Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Proverbes 6

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Υἱέ, ἐὰν ἐγγυήσῃ σὸν ϕίλον, παραδώσεις σὴν χεῖρα ἐχθρῷ·

Hyié, eàn engyḗsēi sòn phílon, paradṓseis sḕn cheîra echthrō̂i:

2
παγὶς γὰρ ἰσχυρὰ ἀνδρὶ τὰ ἴδια χείλη, καὶ ἁλίσκεται χείλεσιν ἰδίου στόματος.

pagìs gàr ischyrà andrì tà ídia cheílē, kaì halísketai cheílesin idíou stómatos.

3
ποίει, υἱέ, ἃ ἐγώ σοι ἐντέλλομαι, καὶ σῴζουἥκεις γὰρ εἰς χεῖρας κακῶν διὰ σὸν ϕίλονἴθι μὴ ἐκλυόμενος, παρόξυνε δὲ καὶ τὸν ϕίλον σου, ὃν ἐνεγυήσω·

poíei, hyié, hà egṓ soi entéllomai, kaì sṓizhouḗkeis gàr eis cheîras kakō̂n dià sòn phíloníthi mḕ eklyómenos, paróxyne dè kaì tòn phílon sou, hòn enegyḗsō:

4
μὴ δῷς ὕπνον σοῖς ὄμμασιν μηδὲ ἐπινυστάξῃς σοῖς βλεϕάροις,

mḕ dō̂is hýpnon soîs ómmasin mēdè epinystáxēis soîs blephárois,

5
ἵνα σῴζῃ ὥσπερ δορκὰς ἐκ βρόχων καὶ ὥσπερ ὄρνεον ἐκ παγίδος.

hína sṓizēi hṓsper dorkàs ek bróchōn kaì hṓsper órneon ek pagídos.

6
Ἴθι πρὸς τὸν μύρμηκα, ὦ ὀκνηρέ, καὶ ζήλωσον ἰδὼν τὰς ὁδοὺς αὐτοῦ καὶ γενοῦ ἐκείνου σοϕώτερος·

Íthi pròs tòn mýrmēka, ō̂ oknēré, kaì zḗlōson idṑn tàs hodoùs autoû kaì genoû ekeínou sophṓteros:

7
ἐκείνῳ γὰρ γεωργίου μὴ ὑπάρχοντος μηδὲ τὸν ἀναγκάζοντα ἔχων μηδὲ ὑπὸ δεσπότην ὢν

ekeínōi gàr geōrgíou mḕ hypárchontos mēdè tòn anankázonta échōn mēdè hypò despótēn ṑn

8
ἑτοιμάζεται θέρους τὴν τροφὴν πολλήν τε ἐν τῷ ἀμήτῳ ποιεῖται τὴν παράθεσιν.

hetoimázetai thérous tḕn trophḕn pollḗn te en tō̂i amḗtōi poieîtai tḕn paráthesin.

8A
ἢ πορεύθητι πρὸς τὴν μέλισσαν καὶ μάθε ὡς ἐργάτις ἐστὶν τήν τε ἐργασίαν ὡς σεμνὴν ποιεῖται,

ḕ poreúthēti pròs tḕn mélissan kaì máthe hōs ergátis estìn tḗn te ergasían hōs semnḕn poieîtai,

8B
ἧς τοὺς πόνους βασιλεῖς καὶ ἰδιῶται πρὸς ὑγίειαν προσϕέρονται, ποθεινὴ δέ ἐστιν πᾶσιν καὶ ἐπίδοξος·

hē̂s toùs pónous basileîs kaì idiō̂tai pròs hygíeian prosphérontai, potheinḕ dé estin pâsin kaì epídoxos:

8C
καίπερ οὖσα τῇ ῥώμῃ ἀσθενής, τὴν σοϕίαν τιμήσασα προήχθη.

kaíper oûsa tē̂i rhṓmēi asthenḗs, tḕn sophían timḗsasa proḗchthē.

9
ἕως τίνος, ὀκνηρέ, κατάκεισαι; πότε δὲ ἐξ ὕπνου ἐγερθήσῃ;

héōs tínos, oknēré, katákeisai? póte dè ex hýpnou egerthḗsēi?

10
ὀλίγον μὲν ὑπνοῖς, ὀλίγον δὲ κάθησαι, μικρὸν δὲ νυστάζεις, ὀλίγον δὲ ἐναγκαλίζῃ χερσὶν στήθη·

olígon mèn hypnoîs, olígon dè káthēsai, mikròn dè nystázeis, olígon dè enankalízēi chersìn stḗthē:

11
εἶτ’ ἐμπαραγίνεταί σοι ὥσπερ κακὸς ὁδοιπόρος ἡ πενία καὶ ἡ ἔνδεια ὥσπερ ἀγαθὸς δρομεύς.

eît’ emparagínetaí soi hṓsper kakòs hodoipóros hē penía kaì hē éndeia hṓsper agathòs dromeús.

11A
ἐὰν δὲ ἄοκνος ᾖς, ἥξει ὥσπερ πηγὴ ὁ ἀμητός σου, ἡ δὲ ἔνδεια ὥσπερ κακὸς δρομεὺς ἀπαυτομολήσει.

eàn dè áoknos ē̂is, hḗxei hṓsper pēgḕ ho amētós sou, hē dè éndeia hṓsper kakòs dromeùs apautomolḗsei.

12
Ἀνὴρ ἄϕρων καὶ παράνομος πορεύεται ὁδοὺς οὐκ ἀγαθάς·

Anḕr áphrōn kaì paránomos poreúetai hodoùs ouk agathás:

13
ὁ δ’ αὐτὸς ἐννεύει ὀϕθαλμῷ, σημαίνει δὲ ποδί, διδάσκει δὲ ἐννεύμασιν δακτύλων,

ho d’ autòs enneúei ophthalmō̂i, sēmaínei dè podí, didáskei dè enneúmasin daktýlōn,

14
διεστραμμένῃ δὲ καρδίᾳ τεκταίνεται κακὰ ἐν παντὶ καιρῷ· ὁ τοιοῦτος ταραχὰς συνίστησιν πόλει.

diestramménēi dè kardíāi tektaínetai kakà en pantì kairō̂i: ho toioûtos tarachàs synístēsin pólei.

15
διὰ τοῦτο ἐξαπίνης ἔρχεται ἡ ἀπώλεια αὐτοῦ, διακοπὴ καὶ συντριβὴ ἀνίατος.

dià toûto exapínēs érchetai hē apṓleia autoû, diakopḕ kaì syntribḕ aníatos.

16
ὅτι χαίρει πᾶσιν, οἷς μισεῖ ὁ κύριος, συντρίβεται δὲ δι’ ἀκαθαρσίαν ψυχῆς·

hóti chaírei pâsin, hoîs miseî ho kýrios, syntríbetai dè di’ akatharsían psychē̂s:

17
ὀϕθαλμὸς ὑβριστοῦ, γλῶσσα ἄδικος, χεῖρες ἐκχέουσαι αἷμα δικαίου

ophthalmòs hybristoû, glō̂ssa ádikos, cheîres ekchéousai haîma dikaíou

18
καὶ καρδία τεκταινομένη λογισμοὺς κακοὺς καὶ πόδες ἐπισπεύδοντες κακοποιεῖν·

kaì kardía tektainoménē logismoùs kakoùs kaì pódes epispeúdontes kakopoieîn:

19
ἐκκαίει ψεύδη μάρτυς ἄδικος καὶ ἐπιπέμπει κρίσεις ἀνὰ μέσον ἀδελϕῶν.

ekkaíei pseúdē mártys ádikos kaì epipémpei kríseis anà méson adelphō̂n.

20
Υἱέ, ϕύλασσε νόμους πατρός σου καὶ μὴ ἀπώσῃ θεσμοὺς μητρός σου·

Hyié, phýlasse nómous patrós sou kaì mḕ apṓsēi thesmoùs mētrós sou:

21
ἄϕαψαι δὲ αὐτοὺς ἐπὶ σῇ ψυχῇ διὰ παντὸς καὶ ἐγκλοίωσαι ἐπὶ σῷ τραχήλῳ.

áphapsai dè autoùs epì sē̂i psychē̂i dià pantòs kaì enkloíōsai epì sō̂i trachḗlōi.

22
ἡνίκα ἂν περιπατῇς, ἐπάγου αὐτήν, καὶ μετὰ σοῦ ἔστω· ὡς δ’ ἂν καθεύδῃς, ϕυλασσέτω σε, ἵνα ἐγειρομένῳ συλλαλῇ σοι·

hēníka àn peripatē̂is, epágou autḗn, kaì metà soû éstō: hōs d’ àn katheúdēis, phylassétō se, hína egeiroménōi syllalē̂i soi:

23
ὅτι λύχνος ἐντολὴ νόμου καὶ ϕῶς, καὶ ὁδὸς ζωῆς ἔλεγχος καὶ παιδεία

hóti lýchnos entolḕ nómou kaì phō̂s, kaì hodòs zōē̂s élenchos kaì paideía

24
τοῦ διαϕυλάσσειν σε ἀπὸ γυναικὸς ὑπάνδρου καὶ ἀπὸ διαβολῆς γλώσσης ἀλλοτρίας.

toû diaphylássein se apò gynaikòs hypándrou kaì apò diabolē̂s glṓssēs allotrías.

25
μή σε νικήσῃ κάλλους ἐπιθυμία, μηδὲ ἀγρευθῇς σοῖς ὀϕθαλμοῖς μηδὲ συναρπασθῇς ἀπὸ τῶν αὐτῆς βλεϕάρων·

mḗ se nikḗsēi kállous epithymía, mēdè agreuthē̂is soîs ophthalmoîs mēdè synarpasthē̂is apò tō̂n autē̂s blephárōn:

26
τιμὴ γὰρ πόρνης ὅση καὶ ἑνὸς ἄρτου, γυνὴ δὲ ἀνδρῶν τιμίας ψυχὰς ἀγρεύει.

timḕ gàr pórnēs hósē kaì henòs ártou, gynḕ dè andrō̂n timías psychàs agreúei.

27
ἀποδήσει τις πῦρ ἐν κόλπῳ, τὰ δὲ ἱμάτια οὐ κατακαύσει;

apodḗsei tis pŷr en kólpōi, tà dè himátia ou katakaúsei?

28
ἢ περιπατήσει τις ἐπ’ ἀνθράκων πυρός, τοὺς δὲ πόδας οὐ κατακαύσει;

ḕ peripatḗsei tis ep’ anthrákōn pyrós, toùs dè pódas ou katakaúsei?

29
οὕτως ὁ εἰσελθὼν πρὸς γυναῖκα ὕπανδρον, οὐκ ἀθῳωθήσεται οὐδὲ πᾶς ὁ ἁπτόμενος αὐτῆς.

hoútōs ho eiselthṑn pròs gynaîka hýpandron, ouk athōiōthḗsetai oudè pâs ho haptómenos autē̂s.

30
οὐ θαυμαστὸν ἐὰν ἁλῷ τις κλέπτων, κλέπτει γὰρ ἵνα ἐμπλήσῃ τὴν ψυχὴν πεινῶν·

ou thaumastòn eàn halō̂i tis kléptōn, kléptei gàr hína emplḗsēi tḕn psychḕn peinō̂n:

31
ἐὰν δὲ ἁλῷ, ἀποτείσει ἑπταπλάσια καὶ πάντα τὰ ὑπάρχοντα αὐτοῦ δοὺς ῥύσεται ἑαυτόν.

eàn dè halō̂i, apoteísei heptaplásia kaì pánta tà hypárchonta autoû doùs rhýsetai heautón.

32
ὁ δὲ μοιχὸς δι’ ἔνδειαν ϕρενῶν ἀπώλειαν τῇ ψυχῇ αὐτοῦ περιποιεῖται,

ho dè moichòs di’ éndeian phrenō̂n apṓleian tē̂i psychē̂i autoû peripoieîtai,

33
ὀδύνας τε καὶ ἀτιμίας ὑποϕέρει, τὸ δὲ ὄνειδος αὐτοῦ οὐκ ἐξαλειϕθήσεται εἰς τὸν αἰῶνα.

odýnas te kaì atimías hypophérei, tò dè óneidos autoû ouk exaleiphthḗsetai eis tòn aiō̂na.

34
μεστὸς γὰρ ζήλου θυμὸς ἀνδρὸς αὐτῆς· οὐ ϕείσεται ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως,

mestòs gàr zḗlou thymòs andròs autē̂s: ou pheísetai en hēmérāi kríseōs,

35
οὐκ ἀνταλλάξεται οὐδενὸς λύτρου τὴν ἔχθραν οὐδὲ μὴ διαλυθῇ πολλῶν δώρων.

ouk antalláxetai oudenòs lýtrou tḕn échthran oudè mḕ dialythē̂i pollō̂n dṓrōn.