì ou thrausthḗsetai, héōs àn thē̂i epì tē̂s gē̂s krísin: kaì epì tō̂i onómati autoû éthnē elpioûsin.

5
οὕτως λέγει κύριος ὁ θεὸς ὁ ποιήσας τὸν οὐρανὸν καὶ πήξας αὐτόν, ὁ στερεώσας τὴν γῆν καὶ τὰ ἐν αὐτῇ καὶ διδοὺς πνοὴν τῷ λαῷ τῷ ἐπ’ αὐτῆς καὶ πνεῦμα τοῖς πατοῦσιν αὐτήν·

hoútōs légei kýrios ho theòs ho poiḗsas tòn ouranòn kaì pḗxas autón, ho stereṓsas tḕn gē̂n kaì tà en autē̂i kaì didoùs pnoḕn tō̂i laō̂i tō̂i ep’ autē̂s kaì pneûma toîs patoûsin autḗn:

6
ἐγὼ κύριος ὁ θεὸς ἐκάλεσά σε ἐν δικαιοσύνῃ καὶ κρατήσω τῆς χειρός σου καὶ ἐνισχύσω σε καὶ ἔδωκά σε εἰς διαθήκην γένους, εἰς ϕῶς ἐθνῶν

egṑ kýrios ho theòs ekálesá se en dikaiosýnēi kaì kratḗsō tē̂s cheirós sou kaì enischýsō se kaì édōká se eis diathḗkēn génous, eis phō̂s ethnō̂n

7
ἀνοῖξαι ὀϕθαλμοὺς τυϕλῶν, ἐξαγαγεῖν ἐκ δεσμῶν δεδεμένους καὶ ἐξ οἴκου ϕυλακῆς καθημένους ἐν σκότει.

anoîxai ophthalmoùs typhlō̂n, exagageîn ek desmō̂n dedeménous kaì ex oíkou phylakē̂s kathēménous en skótei.

8
ἐγὼ κύριος ὁ θεός, τοῦτό μού ἐστιν τὸ ὄνομα· τὴν δόξαν μου ἑτέρῳ οὐ δώσω οὐδὲ τὰς ἀρετάς μου τοῖς γλυπτοῖς.

egṑ kýrios ho theós, toûtó moú estin tò ónoma: tḕn dóxan mou hetérōi ou dṓsō oudè tàs aretás mou toîs glyptoîs.

9
τὰ ἀπ’ ἀρχῆς ἰδοὺ ἥκασιν, καὶ καινὰ ἃ ἐγὼ ἀναγγελῶ, καὶ πρὸ τοῦ ἀνατεῖλαι ἐδηλώθη ὑμῖν.

tà ap’ archē̂s idoù hḗkasin, kaì kainà hà egṑ anangelō̂, kaì prò toû anateîlai edēlṓthē hymîn.

10
‘Υμνήσατε τῷ κυρίῳ ὕμνον καινόν, ἡ ἀρχὴ αὐτοῦ· δοξάζετε τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἀπ’ ἄκρου τῆς γῆς, οἱ καταβαίνοντες εἰς τὴν θάλασσαν καὶ πλέοντες αὐτήν, αἱ νῆσοι καὶ οἱ κατοικοῦντες αὐτάς.

‘Ymnḗsate tō̂i kyríōi hýmnon kainón, hē archḕ autoû: doxázete tò ónoma autoû ap’ ákrou tē̂s gē̂s, hoi katabaínontes eis tḕn thálassan kaì pléontes autḗn, hai nē̂soi kaì hoi katoikoûntes autás.

11
εὐϕράνθητι, ἔρημος καὶ αἱ κῶμαι αὐτῆς, ἐπαύλεις καὶ οἱ κατοικοῦντες Κηδαρ· εὐϕρανθήσονται οἱ κατοικοῦντες Πέτραν, ἀπ’ ἄκρων τῶν ὀρέων βοήσουσιν·

euphránthēti, érēmos kaì hai kō̂mai autē̂s, epaúleis kaì hoi katoikoûntes Kēdar: euphranthḗsontai hoi katoikoûntes Pétran, ap’ ákrōn tō̂n oréōn boḗsousin:

12
δώσουσιν τῷ θεῷ δόξαν, τὰς ἀρετὰς αὐτοῦ ἐν ταῖς νήσοις ἀναγγελοῦσιν.

dṓsousin tō̂i theō̂i dóxan, tàs aretàs autoû en taîs nḗsois anangeloûsin.

13
κύριος ὁ θεὸς τῶν δυνάμεων ἐξελεύσεται καὶ συντρίψει πόλεμον, ἐπεγερεῖ ζῆλον καὶ βοήσεται ἐπὶ τοὺς ἐχθροὺς αὐτοῦ μετὰ ἰσχύος.

kýrios ho theòs tō̂n dynámeōn exeleúsetai kaì syntrípsei pólemon, epegereî zē̂lon kaì boḗsetai epì toùs echthroùs autoû metà ischýos.

14
ἐσιώπησα, μὴ καὶ ἀεὶ σιωπήσομαι καὶ ἀνέξομαι; ἐκαρτέρησα ὡς ἡ τίκτουσα, ἐκστήσω καὶ ξηρανῶ ἅμα.

esiṓpēsa, mḕ kaì aeì siōpḗsomai kaì anéxomai? ekartérēsa hōs hē tíktousa, ekstḗsō kaì xēranō̂ háma.

15
καὶ θήσω ποταμοὺς εἰς νήσους καὶ ἕλη ξηρανῶ.

kaì thḗsō potamoùs eis nḗsous kaì hélē xēranō̂.

16
καὶ ἄξω τυϕλοὺς ἐν ὁδῷ, ᾗ οὐκ ἔγνωσαν, καὶ τρίβους, οὓς οὐκ ᾔδεισαν, πατῆσαι ποιήσω αὐτούς· ποιήσω αὐτοῖς τὸ σκότος εἰς ϕῶς καὶ τὰ σκολιὰ εἰς εὐθεῖαν· ταῦτα τὰ ῥήματα ποιήσω καὶ οὐκ ἐγκαταλείψω αὐτούς.

kaì áxō typhloùs en hodō̂i, hē̂i ouk égnōsan, kaì tríbous, hoùs ouk ḗideisan, patē̂sai poiḗsō autoús: poiḗsō autoîs tò skótos eis phō̂s kaì tà skolià eis eutheîan: taûta tà rhḗmata poiḗsō kaì ouk enkataleípsō autoús.

17
αὐτοὶ δὲ ἀπεστράϕησαν εἰς τὰ ὀπίσω· αἰσχύνθητε αἰσχύνην, οἱ πεποιθότες ἐπὶ τοῖς γλυπτοῖς οἱ λέγοντες τοῖς χωνευτοῖς ‘Υμεῖς ἐστε θεοὶ ἡμῶν.

autoì dè apestráphēsan eis tà opísō: aischýnthēte aischýnēn, hoi pepoithótes epì toîs glyptoîs hoi légontes toîs chōneutoîs ‘Ymeîs este theoì hēmō̂n.

18
Οἱ κωϕοί, ἀκούσατε, καὶ οἱ τυϕλοί, ἀναβλέψατε ἰδεῖν.

Hoi kōphoí, akoúsate, kaì hoi typhloí, anablépsate ideîn.

19
καὶ τίς τυϕλὸς ἀλλ’ ἢ οἱ παῖδές μου καὶ κωϕοὶ ἀλλ’ ἢ οἱ κυριεύοντες αὐτῶν; καὶ ἐτυϕλώθησαν οἱ δοῦλοι τοῦ θεοῦ.

kaì tís typhlòs all’ ḕ hoi paîdés mou kaì kōphoì all’ ḕ hoi kyrieúontes autō̂n? kaì etyphlṓthēsan hoi doûloi toû theoû.

20
εἴδετε πλεονάκις, καὶ οὐκ ἐϕυλάξασθε· ἠνοιγμένα τὰ ὦτα, καὶ οὐκ ἠκούσατε.

eídete pleonákis, kaì ouk ephyláxasthe: ēnoigména tà ō̂ta, kaì ouk ēkoúsate.

21LXX
κύριος ὁ θεὸς ἐβούλετο ἵνα δικαιωθῇ καὶ μεγαλύνῃ αἴνεσιν. καὶ εἶδον,

kýrios ho theòs eboúleto hína dikaiōthē̂i kaì megalýnēi aínesin. kaì eîdon,

22
καὶ ἐγένετο ὁ λαὸς πεπρονομευμένος καὶ διηρπασμένος· ἡ γὰρ παγὶς ἐν τοῖς ταμιείοις πανταχοῦ, καὶ ἐν οἴκοις ἅμα, ὅπου ἔκρυψαν αὐτούς, ἐγένοντο εἰς προνομήν, καὶ οὐκ ἦν ὁ ἐξαιρούμενος ἅρπαγμα, καὶ οὐκ ἦν ὁ λέγων ’Απόδος.

kaì egéneto ho laòs pepronomeuménos kaì diērpasménos: hē gàr pagìs en toîs tamieíois pantachoû, kaì en oíkois háma, hópou ékrypsan autoús, egénonto eis pronomḗn, kaì ouk ē̂n ho exairoúmenos hárpagma, kaì ouk ē̂n ho légōn ’Apódos.

23
τίς ἐν ὑμῖν, ὃς ἐνωτιεῖται ταῦτα, εἰσακούσεται εἰς τὰ ἐπερχόμενα;

tís en hymîn, hòs enōtieîtai taûta, eisakoúsetai eis tà eperchómena?

24
τίς ἔδωκεν εἰς διαρπαγὴν Ιακωβ καὶ Ισραηλ τοῖς προνομεύουσιν αὐτόν; οὐχὶ ὁ θεός, ᾧ ἡμάρτοσαν αὐτῷ καὶ οὐκ ἐβούλοντο ἐν ταῖς ὁδοῖς αὐτοῦ πορεύεσθαι οὐδὲ ἀκούειν τοῦ νόμου αὐτοῦ;

tís édōken eis diarpagḕn Iakōb kaì Israēl toîs pronomeúousin autón? ouchì ho theós, hō̂i hēmártosan autō̂i kaì ouk eboúlonto en taîs hodoîs autoû poreúesthai oudè akoúein toû nómou autoû?

25
καὶ ἐπήγαγεν ἐπ’ αὐτοὺς ὀργὴν θυμοῦ αὐτοῦ, καὶ κατίσχυσεν αὐτοὺς πόλεμος καὶ οἱ συμϕλέγοντες αὐτοὺς κύκλῳ, καὶ οὐκ ἔγνωσαν ἕκαστος αὐτῶν οὐδὲ ἔθεντο ἐπὶ ψυχήν.

kaì epḗgagen ep’ autoùs orgḕn thymoû autoû, kaì katíschysen autoùs pólemos kaì hoi symphlégontes autoùs kýklōi, kaì ouk égnōsan hékastos autō̂n oudè éthento epì psychḗn.