Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Suzanne 1

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
6
καὶ ἤρχοντο κρίσεις ἐξ ἄλλων πόλεων πρὸς αὐτούς.

kaì ḗrchonto kríseis ex állōn póleōn pròs autoús.

7
οὗτοι ἰδόντες γυναῖκα ἀστείαν τῷ εἴδει, γυναῖκα ἀδελϕοῦ αὐτῶν ἐκ τῶν υἱῶν Ισραηλ,

hoûtoi idóntes gynaîka asteían tō̂i eídei, gynaîka adelphoû autō̂n ek tō̂n hyiō̂n Israēl,

8
ὄνομα Σουσανναν θυγατέρα Χελκιου γυναῖκα Ιωακιμ, περιπατοῦσαν ἐν τῷ παραδείσῳ τοῦ ἀνδρὸς αὐτῆς τὸ δειλινὸν καὶ ἐπιθυμήσαντες αὐτῆς

ónoma Sousannan thygatéra Chelkiou gynaîka Iōakim, peripatoûsan en tō̂i paradeísōi toû andròs autē̂s tò deilinòn kaì epithymḗsantes autē̂s

9
διέστρεψαν τὸν νοῦν αὐτῶν καὶ ἐξέκλιναν τοὺς ὀϕθαλμοὺς αὐτῶν τοῦ μὴ βλέπειν εἰς τὸν οὐρανὸν μηδὲ μνημονεύειν κριμάτων δικαίων.

diéstrepsan tòn noûn autō̂n kaì exéklinan toùs ophthalmoùs autō̂n toû mḕ blépein eis tòn ouranòn mēdè mnēmoneúein krimátōn dikaíōn.

10
καὶ ἀμϕότεροι ἦσαν κατανενυγμένοι περὶ αὐτῆς, καὶ ἕτερος τῷ ἑτέρῳ οὐ προσεποιεῖτο τὸ κακὸν τὸ ἔχον αὐτοὺς περὶ αὐτῆς,

kaì amphóteroi ē̂san katanenygménoi perì autē̂s, kaì héteros tō̂i hetérōi ou prosepoieîto tò kakòn tò échon autoùs perì autē̂s,

11
οὐδὲ ἡ γυνὴ ἔγνω τὸ πρᾶγμα τοῦτο.

oudè hē gynḕ égnō tò prâgma toûto.

12
καὶ ὡς ἐγίνετο ὄρθρος, ἐρχόμενοι ἔκλεπτον ἀλλήλους σπεύδοντες, τίς ϕανήσεται αὐτῇ πρότερος καὶ λαλήσει πρὸς αὐτήν.

kaì hōs egíneto órthros, erchómenoi éklepton allḗlous speúdontes, tís phanḗsetai autē̂i próteros kaì lalḗsei pròs autḗn.

13
καὶ ἰδοὺ αὕτη κατὰ τὸ εἰωθὸς περιεπάτει, καὶ ὁ εἷς τῶν πρεσβυτέρων ἐληλύθει, καὶ ἰδοὺ ὁ ἕτερος παρεγένετο,

kaì idoù haútē katà tò eiōthòs periepátei, kaì ho heîs tō̂n presbytérōn elēlýthei, kaì idoù ho héteros paregéneto,

14
καὶ εἷς τὸν ἕτερον ἀνέκρινε λέγων Τί σὺ οὕτως ὄρθρου ἐξῆλθες οὐ παραλαβών με; καὶ ἐξωμολογήσαντο πρὸς ἀλλήλους ἑκάτερος τὴν ὀδύνην αὐτοῦ.

kaì heîs tòn héteron anékrine légōn Tí sỳ hoútōs órthrou exē̂lthes ou paralabṓn me? kaì exōmologḗsanto pròs allḗlous hekáteros tḕn odýnēn autoû.

19
καὶ εἶπεν εἷς τῷ ἑτέρῳ Πορευθῶμεν πρὸς αὐτήν· καὶ συνθέμενοι προσήλθοσαν αὐτῇ καὶ ἐξεβιάζοντο αὐτήν.

kaì eîpen heîs tō̂i hetérōi Poreuthō̂men pròs autḗn: kaì synthémenoi prosḗlthosan autē̂i kaì exebiázonto autḗn.

22
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ἡ Ιουδαία Οἶδα ὅτι ἐὰν πράξω τοῦτο, θάνατός μοί ἐστι, καὶ ἐὰν μὴ πράξω, οὐκ ἐκϕεύξομαι τὰς χεῖρας ὑμῶν·

kaì eîpen autoîs hē Ioudaía Oîda hóti eàn práxō toûto, thánatós moí esti, kaì eàn mḕ práxō, ouk ekpheúxomai tàs cheîras hymō̂n:

23
κάλλιον δέ με μὴ πράξασαν ἐμπεσεῖν εἰς τὰς χεῖρας ὑμῶν ἢ ἁμαρτεῖν ἐνώπιον κυρίου.

kállion dé me mḕ práxasan empeseîn eis tàs cheîras hymō̂n ḕ hamarteîn enṓpion kyríou.

28
Οἱ δὲ παράνομοι ἄνδρες ἀπέστρεψαν ἀπειλοῦντες ἐν ἑαυτοῖς καὶ ἐνεδρεύοντες ἵνα θανατώσουσιν αὐτήν· καὶ ἐλθόντες ἐπὶ τὴν συναγωγὴν τῆς πόλεως, οὗ παρῳκοῦσαν, καὶ συνήδρευσαν οἱ ὄντες ἐκεῖ πάντες οἱ υἱοὶ Ισραηλ·

Hoi dè paránomoi ándres apéstrepsan apeiloûntes en heautoîs kaì enedreúontes hína thanatṓsousin autḗn: kaì elthóntes epì tḕn synagōgḕn tē̂s póleōs, hoû parōikoûsan, kaì synḗdreusan hoi óntes ekeî pántes hoi hyioì Israēl:

29
καὶ ἀναστάντες οἱ δύο πρεσβύτεροι καὶ κριταὶ εἶπαν ’Αποστείλατε ἐπὶ Σουσανναν θυγατέρα Χελκιου, ἥτις ἐστὶ γυνὴ Ιωακιμ· οἱ δὲ εὐθέως ἐκάλεσαν αὐτήν.

kaì anastántes hoi dýo presbýteroi kaì kritaì eîpan ’Aposteílate epì Sousannan thygatéra Chelkiou, hḗtis estì gynḕ Iōakim: hoi dè euthéōs ekálesan autḗn.

30
ὡς δὲ παρεγενήθη ἡ γυνὴ σὺν τῷ πατρὶ ἑαυτῆς καὶ τῇ μητρί, καὶ οἱ παῖδες καὶ αἱ παιδίσκαι αὐτῆς ὄντες τὸν ἀριθμὸν πεντακόσιοι παρεγένοντο καὶ τὰ παιδία Σουσαννας τέσσαρα·

hōs dè paregenḗthē hē gynḕ sỳn tō̂i patrì heautē̂s kaì tē̂i mētrí, kaì hoi paîdes kaì hai paidískai autē̂s óntes tòn arithmòn pentakósioi paregénonto kaì tà paidía Sousannas téssara:

31
ἦν δὲ ἡ γυνὴ τρυϕερὰ σϕόδρα.

ē̂n dè hē gynḕ trypherà sphódra.

32
καὶ προσέταξαν οἱ παράνομοι ἀποκαλύψαι αὐτήν, ἵνα ἐμπλησθῶσι κάλλους ἐπιθυμίας αὐτῆς·

kaì prosétaxan hoi paránomoi apokalýpsai autḗn, hína emplēsthō̂si kállous epithymías autē̂s:

33
καὶ ἐκλαίοσαν οἱ παρ’ αὐτῆς πάντες καὶ ὅσοι αὐτὴν ᾔδεισαν πάντες.

kaì eklaíosan hoi par’ autē̂s pántes kaì hósoi autḕn ḗideisan pántes.

34
ἀναστάντες δὲ οἱ πρεσβύτεροι καὶ κριταὶ ἐπέθηκαν τὰς χεῖρας αὐτῶν ἐπὶ τῆς κεϕαλῆς αὐτῆς·

anastántes dè hoi presbýteroi kaì kritaì epéthēkan tàs cheîras autō̂n epì tē̂s kephalē̂s autē̂s:

35
ἡ δὲ καρδία αὐτῆς ἐπεποίθει ἐπὶ κυρίῳ τῷ θεῷ αὐτῆς, καὶ ἀνακύψασα ἔκλαυσεν ἐν ἑαυτῇ λέγουσα

hē dè kardía autē̂s epepoíthei epì kyríōi tō̂i theō̂i autē̂s, kaì anakýpsasa éklausen en heautē̂i légousa

35A
Κύριε ὁ θεὸς ὁ αἰώνιος ὁ εἰδὼς τὰ πάντα πρὶν γενέσεως αὐτῶν, σὺ οἶδας ὅτι οὐκ ἐποίησα ἃ πονηρεύονται οἱ ἄνομοι οὗτοι ἐπ’ ἐμοί. καὶ εἰσήκουσε κύριος τῆς δεήσεως αὐτῆς.

Kýrie ho theòs ho aiṓnios ho eidṑs tà pánta prìn genéseōs autō̂n, sỳ oîdas hóti ouk epoíēsa hà ponēreúontai hoi ánomoi hoûtoi ep’ emoí. kaì eisḗkouse kýrios tē̂s deḗseōs autē̂s.

36
οἱ δὲ δύο πρεσβύτεροι εἶπαν ‘Ημεῖς περιεπατοῦμεν ἐν τῷ παραδείσῳ τοῦ ἀνδρὸς αὐτῆς

hoi dè dýo presbýteroi eîpan ‘Ēmeîs periepatoûmen en tō̂i paradeísōi toû andròs autē̂s

37
καὶ κυκλοῦντες τὸ στάδιον εἴδομεν ταύτην ἀναπαυομένην μετὰ ἀνδρὸς καὶ στάντες ἐθεωροῦμεν αὐτοὺς ὁμιλοῦντας ἀλλήλοις,

kaì kykloûntes tò stádion eídomen taútēn anapauoménēn metà andròs kaì stántes etheōroûmen autoùs homiloûntas allḗlois,

38
καὶ αὐτοὶ οὐκ ᾔδεισαν ὅτι εἱστήκειμεν. τότε συνειπάμεθα ἀλλήλοις λέγοντες Μάθωμεν τίνες εἰσὶν οὗτοι.

kaì autoì ouk ḗideisan hóti heistḗkeimen. tóte syneipámetha allḗlois légontes Máthōmen tínes eisìn hoûtoi.

39
καὶ προσελθόντες ἐπέγνωμεν αὐτήν, ὁ δὲ νεανίσκος ἔϕυγε συγκεκαλυμμένος,

kaì proselthóntes epégnōmen autḗn, ho dè neanískos éphyge synkekalymménos,

40
ταύτης δὲ ἐπιλαβόμενοι ἐπηρωτῶμεν αὐτήν Τίς ὁ ἄνθρωπος;

taútēs dè epilabómenoi epērōtō̂men autḗn Tís ho ánthrōpos?

41
καὶ οὐκ ἀπήγγειλεν ἡμῖν, τίς ἦν. ταῦτα μαρτυροῦμεν. καὶ ἐπίστευσεν αὐτοῖς ἡ συναγωγὴ πᾶσα ὡς πρεσβυτέρων ὄντων καὶ κριτῶν τοῦ λαοῦ.

kaì ouk apḗngeilen hēmîn, tís ē̂n. taûta martyroûmen. kaì epísteusen autoîs hē synagōgḕ pâsa hōs presbytérōn óntōn kaì kritō̂n toû laoû.

44
Καὶ ἰδοὺ ἄγγελος κυρίου ἐκείνης ἐξαγομένης ἀπολέσθαι,

Kaì idoù ángelos kyríou ekeínēs exagoménēs apolésthai,

45
καὶ ἔδωκεν ὁ ἄγγελος, καθὼς προσετάγη, πνεῦμα συνέσεως νεωτέρῳ ὄντι Δανιηλ.

kaì édōken ho ángelos, kathṑs prosetágē, pneûma synéseōs neōtérōi ónti Daniēl.

48
διαστείλας δὲ Δανιηλ τὸν ὄχλον καὶ στὰς ἐν μέσῳ αὐτῶν εἶπεν Οὕτως μωροί, υἱοὶ Ισραηλ; οὐκ ἀνακρίναντες οὐδὲ τὸ σαϕὲς ἐπιγνόντες ἀπεκρίνατε θυγατέρα Ισραηλ;

diasteílas dè Daniēl tòn óchlon kaì stàs en mésōi autō̂n eîpen Hoútōs mōroí, hyioì Israēl? ouk anakrínantes oudè tò saphès epignóntes apekrínate thygatéra Israēl?

51
καὶ νῦν διαχωρίσατέ μοι αὐτοὺς ἀπ’ ἀλλήλων μακράν, ἵνα ἐτάσω αὐτούς.

kaì nŷn diachōrísaté moi autoùs ap’ allḗlōn makrán, hína etásō autoús.

52
ὡς δὲ διεχωρίσθησαν, εἶπεν Δανιηλ τῇ συναγωγῇ Νῦν μὴ βλέψητε ὅτι οὗτοί εἰσι πρεσβύτεροι, λέγοντες Οὐ μὴ ψεύσωνται· ἀλλὰ ἀνακρινῶ αὐτοὺς κατὰ τὰ ὑποπίπτοντά μοι. καὶ ἐκάλεσε τὸν ἕνα αὐτῶν, καὶ προσήγαγον τὸν πρεσβύτερον τῷ νεωτέρῳ, καὶ εἶπεν αὐτῷ Δανιηλ ῎Ακουε ἄκουε, πεπαλαιωμένε ἡμερῶν κακῶν· νῦν ἥκασί σου αἱ ἁμαρτίαι, ἃς ἐποίεις τὸ πρότερον

hōs dè diechōrísthēsan, eîpen Daniēl tē̂i synagōgē̂i Nŷn mḕ blépsēte hóti hoûtoí eisi presbýteroi, légontes Ou mḕ pseúsōntai: allà anakrinō̂ autoùs katà tà hypopíptontá moi. kaì ekálese tòn héna autō̂n, kaì prosḗgagon tòn presbýteron tō̂i neōtérōi, kaì eîpen autō̂i Daniēl ῎Akoue ákoue, pepalaiōméne hēmerō̂n kakō̂n: nŷn hḗkasí sou hai hamartíai, hàs epoíeis tò próteron

53
πιστευθεὶς ἀκούειν καὶ κρίνειν κρίσεις θάνατον ἐπιϕερούσας καὶ τὸν μὲν ἀθῷον κατέκρινας, τοὺς δὲ ἐνόχους ἠϕίεις, τοῦ κυρίου λέγοντος ’Αθῷον καὶ δίκαιον οὐκ ἀποκτενεῖς·

pisteutheìs akoúein kaì krínein kríseis thánaton epipheroúsas kaì tòn mèn athō̂ion katékrinas, toùs dè enóchous ēphíeis, toû kyríou légontos ’Athō̂ion kaì díkaion ouk apokteneîs:

54
νῦν οὖν ὑπὸ τί δένδρον καὶ ποταπῷ τοῦ παραδείσου τόπῳ ἑώρακας αὐτοὺς ὄντας σὺν ἑαυτοῖς; καὶ εἶπεν ὁ ἀσεβής ‘Υπὸ σχῖνον.

nŷn oûn hypò tí déndron kaì potapō̂i toû paradeísou tópōi heṓrakas autoùs óntas sỳn heautoîs? kaì eîpen ho asebḗs ‘Ypò schînon.

55
εἶπεν δὲ ὁ νεώτερος ’Ορθῶς ἔψευσαι εἰς τὴν σεαυτοῦ ψυχήν· ὁ γὰρ ἄγγελος κυρίου σχίσει σου τὴν ψυχὴν σήμερον.

eîpen dè ho neṓteros ’Orthō̂s épseusai eis tḕn seautoû psychḗn: ho gàr ángelos kyríou schísei sou tḕn psychḕn sḗmeron.

56
καὶ τοῦτον μεταστήσας εἶπε προσαγαγεῖν αὐτῷ τὸν ἕτερον· καὶ τούτῳ δὲ εἶπεν Διὰ τί διεστραμμένον τὸ σπέρμα σου, ὡς Σιδῶνος καὶ οὐχ ὡς Ιουδα; τὸ κάλλος σε ἠπάτησεν, ἡ μιαρὰ ἐπιθυμία·

kaì toûton metastḗsas eîpe prosagageîn autō̂i tòn héteron: kaì toútōi dè eîpen Dià tí diestramménon tò spérma sou, hōs Sidō̂nos kaì ouch hōs Iouda? tò kállos se ēpátēsen, hē miarà epithymía:

57
καὶ οὕτως ἐποιεῖτε θυγατράσιν Ισραηλ, καὶ ἐκεῖναι ϕοβούμεναι ὡμιλοῦσαν ὑμῖν, ἀλλ’ οὐ θυγάτηρ Ιουδα ὑπέμεινε τὴν νόσον ὑμῶν ἐν ἀνομίᾳ ὑπενεγκεῖν·

kaì hoútōs epoieîte thygatrásin Israēl, kaì ekeînai phoboúmenai hōmiloûsan hymîn, all’ ou thygátēr Iouda hypémeine tḕn nóson hymō̂n en anomíāi hypenenkeîn:

58
νῦν οὖν λέγε μοι ‘Υπὸ τί δένδρον καὶ ἐν ποίῳ τοῦ κήπου τόπῳ κατέλαβες αὐτοὺς ὁμιλοῦντας ἀλλήλοις; ὁ δὲ εἶπεν ‘Υπὸ πρῖνον.

nŷn oûn lége moi ‘Ypò tí déndron kaì en poíōi toû kḗpou tópōi katélabes autoùs homiloûntas allḗlois? ho dè eîpen ‘Ypò prînon.

59
καὶ εἶπεν Δανιηλ ‘Αμαρτωλέ, νῦν ὁ ἄγγελος κυρίου τὴν ῥομϕαίαν ἕστηκεν ἔχων, ἕως ὁ λαὸς ἐξολεθρεύσει ὑμᾶς, ἵνα καταπρίσῃ σε.

kaì eîpen Daniēl ‘Amartōlé, nŷn ho ángelos kyríou tḕn rhomphaían héstēken échōn, héōs ho laòs exolethreúsei hymâs, hína kataprísēi se.

60
καὶ πᾶσα ἡ συναγωγὴ ἀνεβόησεν ἐπὶ τῷ νεωτέρῳ, ὡς ἐκ τοῦ ἰδίου στόματος ὁμολόγους αὐτοὺς κατέστησεν ἀμϕοτέρους ψευδομάρτυρας·

kaì pâsa hē synagōgḕ anebóēsen epì tō̂i neōtérōi, hōs ek toû idíou stómatos homológous autoùs katéstēsen amphotérous pseudomártyras:

61
καὶ ὡς ὁ νόμος διαγορεύει, ἐποίησαν αὐτοῖς, καθὼς ἐπονηρεύσαντο κατὰ τῆς ἀδελϕῆς. καὶ ἐϕίμωσαν αὐτοὺς καὶ ἐξαγαγόντες ἔρριψαν εἰς ϕάραγγα·

kaì hōs ho nómos diagoreúei, epoíēsan autoîs, kathṑs eponēreúsanto katà tē̂s adelphē̂s. kaì ephímōsan autoùs kaì exagagóntes érripsan eis pháranga:

62
τότε ὁ ἄγγελος κυρίου ἔρριψε πῦρ διὰ μέσου αὐτῶν. καὶ ἐσώθη αἷμα ἀναίτιον ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ.

tóte ho ángelos kyríou érripse pŷr dià mésou autō̂n. kaì esṓthē haîma anaítion en tē̂i hēmérāi ekeínēi.

63
Διὰ τοῦτο οἱ νεώτεροι ἀγαπητοὶ Ιακωβ ἐν τῇ ἁπλότητι αὐτῶν. καὶ ἡμεῖς ϕυλασσώμεθα εἰς υἱοὺς δυνατοὺς νεωτέρους· εὐσεβήσουσι γὰρ νεώτεροι, καὶ ἔσται ἐν αὐτοῖς πνεῦμα ἐπιστήμης καὶ συνέσεως εἰς αἰῶνα αἰῶνος.

Dià toûto hoi neṓteroi agapētoì Iakōb en tē̂i haplótēti autō̂n. kaì hēmeîs phylassṓmetha eis hyioùs dynatoùs neōtérous: eusebḗsousi gàr neṓteroi, kaì éstai en autoîs pneûma epistḗmēs kaì synéseōs eis aiō̂na aiō̂nos.