Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Isaïe 43

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ νῦν οὕτως λέγει κύριος ὁ θεὸς ὁ ποιήσας σε, Ιακωβ, ὁ πλάσας σε, Ισραηλ Μὴ ϕοβοῦ, ὅτι ἐλυτρωσάμην σε· ἐκάλεσά σε τὸ ὄνομά σου, ἐμὸς εἶ σύ.

Kaì nŷn hoútōs légei kýrios ho theòs ho poiḗsas se, Iakōb, ho plásas se, Israēl Mḕ phoboû, hóti elytrōsámēn se: ekálesá se tò ónomá sou, emòs eî sý.

2
καὶ ἐὰν διαβαίνῃς δι’ ὕδατος, μετὰ σοῦ εἰμι, καὶ ποταμοὶ οὐ συγκλύσουσίν σε· καὶ ἐὰν διέλθῃς διὰ πυρός, οὐ μὴ κατακαυθῇς, ϕλὸξ οὐ κατακαύσει σε.

kaì eàn diabaínēis di’ hýdatos, metà soû eimi, kaì potamoì ou synklýsousín se: kaì eàn diélthēis dià pyrós, ou mḕ katakauthē̂is, phlòx ou katakaúsei se.

3
ὅτι ἐγὼ κύριος ὁ θεός σου ὁ ἅγιος Ισραηλ ὁ σῴζων σε· ἐποίησά σου ἄλλαγμα Αἴγυπτον καὶ Αἰθιοπίαν καὶ Σοήνην ὑπὲρ σοῦ.

hóti egṑ kýrios ho theós sou ho hágios Israēl ho sṓizōn se: epoíēsá sou állagma Aígypton kaì Aithiopían kaì Soḗnēn hypèr soû.

4
ἀϕ’ οὗ ἔντιμος ἐγένου ἐναντίον μου, ἐδοξάσθης, κἀγώ σε ἠγάπησα· καὶ δώσω ἀνθρώπους πολλοὺς ὑπὲρ σοῦ καὶ ἄρχοντας ὑπὲρ τῆς κεϕαλῆς σου.

aph’ hoû éntimos egénou enantíon mou, edoxásthēs, kagṓ se ēgápēsa: kaì dṓsō anthrṓpous polloùs hypèr soû kaì árchontas hypèr tē̂s kephalē̂s sou.

5
μὴ ϕοβοῦ, ὅτι μετὰ σοῦ εἰμι· ἀπὸ ἀνατολῶν ἄξω τὸ σπέρμα σου καὶ ἀπὸ δυσμῶν συνάξω σε.

mḕ phoboû, hóti metà soû eimi: apò anatolō̂n áxō tò spérma sou kaì apò dysmō̂n synáxō se.

6
ἐρῶ τῷ βορρᾷ ῎Αγε, καὶ τῷ λιβί Μὴ κώλυε· ἄγε τοὺς υἱούς μου ἀπὸ γῆς πόρρωθεν καὶ τὰς θυγατέρας μου ἀπ’ ἄκρων τῆς γῆς,

erō̂ tō̂i borrā̂i ῎Age, kaì tō̂i libí Mḕ kṓlye: áge toùs hyioús mou apò gē̂s pórrōthen kaì tàs thygatéras mou ap’ ákrōn tē̂s gē̂s,

7
πάντας ὅσοι ἐπικέκληνται τῷ ὀνόματί μου. ἐν γὰρ τῇ δόξῃ μου κατεσκεύασα αὐτὸν καὶ ἔπλασα καὶ ἐποίησα αὐτόν·

pántas hósoi epikéklēntai tō̂i onómatí mou. en gàr tē̂i dóxēi mou kateskeúasa autòn kaì éplasa kaì epoíēsa autón:

8
καὶ ἐξήγαγον λαὸν τυϕλόν, καὶ ὀϕθαλμοί εἰσιν ὡσαύτως τυϕλοί, καὶ κωϕοὶ τὰ ὦτα ἔχοντες.

kaì exḗgagon laòn typhlón, kaì ophthalmoí eisin hōsaútōs typhloí, kaì kōphoì tà ō̂ta échontes.

9
πάντα τὰ ἔθνη συνήχθησαν ἅμα, καὶ συναχθήσονται ἄρχοντες ἐξ αὐτῶν· τίς ἀναγγελεῖ ταῦτα; ἢ τὰ ἐξ ἀρχῆς τίς ἀναγγελεῖ ὑμῖν; ἀγαγέτωσαν τοὺς μάρτυρας αὐτῶν καὶ δικαιωθήτωσαν καὶ εἰπάτωσαν ἀληθῆ.

pánta tà éthnē synḗchthēsan háma, kaì synachthḗsontai árchontes ex autō̂n: tís anangeleî taûta? ḕ tà ex archē̂s tís anangeleî hymîn? agagétōsan toùs mártyras autō̂n kaì dikaiōthḗtōsan kaì eipátōsan alēthē̂.

10
γένεσθέ μοι μάρτυρες, κἀγὼ μάρτυς, λέγει κύριος ὁ θεός, καὶ ὁ παῖς, ὃν ἐξελεξάμην, ἵνα γνῶτε καὶ πιστεύσητε καὶ συνῆτε ὅτι ἐγώ εἰμι, ἔμπροσθέν μου οὐκ ἐγένετο ἄλλος θεὸς καὶ μετ’ ἐμὲ οὐκ ἔσται·

génesthé moi mártyres, kagṑ mártys, légei kýrios ho theós, kaì ho paîs, hòn exelexámēn, hína gnō̂te kaì pisteúsēte kaì synē̂te hóti egṓ eimi, émprosthén mou ouk egéneto állos theòs kaì met’ emè ouk éstai:

11
ἐγὼ ὁ θεός, καὶ οὐκ ἔστιν πάρεξ ἐμοῦ σῴζων.

egṑ ho theós, kaì ouk éstin párex emoû sṓizōn.

12
ἀνήγγειλα καὶ ἔσωσα, ὠνείδισα καὶ οὐκ ἦν ἐν ὑμῖν ἀλλότριος· ὑμεῖς ἐμοὶ μάρτυρες κἀγὼ μάρτυς, λέγει κύριος ὁ θεός.

anḗngeila kaì ésōsa, ōneídisa kaì ouk ē̂n en hymîn allótrios: hymeîs emoì mártyres kagṑ mártys, légei kýrios ho theós.

13
ἔτι ἀπ’ ἀρχῆς καὶ οὐκ ἔστιν ὁ ἐκ τῶν χειρῶν μου ἐξαιρούμενος· ποιήσω, καὶ τίς ἀποστρέψει αὐτό;

éti ap’ archē̂s kaì ouk éstin ho ek tō̂n cheirō̂n mou exairoúmenos: poiḗsō, kaì tís apostrépsei autó?

14
Οὕτως λέγει κύριος ὁ θεὸς ὁ λυτρούμενος ὑμᾶς ὁ ἅγιος Ισραηλ ῞Ενεκεν ὑμῶν ἀποστελῶ εἰς Βαβυλῶνα καὶ ἐπεγερῶ πάντας ϕεύγοντας, καὶ Χαλδαῖοι ἐν πλοίοις δεθήσονται.

Hoútōs légei kýrios ho theòs ho lytroúmenos hymâs ho hágios Israēl ῞Eneken hymō̂n apostelō̂ eis Babylō̂na kaì epegerō̂ pántas pheúgontas, kaì Chaldaîoi en ploíois dethḗsontai.

15
ἐγὼ κύριος ὁ θεὸς ὁ ἅγιος ὑμῶν ὁ καταδείξας Ισραηλ βασιλέα ὑμῶν.

egṑ kýrios ho theòs ho hágios hymō̂n ho katadeíxas Israēl basiléa hymō̂n.

16
οὕτως λέγει κύριος ὁ διδοὺς ὁδὸν ἐν θαλάσσῃ καὶ ἐν ὕδατι ἰσχυρῷ τρίβον

hoútōs légei kýrios ho didoùs hodòn en thalássēi kaì en hýdati ischyrō̂i tríbon

17
ὁ ἐξαγαγὼν ἅρματα καὶ ἵππον καὶ ὄχλον ἰσχυρόν, ἀλλὰ ἐκοιμήθησαν καὶ οὐκ ἀναστήσονται, ἐσβέσθησαν ὡς λίνον ἐσβεσμένον

ho exagagṑn hármata kaì híppon kaì óchlon ischyrón, allà ekoimḗthēsan kaì ouk anastḗsontai, esbésthēsan hōs línon esbesménon

18
Μὴ μνημονεύετε τὰ πρῶτα καὶ τὰ ἀρχαῖα μὴ συλλογίζεσθε.

Mḕ mnēmoneúete tà prō̂ta kaì tà archaîa mḕ syllogízesthe.

19
ἰδοὺ ποιῶ καινὰ ἃ νῦν ἀνατελεῖ, καὶ γνώσεσθε αὐτά· καὶ ποιήσω ἐν τῇ ἐρήμῳ ὁδὸν καὶ ἐν τῇ ἀνύδρῳ ποταμούς.

idoù poiō̂ kainà hà nŷn anateleî, kaì gnṓsesthe autá: kaì poiḗsō en tē̂i erḗmōi hodòn kaì en tē̂i anýdrōi potamoús.

20
εὐλογήσει με τὰ θηρία τοῦ ἀγροῦ, σειρῆνες καὶ θυγατέρες στρουθῶν, ὅτι ἔδωκα ἐν τῇ ἐρήμῳ ὕδωρ καὶ ποταμοὺς ἐν τῇ ἀνύδρῳ ποτίσαι τὸ γένος μου τὸ ἐκλεκτόν,

eulogḗsei me tà thēría toû agroû, seirē̂nes kaì thygatéres strouthō̂n, hóti édōka en tē̂i erḗmōi hýdōr kaì potamoùs en tē̂i anýdrōi potísai tò génos mou tò eklektón,

21
λαόν μου, ὃν περιεποιησάμην τὰς ἀρετάς μου διηγεῖσθαι.

laón mou, hòn periepoiēsámēn tàs aretás mou diēgeîsthai.

22LXX
οὐ νῦν ἐκάλεσά σε, Ιακωβ, οὐδὲ κοπιᾶσαί σε ἐποίησα, Ισραηλ·

ou nŷn ekálesá se, Iakōb, oudè kopiâsaí se epoíēsa, Israēl:

23
οὐκ ἐμοὶ πρόβατα τῆς ὁλοκαρπώσεώς σου, οὐδὲ ἐν ταῖς θυσίαις σου ἐδόξασάς με, οὐδὲ ἔγκοπον ἐποίησά σε ἐν λιβάνῳ,

ouk emoì próbata tē̂s holokarpṓseṓs sou, oudè en taîs thysíais sou edóxasás me, oudè énkopon epoíēsá se en libánōi,

24
οὐδὲ ἐκτήσω μοι ἀργυρίου θυμίαμα, οὐδὲ τὸ στέαρ τῶν θυσιῶν σου ἐπεθύμησα, ἀλλὰ ἐν ταῖς ἁμαρτίαις σου καὶ ἐν ταῖς ἀδικίαις σου προέστην σου.

oudè ektḗsō moi argyríou thymíama, oudè tò stéar tō̂n thysiō̂n sou epethýmēsa, allà en taîs hamartíais sou kaì en taîs adikíais sou proéstēn sou.

25
ἐγώ εἰμι ἐγώ εἰμι ὁ ἐξαλείϕων τὰς ἀνομίας σου καὶ οὐ μὴ μνησθήσομαι.

egṓ eimi egṓ eimi ho exaleíphōn tàs anomías sou kaì ou mḕ mnēsthḗsomai.

26
σὺ δὲ μνήσθητι καὶ κριθῶμεν· λέγε σὺ τὰς ἀνομίας σου πρῶτος, ἵνα δικαιωθῇς.

sỳ dè mnḗsthēti kaì krithō̂men: lége sỳ tàs anomías sou prō̂tos, hína dikaiōthē̂is.

27
οἱ πατέρες ὑμῶν πρῶτοι καὶ οἱ ἄρχοντες αὐτῶν ἠνόμησαν εἰς ἐμέ,

hoi patéres hymō̂n prō̂toi kaì hoi árchontes autō̂n ēnómēsan eis emé,

28
καὶ ἐμίαναν οἱ ἄρχοντες τὰ ἅγιά μου, καὶ ἔδωκα ἀπολέσαι Ιακωβ καὶ Ισραηλ εἰς ὀνειδισμόν.

kaì emíanan hoi árchontes tà hágiá mou, kaì édōka apolésai Iakōb kaì Israēl eis oneidismón.