Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Lévitique 19

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Καὶ ἐλάλησεν κύριος πρὸς Μωυσῆν λέγων

Kaì elálēsen kýrios pròs Mōysē̂n légōn

2
Λάλησον τῇ συναγωγῇ τῶν υἱῶν Ισραηλ καὶ ἐρεῖς πρὸς αὐτούς ῞Αγιοι ἔσεσθε, ὅτι ἐγὼ ἅγιος, κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

Lálēson tē̂i synagōgē̂i tō̂n hyiō̂n Israēl kaì ereîs pròs autoús ῞Agioi ésesthe, hóti egṑ hágios, kýrios ho theòs hymō̂n.

3
ἕκαστος πατέρα αὐτοῦ καὶ μητέρα αὐτοῦ ϕοβείσθω, καὶ τὰ σάββατά μου ϕυλάξεσθε· ἐγὼ κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

hékastos patéra autoû kaì mētéra autoû phobeísthō, kaì tà sábbatá mou phyláxesthe: egṑ kýrios ho theòs hymō̂n.

4
οὐκ ἐπακολουθήσετε εἰδώλοις καὶ θεοὺς χωνευτοὺς οὐ ποιήσετε ὑμῖν· ἐγὼ κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

ouk epakolouthḗsete eidṓlois kaì theoùs chōneutoùs ou poiḗsete hymîn: egṑ kýrios ho theòs hymō̂n.

5
καὶ ἐὰν θύσητε θυσίαν σωτηρίου τῷ κυρίῳ, δεκτὴν ὑμῶν θύσετε.

kaì eàn thýsēte thysían sōtēríou tō̂i kyríōi, dektḕn hymō̂n thýsete.

6
ᾗ ἂν ἡμέρᾳ θύσητε, βρωθήσεται καὶ τῇ αὔριον· καὶ ἐὰν καταλειϕθῇ ἕως ἡμέρας τρίτης, ἐν πυρὶ κατακαυθήσεται.

hē̂i àn hēmérāi thýsēte, brōthḗsetai kaì tē̂i aúrion: kaì eàn kataleiphthē̂i héōs hēméras trítēs, en pyrì katakauthḗsetai.

7
ἐὰν δὲ βρώσει βρωθῇ τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ, ἄθυτόν ἐστιν, οὐ δεχθήσεται·

eàn dè brṓsei brōthē̂i tē̂i hēmérāi tē̂i trítēi, áthytón estin, ou dechthḗsetai:

8
ὁ δὲ ἔσθων αὐτὸ ἁμαρτίαν λήμψεται, ὅτι τὰ ἅγια κυρίου ἐβεβήλωσεν· καὶ ἐξολεθρευθήσονται αἱ ψυχαὶ αἱ ἔσθουσαι ἐκ τοῦ λαοῦ αὐτῶν.

ho dè ésthōn autò hamartían lḗmpsetai, hóti tà hágia kyríou ebebḗlōsen: kaì exolethreuthḗsontai hai psychaì hai ésthousai ek toû laoû autō̂n.

9
Καὶ ἐκθεριζόντων ὑμῶν τὸν θερισμὸν τῆς γῆς ὑμῶν οὐ συντελέσετε τὸν θερισμὸν ὑμῶν τοῦ ἀγροῦ ἐκθερίσαι καὶ τὰ ἀποπίπτοντα τοῦ θερισμοῦ σου οὐ συλλέξεις

Kaì ektherizóntōn hymō̂n tòn therismòn tē̂s gē̂s hymō̂n ou syntelésete tòn therismòn hymō̂n toû agroû ektherísai kaì tà apopíptonta toû therismoû sou ou sylléxeis

10
καὶ τὸν ἀμπελῶνά σου οὐκ ἐπανατρυγήσεις οὐδὲ τοὺς ῥῶγας τοῦ ἀμπελῶνός σου συλλέξεις· τῷ πτωχῷ καὶ τῷ προσηλύτῳ καταλείψεις αὐτά· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

kaì tòn ampelō̂ná sou ouk epanatrygḗseis oudè toùs rhō̂gas toû ampelō̂nós sou sylléxeis: tō̂i ptōchō̂i kaì tō̂i prosēlýtōi kataleípseis autá: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

11
Οὐ κλέψετε. οὐ ψεύσεσθε. οὐ συκοϕαντήσει ἕκαστος τὸν πλησίον.

Ou klépsete. ou pseúsesthe. ou sykophantḗsei hékastos tòn plēsíon.

12
καὶ οὐκ ὀμεῖσθε τῷ ὀνόματί μου ἐπ’ ἀδίκῳ καὶ οὐ βεβηλώσετε τὸ ὄνομα τοῦ θεοῦ ὑμῶν· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

kaì ouk omeîsthe tō̂i onómatí mou ep’ adíkōi kaì ou bebēlṓsete tò ónoma toû theoû hymō̂n: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

13
οὐκ ἀδικήσεις τὸν πλησίον καὶ οὐχ ἁρπάσεις, καὶ οὐ μὴ κοιμηθήσεται ὁ μισθὸς τοῦ μισθωτοῦ παρὰ σοὶ ἕως πρωί.

ouk adikḗseis tòn plēsíon kaì ouch harpáseis, kaì ou mḕ koimēthḗsetai ho misthòs toû misthōtoû parà soì héōs prōí.

14
οὐ κακῶς ἐρεῖς κωϕὸν καὶ ἀπέναντι τυϕλοῦ οὐ προσθήσεις σκάνδαλον καὶ ϕοβηθήσῃ κύριον τὸν θεόν σου· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

ou kakō̂s ereîs kōphòn kaì apénanti typhloû ou prosthḗseis skándalon kaì phobēthḗsēi kýrion tòn theón sou: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

15
Οὐ ποιήσετε ἄδικον ἐν κρίσει· οὐ λήμψῃ πρόσωπον πτωχοῦ οὐδὲ θαυμάσεις πρόσωπον δυνάστου, ἐν δικαιοσύνῃ κρινεῖς τὸν πλησίον σου.

Ou poiḗsete ádikon en krísei: ou lḗmpsēi prósōpon ptōchoû oudè thaumáseis prósōpon dynástou, en dikaiosýnēi krineîs tòn plēsíon sou.

16
οὐ πορεύσῃ δόλῳ ἐν τῷ ἔθνει σου, οὐκ ἐπισυστήσῃ ἐϕ’ αἷμα τοῦ πλησίον σου· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

ou poreúsēi dólōi en tō̂i éthnei sou, ouk episystḗsēi eph’ haîma toû plēsíon sou: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

17
οὐ μισήσεις τὸν ἀδελϕόν σου τῇ διανοίᾳ σου, ἐλεγμῷ ἐλέγξεις τὸν πλησίον σου καὶ οὐ λήμψῃ δι’ αὐτὸν ἁμαρτίαν.

ou misḗseis tòn adelphón sou tē̂i dianoíāi sou, elegmō̂i elénxeis tòn plēsíon sou kaì ou lḗmpsēi di’ autòn hamartían.

18
καὶ οὐκ ἐκδικᾶταί σου ἡ χείρ, καὶ οὐ μηνιεῖς τοῖς υἱοῖς τοῦ λαοῦ σου καὶ ἀγαπήσεις τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν· ἐγώ εἰμι κύριος.

kaì ouk ekdikâtaí sou hē cheír, kaì ou mēnieîs toîs hyioîs toû laoû sou kaì agapḗseis tòn plēsíon sou hōs seautón: egṓ eimi kýrios.

19
Τὸν νόμον μου ϕυλάξεσθε· τὰ κτήνη σου οὐ κατοχεύσεις ἑτεροζύγῳ καὶ τὸν ἀμπελῶνά σου οὐ κατασπερεῖς διάϕορον καὶ ἱμάτιον ἐκ δύο ὑϕασμένον κίβδηλον οὐκ ἐπιβαλεῖς σεαυτῷ.

Tòn nómon mou phyláxesthe: tà ktḗnē sou ou katocheúseis heterozýgōi kaì tòn ampelō̂ná sou ou kataspereîs diáphoron kaì himátion ek dýo hyphasménon kíbdēlon ouk epibaleîs seautō̂i.

20
Καὶ ἐάν τις κοιμηθῇ μετὰ γυναικὸς κοίτην σπέρματος καὶ αὐτὴ οἰκέτις διαπεϕυλαγμένη ἀνθρώπῳ καὶ αὐτὴ λύτροις οὐ λελύτρωται ἢ ἐλευθερία οὐκ ἐδόθη αὐτῇ, ἐπισκοπὴ ἔσται αὐτοῖς· οὐκ ἀποθανοῦνται, ὅτι οὐκ ἀπηλευθερώθη.

Kaì eán tis koimēthē̂i metà gynaikòs koítēn spérmatos kaì autḕ oikétis diapephylagménē anthrṓpōi kaì autḕ lýtrois ou lelýtrōtai ḕ eleuthería ouk edóthē autē̂i, episkopḕ éstai autoîs: ouk apothanoûntai, hóti ouk apēleutherṓthē.

21
καὶ προσάξει τῆς πλημμελείας αὐτοῦ τῷ κυρίῳ παρὰ τὴν θύραν τῆς σκηνῆς τοῦ μαρτυρίου κριὸν πλημμελείας·

kaì prosáxei tē̂s plēmmeleías autoû tō̂i kyríōi parà tḕn thýran tē̂s skēnē̂s toû martyríou kriòn plēmmeleías:

22
καὶ ἐξιλάσεται περὶ αὐτοῦ ὁ ἱερεὺς ἐν τῷ κριῷ τῆς πλημμελείας ἔναντι κυρίου περὶ τῆς ἁμαρτίας, ἧς ἥμαρτεν, καὶ ἀϕεθήσεται αὐτῷ ἡ ἁμαρτία, ἣν ἥμαρτεν.

kaì exilásetai perì autoû ho hiereùs en tō̂i kriō̂i tē̂s plēmmeleías énanti kyríou perì tē̂s hamartías, hē̂s hḗmarten, kaì aphethḗsetai autō̂i hē hamartía, hḕn hḗmarten.

23
῞Οταν δὲ εἰσέλθητε εἰς τὴν γῆν, ἣν κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν δίδωσιν ὑμῖν, καὶ καταϕυτεύσετε πᾶν ξύλον βρώσιμον καὶ περικαθαριεῖτε τὴν ἀκαθαρσίαν αὐτοῦ· ὁ καρπὸς αὐτοῦ τρία ἔτη ἔσται ὑμῖν ἀπερικάθαρτος, οὐ βρωθήσεται·

῞Otan dè eisélthēte eis tḕn gē̂n, hḕn kýrios ho theòs hymō̂n dídōsin hymîn, kaì kataphyteúsete pân xýlon brṓsimon kaì perikatharieîte tḕn akatharsían autoû: ho karpòs autoû tría étē éstai hymîn aperikáthartos, ou brōthḗsetai:

24
καὶ τῷ ἔτει τῷ τετάρτῳ ἔσται πᾶς ὁ καρπὸς αὐτοῦ ἅγιος αἰνετὸς τῷ κυρίῳ·

kaì tō̂i étei tō̂i tetártōi éstai pâs ho karpòs autoû hágios ainetòs tō̂i kyríōi:

25
ἐν δὲ τῷ ἔτει τῷ πέμπτῳ ϕάγεσθε τὸν καρπόν, πρόσθεμα ὑμῖν τὰ γενήματα αὐτοῦ· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

en dè tō̂i étei tō̂i pémptōi phágesthe tòn karpón, prósthema hymîn tà genḗmata autoû: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

26
Μὴ ἔσθετε ἐπὶ τῶν ὀρέων καὶ οὐκ οἰωνιεῖσθε οὐδὲ ὀρνιθοσκοπήσεσθε.

Mḕ ésthete epì tō̂n oréōn kaì ouk oiōnieîsthe oudè ornithoskopḗsesthe.

27
οὐ ποιήσετε σισόην ἐκ τῆς κόμης τῆς κεϕαλῆς ὑμῶν οὐδὲ ϕθερεῖτε τὴν ὄψιν τοῦ πώγωνος ὑμῶν.

ou poiḗsete sisóēn ek tē̂s kómēs tē̂s kephalē̂s hymō̂n oudè phthereîte tḕn ópsin toû pṓgōnos hymō̂n.

28
καὶ ἐντομίδας ἐπὶ ψυχῇ οὐ ποιήσετε ἐν τῷ σώματι ὑμῶν καὶ γράμματα στικτὰ οὐ ποιήσετε ἐν ὑμῖν· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

kaì entomídas epì psychē̂i ou poiḗsete en tō̂i sṓmati hymō̂n kaì grámmata stiktà ou poiḗsete en hymîn: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

29
οὐ βεβηλώσεις τὴν θυγατέρα σου ἐκπορνεῦσαι αὐτήν, καὶ οὐκ ἐκπορνεύσει ἡ γῆ καὶ ἡ γῆ πλησθήσεται ἀνομίας.

ou bebēlṓseis tḕn thygatéra sou ekporneûsai autḗn, kaì ouk ekporneúsei hē gē̂ kaì hē gē̂ plēsthḗsetai anomías.

30
Τὰ σάββατά μου ϕυλάξεσθε καὶ ἀπὸ τῶν ἁγίων μου ϕοβηθήσεσθε· ἐγώ εἰμι κύριος.

Tà sábbatá mou phyláxesthe kaì apò tō̂n hagíōn mou phobēthḗsesthe: egṓ eimi kýrios.

31
οὐκ ἐπακολουθήσετε ἐγγαστριμύθοις καὶ τοῖς ἐπαοιδοῖς οὐ προσκολληθήσεσθε ἐκμιανθῆναι ἐν αὐτοῖς· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

ouk epakolouthḗsete engastrimýthois kaì toîs epaoidoîs ou proskollēthḗsesthe ekmianthē̂nai en autoîs: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

32
ἀπὸ προσώπου πολιοῦ ἐξαναστήσῃ καὶ τιμήσεις πρόσωπον πρεσβυτέρου καὶ ϕοβηθήσῃ τὸν θεόν σου· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

apò prosṓpou polioû exanastḗsēi kaì timḗseis prósōpon presbytérou kaì phobēthḗsēi tòn theón sou: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

33
’Εὰν δέ τις προσέλθῃ προσήλυτος ὑμῖν ἐν τῇ γῇ ὑμῶν, οὐ θλίψετε αὐτόν·

’Eàn dé tis prosélthēi prosḗlytos hymîn en tē̂i gē̂i hymō̂n, ou thlípsete autón:

34
ὡς ὁ αὐτόχθων ἐν ὑμῖν ἔσται ὁ προσήλυτος ὁ προσπορευόμενος πρὸς ὑμᾶς, καὶ ἀγαπήσεις αὐτὸν ὡς σεαυτόν, ὅτι προσήλυτοι ἐγενήθητε ἐν γῇ Αἰγύπτῳ· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

hōs ho autóchthōn en hymîn éstai ho prosḗlytos ho prosporeuómenos pròs hymâs, kaì agapḗseis autòn hōs seautón, hóti prosḗlytoi egenḗthēte en gē̂i Aigýptōi: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.

35
οὐ ποιήσετε ἄδικον ἐν κρίσει ἐν μέτροις καὶ ἐν σταθμίοις καὶ ἐν ζυγοῖς·

ou poiḗsete ádikon en krísei en métrois kaì en stathmíois kaì en zygoîs:

36
ζυγὰ δίκαια καὶ στάθμια δίκαια καὶ χοῦς δίκαιος ἔσται ὑμῖν· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν ὁ ἐξαγαγὼν ὑμᾶς ἐκ γῆς Αἰγύπτου.

zygà díkaia kaì státhmia díkaia kaì choûs díkaios éstai hymîn: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n ho exagagṑn hymâs ek gē̂s Aigýptou.

37
Καὶ ϕυλάξεσθε πάντα τὸν νόμον μου καὶ πάντα τὰ προστάγματά μου καὶ ποιήσετε αὐτά· ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν.

Kaì phyláxesthe pánta tòn nómon mou kaì pánta tà prostágmatá mou kaì poiḗsete autá: egṓ eimi kýrios ho theòs hymō̂n.