Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Lamentations 3

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
’Εγὼ ἀνὴρ ὁ βλέπων πτωχείαν ἐν ῥάβδῳ θυμοῦ αὐτοῦ ἐπ’ ἐμέ·

’Egṑ anḕr ho blépōn ptōcheían en rhábdōi thymoû autoû ep’ emé:

2
παρέλαβέν με καὶ ἀπήγαγεν εἰς σκότος καὶ οὐ ϕῶς,

parélabén me kaì apḗgagen eis skótos kaì ou phō̂s,

3
πλὴν ἐν ἐμοὶ ἐπέστρεψεν χεῖρα αὐτοῦ ὅλην τὴν ἡμέραν.

plḕn en emoì epéstrepsen cheîra autoû hólēn tḕn hēméran.

4
’Επαλαίωσεν σάρκας μου καὶ δέρμα μου, ὀστέα μου συνέτριψεν·

’Epalaíōsen sárkas mou kaì dérma mou, ostéa mou synétripsen:

5
ἀνῳκοδόμησεν κατ’ ἐμοῦ καὶ ἐκύκλωσεν κεϕαλήν μου καὶ ἐμόχθησεν,

anōikodómēsen kat’ emoû kaì ekýklōsen kephalḗn mou kaì emóchthēsen,

6
ἐν σκοτεινοῖς ἐκάθισέν με ὡς νεκροὺς αἰῶνος.

en skoteinoîs ekáthisén me hōs nekroùs aiō̂nos.

7
’Ανῳκοδόμησεν κατ’ ἐμοῦ, καὶ οὐκ ἐξελεύσομαι, ἐβάρυνεν χαλκόν μου·

’Anōikodómēsen kat’ emoû, kaì ouk exeleúsomai, ebárynen chalkón mou:

8
καί γε κεκράξομαι καὶ βοήσω, ἀπέϕραξεν προσευχήν μου·

kaí ge kekráxomai kaì boḗsō, apéphraxen proseuchḗn mou:

9
ἀνῳκοδόμησεν ὁδούς μου, ἐνέϕραξεν τρίβους μου, ἐτάραξεν.

anōikodómēsen hodoús mou, enéphraxen tríbous mou, etáraxen.

10
῎Αρκος ἐνεδρεύουσα αὐτός μοι, λέων ἐν κρυϕαίοις·

῎Arkos enedreúousa autós moi, léōn en kryphaíois:

11
κατεδίωξεν ἀϕεστηκότα καὶ κατέπαυσέν με, ἔθετό με ἠϕανισμένην·

katedíōxen aphestēkóta kaì katépausén me, éthetó me ēphanisménēn:

12
ἐνέτεινεν τόξον αὐτοῦ καὶ ἐστήλωσέν με ὡς σκοπὸν εἰς βέλος.

enéteinen tóxon autoû kaì estḗlōsén me hōs skopòn eis bélos.

13
Εἰσήγαγεν τοῖς νεϕροῖς μου ἰοὺς ϕαρέτρας αὐτοῦ·

Eisḗgagen toîs nephroîs mou ioùs pharétras autoû:

14
ἐγενήθην γέλως παντὶ λαῷ μου, ψαλμὸς αὐτῶν ὅλην τὴν ἡμέραν·

egenḗthēn gélōs pantì laō̂i mou, psalmòs autō̂n hólēn tḕn hēméran:

15
ἐχόρτασέν με πικρίας, ἐμέθυσέν με χολῆς.

echórtasén me pikrías, eméthysén me cholē̂s.

16
Καὶ ἐξέβαλεν ψήϕῳ ὀδόντας μου, ἐψώμισέν με σποδόν·

Kaì exébalen psḗphōi odóntas mou, epsṓmisén me spodón:

17
καὶ ἀπώσατο ἐξ εἰρήνης ψυχήν μου, ἐπελαθόμην ἀγαθὰ

kaì apṓsato ex eirḗnēs psychḗn mou, epelathómēn agathà

18
καὶ εἶπα ’Απώλετο νεῖκός μου καὶ ἡ ἐλπίς μου ἀπὸ κυρίου.

kaì eîpa ’Apṓleto neîkós mou kaì hē elpís mou apò kyríou.

19
’Εμνήσθην ἀπὸ πτωχείας μου καὶ ἐκ διωγμοῦ μου πικρίας καὶ χολῆς μου·

’Emnḗsthēn apò ptōcheías mou kaì ek diōgmoû mou pikrías kaì cholē̂s mou:

20
μνησθήσεται καὶ καταδολεσχήσει ἐπ’ ἐμὲ ἡ ψυχή μου·

mnēsthḗsetai kaì katadoleschḗsei ep’ emè hē psychḗ mou:

21
ταύτην τάξω εἰς τὴν καρδίαν μου, διὰ τοῦτο ὑπομενῶ.

taútēn táxō eis tḕn kardían mou, dià toûto hypomenō̂.

25
’Αγαθὸς κύριος τοῖς ὑπομένουσιν αὐτόν, ψυχῇ ἣ ζητήσει αὐτὸν ἀγαθὸν

’Agathòs kýrios toîs hypoménousin autón, psychē̂i hḕ zētḗsei autòn agathòn

26
καὶ ὑπομενεῖ καὶ ἡσυχάσει εἰς τὸ σωτήριον κυρίου.

kaì hypomeneî kaì hēsychásei eis tò sōtḗrion kyríou.

27
ἀγαθὸν ἀνδρὶ ὅταν ἄρῃ ζυγὸν ἐν νεότητι αὐτοῦ.

agathòn andrì hótan árēi zygòn en neótēti autoû.

28
Καθήσεται κατὰ μόνας καὶ σιωπήσεται, ὅτι ἦρεν ἐϕ’ ἑαυτῷ·

Kathḗsetai katà mónas kaì siōpḗsetai, hóti ē̂ren eph’ heautō̂i:

30
δώσει τῷ παίοντι αὐτὸν σιαγόνα, χορτασθήσεται ὀνειδισμῶν.

dṓsei tō̂i paíonti autòn siagóna, chortasthḗsetai oneidismō̂n.

31
῞Οτι οὐκ εἰς τὸν αἰῶνα ἀπώσεται κύριος·

῞Oti ouk eis tòn aiō̂na apṓsetai kýrios:

32
ὅτι ὁ ταπεινώσας οἰκτιρήσει κατὰ τὸ πλῆθος τοῦ ἐλέους αὐτοῦ·

hóti ho tapeinṓsas oiktirḗsei katà tò plē̂thos toû eléous autoû:

33
ὅτι οὐκ ἀπεκρίθη ἀπὸ καρδίας αὐτοῦ καὶ ἐταπείνωσεν υἱοὺς ἀνδρός.

hóti ouk apekríthē apò kardías autoû kaì etapeínōsen hyioùs andrós.

34
Τοῦ ταπεινῶσαι ὑπὸ τοὺς πόδας αὐτοῦ πάντας δεσμίους γῆς,

Toû tapeinō̂sai hypò toùs pódas autoû pántas desmíous gē̂s,

35
τοῦ ἐκκλῖναι κρίσιν ἀνδρὸς κατέναντι προσώπου ὑψίστου,

toû ekklînai krísin andròs katénanti prosṓpou hypsístou,

36
καταδικάσαι ἄνθρωπον ἐν τῷ κρίνεσθαι αὐτὸν κύριος οὐκ εἶπεν.

katadikásai ánthrōpon en tō̂i krínesthai autòn kýrios ouk eîpen.

37
Τίς οὕτως εἶπεν, καὶ ἐγενήθη; κύριος οὐκ ἐνετείλατο,

Tís hoútōs eîpen, kaì egenḗthē? kýrios ouk eneteílato,

38
ἐκ στόματος ὑψίστου οὐκ ἐξελεύσεται τὰ κακὰ καὶ τὸ ἀγαθόν;

ek stómatos hypsístou ouk exeleúsetai tà kakà kaì tò agathón?

39
τί γογγύσει ἄνθρωπος ζῶν, ἀνὴρ περὶ τῆς ἁμαρτίας αὐτοῦ;

tí gongýsei ánthrōpos zō̂n, anḕr perì tē̂s hamartías autoû?

40
’Εξηρευνήθη ἡ ὁδὸς ἡμῶν καὶ ἠτάσθη, καὶ ἐπιστρέψωμεν ἕως κυρίου·

’Exēreunḗthē hē hodòs hēmō̂n kaì ētásthē, kaì epistrépsōmen héōs kyríou:

41
ἀναλάβωμεν καρδίας ἡμῶν ἐπὶ χειρῶν πρὸς ὑψηλὸν ἐν οὐρανῷ

analábōmen kardías hēmō̂n epì cheirō̂n pròs hypsēlòn en ouranō̂i

42
‘Ημαρτήσαμεν, ἠσεβήσαμεν, καὶ οὐχ ἱλάσθης.

‘Ēmartḗsamen, ēsebḗsamen, kaì ouch hilásthēs.

43
’Επεσκέπασας ἐν θυμῷ καὶ ἀπεδίωξας ἡμᾶς· ἀπέκτεινας, οὐκ ἐϕείσω.

’Epesképasas en thymō̂i kaì apedíōxas hēmâs: apékteinas, ouk epheísō.

44
ἐπεσκέπασας νεϕέλην σεαυτῷ εἵνεκεν προσευχῆς,

epesképasas nephélēn seautō̂i heíneken proseuchē̂s,

45
καμμύσαι με καὶ ἀπωσθῆναι ἔθηκας ἡμᾶς ἐν μέσῳ τῶν λαῶν.

kammýsai me kaì apōsthē̂nai éthēkas hēmâs en mésōi tō̂n laō̂n.

46
Διήνοιξαν ἐϕ’ ἡμᾶς τὸ στόμα αὐτῶν πάντες οἱ ἐχθροὶ ἡμῶν·

Diḗnoixan eph’ hēmâs tò stóma autō̂n pántes hoi echthroì hēmō̂n:

47
ϕόβος καὶ θυμὸς ἐγενήθη ἡμῖν, ἔπαρσις καὶ συντριβή·

phóbos kaì thymòs egenḗthē hēmîn, éparsis kaì syntribḗ:

48
ἀϕέσεις ὑδάτων κατάξει ὁ ὀϕθαλμός μου ἐπὶ τὸ σύντριμμα τῆς θυγατρὸς τοῦ λαοῦ μου.

aphéseis hydátōn katáxei ho ophthalmós mou epì tò sýntrimma tē̂s thygatròs toû laoû mou.

49
‘Ο ὀϕθαλμός μου κατεπόθη, καὶ οὐ σιγήσομαι τοῦ μὴ εἶναι ἔκνηψιν,

‘O ophthalmós mou katepóthē, kaì ou sigḗsomai toû mḕ eînai éknēpsin,

50
ἕως οὗ διακύψῃ καὶ ἴδῃ κύριος ἐξ οὐρανοῦ·

héōs hoû diakýpsēi kaì ídēi kýrios ex ouranoû:

51
ὁ ὀϕθαλμός μου ἐπιϕυλλιεῖ ἐπὶ τὴν ψυχήν μου παρὰ πάσας θυγατέρας πόλεως.

ho ophthalmós mou epiphyllieî epì tḕn psychḗn mou parà pásas thygatéras póleōs.

52
θηρεύοντες ἐθήρευσάν με ὡς στρουθίον οἱ ἐχθροί μου δωρεάν,

thēreúontes ethḗreusán me hōs strouthíon hoi echthroí mou dōreán,

53
ἐθανάτωσαν ἐν λάκκῳ ζωήν μου καὶ ἐπέθηκαν λίθον ἐπ’ ἐμοί,

ethanátōsan en lákkōi zōḗn mou kaì epéthēkan líthon ep’ emoí,

54
ὑπερεχύθη ὕδωρ ἐπὶ κεϕαλήν μου· εἶπα ’Απῶσμαι.

hyperechýthē hýdōr epì kephalḗn mou: eîpa ’Apō̂smai.

55
’Επεκαλεσάμην τὸ ὄνομά σου, κύριε, ἐκ λάκκου κατωτάτου·

’Epekalesámēn tò ónomá sou, kýrie, ek lákkou katōtátou:

56
ϕωνήν μου ἤκουσας Μὴ κρύψῃς τὰ ὦτά σου εἰς τὴν δέησίν μου.

phōnḗn mou ḗkousas Mḕ krýpsēis tà ō̂tá sou eis tḕn déēsín mou.

57
εἰς τὴν βοήθειάν μου ἤγγισας ἐν ᾗ σε ἡμέρᾳ ἐπεκαλεσάμην· εἶπάς μοι Μὴ ϕοβοῦ.

eis tḕn boḗtheián mou ḗngisas en hē̂i se hēmérāi epekalesámēn: eîpás moi Mḕ phoboû.

58
’Εδίκασας, κύριε, τὰς δίκας τῆς ψυχῆς μου, ἐλυτρώσω τὴν ζωήν μου·

’Edíkasas, kýrie, tàs díkas tē̂s psychē̂s mou, elytrṓsō tḕn zōḗn mou:

59
εἶδες, κύριε, τὰς ταραχάς μου, ἔκρινας τὴν κρίσιν μου·

eîdes, kýrie, tàs tarachás mou, ékrinas tḕn krísin mou:

60
εἶδες πᾶσαν τὴν ἐκδίκησιν αὐτῶν εἰς πάντας διαλογισμοὺς αὐτῶν ἐν ἐμοί.

eîdes pâsan tḕn ekdíkēsin autō̂n eis pántas dialogismoùs autō̂n en emoí.

61
῎Ηκουσας τὸν ὀνειδισμὸν αὐτῶν, πάντας τοὺς διαλογισμοὺς αὐτῶν κατ’ ἐμοῦ,

῎Ēkousas tòn oneidismòn autō̂n, pántas toùs dialogismoùs autō̂n kat’ emoû,

62
χείλη ἐπανιστανομένων μοι καὶ μελέτας αὐτῶν κατ’ ἐμοῦ ὅλην τὴν ἡμέραν,

cheílē epanistanoménōn moi kaì melétas autō̂n kat’ emoû hólēn tḕn hēméran,

63
καθέδραν αὐτῶν καὶ ἀνάστασιν αὐτῶν· ἐπίβλεψον ἐπὶ τοὺς ὀϕθαλμοὺς αὐτῶν.

kathédran autō̂n kaì anástasin autō̂n: epíblepson epì toùs ophthalmoùs autō̂n.

64
’Αποδώσεις αὐτοῖς ἀνταπόδομα, κύριε, κατὰ τὰ ἔργα τῶν χειρῶν αὐτῶν,

’Apodṓseis autoîs antapódoma, kýrie, katà tà érga tō̂n cheirō̂n autō̂n,

65
ἀποδώσεις αὐτοῖς ὑπερασπισμὸν καρδίας, μόχθον σου αὐτοῖς,

apodṓseis autoîs hyperaspismòn kardías, móchthon sou autoîs,

66
καταδιώξεις ἐν ὀργῇ καὶ ἐξαναλώσεις αὐτοὺς ὑποκάτω τοῦ οὐρανοῦ, κύριε.

katadiṓxeis en orgē̂i kaì exanalṓseis autoùs hypokátō toû ouranoû, kýrie.