Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Jérémie 41

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
‘Ο λόγος ὁ γενόμενος πρὸς Ιερεμιαν παρὰ κυρίου, καὶ Ναβουχοδονοσορ βασιλεὺς Βαβυλῶνος καὶ πᾶν τὸ στρατόπεδον αὐτοῦ καὶ πᾶσα ἡ γῆ ἀρχῆς αὐτοῦ ἐπολέμουν ἐπὶ Ιερουσαλημ καὶ ἐπὶ πάσας τὰς πόλεις Ιουδα, λέγων

‘O lógos ho genómenos pròs Ieremian parà kyríou, kaì Nabouchodonosor basileùs Babylō̂nos kaì pân tò stratópedon autoû kaì pâsa hē gē̂ archē̂s autoû epolémoun epì Ierousalēm kaì epì pásas tàs póleis Iouda, légōn

2
Οὕτως εἶπεν κύριος Βάδισον πρὸς Σεδεκιαν βασιλέα Ιουδα καὶ ἐρεῖς αὐτῷ Οὕτως εἶπεν κύριος Παραδόσει παραδοθήσεται ἡ πόλις αὕτη εἰς χεῖρας βασιλέως Βαβυλῶνος, καὶ συλλήμψεται αὐτὴν καὶ καύσει αὐτὴν ἐν πυρί·

Hoútōs eîpen kýrios Bádison pròs Sedekian basiléa Iouda kaì ereîs autō̂i Hoútōs eîpen kýrios Paradósei paradothḗsetai hē pólis haútē eis cheîras basiléōs Babylō̂nos, kaì syllḗmpsetai autḕn kaì kaúsei autḕn en pyrí:

3
καὶ σὺ οὐ μὴ σωθῇς ἐκ χειρὸς αὐτοῦ καὶ συλλήμψει συλλημϕθήσῃ καὶ εἰς χεῖρας αὐτοῦ δοθήσῃ, καὶ οἱ ὀϕθαλμοί σου τοὺς ὀϕθαλμοὺς αὐτοῦ ὄψονται, καὶ τὸ στόμα αὐτοῦ μετὰ τοῦ στόματός σου λαλήσει, καὶ εἰς Βαβυλῶνα εἰσελεύσῃ.

kaì sỳ ou mḕ sōthē̂is ek cheiròs autoû kaì syllḗmpsei syllēmphthḗsēi kaì eis cheîras autoû dothḗsēi, kaì hoi ophthalmoí sou toùs ophthalmoùs autoû ópsontai, kaì tò stóma autoû metà toû stómatós sou lalḗsei, kaì eis Babylō̂na eiseleúsēi.

4
ἀλλὰ ἄκουσον τὸν λόγον κυρίου, Σεδεκια βασιλεῦ Ιουδα Οὕτως λέγει κύριος

allà ákouson tòn lógon kyríou, Sedekia basileû Iouda Hoútōs légei kýrios

5
’Εν εἰρήνῃ ἀποθανῇ, καὶ ὡς ἔκλαυσαν τοὺς πατέρας σου τοὺς βασιλεύσαντας πρότερόν σου, κλαύσονται καὶ σὲ καὶ ῏Ω αδων κόψονταί σε· ὅτι λόγον ἐγὼ ἐλάλησα, εἶπεν κύριος.

’En eirḗnēi apothanē̂i, kaì hōs éklausan toùs patéras sou toùs basileúsantas próterón sou, klaúsontai kaì sè kaì ᾿̂Ō adōn kópsontaí se: hóti lógon egṑ elálēsa, eîpen kýrios.

6
καὶ ἐλάλησεν Ιερεμιας πρὸς τὸν βασιλέα Σεδεκιαν πάντας τοὺς λόγους τούτους ἐν Ιερουσαλημ·

kaì elálēsen Ieremias pròs tòn basiléa Sedekian pántas toùs lógous toútous en Ierousalēm:

7
καὶ ἡ δύναμις βασιλέως Βαβυλῶνος ἐπολέμει ἐπὶ Ιερουσαλημ καὶ ἐπὶ τὰς πόλεις Ιουδα, ἐπὶ Λαχις καὶ ἐπὶ Αζηκα, ὅτι αὗται κατελείϕθησαν ἐν πόλεσιν Ιουδα πόλεις ὀχυραί.

kaì hē dýnamis basiléōs Babylō̂nos epolémei epì Ierousalēm kaì epì tàs póleis Iouda, epì Lachis kaì epì Azēka, hóti haûtai kateleíphthēsan en pólesin Iouda póleis ochyraí.

8
‘Ο λόγος ὁ γενόμενος πρὸς Ιερεμιαν παρὰ κυρίου μετὰ τὸ συντελέσαι τὸν βασιλέα Σεδεκιαν διαθήκην πρὸς τὸν λαὸν τοῦ καλέσαι ἄϕεσιν

‘O lógos ho genómenos pròs Ieremian parà kyríou metà tò syntelésai tòn basiléa Sedekian diathḗkēn pròs tòn laòn toû kalésai áphesin

9
τοῦ ἐξαποστεῖλαι ἕκαστον τὸν παῖδα αὐτοῦ καὶ ἕκαστον τὴν παιδίσκην αὐτοῦ τὸν Εβραῖον καὶ τὴν Εβραίαν ἐλευθέρους πρὸς τὸ μὴ δουλεύειν ἄνδρα ἐξ Ιουδα,

toû exaposteîlai hékaston tòn paîda autoû kaì hékaston tḕn paidískēn autoû tòn Ebraîon kaì tḕn Ebraían eleuthérous pròs tò mḕ douleúein ándra ex Iouda,

10
καὶ ἐπεστράϕησαν πάντες οἱ μεγιστᾶνες καὶ πᾶς ὁ λαὸς οἱ εἰσελθόντες ἐν τῇ διαθήκῃ τοῦ ἀποστεῖλαι ἕκαστον τὸν παῖδα αὐτοῦ καὶ ἕκαστον τὴν παιδίσκην αὐτοῦ

kaì epestráphēsan pántes hoi megistânes kaì pâs ho laòs hoi eiselthóntes en tē̂i diathḗkēi toû aposteîlai hékaston tòn paîda autoû kaì hékaston tḕn paidískēn autoû

11
καὶ ἔωσαν αὐτοὺς εἰς παῖδας καὶ παιδίσκας.

kaì éōsan autoùs eis paîdas kaì paidískas.

12
καὶ ἐγενήθη λόγος κυρίου πρὸς Ιερεμιαν λέγων

kaì egenḗthē lógos kyríou pròs Ieremian légōn

13
Οὕτως εἶπεν κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ ’Εγὼ ἐθέμην διαθήκην πρὸς τοὺς πατέρας ὑμῶν ἐν τῇ ἡμέρᾳ, ᾗ ἐξειλάμην αὐτοὺς ἐκ γῆς Αἰγύπτου ἐξ οἴκου δουλείας, λέγων

Hoútōs eîpen kýrios ho theòs Israēl ’Egṑ ethémēn diathḗkēn pròs toùs patéras hymō̂n en tē̂i hēmérāi, hē̂i exeilámēn autoùs ek gē̂s Aigýptou ex oíkou douleías, légōn

14
῞Οταν πληρωθῇ ἓξ ἔτη, ἀποστελεῖς τὸν ἀδελϕόν σου τὸν Εβραῖον, ὃς πραθήσεταί σοι· καὶ ἐργᾶταί σοι ἓξ ἔτη, καὶ ἐξαποστελεῖς αὐτὸν ἐλεύθερον. καὶ οὐκ ἤκουσάν μου καὶ οὐκ ἔκλιναν τὸ οὖς αὐτῶν.

῞Otan plērōthē̂i hèx étē, aposteleîs tòn adelphón sou tòn Ebraîon, hòs prathḗsetaí soi: kaì ergâtaí soi hèx étē, kaì exaposteleîs autòn eleútheron. kaì ouk ḗkousán mou kaì ouk éklinan tò oûs autō̂n.

15
καὶ ἐπέστρεψαν σήμερον ποιῆσαι τὸ εὐθὲς πρὸ ὀϕθαλμῶν μου τοῦ καλέσαι ἄϕεσιν ἕκαστον τοῦ πλησίον αὐτοῦ καὶ συνετέλεσαν διαθήκην κατὰ πρόσωπόν μου ἐν τῷ οἴκῳ, οὗ ἐπεκλήθη τὸ ὄνομά μου ἐπ’ αὐτῷ.

kaì epéstrepsan sḗmeron poiē̂sai tò euthès prò ophthalmō̂n mou toû kalésai áphesin hékaston toû plēsíon autoû kaì synetélesan diathḗkēn katà prósōpón mou en tō̂i oíkōi, hoû epeklḗthē tò ónomá mou ep’ autō̂i.

16
καὶ ἐπεστρέψατε καὶ ἐβεβηλώσατε τὸ ὄνομά μου τοῦ ἐπιστρέψαι ἕκαστον τὸν παῖδα αὐτοῦ καὶ ἕκαστον τὴν παιδίσκην αὐτοῦ, οὓς ἐξαπεστείλατε ἐλευθέρους τῇ ψυχῇ αὐτῶν, ὑμῖν εἰς παῖδας καὶ παιδίσκας.

kaì epestrépsate kaì ebebēlṓsate tò ónomá mou toû epistrépsai hékaston tòn paîda autoû kaì hékaston tḕn paidískēn autoû, hoùs exapesteílate eleuthérous tē̂i psychē̂i autō̂n, hymîn eis paîdas kaì paidískas.

17
διὰ τοῦτο οὕτως εἶπεν κύριος ‘Υμεῖς οὐκ ἠκούσατέ μου τοῦ καλέσαι ἄϕεσιν ἕκαστος πρὸς τὸν πλησίον αὐτοῦ· ἰδοὺ ἐγὼ καλῶ ἄϕεσιν ὑμῖν εἰς μάχαιραν καὶ εἰς τὸν θάνατον καὶ εἰς τὸν λιμὸν καὶ δώσω ὑμᾶς εἰς διασπορὰν πάσαις ταῖς βασιλείαις τῆς γῆς.

dià toûto hoútōs eîpen kýrios ‘Ymeîs ouk ēkoúsaté mou toû kalésai áphesin hékastos pròs tòn plēsíon autoû: idoù egṑ kalō̂ áphesin hymîn eis máchairan kaì eis tòn thánaton kaì eis tòn limòn kaì dṓsō hymâs eis diasporàn pásais taîs basileíais tē̂s gē̂s.

18
καὶ δώσω τοὺς ἄνδρας τοὺς παρεληλυθότας τὴν διαθήκην μου τοὺς μὴ στήσαντας τὴν διαθήκην μου, ἣν ἐποίησαν κατὰ πρόσωπόν μου, τὸν μόσχον ὃν ἐποίησαν ἐργάζεσθαι αὐτῷ,

kaì dṓsō toùs ándras toùs parelēlythótas tḕn diathḗkēn mou toùs mḕ stḗsantas tḕn diathḗkēn mou, hḕn epoíēsan katà prósōpón mou, tòn móschon hòn epoíēsan ergázesthai autō̂i,

19
τοὺς ἄρχοντας Ιουδα καὶ τοὺς δυνάστας καὶ τοὺς ἱερεῖς καὶ τὸν λαόν,

toùs árchontas Iouda kaì toùs dynástas kaì toùs hiereîs kaì tòn laón,

20
καὶ δώσω αὐτοὺς τοῖς ἐχθροῖς αὐτῶν, καὶ ἔσται τὰ θνησιμαῖα αὐτῶν βρῶσις τοῖς πετεινοῖς τοῦ οὐρανοῦ καὶ τοῖς θηρίοις τῆς γῆς.

kaì dṓsō autoùs toîs echthroîs autō̂n, kaì éstai tà thnēsimaîa autō̂n brō̂sis toîs peteinoîs toû ouranoû kaì toîs thēríois tē̂s gē̂s.

21
καὶ τὸν Σεδεκιαν βασιλέα τῆς Ιουδαίας καὶ τοὺς ἄρχοντας αὐτῶν δώσω εἰς χεῖρας ἐχθρῶν αὐτῶν, καὶ δύναμις βασιλέως Βαβυλῶνος τοῖς ἀποτρέχουσιν ἀπ’ αὐτῶν.

kaì tòn Sedekian basiléa tē̂s Ioudaías kaì toùs árchontas autō̂n dṓsō eis cheîras echthrō̂n autō̂n, kaì dýnamis basiléōs Babylō̂nos toîs apotréchousin ap’ autō̂n.

22
ἰδοὺ ἐγὼ συντάσσω, ϕησὶν κύριος, καὶ ἐπιστρέψω αὐτοὺς εἰς τὴν γῆν ταύτην, καὶ πολεμήσουσιν ἐπ’ αὐτὴν καὶ λήμψονται αὐτὴν καὶ κατακαύσουσιν αὐτὴν ἐν πυρὶ καὶ τὰς πόλεις Ιουδα, καὶ δώσω αὐτὰς ἐρήμους ἀπὸ κατοικούντων.

idoù egṑ syntássō, phēsìn kýrios, kaì epistrépsō autoùs eis tḕn gē̂n taútēn, kaì polemḗsousin ep’ autḕn kaì lḗmpsontai autḕn kaì katakaúsousin autḕn en pyrì kaì tàs póleis Iouda, kaì dṓsō autàs erḗmous apò katoikoúntōn.