Chapter
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
Verses
1
Τῷ Δαυιδ, ὅτε ἡ γῆ αὐτοῦ καθίσταται. ‘Ο κύριος ἐβασίλευσεν, ἀγαλλιάσθω ἡ γῆ, εὐϕρανθήτωσαν νῆσοι πολλαί. Tō̂i Dauid, hóte hē gē̂ autoû kathístatai. ‘O kýrios ebasíleusen, agalliásthō hē gē̂, euphranthḗtōsan nē̂soi pollaí.
2
νεϕέλη καὶ γνόϕος κύκλῳ αὐτοῦ, δικαιοσύνη καὶ κρίμα κατόρθωσις τοῦ θρόνου αὐτοῦ. nephélē kaì gnóphos kýklōi autoû, dikaiosýnē kaì kríma katórthōsis toû thrónou autoû.
3
πῦρ ἐναντίον αὐτοῦ προπορεύσεται καὶ ϕλογιεῖ κύκλῳ τοὺς ἐχθροὺς αὐτοῦ· pŷr enantíon autoû proporeúsetai kaì phlogieî kýklōi toùs echthroùs autoû:
4
ἔϕαναν αἱ ἀστραπαὶ αὐτοῦ τῇ οἰκουμένῃ, εἶδεν καὶ ἐσαλεύθη ἡ γῆ. éphanan hai astrapaì autoû tē̂i oikouménēi, eîden kaì esaleúthē hē gē̂.
5
τὰ ὄρη ἐτάκησαν ὡσεὶ κηρὸς ἀπὸ προσώπου κυρίου, ἀπὸ προσώπου κυρίου πάσης τῆς γῆς. tà órē etákēsan hōseì kēròs apò prosṓpou kyríou, apò prosṓpou kyríou pásēs tē̂s gē̂s.
6
ἀνήγγειλαν οἱ οὐρανοὶ τὴν δικαιοσύνην αὐτοῦ, καὶ εἴδοσαν πάντες οἱ λαοὶ τὴν δόξαν αὐτοῦ. anḗngeilan hoi ouranoì tḕn dikaiosýnēn autoû, kaì eídosan pántes hoi laoì tḕn dóxan autoû.
7
αἰσχυνθήτωσαν πάντες οἱ προσκυνοῦντες τοῖς γλυπτοῖς οἱ ἐγκαυχώμενοι ἐν τοῖς εἰδώλοις αὐτῶν· προσκυνήσατε αὐτῷ, πάντες οἱ ἄγγελοι αὐτοῦ. aischynthḗtōsan pántes hoi proskynoûntes toîs glyptoîs hoi enkauchṓmenoi en toîs eidṓlois autō̂n: proskynḗsate autō̂i, pántes hoi ángeloi autoû.
8
ἤκουσεν καὶ εὐϕράνθη Σιων, καὶ ἠγαλλιάσαντο αἱ θυγατέρες τῆς Ιουδαίας ἕνεκεν τῶν κριμάτων σου, κύριε· ḗkousen kaì euphránthē Siōn, kaì ēgalliásanto hai thygatéres tē̂s Ioudaías héneken tō̂n krimátōn sou, kýrie:
9
ὅτι σὺ εἶ κύριος ὁ ὕψιστος ἐπὶ πᾶσαν τὴν γῆν, σϕόδρα ὑπερυψώθης ὑπὲρ πάντας τοὺς θεούς. hóti sỳ eî kýrios ho hýpsistos epì pâsan tḕn gē̂n, sphódra hyperypsṓthēs hypèr pántas toùs theoús.
10
οἱ ἀγαπῶντες τὸν κύριον, μισεῖτε πονηρόν· ϕυλάσσει κύριος τὰς ψυχὰς τῶν ὁσίων αὐτοῦ, ἐκ χειρὸς ἁμαρτωλῶν ῥύσεται αὐτούς. hoi agapō̂ntes tòn kýrion, miseîte ponērón: phylássei kýrios tàs psychàs tō̂n hosíōn autoû, ek cheiròs hamartōlō̂n rhýsetai autoús.
11
ϕῶς ἀνέτειλεν τῷ δικαίῳ καὶ τοῖς εὐθέσι τῇ καρδίᾳ εὐϕροσύνη. phō̂s anéteilen tō̂i dikaíōi kaì toîs euthési tē̂i kardíāi euphrosýnē.
12
εὐϕράνθητε, δίκαιοι, ἐπὶ τῷ κυρίῳ καὶ ἐξομολογεῖσθε τῇ μνήμῃ τῆς ἁγιωσύνης αὐτοῦ. euphránthēte, díkaioi, epì tō̂i kyríōi kaì exomologeîsthe tē̂i mnḗmēi tē̂s hagiōsýnēs autoû.