Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Jérémie 2

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
2
Καὶ εἶπεν Τάδε λέγει κύριος ’Εμνήσθην ἐλέους νεότητός σου καὶ ἀγάπης τελειώσεώς σου τοῦ ἐξακολουθῆσαί σε τῷ ἁγίῳ Ισραηλ, λέγει κύριος

Kaì eîpen Táde légei kýrios ’Emnḗsthēn eléous neótētós sou kaì agápēs teleiṓseṓs sou toû exakolouthē̂saí se tō̂i hagíōi Israēl, légei kýrios

3
ἅγιος Ισραηλ. τῷ κυρίῳ ἀρχὴ γενημάτων αὐτοῦ· πάντες οἱ ἔσθοντες αὐτὸν πλημμελήσουσιν, κακὰ ἥξει ἐπ’ αὐτούς, ϕησὶν κύριος.

hágios Israēl. tō̂i kyríōi archḕ genēmátōn autoû: pántes hoi ésthontes autòn plēmmelḗsousin, kakà hḗxei ep’ autoús, phēsìn kýrios.

4
ἀκούσατε λόγον κυρίου, οἶκος Ιακωβ καὶ πᾶσα πατριὰ οἴκου Ισραηλ.

akoúsate lógon kyríou, oîkos Iakōb kaì pâsa patrià oíkou Israēl.

5
τάδε λέγει κύριος Τί εὕροσαν οἱ πατέρες ὑμῶν ἐν ἐμοὶ πλημμέλημα, ὅτι ἀπέστησαν μακρὰν ἀπ’ ἐμοῦ καὶ ἐπορεύθησαν ὀπίσω τῶν ματαίων καὶ ἐματαιώθησαν;

táde légei kýrios Tí heúrosan hoi patéres hymō̂n en emoì plēmmélēma, hóti apéstēsan makràn ap’ emoû kaì eporeúthēsan opísō tō̂n mataíōn kaì emataiṓthēsan?

6
καὶ οὐκ εἶπαν Ποῦ ἐστιν κύριος ὁ ἀναγαγὼν ἡμᾶς ἐκ γῆς Αἰγύπτου ὁ καθοδηγήσας ἡμᾶς ἐν τῇ ἐρήμῳ ἐν γῇ ἀπείρῳ καὶ ἀβάτῳ, ἐν γῇ ἀνύδρῳ καὶ ἀκάρπῳ, ἐν γῇ, ἐν ᾗ οὐ διώδευσεν ἐν αὐτῇ οὐθὲν καὶ οὐ κατῴκησεν ἐκεῖ υἱὸς ἀνθρώπου;

kaì ouk eîpan Poû estin kýrios ho anagagṑn hēmâs ek gē̂s Aigýptou ho kathodēgḗsas hēmâs en tē̂i erḗmōi en gē̂i apeírōi kaì abátōi, en gē̂i anýdrōi kaì akárpōi, en gē̂i, en hē̂i ou diṓdeusen en autē̂i outhèn kaì ou katṓikēsen ekeî hyiòs anthrṓpou?

7
καὶ εἰσήγαγον ὑμᾶς εἰς τὸν Κάρμηλον τοῦ ϕαγεῖν ὑμᾶς τοὺς καρποὺς αὐτοῦ καὶ τὰ ἀγαθὰ αὐτοῦ· καὶ εἰσήλθατε καὶ ἐμιάνατε τὴν γῆν μου καὶ τὴν κληρονομίαν μου ἔθεσθε εἰς βδέλυγμα.

kaì eisḗgagon hymâs eis tòn Kármēlon toû phageîn hymâs toùs karpoùs autoû kaì tà agathà autoû: kaì eisḗlthate kaì emiánate tḕn gē̂n mou kaì tḕn klēronomían mou éthesthe eis bdélygma.

8
οἱ ἱερεῖς οὐκ εἶπαν Ποῦ ἐστιν κύριος; καὶ οἱ ἀντεχόμενοι τοῦ νόμου οὐκ ἠπίσταντό με, καὶ οἱ ποιμένες ἠσέβουν εἰς ἐμέ, καὶ οἱ προϕῆται ἐπροϕήτευον τῇ Βααλ καὶ ὀπίσω ἀνωϕελοῦς ἐπορεύθησαν.

hoi hiereîs ouk eîpan Poû estin kýrios? kaì hoi antechómenoi toû nómou ouk ēpístantó me, kaì hoi poiménes ēséboun eis emé, kaì hoi prophē̂tai eprophḗteuon tē̂i Baal kaì opísō anōpheloûs eporeúthēsan.

9
διὰ τοῦτο ἔτι κριθήσομαι πρὸς ὑμᾶς, λέγει κύριος, καὶ πρὸς τοὺς υἱοὺς τῶν υἱῶν ὑμῶν κριθήσομαι.

dià toûto éti krithḗsomai pròs hymâs, légei kýrios, kaì pròs toùs hyioùs tō̂n hyiō̂n hymō̂n krithḗsomai.

10
διότι διέλθετε εἰς νήσους Χεττιιμ καὶ ἴδετε, καὶ εἰς Κηδαρ ἀποστείλατε καὶ νοήσατε σϕόδρα, καὶ ἴδετε εἰ γέγονεν τοιαῦτα.

dióti diélthete eis nḗsous Chettiim kaì ídete, kaì eis Kēdar aposteílate kaì noḗsate sphódra, kaì ídete ei gégonen toiaûta.

11
εἰ ἀλλάξονται ἔθνη θεοὺς αὐτῶν; καὶ οὗτοι οὔκ εἰσιν θεοί. ὁ δὲ λαός μου ἠλλάξατο τὴν δόξαν αὐτοῦ, ἐξ ἧς οὐκ ὠϕεληθήσονται.

ei alláxontai éthnē theoùs autō̂n? kaì hoûtoi oúk eisin theoí. ho dè laós mou ēlláxato tḕn dóxan autoû, ex hē̂s ouk ōphelēthḗsontai.

12
ἐξέστη ὁ οὐρανὸς ἐπὶ τούτῳ καὶ ἔϕριξεν ἐπὶ πλεῖον σϕόδρα, λέγει κύριος.

exéstē ho ouranòs epì toútōi kaì éphrixen epì pleîon sphódra, légei kýrios.

13
ὅτι δύο πονηρὰ ἐποίησεν ὁ λαός μου· ἐμὲ ἐγκατέλιπον, πηγὴν ὕδατος ζωῆς, καὶ ὤρυξαν ἑαυτοῖς λάκκους συντετριμμένους, οἳ οὐ δυνήσονται ὕδωρ συνέχειν.

hóti dýo ponērà epoíēsen ho laós mou: emè enkatélipon, pēgḕn hýdatos zōē̂s, kaì ṓryxan heautoîs lákkous syntetrimménous, hoì ou dynḗsontai hýdōr synéchein.

14
Μὴ δοῦλός ἐστιν Ισραηλ ἢ οἰκογενής ἐστιν; διὰ τί εἰς προνομὴν ἐγένετο;

Mḕ doûlós estin Israēl ḕ oikogenḗs estin? dià tí eis pronomḕn egéneto?

15
ἐπ’ αὐτὸν ὠρύοντο λέοντες καὶ ἔδωκαν τὴν ϕωνὴν αὐτῶν, οἳ ἔταξαν τὴν γῆν αὐτοῦ εἰς ἔρημον, καὶ αἱ πόλεις αὐτοῦ κατεσκάϕησαν παρὰ τὸ μὴ κατοικεῖσθαι.

ep’ autòn ōrýonto léontes kaì édōkan tḕn phōnḕn autō̂n, hoì étaxan tḕn gē̂n autoû eis érēmon, kaì hai póleis autoû kateskáphēsan parà tò mḕ katoikeîsthai.

16
καὶ υἱοὶ Μέμϕεως καὶ Ταϕνας ἔγνωσάν σε καὶ κατέπαιζόν σου.

kaì hyioì Mémpheōs kaì Taphnas égnōsán se kaì katépaizón sou.

17
οὐχὶ ταῦτα ἐποίησέν σοι τὸ καταλιπεῖν σε ἐμέ; λέγει κύριος ὁ θεός σου.

ouchì taûta epoíēsén soi tò katalipeîn se emé? légei kýrios ho theós sou.

18
καὶ νῦν τί σοι καὶ τῇ ὁδῷ Αἰγύπτου τοῦ πιεῖν ὕδωρ Γηων; καὶ τί σοι καὶ τῇ ὁδῷ ’Ασσυρίων τοῦ πιεῖν ὕδωρ ποταμῶν;

kaì nŷn tí soi kaì tē̂i hodō̂i Aigýptou toû pieîn hýdōr Gēōn? kaì tí soi kaì tē̂i hodō̂i ’Assyríōn toû pieîn hýdōr potamō̂n?

19
παιδεύσει σε ἡ ἀποστασία σου, καὶ ἡ κακία σου ἐλέγξει σε· καὶ γνῶθι καὶ ἰδὲ ὅτι πικρόν σοι τὸ καταλιπεῖν σε ἐμέ, λέγει κύριος ὁ θεός σου· καὶ οὐκ εὐδόκησα ἐπὶ σοί, λέγει κύριος ὁ θεός σου.

paideúsei se hē apostasía sou, kaì hē kakía sou elénxei se: kaì gnō̂thi kaì idè hóti pikrón soi tò katalipeîn se emé, légei kýrios ho theós sou: kaì ouk eudókēsa epì soí, légei kýrios ho theós sou.

20
ὅτι ἀπ’ αἰῶνος συνέτριψας τὸν ζυγόν σου, διέσπασας τοὺς δεσμούς σου καὶ εἶπας Οὐ δουλεύσω, ἀλλὰ πορεύσομαι ἐπὶ πᾶν βουνὸν ὑψηλὸν καὶ ὑποκάτω παντὸς ξύλου κατασκίου, ἐκεῖ διαχυθήσομαι ἐν τῇ πορνείᾳ μου.

hóti ap’ aiō̂nos synétripsas tòn zygón sou, diéspasas toùs desmoús sou kaì eîpas Ou douleúsō, allà poreúsomai epì pân bounòn hypsēlòn kaì hypokátō pantòs xýlou kataskíou, ekeî diachythḗsomai en tē̂i porneíāi mou.

21
ἐγὼ δὲ ἐϕύτευσά σε ἄμπελον καρποϕόρον πᾶσαν ἀληθινήν· πῶς ἐστράϕης εἰς πικρίαν, ἡ ἄμπελος ἡ ἀλλοτρία;

egṑ dè ephýteusá se ámpelon karpophóron pâsan alēthinḗn: pō̂s estráphēs eis pikrían, hē ámpelos hē allotría?

22
ἐὰν ἀποπλύνῃ ἐν νίτρῳ καὶ πληθύνῃς σεαυτῇ πόαν, κεκηλίδωσαι ἐν ταῖς ἀδικίαις σου ἐναντίον ἐμοῦ, λέγει κύριος.

eàn apoplýnēi en nítrōi kaì plēthýnēis seautē̂i póan, kekēlídōsai en taîs adikíais sou enantíon emoû, légei kýrios.

23
πῶς ἐρεῖς Οὐκ ἐμιάνθην καὶ ὀπίσω τῆς Βααλ οὐκ ἐπορεύθην; ἰδὲ τὰς ὁδούς σου ἐν τῷ πολυανδρίῳ καὶ γνῶθι τί ἐποίησας. ὀψὲ ϕωνὴ αὐτῆς ὠλόλυξεν, τὰς ὁδοὺς αὐτῆς

pō̂s ereîs Ouk emiánthēn kaì opísō tē̂s Baal ouk eporeúthēn? idè tàs hodoús sou en tō̂i polyandríōi kaì gnō̂thi tí epoíēsas. opsè phōnḕ autē̂s ōlólyxen, tàs hodoùs autē̂s

24
ἐπλάτυνεν ἐϕ’ ὕδατα ἐρήμου, ἐν ἐπιθυμίαις ψυχῆς αὐτῆς ἐπνευματοϕορεῖτο, παρεδόθη· τίς ἐπιστρέψει αὐτήν; πάντες οἱ ζητοῦντες αὐτὴν οὐ κοπιάσουσιν, ἐν τῇ ταπεινώσει αὐτῆς εὑρήσουσιν αὐτήν.

eplátynen eph’ hýdata erḗmou, en epithymíais psychē̂s autē̂s epneumatophoreîto, paredóthē: tís epistrépsei autḗn? pántes hoi zētoûntes autḕn ou kopiásousin, en tē̂i tapeinṓsei autē̂s heurḗsousin autḗn.

25
ἀπόστρεψον τὸν πόδα σου ἀπὸ ὁδοῦ τραχείας καὶ τὸν ϕάρυγγά σου ἀπὸ δίψους. ἡ δὲ εἶπεν ’Ανδριοῦμαι· ὅτι ἠγαπήκει ἀλλοτρίους καὶ ὀπίσω αὐτῶν ἐπορεύετο.

apóstrepson tòn póda sou apò hodoû tracheías kaì tòn pháryngá sou apò dípsous. hē dè eîpen ’Andrioûmai: hóti ēgapḗkei allotríous kaì opísō autō̂n eporeúeto.

26
ὡς αἰσχύνη κλέπτου ὅταν ἁλῷ, οὕτως αἰσχυνθήσονται οἱ υἱοὶ Ισραηλ, αὐτοὶ καὶ οἱ βασιλεῖς αὐτῶν καὶ οἱ ἄρχοντες αὐτῶν καὶ οἱ ἱερεῖς αὐτῶν καὶ οἱ προϕῆται αὐτῶν.

hōs aischýnē kléptou hótan halō̂i, hoútōs aischynthḗsontai hoi hyioì Israēl, autoì kaì hoi basileîs autō̂n kaì hoi árchontes autō̂n kaì hoi hiereîs autō̂n kaì hoi prophē̂tai autō̂n.

27
τῷ ξύλῳ εἶπαν ὅτι Πατήρ μου εἶ σύ, καὶ τῷ λίθῳ Σὺ ἐγέννησάς με, καὶ ἔστρεψαν ἐπ’ ἐμὲ νῶτα καὶ οὐ πρόσωπα αὐτῶν· καὶ ἐν τῷ καιρῷ τῶν κακῶν αὐτῶν ἐροῦσιν ’Ανάστα καὶ σῶσον ἡμᾶς.

tō̂i xýlōi eîpan hóti Patḗr mou eî sý, kaì tō̂i líthōi Sỳ egénnēsás me, kaì éstrepsan ep’ emè nō̂ta kaì ou prósōpa autō̂n: kaì en tō̂i kairō̂i tō̂n kakō̂n autō̂n eroûsin ’Anásta kaì sō̂son hēmâs.

28
καὶ ποῦ εἰσιν οἱ θεοί σου, οὓς ἐποίησας σεαυτῷ; εἰ ἀναστήσονται καὶ σώσουσίν σε ἐν καιρῷ τῆς κακώσεώς σου; ὅτι κατ’ ἀριθμὸν τῶν πόλεών σου ἦσαν θεοί σου, Ιουδα, καὶ κατ’ ἀριθμὸν διόδων τῆς Ιερουσαλημ ἔθυον τῇ Βααλ.

kaì poû eisin hoi theoí sou, hoùs epoíēsas seautō̂i? ei anastḗsontai kaì sṓsousín se en kairō̂i tē̂s kakṓseṓs sou? hóti kat’ arithmòn tō̂n póleṓn sou ē̂san theoí sou, Iouda, kaì kat’ arithmòn diódōn tē̂s Ierousalēm éthyon tē̂i Baal.

29
ἵνα τί λαλεῖτε πρός με; πάντες ὑμεῖς ἠσεβήσατε καὶ πάντες ὑμεῖς ἠνομήσατε εἰς ἐμέ, λέγει κύριος.

hína tí laleîte prós me? pántes hymeîs ēsebḗsate kaì pántes hymeîs ēnomḗsate eis emé, légei kýrios.

30
μάτην ἐπάταξα τὰ τέκνα ὑμῶν, παιδείαν οὐκ ἐδέξασθε· μάχαιρα κατέϕαγεν τοὺς προϕήτας ὑμῶν ὡς λέων ὀλεθρεύων, καὶ οὐκ ἐϕοβήθητε.

mátēn epátaxa tà tékna hymō̂n, paideían ouk edéxasthe: máchaira katéphagen toùs prophḗtas hymō̂n hōs léōn olethreúōn, kaì ouk ephobḗthēte.

31
ἀκούσατε λόγον κυρίου Τάδε λέγει κύριος Μὴ ἔρημος ἐγενόμην τῷ Ισραηλ ἢ γῆ κεχερσωμένη; διὰ τί εἶπεν ὁ λαός μου Οὐ κυριευθησόμεθα καὶ οὐχ ἥξομεν πρὸς σὲ ἔτι;

akoúsate lógon kyríou Táde légei kýrios Mḕ érēmos egenómēn tō̂i Israēl ḕ gē̂ kechersōménē? dià tí eîpen ho laós mou Ou kyrieuthēsómetha kaì ouch hḗxomen pròs sè éti?

32
μὴ ἐπιλήσεται νύμϕη τὸν κόσμον αὐτῆς καὶ παρθένος τὴν στηθοδεσμίδα αὐτῆς; ὁ δὲ λαός μου ἐπελάθετό μου ἡμέρας, ὧν οὐκ ἔστιν ἀριθμός.

mḕ epilḗsetai nýmphē tòn kósmon autē̂s kaì parthénos tḕn stēthodesmída autē̂s? ho dè laós mou epeláthetó mou hēméras, hō̂n ouk éstin arithmós.

33
τί ἔτι καλὸν ἐπιτηδεύσεις ἐν ταῖς ὁδοῖς σου τοῦ ζητῆσαι ἀγάπησιν; οὐχ οὕτως, ἀλλὰ καὶ σὺ ἐπονηρεύσω τοῦ μιᾶναι τὰς ὁδούς σου.

tí éti kalòn epitēdeúseis en taîs hodoîs sou toû zētē̂sai agápēsin? ouch hoútōs, allà kaì sỳ eponēreúsō toû miânai tàs hodoús sou.

34
καὶ ἐν ταῖς χερσίν σου εὑρέθησαν αἵματα ψυχῶν ἀθῴων· οὐκ ἐν διορύγμασιν εὗρον αὐτούς, ἀλλ’ ἐπὶ πάσῃ δρυί.

kaì en taîs chersín sou heuréthēsan haímata psychō̂n athṓiōn: ouk en diorýgmasin heûron autoús, all’ epì pásēi dryí.

35
καὶ εἶπας ’Αθῷός εἰμι, ἀλλὰ ἀποστραϕήτω ὁ θυμὸς αὐτοῦ ἀπ’ ἐμοῦ. ἰδοὺ ἐγὼ κρίνομαι πρὸς σὲ ἐν τῷ λέγειν σε Οὐχ ἥμαρτον.

kaì eîpas ’Athō̂iós eimi, allà apostraphḗtō ho thymòs autoû ap’ emoû. idoù egṑ krínomai pròs sè en tō̂i légein se Ouch hḗmarton.

36
τί κατεϕρόνησας σϕόδρα τοῦ δευτερῶσαι τὰς ὁδούς σου; καὶ ἀπὸ Αἰγύπτου καταισχυνθήσῃ, καθὼς κατῃσχύνθης ἀπὸ Ασσουρ.

tí katephrónēsas sphódra toû deuterō̂sai tàs hodoús sou? kaì apò Aigýptou kataischynthḗsēi, kathṑs katēischýnthēs apò Assour.

37
ὅτι καὶ ἐντεῦθεν ἐξελεύσῃ, καὶ αἱ χεῖρές σου ἐπὶ τῆς κεϕαλῆς σου· ὅτι ἀπώσατο κύριος τὴν ἐλπίδα σου, καὶ οὐκ εὐοδωθήσῃ ἐν αὐτῇ.

hóti kaì enteûthen exeleúsēi, kaì hai cheîrés sou epì tē̂s kephalē̂s sou: hóti apṓsato kýrios tḕn elpída sou, kaì ouk euodōthḗsēi en autē̂i.