Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Psaumes 20:8

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Εἰς τὸ τέλος· ψαλμὸς τῷ Δαυιδ.

Eis tò télos: psalmòs tō̂i Dauid.

2
Κύριε, ἐν τῇ δυνάμει σου εὐϕρανθήσεται ὁ βασιλεὺς καὶ ἐπὶ τῷ σωτηρίῳ σου ἀγαλλιάσεται σϕόδρα.

Kýrie, en tē̂i dynámei sou euphranthḗsetai ho basileùs kaì epì tō̂i sōtēríōi sou agalliásetai sphódra.

3
τὴν ἐπιθυμίαν τῆς ψυχῆς αὐτοῦ ἔδωκας αὐτῷ καὶ τὴν θέλησιν τῶν χειλέων αὐτοῦ οὐκ ἐστέρησας αὐτόν. διάψαλμα.

tḕn epithymían tē̂s psychē̂s autoû édōkas autō̂i kaì tḕn thélēsin tō̂n cheiléōn autoû ouk estérēsas autón. diápsalma.

4
ὅτι προέϕθασας αὐτὸν ἐν εὐλογίαις χρηστότητος, ἔθηκας ἐπὶ τὴν κεϕαλὴν αὐτοῦ στέϕανον ἐκ λίθου τιμίου.

hóti proéphthasas autòn en eulogíais chrēstótētos, éthēkas epì tḕn kephalḕn autoû stéphanon ek líthou timíou.

5
ζωὴν ᾐτήσατό σε, καὶ ἔδωκας αὐτῷ, μακρότητα ἡμερῶν εἰς αἰῶνα αἰῶνος.

zōḕn ēitḗsató se, kaì édōkas autō̂i, makrótēta hēmerō̂n eis aiō̂na aiō̂nos.

6
μεγάλη ἡ δόξα αὐτοῦ ἐν τῷ σωτηρίῳ σου, δόξαν καὶ μεγαλοπρέπειαν ἐπιθήσεις ἐπ’ αὐτόν·

megálē hē dóxa autoû en tō̂i sōtēríōi sou, dóxan kaì megaloprépeian epithḗseis ep’ autón:

7
ὅτι δώσεις αὐτῷ εὐλογίαν εἰς αἰῶνα αἰῶνος, εὐϕρανεῖς αὐτὸν ἐν χαρᾷ μετὰ τοῦ προσώπου σου.

hóti dṓseis autō̂i eulogían eis aiō̂na aiō̂nos, euphraneîs autòn en charā̂i metà toû prosṓpou sou.

8
ὅτι ὁ βασιλεὺς ἐλπίζει ἐπὶ κύριον καὶ ἐν τῷ ἐλέει τοῦ ὑψίστου οὐ μὴ σαλευθῇ.

hóti ho basileùs elpízei epì kýrion kaì en tō̂i eléei toû hypsístou ou mḕ saleuthē̂i.

9
εὑρεθείη ἡ χείρ σου πᾶσιν τοῖς ἐχθροῖς σου, ἡ δεξιά σου εὕροι πάντας τοὺς μισοῦντάς σε.

heuretheíē hē cheír sou pâsin toîs echthroîs sou, hē dexiá sou heúroi pántas toùs misoûntás se.

10
θήσεις αὐτοὺς ὡς κλίβανον πυρὸς εἰς καιρὸν τοῦ προσώπου σου· κύριος ἐν ὀργῇ αὐτοῦ συνταράξει αὐτούς, καὶ καταϕάγεται αὐτοὺς πῦρ.

thḗseis autoùs hōs klíbanon pyròs eis kairòn toû prosṓpou sou: kýrios en orgē̂i autoû syntaráxei autoús, kaì kataphágetai autoùs pŷr.

11
τὸν καρπὸν αὐτῶν ἀπὸ γῆς ἀπολεῖς καὶ τὸ σπέρμα αὐτῶν ἀπὸ υἱῶν ἀνθρώπων,

tòn karpòn autō̂n apò gē̂s apoleîs kaì tò spérma autō̂n apò hyiō̂n anthrṓpōn,

12
ὅτι ἔκλιναν εἰς σὲ κακά, διελογίσαντο βουλήν, ἣν οὐ μὴ δύνωνται στῆσαι.

hóti éklinan eis sè kaká, dielogísanto boulḗn, hḕn ou mḕ dýnōntai stē̂sai.

13
ὅτι θήσεις αὐτοὺς νῶτον· ἐν τοῖς περιλοίποις σου ἑτοιμάσεις τὸ πρόσωπον αὐτῶν.

hóti thḗseis autoùs nō̂ton: en toîs periloípois sou hetoimáseis tò prósōpon autō̂n.

14
ὑψώθητι, κύριε, ἐν τῇ δυνάμει σου· ᾄσομεν καὶ ψαλοῦμεν τὰς δυναστείας σου.

hypsṓthēti, kýrie, en tē̂i dynámei sou: ā́isomen kaì psaloûmen tàs dynasteías sou.