Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Psaumes de Salomon 3

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
0
Ψαλμὸς τῷ Σαλωμων· περὶ δικαίων.

Psalmòs tō̂i Salōmōn: perì dikaíōn.

1
῞Ινα τί ὑπνοῖς, ψυχή, καὶ οὐκ εὐλογεῖς τὸν κύριον; ὕμνον καινὸν ψάλατε τῷ θεῷ τῷ αἰνετῷ.

῞Ina tí hypnoîs, psychḗ, kaì ouk eulogeîs tòn kýrion? hýmnon kainòn psálate tō̂i theō̂i tō̂i ainetō̂i.

2
ψάλλε καὶ γρηγόρησον ἐπὶ τὴν γρηγόρησιν αὐτοῦ, ὅτι ἀγαθὸς ψαλμὸς τῷ θεῷ ἐξ ἀγαθῆς καρδίας.

psálle kaì grēgórēson epì tḕn grēgórēsin autoû, hóti agathòs psalmòs tō̂i theō̂i ex agathē̂s kardías.

3
δίκαιοι μνημονεύουσιν διὰ παντὸς τοῦ κυρίου, ἐν ἐξομολογήσει καὶ δικαιώσει τὰ κρίματα κυρίου.

díkaioi mnēmoneúousin dià pantòs toû kyríou, en exomologḗsei kaì dikaiṓsei tà krímata kyríou.

4
οὐκ ὀλιγωρήσει δίκαιος παιδευόμενος ὑπὸ κυρίου, ἡ εὐδοκία αὐτοῦ διὰ παντὸς ἔναντι κυρίου.

ouk oligōrḗsei díkaios paideuómenos hypò kyríou, hē eudokía autoû dià pantòs énanti kyríou.

5
Προσέκοψεν ὁ δίκαιος καὶ ἐδικαίωσεν τὸν κύριον, ἔπεσεν καὶ ἀποβλέπει τί ποιήσει αὐτῷ ὁ θεός, ἀποσκοπεύει ὅθεν ἥξει σωτηρία αὐτοῦ.

Prosékopsen ho díkaios kaì edikaíōsen tòn kýrion, épesen kaì apoblépei tí poiḗsei autō̂i ho theós, aposkopeúei hóthen hḗxei sōtēría autoû.

6
ἀλήθεια τῶν δικαίων παρὰ θεοῦ σωτῆρος αὐτῶν, οὐκ αὐλίζεται ἐν οἴκῳ δικαίου ἁμαρτία ἐϕ’ ἁμαρτίαν·

alḗtheia tō̂n dikaíōn parà theoû sōtē̂ros autō̂n, ouk aulízetai en oíkōi dikaíou hamartía eph’ hamartían:

7
ἐπισκέπτεται διὰ παντὸς τὸν οἶκον αὐτοῦ ὁ δίκαιος τοῦ ἐξᾶραι ἀδικίαν ἐν παραπτώματι αὐτοῦ.

episképtetai dià pantòs tòn oîkon autoû ho díkaios toû exârai adikían en paraptṓmati autoû.

8
ἐξιλάσατο περὶ ἀγνοίας ἐν νηστείᾳ καὶ ταπεινώσει ψυχῆς αὐτοῦ, καὶ ὁ κύριος καθαρίζει πᾶν ἄνδρα ὅσιον καὶ τὸν οἶκον αὐτοῦ.

exilásato perì agnoías en nēsteíāi kaì tapeinṓsei psychē̂s autoû, kaì ho kýrios katharízei pân ándra hósion kaì tòn oîkon autoû.

9
Προσέκοψεν ἁμαρτωλὸς καὶ καταρᾶται ζωὴν αὐτοῦ, τὴν ἡμέραν γενέσεως αὐτοῦ καὶ ὠδῖνας μητρός.

Prosékopsen hamartōlòs kaì katarâtai zōḕn autoû, tḕn hēméran genéseōs autoû kaì ōdînas mētrós.

10
προσέθηκεν ἁμαρτίας ἐϕ’ ἁμαρτίας τῇ ζωῇ αὐτοῦ· ἔπεσεν, ὅτι πονηρὸν τὸ πτῶμα αὐτοῦ, καὶ οὐκ ἀναστήσεται.

proséthēken hamartías eph’ hamartías tē̂i zōē̂i autoû: épesen, hóti ponēròn tò ptō̂ma autoû, kaì ouk anastḗsetai.

11
ἡ ἀπώλεια τοῦ ἁμαρτωλοῦ εἰς τὸν αἰῶνα, καὶ οὐ μνησθήσεται, ὅταν ἐπισκέπτηται δικαίους.

hē apṓleia toû hamartōloû eis tòn aiō̂na, kaì ou mnēsthḗsetai, hótan episképtētai dikaíous.

12
αὕτη ἡ μερὶς τῶν ἁμαρτωλῶν εἰς τὸν αἰῶνα· οἱ δὲ ϕοβούμενοι τὸν κύριον ἀναστήσονται εἰς ζωὴν αἰώνιον, καὶ ἡ ζωὴ αὐτῶν ἐν ϕωτὶ κυρίου καὶ οὐκ ἐκλείψει ἔτι.

haútē hē merìs tō̂n hamartōlō̂n eis tòn aiō̂na: hoi dè phoboúmenoi tòn kýrion anastḗsontai eis zōḕn aiṓnion, kaì hē zōḕ autō̂n en phōtì kyríou kaì ouk ekleípsei éti.