Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Tobit (S) 7

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς Ἐκβάτανα λέγει αὐτῷ Αζαρια ἄδελφε ἀπάγαγέ με εὐθεῖαν πρὸς Ραγουηλ τὸν ἀδελφὸν ἡμῶν καὶ ἀπήγαγεν αὐτὸν εἰς τὸν οἶκον Ραγουήλου καὶ εὗρον αὐτὸν καθήμενον παρὰ τὴν θύραν τῆς αὐλῆς καὶ ἐχαιρέτισαν αὐτὸν πρῶτοι καὶ εἶπεν αὐτοῖς χαίρετε πολλά ἀδελφοί καὶ καλῶς ἤλθατε ὑγιαίνοντες καὶ ἤγαγεν αὐτοὺς εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ

kaì hóte eisē̂lthen eis Ekbátana légei autō̂i Azaria ádelphe apágagé me eutheîan pròs Ragouēl tòn adelphòn hēmō̂n kaì apḗgagen autòn eis tòn oîkon Ragouḗlou kaì heûron autòn kathḗmenon parà tḕn thýran tē̂s aulē̂s kaì echairétisan autòn prō̂toi kaì eîpen autoîs chaírete pollá adelphoí kaì kalō̂s ḗlthate hygiaínontes kaì ḗgagen autoùs eis tòn oîkon autoû

2
καὶ εἶπεν Εδνα τῇ γυναικὶ αὐτοῦ ὡς ὅμοιος ὁ νεανίσκος οὗτος Τωβει τῷ ἀδελφῷ μου

kaì eîpen Edna tē̂i gynaikì autoû hōs hómoios ho neanískos hoûtos Tōbei tō̂i adelphō̂i mou

3
καὶ ἠρώτησεν αὐτοὺς Εδνα καὶ εἶπεν αὐτοῖς πόθεν ἐστέ ἀδελφοί καὶ εἶπαν αὐτῇ ἐκ τῶν υἱῶν Νεφθαλιμ ἡμεῖς τῶν αἰχμαλωτισθέντων ἐν Νινευη

kaì ērṓtēsen autoùs Edna kaì eîpen autoîs póthen esté adelphoí kaì eîpan autē̂i ek tō̂n hyiō̂n Nephthalim hēmeîs tō̂n aichmalōtisthéntōn en Nineuē

4
καὶ εἶπεν αὐτοῖς γινώσκετε Τωβιν τὸν ἀδελφὸν ἡμῶν καὶ εἶπαν αὐτῇ γινώσκομεν ἡμεῖς αὐτόν

kaì eîpen autoîs ginṓskete Tōbin tòn adelphòn hēmō̂n kaì eîpan autē̂i ginṓskomen hēmeîs autón

5
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὑγιαίνει καὶ εἶπαν αὐτῇ ὑγιαίνει καὶ ζῇ καὶ εἶπεν Τωβιας ὁ πατήρ μού ἐστιν

kaì eîpen autoîs hygiaínei kaì eîpan autē̂i hygiaínei kaì zē̂i kaì eîpen Tōbias ho patḗr moú estin

6
καὶ ἀνεπήδησεν Ραγουηλ καὶ κατεφίλησεν αὐτὸν καὶ ἔκλαυσεν καὶ ἐλάλησεν καὶ εἶπεν αὐτῷ εὐλογία σοι γένοιτο παιδίον ὁ τοῦ καλοῦ καὶ ἀγαθοῦ πατρός ὦ ταλαιπώρων κακῶν ὅτι ἐτυφλώθη ἀνὴρ δίκαιος καὶ ποιῶν ἐλεημοσύνας καὶ ἐπιπεσὼν ἐπὶ τὸν τράχηλον Τωβια τοῦ ἀδελφοῦ αὐτοῦ ἔκλαυσεν

kaì anepḗdēsen Ragouēl kaì katephílēsen autòn kaì éklausen kaì elálēsen kaì eîpen autō̂i eulogía soi génoito paidíon ho toû kaloû kaì agathoû patrós ō̂ talaipṓrōn kakō̂n hóti etyphlṓthē anḕr díkaios kaì poiō̂n eleēmosýnas kaì epipesṑn epì tòn tráchēlon Tōbia toû adelphoû autoû éklausen

7
καὶ Εδνα ἡ γυνὴ αὐτοῦ ἔκλαυσεν αὐτόν καὶ Σαρρα ἡ θυγάτηρ αὐτῶν ἔκλαυσεν καὶ αὐτή

kaì Edna hē gynḕ autoû éklausen autón kaì Sarra hē thygátēr autō̂n éklausen kaì autḗ

8
καὶ ἔθυσεν κριὸν ἐκ προβάτων καὶ ὑπεδέξατο αὐτοὺς προθύμως

kaì éthysen kriòn ek probátōn kaì hypedéxato autoùs prothýmōs

9
καὶ ὅτε ἐλούσαντο καὶ ἐνίψαντο καὶ ἀνέπεσαν δειπνῆσαι εἶπεν Τωβιας τῷ Ραφαηλ Αζαρια ἄδελφε εἰπὸν Ραγουηλ ὅπως δῷ μοι Σαρραν τὴν ἀδελφήν μου

kaì hóte eloúsanto kaì enípsanto kaì anépesan deipnē̂sai eîpen Tōbias tō̂i Raphaēl Azaria ádelphe eipòn Ragouēl hópōs dō̂i moi Sarran tḕn adelphḗn mou

10
καὶ ἤκουσεν Ραγουηλ τὸν λόγον καὶ εἶπεν τῷ παιδί φάγε καὶ πίε καὶ ἡδέως γενοῦ τὴν νύκτα ταύτην οὐ γάρ ἐστιν ἄνθρωπος ᾧ καθήκει λαβεῖν Σαρραν τὴν θυγατέρα μου πλὴν σοῦ ἄδελφε ὡσαύτως δὲ καὶ ἐγὼ οὐκ ἔχω ἐξουσίαν δοῦναι αὐτὴν ἑτέρῳ ἀνδρὶ πλὴν σοῦ ὅτι σὺ ἔγγιστά μου καὶ μάλα τὴν ἀλήθειάν σοι ὑποδείξω παιδίον

kaì ḗkousen Ragouēl tòn lógon kaì eîpen tō̂i paidí pháge kaì píe kaì hēdéōs genoû tḕn nýkta taútēn ou gár estin ánthrōpos hō̂i kathḗkei labeîn Sarran tḕn thygatéra mou plḕn soû ádelphe hōsaútōs dè kaì egṑ ouk échō exousían doûnai autḕn hetérōi andrì plḕn soû hóti sỳ éngistá mou kaì mála tḕn alḗtheián soi hypodeíxō paidíon

11
ἔδωκα αὐτὴν ἑπτὰ ἀνδράσιν τῶν ἀδελφῶν ἡμῶν καὶ πάντες ἀπέθανον τὴν νύκτα ὁπότε εἰσεπορεύοντο πρὸς αὐτήν καὶ νῦν παιδίον φάγε καὶ πίε καὶ κύριος ποιήσει ἐν ὑμῖν

édōka autḕn heptà andrásin tō̂n adelphō̂n hēmō̂n kaì pántes apéthanon tḕn nýkta hopóte eiseporeúonto pròs autḗn kaì nŷn paidíon pháge kaì píe kaì kýrios poiḗsei en hymîn

12
καὶ εἶπεν Τωβιας οὐ μὴ φάγω ἐντεῦθεν οὐδὲ μὴ πίω ἕως ἂν διαστήσῃς τὰ πρὸς ἐμέ καὶ εἶπεν αὐτῷ Ραγουηλ ὅτι ποιῶ καὶ αὐτὴ δίδοταί σοι κατὰ τὴν κρίσιν τῆς βίβλου Μωυσέως καὶ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ κέκριταί σοι δοθῆναι κομίζου τὴν ἀδελφήν σου ἀπὸ τοῦ νῦν σὺ ἀδελφὸς εἶ αὐτῆς καὶ αὐτὴ ἀδελφή σου δέδοταί σοι ἀπὸ τῆς σήμερον καὶ εἰς τὸν αἰῶνα καὶ ὁ κύριος τοῦ οὐρανοῦ εὐοδώσει ὑμᾶς παιδίον τὴν νύκτα ταύτην καὶ ποιήσαι ἐφ’ ὑμᾶς ἔλεος καὶ εἰρήνην

kaì eîpen Tōbias ou mḕ phágō enteûthen oudè mḕ píō héōs àn diastḗsēis tà pròs emé kaì eîpen autō̂i Ragouēl hóti poiō̂ kaì autḕ dídotaí soi katà tḕn krísin tē̂s bíblou Mōyséōs kaì ek toû ouranoû kékritaí soi dothē̂nai komízou tḕn adelphḗn sou apò toû nŷn sỳ adelphòs eî autē̂s kaì autḕ adelphḗ sou dédotaí soi apò tē̂s sḗmeron kaì eis tòn aiō̂na kaì ho kýrios toû ouranoû euodṓsei hymâs paidíon tḕn nýkta taútēn kaì poiḗsai eph’ hymâs éleos kaì eirḗnēn

13
καὶ ἐκάλεσεν Ραγουηλ Σαρραν τὴν θυγατέρα αὐτοῦ καὶ ἦλθεν πρὸς αὐτόν καὶ λαβόμενος τῆς χειρὸς αὐτῆς παρέδωκεν αὐτὴν αὐτῷ καὶ εἶπεν κόμισαι κατὰ τὸν νόμον καὶ κατὰ τὴν κρίσιν τὴν γεγραμμένην ἐν τῇ βίβλῳ Μωυσέως δοῦναί σοι τὴν γυναῖκα ἔχε καὶ ἄπαγε πρὸς τὸν πατέρα σου ὑγιαίνων καὶ ὁ θεὸς τοῦ οὐρανοῦ εὐοδώσαι ὑμῖν εἰρήνην

kaì ekálesen Ragouēl Sarran tḕn thygatéra autoû kaì ē̂lthen pròs autón kaì labómenos tē̂s cheiròs autē̂s parédōken autḕn autō̂i kaì eîpen kómisai katà tòn nómon kaì katà tḕn krísin tḕn gegramménēn en tē̂i bíblōi Mōyséōs doûnaí soi tḕn gynaîka éche kaì ápage pròs tòn patéra sou hygiaínōn kaì ho theòs toû ouranoû euodṓsai hymîn eirḗnēn

14
καὶ ἐκάλεσεν τὴν μητέρα αὐτῆς καὶ εἶπεν ἐνεγκεῖν βιβλίον καὶ ἔγραψεν συγγραφὴν βιβλίου συνοικήσεως καὶ ὡς δίδωσιν αὐτὴν αὐτῷ γυναῖκα κατὰ τὴν κρίσιν τοῦ Μωυσέως νόμου ἀπ’ ἐκείνου ἤρξαντο φαγεῖν καὶ πιεῖν

kaì ekálesen tḕn mētéra autē̂s kaì eîpen enenkeîn biblíon kaì égrapsen syngraphḕn biblíou synoikḗseōs kaì hōs dídōsin autḕn autō̂i gynaîka katà tḕn krísin toû Mōyséōs nómou ap’ ekeínou ḗrxanto phageîn kaì pieîn

15
καὶ ἐκάλεσεν Ραγουηλ Εδναν τὴν γυναῖκα αὐτοῦ καὶ εἶπεν αὐτῇ ἀδελφή ἑτοίμασον τὸ ταμίειον τὸ ἕτερον καὶ εἰσάγαγε αὐτὴν ἐκεῖ

kaì ekálesen Ragouēl Ednan tḕn gynaîka autoû kaì eîpen autē̂i adelphḗ hetoímason tò tamíeion tò héteron kaì eiságage autḕn ekeî

16
καὶ βαδίσασα ἔστρωσεν εἰς τὸ ταμίειον ὡς εἶπεν αὐτῇ καὶ ἤγαγεν αὐτὴν ἐκεῖ καὶ ἔκλαυσεν περὶ αὐτῆς καὶ ἀπεμάξατο τὰ δάκρυα καὶ εἶπεν αὐτῇ

kaì badísasa éstrōsen eis tò tamíeion hōs eîpen autē̂i kaì ḗgagen autḕn ekeî kaì éklausen perì autē̂s kaì apemáxato tà dákrya kaì eîpen autē̂i

17
θάρσει θύγατερ ὁ κύριος τοῦ οὐρανοῦ δῴη σοι χαρὰν ἀντὶ τῆς λύπης σου θάρσει θύγατερ καὶ ἐξῆλθεν

thársei thýgater ho kýrios toû ouranoû dṓiē soi charàn antì tē̂s lýpēs sou thársei thýgater kaì exē̂lthen