Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Proverbes 27

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
μὴ καυχῶ τὰ εἰς αὔριον· οὐ γὰρ γινώσκεις τί τέξεται ἡ ἐπιοῦσα.

mḕ kauchō̂ tà eis aúrion: ou gàr ginṓskeis tí téxetai hē epioûsa.

2
ἐγκωμιαζέτω σε ὁ πέλας καὶ μὴ τὸ σὸν στόμα, ἀλλότριος καὶ μὴ τὰ σὰ χείλη.

enkōmiazétō se ho pélas kaì mḕ tò sòn stóma, allótrios kaì mḕ tà sà cheílē.

3
βαρὺ λίθος καὶ δυσβάστακτον ἄμμος, ὀργὴ δὲ ἄϕρονος βαρυτέρα ἀμϕοτέρων.

barỳ líthos kaì dysbástakton ámmos, orgḕ dè áphronos barytéra amphotérōn.

4
ἀνελεήμων θυμὸς καὶ ὀξεῖα ὀργή, ἀλλ’ οὐδένα ὑϕίσταται ζῆλος.

aneleḗmōn thymòs kaì oxeîa orgḗ, all’ oudéna hyphístatai zē̂los.

5
κρείσσους ἔλεγχοι ἀποκεκαλυμμένοι κρυπτομένης ϕιλίας.

kreíssous élenchoi apokekalymménoi kryptoménēs philías.

6
ἀξιοπιστότερά ἐστιν τραύματα ϕίλου ἢ ἑκούσια ϕιλήματα ἐχθροῦ.

axiopistóterá estin traúmata phílou ḕ hekoúsia philḗmata echthroû.

7
ψυχὴ ἐν πλησμονῇ οὖσα κηρίοις ἐμπαίζει, ψυχῇ δὲ ἐνδεεῖ καὶ τὰ πικρὰ γλυκεῖα ϕαίνεται.

psychḕ en plēsmonē̂i oûsa kēríois empaízei, psychē̂i dè endeeî kaì tà pikrà glykeîa phaínetai.

8
ὥσπερ ὅταν ὄρνεον καταπετασθῇ ἐκ τῆς ἰδίας νοσσιᾶς, οὕτως ἄνθρωπος δουλοῦται, ὅταν ἀποξενωθῇ ἐκ τῶν ἰδίων τόπων.

hṓsper hótan órneon katapetasthē̂i ek tē̂s idías nossiâs, hoútōs ánthrōpos douloûtai, hótan apoxenōthē̂i ek tō̂n idíōn tópōn.

9
μύροις καὶ οἴνοις καὶ θυμιάμασιν τέρπεται καρδία, καταρρήγνυται δὲ ὑπὸ συμπτωμάτων ψυχή.

mýrois kaì oínois kaì thymiámasin térpetai kardía, katarrḗgnytai dè hypò symptōmátōn psychḗ.

10
ϕίλον σὸν ἢ ϕίλον πατρῷον μὴ ἐγκαταλίπῃς, εἰς δὲ τὸν οἶκον τοῦ ἀδελϕοῦ σου μὴ εἰσέλθῃς ἀτυχῶν· κρείσσων ϕίλος ἐγγὺς ἢ ἀδελϕὸς μακρὰν οἰκῶν.

phílon sòn ḕ phílon patrō̂ion mḕ enkatalípēis, eis dè tòn oîkon toû adelphoû sou mḕ eisélthēis atychō̂n: kreíssōn phílos engỳs ḕ adelphòs makràn oikō̂n.

11
σοϕὸς γίνου, υἱέ, ἵνα εὐϕραίνηταί μου ἡ καρδία, καὶ ἀπόστρεψον ἀπὸ σοῦ ἐπονειδίστους λόγους.

sophòs gínou, hyié, hína euphraínētaí mou hē kardía, kaì apóstrepson apò soû eponeidístous lógous.

12
πανοῦργος κακῶν ἐπερχομένων ἀπεκρύβη, ἄϕρονες δὲ ἐπελθόντες ζημίαν τείσουσιν.

panoûrgos kakō̂n eperchoménōn apekrýbē, áphrones dè epelthóntes zēmían teísousin.

13
ἀϕελοῦ τὸ ἱμάτιον αὐτοῦ, παρῆλθεν γάρ· ὑβριστὴς ὅστις τὰ ἀλλότρια λυμαίνεται.

apheloû tò himátion autoû, parē̂lthen gár: hybristḕs hóstis tà allótria lymaínetai.

14
ὃς ἂν εὐλογῇ ϕίλον τὸ πρωὶ μεγάλῃ τῇ ϕωνῇ, καταρωμένου οὐδὲν διαϕέρειν δόξει.

hòs àn eulogē̂i phílon tò prōì megálēi tē̂i phōnē̂i, katarōménou oudèn diaphérein dóxei.

15
σταγόνες ἐκβάλλουσιν ἄνθρωπον ἐν ἡμέρᾳ χειμερινῇ ἐκ τοῦ οἴκου αὐτοῦ, ὡσαύτως καὶ γυνὴ λοίδορος ἐκ τοῦ ἰδίου οἴκου.

stagónes ekbállousin ánthrōpon en hēmérāi cheimerinē̂i ek toû oíkou autoû, hōsaútōs kaì gynḕ loídoros ek toû idíou oíkou.

16
βορέας σκληρὸς ἄνεμος, ὀνόματι δὲ ἐπιδέξιος καλεῖται.

boréas sklēròs ánemos, onómati dè epidéxios kaleîtai.

17
σίδηρος σίδηρον ὀξύνει, ἀνὴρ δὲ παροξύνει πρόσωπον ἑταίρου.

sídēros sídēron oxýnei, anḕr dè paroxýnei prósōpon hetaírou.

18
ὃς ϕυτεύει συκῆν, ϕάγεται τοὺς καρποὺς αὐτῆς· ὃς δὲ ϕυλάσσει τὸν ἑαυτοῦ κύριον, τιμηθήσεται.

hòs phyteúei sykē̂n, phágetai toùs karpoùs autē̂s: hòs dè phylássei tòn heautoû kýrion, timēthḗsetai.

19
ὥσπερ οὐχ ὅμοια πρόσωπα προσώποις, οὕτως οὐδὲ αἱ καρδίαι τῶν ἀνθρώπων.

hṓsper ouch hómoia prósōpa prosṓpois, hoútōs oudè hai kardíai tō̂n anthrṓpōn.

20
ᾅδης καὶ ἀπώλεια οὐκ ἐμπίμπλανται, ὡσαύτως καὶ οἱ ὀϕθαλμοὶ τῶν ἀνθρώπων ἄπληστοι.

hā́idēs kaì apṓleia ouk empímplantai, hōsaútōs kaì hoi ophthalmoì tō̂n anthrṓpōn áplēstoi.

20A
βδέλυγμα κυρίῳ στηρίζων ὀϕθαλμόν, καὶ οἱ ἀπαίδευτοι ἀκρατεῖς γλώσσῃ.

bdélygma kyríōi stērízōn ophthalmón, kaì hoi apaídeutoi akrateîs glṓssēi.

21
δοκίμιον ἀργύρῳ καὶ χρυσῷ πύρωσις, ἀνὴρ δὲ δοκιμάζεται διὰ στόματος ἐγκωμιαζόντων αὐτόν.

dokímion argýrōi kaì chrysō̂i pýrōsis, anḕr dè dokimázetai dià stómatos enkōmiazóntōn autón.

21A
καρδία ἀνόμου ἐκζητεῖ κακά, καρδία δὲ εὐθὴς ἐκζητεῖ γνῶσιν.

kardía anómou ekzēteî kaká, kardía dè euthḕs ekzēteî gnō̂sin.

22
ἐὰν μαστιγοῖς ἄϕρονα ἐν μέσῳ συνεδρίου ἀτιμάζων, οὐ μὴ περιέλῃς τὴν ἀϕροσύνην αὐτοῦ.

eàn mastigoîs áphrona en mésōi synedríou atimázōn, ou mḕ periélēis tḕn aphrosýnēn autoû.

23
γνωστῶς ἐπιγνώσῃ ψυχὰς ποιμνίου σου καὶ ἐπιστήσεις καρδίαν σου σαῖς ἀγέλαις·

gnōstō̂s epignṓsēi psychàs poimníou sou kaì epistḗseis kardían sou saîs agélais:

24
ὅτι οὐ τὸν αἰῶνα ἀνδρὶ κράτος καὶ ἰσχύς, οὐδὲ παραδίδωσιν ἐκ γενεᾶς εἰς γενεάν.

hóti ou tòn aiō̂na andrì krátos kaì ischýs, oudè paradídōsin ek geneâs eis geneán.

25
ἐπιμελοῦ τῶν ἐν τῷ πεδίῳ χλωρῶν καὶ κερεῖς πόαν καὶ σύναγε χόρτον ὀρεινόν,

epimeloû tō̂n en tō̂i pedíōi chlōrō̂n kaì kereîs póan kaì sýnage chórton oreinón,

26
ἵνα ἔχῃς πρόβατα εἰς ἱματισμόν· τίμα πεδίον, ἵνα ὦσίν σοι ἄρνες.

hína échēis próbata eis himatismón: tíma pedíon, hína ō̂sín soi árnes.

27
υἱέ, παρ’ ἐμοῦ ἔχεις ῥήσεις ἰσχυρὰς εἰς τὴν ζωήν σου καὶ εἰς τὴν ζωὴν σῶν θεραπόντων.

hyié, par’ emoû écheis rhḗseis ischyràs eis tḕn zōḗn sou kaì eis tḕn zōḕn sō̂n therapóntōn.