Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Juges 19

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐγένετο ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις καὶ βασιλεὺς οὐκ ἦν ἐν Ισραηλ. καὶ ἐγένετο ἀνὴρ Λευίτης παροικῶν ἐν μηροῖς ὄρους Εϕραιμ, καὶ ἔλαβεν ὁ ἀνὴρ ἑαυτῷ γυναῖκα παλλακὴν ἐκ Βηθλεεμ Ιουδα.

Kaì egéneto en taîs hēmérais ekeínais kaì basileùs ouk ē̂n en Israēl. kaì egéneto anḕr Leuítēs paroikō̂n en mēroîs órous Ephraim, kaì élaben ho anḕr heautō̂i gynaîka pallakḕn ek Bēthleem Iouda.

2
καὶ ὠργίσθη αὐτῷ ἡ παλλακὴ αὐτοῦ καὶ ἀπῆλθεν ἀπ’ αὐτοῦ εἰς τὸν οἶκον τοῦ πατρὸς αὐτῆς εἰς Βηθλεεμ Ιουδα καὶ ἐγένετο ἐκεῖ ἡμέρας τετράμηνον.

kaì ōrgísthē autō̂i hē pallakḕ autoû kaì apē̂lthen ap’ autoû eis tòn oîkon toû patròs autē̂s eis Bēthleem Iouda kaì egéneto ekeî hēméras tetrámēnon.

3
καὶ ἀνέστη ὁ ἀνὴρ αὐτῆς καὶ ἐπορεύθη κατόπισθεν αὐτῆς τοῦ λαλῆσαι ἐπὶ τὴν καρδίαν αὐτῆς τοῦ διαλλάξαι αὐτὴν ἑαυτῷ καὶ ἀπαγαγεῖν αὐτὴν πάλιν πρὸς αὐτόν, καὶ τὸ παιδάριον αὐτοῦ μετ’ αὐτοῦ καὶ ζεῦγος ὑποζυγίων· καὶ ἐπορεύθη ἕως οἴκου τοῦ πατρὸς αὐτῆς, καὶ εἶδεν αὐτὸν ὁ πατὴρ τῆς νεάνιδος καὶ παρῆν εἰς ἀπάντησιν αὐτοῦ.

kaì anéstē ho anḕr autē̂s kaì eporeúthē katópisthen autē̂s toû lalē̂sai epì tḕn kardían autē̂s toû dialláxai autḕn heautō̂i kaì apagageîn autḕn pálin pròs autón, kaì tò paidárion autoû met’ autoû kaì zeûgos hypozygíōn: kaì eporeúthē héōs oíkou toû patròs autē̂s, kaì eîden autòn ho patḕr tē̂s neánidos kaì parē̂n eis apántēsin autoû.

4
καὶ εἰσήγαγεν αὐτὸν ὁ γαμβρὸς αὐτοῦ ὁ πατὴρ τῆς νεάνιδος καὶ ἐκάθισεν μετ’ αὐτοῦ ἡμέρας τρεῖς, καὶ ἔϕαγον καὶ ἔπιον καὶ ὕπνωσαν ἐκεῖ.

kaì eisḗgagen autòn ho gambròs autoû ho patḕr tē̂s neánidos kaì ekáthisen met’ autoû hēméras treîs, kaì éphagon kaì épion kaì hýpnōsan ekeî.

5
καὶ ἐγενήθη τῇ ἡμέρᾳ τῇ τετάρτῃ καὶ ὤρθρισαν τὸ πρωί, καὶ ἀνέστη τοῦ ἀπελθεῖν· καὶ εἶπεν ὁ πατὴρ τῆς νεάνιδος πρὸς τὸν γαμβρὸν αὐτοῦ Στήρισον τὴν καρδίαν σου κλάσματι ἄρτου, καὶ μετὰ τοῦτο πορεύεσθε.

kaì egenḗthē tē̂i hēmérāi tē̂i tetártēi kaì ṓrthrisan tò prōí, kaì anéstē toû apeltheîn: kaì eîpen ho patḕr tē̂s neánidos pròs tòn gambròn autoû Stḗrison tḕn kardían sou klásmati ártou, kaì metà toûto poreúesthe.

6
καὶ ἐκάθισαν καὶ ἔϕαγον ἀμϕότεροι ἐπὶ τὸ αὐτὸ καὶ ἔπιον· καὶ εἶπεν ὁ πατὴρ τῆς νεάνιδος πρὸς τὸν ἄνδρα ’Αρξάμενος αὐλίσθητι, καὶ ἀγαθυνθήτω ἡ καρδία σου.

kaì ekáthisan kaì éphagon amphóteroi epì tò autò kaì épion: kaì eîpen ho patḕr tē̂s neánidos pròs tòn ándra ’Arxámenos aulísthēti, kaì agathynthḗtō hē kardía sou.

7
καὶ ἀνέστη ὁ ἀνὴρ ἀπελθεῖν· καὶ ἐβιάσατο αὐτὸν ὁ γαμβρὸς αὐτοῦ, καὶ πάλιν ηὐλίσθη ἐκεῖ.

kaì anéstē ho anḕr apeltheîn: kaì ebiásato autòn ho gambròs autoû, kaì pálin ēylísthē ekeî.

8
καὶ ὤρθρισεν τὸ πρωὶ τῇ ἡμέρᾳ τῇ πέμπτῃ τοῦ ἀπελθεῖν· καὶ εἶπεν ὁ πατὴρ τῆς νεάνιδος Στήρισον τὴν καρδίαν σου ἄρτῳ καὶ στρατεύθητι, ἕως κλίνῃ ἡ ἡμέρα· καὶ ἔϕαγον καὶ ἔπιον ἀμϕότεροι.

kaì ṓrthrisen tò prōì tē̂i hēmérāi tē̂i pémptēi toû apeltheîn: kaì eîpen ho patḕr tē̂s neánidos Stḗrison tḕn kardían sou ártōi kaì strateúthēti, héōs klínēi hē hēméra: kaì éphagon kaì épion amphóteroi.

9
καὶ ἀνέστη ὁ ἀνὴρ τοῦ ἀπελθεῖν, αὐτὸς καὶ ἡ παλλακὴ αὐτοῦ καὶ τὸ παιδάριον αὐτοῦ· καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ γαμβρὸς αὐτοῦ ὁ πατὴρ τῆς νεάνιδος ’Ιδοὺ δὴ εἰς ἑσπέραν κέκλικεν ἡ ἡμέρα· κατάλυσον ὧδε ἔτι σήμερον, καὶ ἀγαθυνθήτω ἡ καρδία σου, καὶ ὀρθριεῖτε αὔριον εἰς τὴν ὁδὸν ὑμῶν, καὶ ἀπελεύσῃ εἰς τὸ σκήνωμά σου.

kaì anéstē ho anḕr toû apeltheîn, autòs kaì hē pallakḕ autoû kaì tò paidárion autoû: kaì eîpen autō̂i ho gambròs autoû ho patḕr tē̂s neánidos ’Idoù dḕ eis hespéran kékliken hē hēméra: katályson hō̂de éti sḗmeron, kaì agathynthḗtō hē kardía sou, kaì orthrieîte aúrion eis tḕn hodòn hymō̂n, kaì apeleúsēi eis tò skḗnōmá sou.

10
καὶ οὐκ ἠθέλησεν ὁ ἀνὴρ αὐλισθῆναι καὶ ἀνέστη καὶ ἀπῆλθεν, καὶ παρεγένοντο ἕως κατέναντι Ιεβους (αὕτη ἐστὶν Ιερουσαλημ), καὶ μετ’ αὐτοῦ ζεῦγος ὑποζυγίων ἐπισεσαγμένων, καὶ ἡ παλλακὴ αὐτοῦ μετ’ αὐτοῦ.

kaì ouk ēthélēsen ho anḕr aulisthē̂nai kaì anéstē kaì apē̂lthen, kaì paregénonto héōs katénanti Iebous (haútē estìn Ierousalēm), kaì met’ autoû zeûgos hypozygíōn episesagménōn, kaì hē pallakḕ autoû met’ autoû.

11
ἔτι αὐτῶν ὄντων κατὰ Ιεβους καὶ ἡ ἡμέρα κεκλικυῖα σϕόδρα· καὶ εἶπεν τὸ παιδάριον πρὸς τὸν κύριον αὐτοῦ Δεῦρο δὴ καὶ ἐκκλίνωμεν εἰς τὴν πόλιν τοῦ Ιεβουσαίου ταύτην καὶ αὐλισθῶμεν ἐν αὐτῇ.

éti autō̂n óntōn katà Iebous kaì hē hēméra keklikyîa sphódra: kaì eîpen tò paidárion pròs tòn kýrion autoû Deûro dḕ kaì ekklínōmen eis tḕn pólin toû Iebousaíou taútēn kaì aulisthō̂men en autē̂i.

12
καὶ εἶπεν ὁ κύριος αὐτοῦ πρὸς αὐτόν Οὐ μὴ ἐκκλίνω εἰς πόλιν ἀλλοτρίου, ἣ οὐκ ἔστιν ἐκ τῶν υἱῶν Ισραηλ, καὶ παρελευσόμεθα ἕως Γαβαα.

kaì eîpen ho kýrios autoû pròs autón Ou mḕ ekklínō eis pólin allotríou, hḕ ouk éstin ek tō̂n hyiō̂n Israēl, kaì pareleusómetha héōs Gabaa.

13
καὶ εἶπεν τῷ παιδαρίῳ αὐτοῦ Δεῦρο καὶ εἰσέλθωμεν εἰς ἕνα τῶν τόπων καὶ αὐλισθῶμεν ἐν Γαβαα ἢ ἐν Ραμα.

kaì eîpen tō̂i paidaríōi autoû Deûro kaì eisélthōmen eis héna tō̂n tópōn kaì aulisthō̂men en Gabaa ḕ en Rama.

14
καὶ παρῆλθον καὶ ἀπῆλθον· ἔδυ γὰρ ὁ ἥλιος ἐχόμενα τῆς Γαβαα, ἥ ἐστιν τοῦ Βενιαμιν.

kaì parē̂lthon kaì apē̂lthon: édy gàr ho hḗlios echómena tē̂s Gabaa, hḗ estin toû Beniamin.

15
καὶ ἐξέκλιναν ἐκεῖ τοῦ εἰσελθεῖν καταλῦσαι ἐν Γαβαα· καὶ εἰσῆλθον καὶ ἐκάθισαν ἐν τῇ πλατείᾳ τῆς πόλεως, καὶ οὐκ ἔστιν ἀνὴρ ὁ συνάγων αὐτοὺς εἰς τὸν οἶκον καταλῦσαι.

kaì exéklinan ekeî toû eiseltheîn katalŷsai en Gabaa: kaì eisē̂lthon kaì ekáthisan en tē̂i plateíāi tē̂s póleōs, kaì ouk éstin anḕr ho synágōn autoùs eis tòn oîkon katalŷsai.

16
καὶ ἰδοὺ ἀνὴρ πρεσβύτης εἰσῆλθεν ἀπὸ τῶν ἔργων αὐτοῦ ἐκ τοῦ ἀγροῦ ἑσπέρας· καὶ ὁ ἀνὴρ ἐξ ὄρους Εϕραιμ, καὶ αὐτὸς παρῴκει ἐν Γαβαα, καὶ οἱ ἄνδρες τοῦ τόπου υἱοὶ Βενιαμιν.

kaì idoù anḕr presbýtēs eisē̂lthen apò tō̂n érgōn autoû ek toû agroû hespéras: kaì ho anḕr ex órous Ephraim, kaì autòs parṓikei en Gabaa, kaì hoi ándres toû tópou hyioì Beniamin.

17
καὶ ἀναβλέψας τοῖς ὀϕθαλμοῖς εἶδεν τὸν ἄνδρα τὸν ὁδοιπόρον ἐν τῇ πλατείᾳ τῆς πόλεως· καὶ εἶπεν ὁ ἀνὴρ ὁ πρεσβύτης Ποῦ πορεύῃ καὶ πόθεν ἔρχῃ;

kaì anablépsas toîs ophthalmoîs eîden tòn ándra tòn hodoipóron en tē̂i plateíāi tē̂s póleōs: kaì eîpen ho anḕr ho presbýtēs Poû poreúēi kaì póthen érchēi?

18
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτόν Διαβαίνομεν ἡμεῖς ἐκ Βηθλεεμ τῆς Ιουδα ἕως μηρῶν ὄρους τοῦ Εϕραιμ· ἐγὼ δὲ ἐκεῖθέν εἰμι καὶ ἐπορεύθην ἕως Βηθλεεμ Ιουδα, καὶ εἰς τὸν οἶκόν μου ἐγὼ ἀποτρέχω, καὶ οὐκ ἔστιν ἀνὴρ συνάγων με εἰς τὴν οἰκίαν·

kaì eîpen pròs autón Diabaínomen hēmeîs ek Bēthleem tē̂s Iouda héōs mērō̂n órous toû Ephraim: egṑ dè ekeîthén eimi kaì eporeúthēn héōs Bēthleem Iouda, kaì eis tòn oîkón mou egṑ apotréchō, kaì ouk éstin anḕr synágōn me eis tḕn oikían:

19
καί γε ἄχυρα καὶ χορτάσματα ὑπάρχει τοῖς ὄνοις ἡμῶν, καί γε ἄρτος καὶ οἶνος ὑπάρχει μοι καὶ τῇ δούλῃ σου καὶ τῷ παιδαρίῳ τοῖς δούλοις σου, οὐκ ἔστιν ὑστέρημα παντὸς πράγματος.

kaí ge áchyra kaì chortásmata hypárchei toîs ónois hēmō̂n, kaí ge ártos kaì oînos hypárchei moi kaì tē̂i doúlēi sou kaì tō̂i paidaríōi toîs doúlois sou, ouk éstin hystérēma pantòs prágmatos.

20
καὶ εἶπεν ὁ ἀνὴρ ὁ πρεσβύτης Εἰρήνη σοι, πλὴν πᾶν τὸ ὑστέρημά σου ἐπ’ ἐμέ· πλὴν ἐν τῇ πλατείᾳ μὴ καταλύσῃς.

kaì eîpen ho anḕr ho presbýtēs Eirḗnē soi, plḕn pân tò hystérēmá sou ep’ emé: plḕn en tē̂i plateíāi mḕ katalýsēis.

21
καὶ εἰσήγαγεν αὐτὸν εἰς τὴν οἰκίαν αὐτοῦ καὶ παρέβαλεν τοῖς ὑποζυγίοις αὐτοῦ, καὶ ἐνίψαντο τοὺς πόδας αὐτῶν καὶ ἔϕαγον καὶ ἔπιον.

kaì eisḗgagen autòn eis tḕn oikían autoû kaì parébalen toîs hypozygíois autoû, kaì enípsanto toùs pódas autō̂n kaì éphagon kaì épion.

22
αὐτῶν δὲ ἀγαθυνθέντων τῇ καρδίᾳ αὐτῶν καὶ ἰδοὺ οἱ ἄνδρες τῆς πόλεως υἱοὶ παρανόμων περιεκύκλωσαν τὴν οἰκίαν καὶ ἔκρουσαν τὴν θύραν καὶ εἶπαν πρὸς τὸν ἄνδρα τὸν κύριον τῆς οἰκίας τὸν πρεσβύτην λέγοντες ’Εξάγαγε τὸν ἄνδρα τὸν εἰσελθόντα εἰς τὴν οἰκίαν σου, ἵνα γνῶμεν αὐτόν.

autō̂n dè agathynthéntōn tē̂i kardíāi autō̂n kaì idoù hoi ándres tē̂s póleōs hyioì paranómōn periekýklōsan tḕn oikían kaì ékrousan tḕn thýran kaì eîpan pròs tòn ándra tòn kýrion tē̂s oikías tòn presbýtēn légontes ’Exágage tòn ándra tòn eiselthónta eis tḕn oikían sou, hína gnō̂men autón.

23
καὶ ἐξῆλθεν πρὸς αὐτοὺς ὁ ἀνὴρ ὁ κύριος τῆς οἰκίας καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς Μηδαμῶς, ἀδελϕοί, μὴ πονηρεύσησθε δή· μετὰ τὸ εἰσεληλυθέναι τὸν ἄνδρα τοῦτον εἰς τὴν οἰκίαν μου μὴ ποιήσητε τὴν ἀϕροσύνην ταύτην·

kaì exē̂lthen pròs autoùs ho anḕr ho kýrios tē̂s oikías kaì eîpen pròs autoús Mēdamō̂s, adelphoí, mḕ ponēreúsēsthe dḗ: metà tò eiselēlythénai tòn ándra toûton eis tḕn oikían mou mḕ poiḗsēte tḕn aphrosýnēn taútēn:

24
ἰδοὺ ἡ θυγάτηρ μου ἡ παρθένος καὶ ἡ παλλακὴ αὐτοῦ, ἐξάξω δὴ αὐτάς, καὶ ταπεινώσατε αὐτὰς καὶ ποιήσατε αὐταῖς τὸ ἀγαθὸν ἐν ὀϕθαλμοῖς ὑμῶν· καὶ τῷ ἀνδρὶ τούτῳ μὴ ποιήσητε τὸ ῥῆμα τῆς ἀϕροσύνης ταύτης.

idoù hē thygátēr mou hē parthénos kaì hē pallakḕ autoû, exáxō dḕ autás, kaì tapeinṓsate autàs kaì poiḗsate autaîs tò agathòn en ophthalmoîs hymō̂n: kaì tō̂i andrì toútōi mḕ poiḗsēte tò rhē̂ma tē̂s aphrosýnēs taútēs.

25
καὶ οὐκ ἠθέλησαν οἱ ἄνδρες ἀκοῦσαι αὐτοῦ. καὶ ἐπελάβετο ὁ ἀνὴρ τῆς παλλακῆς αὐτοῦ καὶ ἐξήγαγεν αὐτὴν πρὸς αὐτοὺς ἔξω, καὶ ἔγνωσαν αὐτὴν καὶ ἐνέπαιξαν αὐτῇ ὅλην τὴν νύκτα ἕως τὸ πρωί· καὶ ἐξαπέστειλαν αὐτὴν ἅμα τῷ ἀναβαίνειν τὸν ὄρθρον.

kaì ouk ēthélēsan hoi ándres akoûsai autoû. kaì epelábeto ho anḕr tē̂s pallakē̂s autoû kaì exḗgagen autḕn pròs autoùs éxō, kaì égnōsan autḕn kaì enépaixan autē̂i hólēn tḕn nýkta héōs tò prōí: kaì exapésteilan autḕn háma tō̂i anabaínein tòn órthron.

26
καὶ ἦλθεν ἡ γυνὴ τὸ πρὸς πρωὶ καὶ ἔπεσεν παρὰ τὴν θύραν τοῦ πυλῶνος τοῦ οἴκου τοῦ ἀνδρός, οὗ ἦν ὁ κύριος αὐτῆς ἐκεῖ, ἕως οὗ διέϕαυσεν.

kaì ē̂lthen hē gynḕ tò pròs prōì kaì épesen parà tḕn thýran toû pylō̂nos toû oíkou toû andrós, hoû ē̂n ho kýrios autē̂s ekeî, héōs hoû diéphausen.

27
καὶ ἀνέστη ὁ κύριος αὐτῆς τὸ πρωὶ καὶ ἤνοιξεν τὰς θύρας τοῦ οἴκου καὶ ἐξῆλθεν τοῦ ἀπελθεῖν τὴν ὁδὸν αὐτοῦ, καὶ ἰδοὺ ἡ γυνὴ ἡ παλλακὴ αὐτοῦ πεπτωκυῖα παρὰ τὴν θύραν, καὶ αἱ χεῖρες αὐτῆς ἐπὶ τὸ πρόθυρον.

kaì anéstē ho kýrios autē̂s tò prōì kaì ḗnoixen tàs thýras toû oíkou kaì exē̂lthen toû apeltheîn tḕn hodòn autoû, kaì idoù hē gynḕ hē pallakḕ autoû peptōkyîa parà tḕn thýran, kaì hai cheîres autē̂s epì tò próthyron.

28
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτήν ’Ανάστηθι καὶ ἀπέλθωμεν· καὶ οὐκ ἀπεκρίθη αὐτῷ, ἀλλὰ τεθνήκει. καὶ ἀνέλαβεν αὐτὴν ἐπὶ τὸ ὑποζύγιον καὶ ἀνέστη ὁ ἀνὴρ καὶ ἀπῆλθεν εἰς τὸν τόπον αὐτοῦ.

kaì eîpen pròs autḗn ’Anástēthi kaì apélthōmen: kaì ouk apekríthē autō̂i, allà tethnḗkei. kaì anélaben autḕn epì tò hypozýgion kaì anéstē ho anḕr kaì apē̂lthen eis tòn tópon autoû.

29
καὶ εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ καὶ ἔλαβεν τὴν μάχαιραν καὶ ἐπελάβετο τῆς παλλακῆς αὐτοῦ καὶ ἐμέλισεν αὐτὴν κατὰ τὰ ὀστᾶ αὐτῆς εἰς δώδεκα μερίδας καὶ ἐξαπέστειλεν αὐτὰς εἰς πάσας τὰς ϕυλὰς Ισραηλ.

kaì eisē̂lthen eis tòn oîkon autoû kaì élaben tḕn máchairan kaì epelábeto tē̂s pallakē̂s autoû kaì emélisen autḕn katà tà ostâ autē̂s eis dṓdeka merídas kaì exapésteilen autàs eis pásas tàs phylàs Israēl.

30
καὶ ἐγένετο πᾶς ὁ ὁρῶν ἔλεγεν Οὔτε ἐγενήθη οὔτε ὤϕθη οὕτως ἀπὸ τῆς ἡμέρας ἀναβάσεως υἱῶν Ισραηλ ἐξ Αἰγύπτου ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης. καὶ ἐνετείλατο τοῖς ἀνδράσιν, οἷς ἐξαπέστειλεν, λέγων Τάδε ἐρεῖτε πρὸς πάντα ἄνδρα Ισραηλ Εἰ γέγονεν κατὰ τὸ ῥῆμα τοῦτο ἀπὸ τῆς ἡμέρας ἀναβάσεως υἱῶν Ισραηλ ἐξ Αἰγύπτου ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης; θέσθε δὴ ἑαυτοῖς βουλὴν περὶ αὐτῆς καὶ λαλήσατε.

kaì egéneto pâs ho horō̂n élegen Oúte egenḗthē oúte ṓphthē hoútōs apò tē̂s hēméras anabáseōs hyiō̂n Israēl ex Aigýptou héōs tē̂s hēméras taútēs. kaì eneteílato toîs andrásin, hoîs exapésteilen, légōn Táde ereîte pròs pánta ándra Israēl Ei gégonen katà tò rhē̂ma toûto apò tē̂s hēméras anabáseōs hyiō̂n Israēl ex Aigýptou héōs tē̂s hēméras taútēs? thésthe dḕ heautoîs boulḕn perì autē̂s kaì lalḗsate.