Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Proverbes 29

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
κρείσσων ἀνὴρ ἐλέγχων ἀνδρὸς σκληροτραχήλου· ἐξαπίνης γὰρ ϕλεγομένου αὐτοῦ οὐκ ἔστιν ἴασις.

kreíssōn anḕr elénchōn andròs sklērotrachḗlou: exapínēs gàr phlegoménou autoû ouk éstin íasis.

2
ἐγκωμιαζομένων δικαίων εὐϕρανθήσονται λαοί, ἀρχόντων δὲ ἀσεβῶν στένουσιν ἄνδρες.

enkōmiazoménōn dikaíōn euphranthḗsontai laoí, archóntōn dè asebō̂n sténousin ándres.

3
ἀνδρὸς ϕιλοῦντος σοϕίαν εὐϕραίνεται πατὴρ αὐτοῦ· ὃς δὲ ποιμαίνει πόρνας, ἀπολεῖ πλοῦτον.

andròs philoûntos sophían euphraínetai patḕr autoû: hòs dè poimaínei pórnas, apoleî ploûton.

4
βασιλεὺς δίκαιος ἀνίστησιν χώραν, ἀνὴρ δὲ παράνομος κατασκάπτει.

basileùs díkaios anístēsin chṓran, anḕr dè paránomos kataskáptei.

5
ὃς παρασκευάζεται ἐπὶ πρόσωπον τοῦ ἑαυτοῦ ϕίλου δίκτυον, περιβάλλει αὐτὸ τοῖς ἑαυτοῦ ποσίν.

hòs paraskeuázetai epì prósōpon toû heautoû phílou díktyon, peribállei autò toîs heautoû posín.

6
ἁμαρτάνοντι ἀνδρὶ μεγάλη παγίς, δίκαιος δὲ ἐν χαρᾷ καὶ ἐν εὐϕροσύνῃ ἔσται.

hamartánonti andrì megálē pagís, díkaios dè en charā̂i kaì en euphrosýnēi éstai.

7
ἐπίσταται δίκαιος κρίνειν πενιχροῖς, ὁ δὲ ἀσεβὴς οὐ συνήσει γνῶσιν, καὶ πτωχῷ οὐχ ὑπάρχει νοῦς ἐπιγνώμων.

epístatai díkaios krínein penichroîs, ho dè asebḕs ou synḗsei gnō̂sin, kaì ptōchō̂i ouch hypárchei noûs epignṓmōn.

8
ἄνδρες λοιμοὶ ἐξέκαυσαν πόλιν, σοϕοὶ δὲ ἀπέστρεψαν ὀργήν.

ándres loimoì exékausan pólin, sophoì dè apéstrepsan orgḗn.

9
ἀνὴρ σοϕὸς κρίνει ἔθνη, ἀνὴρ δὲ ϕαῦλος ὀργιζόμενος καταγελᾶται καὶ οὐ καταπτήσσει.

anḕr sophòs krínei éthnē, anḕr dè phaûlos orgizómenos katagelâtai kaì ou kataptḗssei.

10
ἄνδρες αἱμάτων μέτοχοι μισήσουσιν ὅσιον, οἱ δὲ εὐθεῖς ἐκζητήσουσιν ψυχὴν αὐτοῦ.

ándres haimátōn métochoi misḗsousin hósion, hoi dè eutheîs ekzētḗsousin psychḕn autoû.

11
ὅλον τὸν θυμὸν αὐτοῦ ἐκϕέρει ἄϕρων, σοϕὸς δὲ ταμιεύεται κατὰ μέρος.

hólon tòn thymòn autoû ekphérei áphrōn, sophòs dè tamieúetai katà méros.

12
βασιλέως ὑπακούοντος λόγον ἄδικον πάντες οἱ ὑπ’ αὐτὸν παράνομοι.

basiléōs hypakoúontos lógon ádikon pántes hoi hyp’ autòn paránomoi.

13
δανιστοῦ καὶ χρεοϕειλέτου ἀλλήλοις συνελθόντων ἐπισκοπὴν ποιεῖται ἀμϕοτέρων ὁ κύριος.

danistoû kaì chreopheilétou allḗlois synelthóntōn episkopḕn poieîtai amphotérōn ho kýrios.

14
βασιλέως ἐν ἀληθείᾳ κρίνοντος πτωχοὺς ὁ θρόνος αὐτοῦ εἰς μαρτύριον κατασταθήσεται.

basiléōs en alētheíāi krínontos ptōchoùs ho thrónos autoû eis martýrion katastathḗsetai.

15
πληγαὶ καὶ ἔλεγχοι διδόασιν σοϕίαν, παῖς δὲ πλανώμενος αἰσχύνει γονεῖς αὐτοῦ.

plēgaì kaì élenchoi didóasin sophían, paîs dè planṓmenos aischýnei goneîs autoû.

16
πολλῶν ὄντων ἀσεβῶν πολλαὶ γίνονται ἁμαρτίαι, οἱ δὲ δίκαιοι ἐκείνων πιπτόντων κατάϕοβοι γίνονται.

pollō̂n óntōn asebō̂n pollaì gínontai hamartíai, hoi dè díkaioi ekeínōn piptóntōn katáphoboi gínontai.

17
παίδευε υἱόν σου, καὶ ἀναπαύσει σε καὶ δώσει κόσμον τῇ ψυχῇ σου.

paídeue hyión sou, kaì anapaúsei se kaì dṓsei kósmon tē̂i psychē̂i sou.

18
οὐ μὴ ὑπάρξῃ ἐξηγητὴς ἔθνει παρανόμῳ, ὁ δὲ ϕυλάσσων τὸν νόμον μακαριστός.

ou mḕ hypárxēi exēgētḕs éthnei paranómōi, ho dè phylássōn tòn nómon makaristós.

19
λόγοις οὐ παιδευθήσεται οἰκέτης σκληρός· ἐὰν γὰρ καὶ νοήσῃ, ἀλλ’ οὐχ ὑπακούσεται.

lógois ou paideuthḗsetai oikétēs sklērós: eàn gàr kaì noḗsēi, all’ ouch hypakoúsetai.

20
ἐὰν ἴδῃς ἄνδρα ταχὺν ἐν λόγοις, γίνωσκε ὅτι ἐλπίδα ἔχει μᾶλλον ἄϕρων αὐτοῦ.

eàn ídēis ándra tachỳn en lógois, gínōske hóti elpída échei mâllon áphrōn autoû.

21
ὃς κατασπαταλᾷ ἐκ παιδός, οἰκέτης ἔσται, ἔσχατον δὲ ὀδυνηθήσεται ἐϕ’ ἑαυτῷ.

hòs kataspatalā̂i ek paidós, oikétēs éstai, éschaton dè odynēthḗsetai eph’ heautō̂i.

22
ἀνὴρ θυμώδης ὀρύσσει νεῖκος, ἀνὴρ δὲ ὀργίλος ἐξώρυξεν ἁμαρτίας.

anḕr thymṓdēs orýssei neîkos, anḕr dè orgílos exṓryxen hamartías.

23
ὕβρις ἄνδρα ταπεινοῖ, τοὺς δὲ ταπεινόϕρονας ἐρείδει δόξῃ κύριος.

hýbris ándra tapeinoî, toùs dè tapeinóphronas ereídei dóxēi kýrios.

24
ὃς μερίζεται κλέπτῃ, μισεῖ τὴν ἑαυτοῦ ψυχήν· ἐὰν δὲ ὅρκου προτεθέντος ἀκούσαντες μὴ ἀναγγείλωσιν,

hòs merízetai kléptēi, miseî tḕn heautoû psychḗn: eàn dè hórkou protethéntos akoúsantes mḕ anangeílōsin,

25
ϕοβηθέντες καὶ αἰσχυνθέντες ἀνθρώπους ὑπεσκελίσθησαν· ὁ δὲ πεποιθὼς ἐπὶ κύριον εὐϕρανθήσεται. ἀσέβεια ἀνδρὶ δίδωσιν σϕάλμα· ὃς δὲ πέποιθεν ἐπὶ τῷ δεσπότῃ, σωθήσεται.

phobēthéntes kaì aischynthéntes anthrṓpous hypeskelísthēsan: ho dè pepoithṑs epì kýrion euphranthḗsetai. asébeia andrì dídōsin sphálma: hòs dè pépoithen epì tō̂i despótēi, sōthḗsetai.

26
πολλοὶ θεραπεύουσιν πρόσωπα ἡγουμένων, παρὰ δὲ κυρίου γίνεται τὸ δίκαιον ἀνδρί.

polloì therapeúousin prósōpa hēgouménōn, parà dè kyríou gínetai tò díkaion andrí.

27
βδέλυγμα δικαίοις ἀνὴρ ἄδικος, βδέλυγμα δὲ ἀνόμῳ κατευθύνουσα ὁδός.

bdélygma dikaíois anḕr ádikos, bdélygma dè anómōi kateuthýnousa hodós.