Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Jérémie 45

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἤκουσεν Σαϕατιας υἱὸς Μαθαν καὶ Γοδολιας υἱὸς Πασχωρ καὶ Ιωαχαλ υἱὸς Σελεμιου τοὺς λόγους, οὓς ἐλάλει Ιερεμιας ἐπὶ τὸν λαὸν λέγων

Kaì ḗkousen Saphatias hyiòs Mathan kaì Godolias hyiòs Paschōr kaì Iōachal hyiòs Selemiou toùs lógous, hoùs elálei Ieremias epì tòn laòn légōn

2
Οὕτως εἶπεν κύριος ‘Ο κατοικῶν ἐν τῇ πόλει ταύτῃ ἀποθανεῖται ἐν ῥομϕαίᾳ καὶ ἐν λιμῷ, καὶ ὁ ἐκπορευόμενος πρὸς τοὺς Χαλδαίους ζήσεται, καὶ ἔσται ἡ ψυχὴ αὐτοῦ εἰς εὕρεμα, καὶ ζήσεται·

Hoútōs eîpen kýrios ‘O katoikō̂n en tē̂i pólei taútēi apothaneîtai en rhomphaíāi kaì en limō̂i, kaì ho ekporeuómenos pròs toùs Chaldaíous zḗsetai, kaì éstai hē psychḕ autoû eis heúrema, kaì zḗsetai:

3
ὅτι οὕτως εἶπεν κύριος Παραδιδομένη παραδοθήσεται ἡ πόλις αὕτη εἰς χεῖρας δυνάμεως βασιλέως Βαβυλῶνος, καὶ συλλήμψεται αὐτήν.

hóti hoútōs eîpen kýrios Paradidoménē paradothḗsetai hē pólis haútē eis cheîras dynámeōs basiléōs Babylō̂nos, kaì syllḗmpsetai autḗn.

4
καὶ εἶπαν τῷ βασιλεῖ ’Αναιρεθήτω δὴ ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος, ὅτι αὐτὸς ἐκλύει τὰς χεῖρας τῶν ἀνθρώπων τῶν πολεμούντων τῶν καταλειπομένων ἐν τῇ πόλει καὶ τὰς χεῖρας παντὸς τοῦ λαοῦ λαλῶν πρὸς αὐτοὺς κατὰ τοὺς λόγους τούτους, ὅτι ὁ ἄνθρωπος οὗτος οὐ χρησμολογεῖ εἰρήνην τῷ λαῷ τούτῳ ἀλλ’ ἢ πονηρά.

kaì eîpan tō̂i basileî ’Anairethḗtō dḕ ho ánthrōpos ekeînos, hóti autòs eklýei tàs cheîras tō̂n anthrṓpōn tō̂n polemoúntōn tō̂n kataleipoménōn en tē̂i pólei kaì tàs cheîras pantòs toû laoû lalō̂n pròs autoùs katà toùs lógous toútous, hóti ho ánthrōpos hoûtos ou chrēsmologeî eirḗnēn tō̂i laō̂i toútōi all’ ḕ ponērá.

5
καὶ εἶπεν ὁ βασιλεύς ’Ιδοὺ αὐτὸς ἐν χερσὶν ὑμῶν· ὅτι οὐκ ἠδύνατο ὁ βασιλεὺς πρὸς αὐτούς.

kaì eîpen ho basileús ’Idoù autòs en chersìn hymō̂n: hóti ouk ēdýnato ho basileùs pròs autoús.

6
καὶ ἔρριψαν αὐτὸν εἰς τὸν λάκκον Μελχιου υἱοῦ τοῦ βασιλέως, ὃς ἦν ἐν τῇ αὐλῇ τῆς ϕυλακῆς, καὶ ἐχάλασαν αὐτὸν εἰς τὸν λάκκον, καὶ ἐν τῷ λάκκῳ οὐκ ἦν ὕδωρ ἀλλ’ ἢ βόρβορος, καὶ ἦν ἐν τῷ βορβόρῳ.

kaì érripsan autòn eis tòn lákkon Melchiou hyioû toû basiléōs, hòs ē̂n en tē̂i aulē̂i tē̂s phylakē̂s, kaì echálasan autòn eis tòn lákkon, kaì en tō̂i lákkōi ouk ē̂n hýdōr all’ ḕ bórboros, kaì ē̂n en tō̂i borbórōi.

7
Καὶ ἤκουσεν Αβδεμελεχ ὁ Αἰθίοψ, καὶ αὐτὸς ἐν οἰκίᾳ τοῦ βασιλέως, ὅτι ἔδωκαν Ιερεμιαν εἰς τὸν λάκκον· καὶ ὁ βασιλεὺς ἦν ἐν τῇ πύλῃ Βενιαμιν·

Kaì ḗkousen Abdemelech ho Aithíops, kaì autòs en oikíāi toû basiléōs, hóti édōkan Ieremian eis tòn lákkon: kaì ho basileùs ē̂n en tē̂i pýlēi Beniamin:

8
καὶ ἐξῆλθεν πρὸς αὐτὸν καὶ ἐλάλησεν πρὸς τὸν βασιλέα καὶ εἶπεν

kaì exē̂lthen pròs autòn kaì elálēsen pròs tòn basiléa kaì eîpen

9
’Επονηρεύσω ἃ ἐποίησας τοῦ ἀποκτεῖναι τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ἀπὸ προσώπου τοῦ λιμοῦ, ὅτι οὐκ εἰσὶν ἔτι ἄρτοι ἐν τῇ πόλει.

’Eponēreúsō hà epoíēsas toû apokteînai tòn ánthrōpon toûton apò prosṓpou toû limoû, hóti ouk eisìn éti ártoi en tē̂i pólei.

10
καὶ ἐνετείλατο ὁ βασιλεὺς τῷ Αβδεμελεχ λέγων Λαβὲ εἰς τὰς χεῖράς σου ἐντεῦθεν τριάκοντα ἀνθρώπους καὶ ἀνάγαγε αὐτὸν ἐκ τοῦ λάκκου, ἵνα μὴ ἀποθάνῃ.

kaì eneteílato ho basileùs tō̂i Abdemelech légōn Labè eis tàs cheîrás sou enteûthen triákonta anthrṓpous kaì anágage autòn ek toû lákkou, hína mḕ apothánēi.

11
καὶ ἔλαβεν Αβδεμελεχ τοὺς ἀνθρώπους καὶ εἰσῆλθεν εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ βασιλέως τὴν ὑπόγειον καὶ ἔλαβεν ἐκεῖθεν παλαιὰ ῥάκη καὶ παλαιὰ σχοινία καὶ ἔρριψεν αὐτὰ πρὸς Ιερεμιαν εἰς τὸν λάκκον

kaì élaben Abdemelech toùs anthrṓpous kaì eisē̂lthen eis tḕn oikían toû basiléōs tḕn hypógeion kaì élaben ekeîthen palaià rhákē kaì palaià schoinía kaì érripsen autà pròs Ieremian eis tòn lákkon

12
καὶ εἶπεν Ταῦτα θὲς ὑποκάτω τῶν σχοινίων· καὶ ἐποίησεν Ιερεμιας οὕτως.

kaì eîpen Taûta thès hypokátō tō̂n schoiníōn: kaì epoíēsen Ieremias hoútōs.

13
καὶ εἵλκυσαν αὐτὸν τοῖς σχοινίοις καὶ ἀνήγαγον αὐτὸν ἐκ τοῦ λάκκου· καὶ ἐκάθισεν Ιερεμιας ἐν τῇ αὐλῇ τῆς ϕυλακῆς.

kaì heílkysan autòn toîs schoiníois kaì anḗgagon autòn ek toû lákkou: kaì ekáthisen Ieremias en tē̂i aulē̂i tē̂s phylakē̂s.

14
Καὶ ἀπέστειλεν ὁ βασιλεὺς καὶ ἐκάλεσεν αὐτὸν πρὸς ἑαυτὸν εἰς οἰκίαν ασελισι τὴν ἐν οἴκῳ κυρίου· καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ βασιλεύς ’Ερωτήσω σε λόγον, καὶ μὴ δὴ κρύψῃς ἀπ’ ἐμοῦ ῥῆμα.

Kaì apésteilen ho basileùs kaì ekálesen autòn pròs heautòn eis oikían aselisi tḕn en oíkōi kyríou: kaì eîpen autō̂i ho basileús ’Erōtḗsō se lógon, kaì mḕ dḕ krýpsēis ap’ emoû rhē̂ma.

15
καὶ εἶπεν Ιερεμιας τῷ βασιλεῖ ’Εὰν ἀναγγείλω σοι, οὐχὶ θανάτῳ με θανατώσεις; καὶ ἐὰν συμβουλεύσω σοι, οὐ μὴ ἀκούσῃς μου.

kaì eîpen Ieremias tō̂i basileî ’Eàn anangeílō soi, ouchì thanátōi me thanatṓseis? kaì eàn symbouleúsō soi, ou mḕ akoúsēis mou.

16
καὶ ὤμοσεν αὐτῷ ὁ βασιλεὺς λέγων Ζῇ κύριος, ὃς ἐποίησεν ἡμῖν τὴν ψυχὴν ταύτην, εἰ ἀποκτενῶ σε καὶ εἰ δώσω σε εἰς χεῖρας τῶν ἀνθρώπων τούτων.

kaì ṓmosen autō̂i ho basileùs légōn Zē̂i kýrios, hòs epoíēsen hēmîn tḕn psychḕn taútēn, ei apoktenō̂ se kaì ei dṓsō se eis cheîras tō̂n anthrṓpōn toútōn.

17
καὶ εἶπεν αὐτῷ Ιερεμιας Οὕτως εἶπεν κύριος ’Εὰν ἐξελθὼν ἐξέλθῃς πρὸς ἡγεμόνας βασιλέως Βαβυλῶνος, καὶ ζήσεται ἡ ψυχή σου, καὶ ἡ πόλις αὕτη οὐ μὴ κατακαυθῇ ἐν πυρί, καὶ ζήσῃ σὺ καὶ ἡ οἰκία σου·

kaì eîpen autō̂i Ieremias Hoútōs eîpen kýrios ’Eàn exelthṑn exélthēis pròs hēgemónas basiléōs Babylō̂nos, kaì zḗsetai hē psychḗ sou, kaì hē pólis haútē ou mḕ katakauthē̂i en pyrí, kaì zḗsēi sỳ kaì hē oikía sou:

18
καὶ ἐὰν μὴ ἐξέλθῃς, δοθήσεται ἡ πόλις αὕτη εἰς χεῖρας τῶν Χαλδαίων, καὶ καύσουσιν αὐτὴν ἐν πυρί, καὶ σὺ οὐ μὴ σωθῇς.

kaì eàn mḕ exélthēis, dothḗsetai hē pólis haútē eis cheîras tō̂n Chaldaíōn, kaì kaúsousin autḕn en pyrí, kaì sỳ ou mḕ sōthē̂is.

19
καὶ εἶπεν ὁ βασιλεὺς τῷ Ιερεμια ’Εγὼ λόγον ἔχω τῶν Ιουδαίων τῶν πεϕευγότων πρὸς τοὺς Χαλδαίους, μὴ δώσειν με εἰς χεῖρας αὐτῶν, καὶ καταμωκήσονταί μου.

kaì eîpen ho basileùs tō̂i Ieremia ’Egṑ lógon échō tō̂n Ioudaíōn tō̂n pepheugótōn pròs toùs Chaldaíous, mḕ dṓsein me eis cheîras autō̂n, kaì katamōkḗsontaí mou.

20
καὶ εἶπεν Ιερεμιας Οὐ μὴ παραδῶσίν σε· ἄκουσον τὸν λόγον κυρίου, ὃν ἐγὼ λέγω πρὸς σέ, καὶ βέλτιον ἔσται σοι, καὶ ζήσεται ἡ ψυχή σου.

kaì eîpen Ieremias Ou mḕ paradō̂sín se: ákouson tòn lógon kyríou, hòn egṑ légō pròs sé, kaì béltion éstai soi, kaì zḗsetai hē psychḗ sou.

21
καὶ εἰ μὴ θέλεις σὺ ἐξελθεῖν, οὗτος ὁ λόγος, ὃν ἔδειξέν μοι κύριος

kaì ei mḕ théleis sỳ exeltheîn, hoûtos ho lógos, hòn édeixén moi kýrios

22
Καὶ ἰδοὺ πᾶσαι αἱ γυναῖκες αἱ καταλειϕθεῖσαι ἐν οἰκίᾳ βασιλέως Ιουδα ἐξήγοντο πρὸς ἄρχοντας βασιλέως Βαβυλῶνος, καὶ αὗται ἔλεγον ’Ηπάτησάν σε καὶ δυνήσονταί σοι ἄνδρες εἰρηνικοί σου καὶ καταλύσουσιν ἐν ὀλισθήμασιν πόδας σου, ἀπέστρεψαν ἀπὸ σοῦ.

Kaì idoù pâsai hai gynaîkes hai kataleiphtheîsai en oikíāi basiléōs Iouda exḗgonto pròs árchontas basiléōs Babylō̂nos, kaì haûtai élegon ’Ēpátēsán se kaì dynḗsontaí soi ándres eirēnikoí sou kaì katalýsousin en olisthḗmasin pódas sou, apéstrepsan apò soû.

23
καὶ τὰς γυναῖκάς σου καὶ τὰ τέκνα σου ἐξάξουσιν πρὸς τοὺς Χαλδαίους, καὶ σὺ οὐ μὴ σωθῇς, ὅτι ἐν χειρὶ βασιλέως Βαβυλῶνος συλλημϕθήσῃ, καὶ ἡ πόλις αὕτη κατακαυθήσεται.

kaì tàs gynaîkás sou kaì tà tékna sou exáxousin pròs toùs Chaldaíous, kaì sỳ ou mḕ sōthē̂is, hóti en cheirì basiléōs Babylō̂nos syllēmphthḗsēi, kaì hē pólis haútē katakauthḗsetai.

24
καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ βασιλεύς ῎Ανθρωπος μὴ γνώτω ἐκ τῶν λόγων τούτων, καὶ σὺ οὐ μὴ ἀποθάνῃς.

kaì eîpen autō̂i ho basileús ῎Anthrōpos mḕ gnṓtō ek tō̂n lógōn toútōn, kaì sỳ ou mḕ apothánēis.

25
καὶ ἐὰν ἀκούσωσιν οἱ ἄρχοντες ὅτι ἐλάλησά σοι καὶ ἔλθωσιν πρὸς σὲ καὶ εἴπωσίν σοι ’Ανάγγειλον ἡμῖν τί ἐλάλησέν σοι ὁ βασιλεύς· μὴ κρύψῃς ἀϕ’ ἡμῶν, καὶ οὐ μὴ ἀνέλωμέν σε· καὶ τί ἐλάλησεν πρὸς σὲ ὁ βασιλεύς;

kaì eàn akoúsōsin hoi árchontes hóti elálēsá soi kaì élthōsin pròs sè kaì eípōsín soi ’Anángeilon hēmîn tí elálēsén soi ho basileús: mḕ krýpsēis aph’ hēmō̂n, kaì ou mḕ anélōmén se: kaì tí elálēsen pròs sè ho basileús?

26
καὶ ἐρεῖς αὐτοῖς ‘Ρίπτω ἐγὼ τὸ ἔλεός μου κατ’ ὀϕθαλμοὺς τοῦ βασιλέως πρὸς τὸ μὴ ἀποστρέψαι με εἰς οἰκίαν Ιωναθαν ἀποθανεῖν ἐκεῖ.

kaì ereîs autoîs ‘Ríptō egṑ tò éleós mou kat’ ophthalmoùs toû basiléōs pròs tò mḕ apostrépsai me eis oikían Iōnathan apothaneîn ekeî.

27
καὶ ἤλθοσαν πάντες οἱ ἄρχοντες πρὸς Ιερεμιαν καὶ ἠρώτησαν αὐτόν, καὶ ἀνήγγειλεν αὐτοῖς κατὰ πάντας τοὺς λόγους τούτους, οὓς ἐνετείλατο αὐτῷ ὁ βασιλεύς· καὶ ἀπεσιώπησαν, ὅτι οὐκ ἠκούσθη λόγος κυρίου.

kaì ḗlthosan pántes hoi árchontes pròs Ieremian kaì ērṓtēsan autón, kaì anḗngeilen autoîs katà pántas toùs lógous toútous, hoùs eneteílato autō̂i ho basileús: kaì apesiṓpēsan, hóti ouk ēkoústhē lógos kyríou.

28
καὶ ἐκάθισεν Ιερεμιας ἐν τῇ αὐλῇ τῆς ϕυλακῆς ἕως χρόνου οὗ συνελήμϕθη Ιερουσαλημ.

kaì ekáthisen Ieremias en tē̂i aulē̂i tē̂s phylakē̂s héōs chrónou hoû synelḗmphthē Ierousalēm.