Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Septante Sagesse 17

Pentateuch
Historical books
Poetical Writings
Prophetic Books
Chapter
Verses
1
Μεγάλαι γάρ σου αἱ κρίσεις καὶ δυσδιήγητοι· διὰ τοῦτο ἀπαίδευτοι ψυχαὶ ἐπλανήθησαν.

Megálai gár sou hai kríseis kaì dysdiḗgētoi: dià toûto apaídeutoi psychaì eplanḗthēsan.

2
ὑπειληϕότες γὰρ καταδυναστεύειν ἔθνος ἅγιον ἄνομοι δέσμιοι σκότους καὶ μακρᾶς πεδῆται νυκτὸς κατακλεισθέντες ὀρόϕοις ϕυγάδες τῆς αἰωνίου προνοίας ἔκειντο.

hypeilēphótes gàr katadynasteúein éthnos hágion ánomoi désmioi skótous kaì makrâs pedē̂tai nyktòs katakleisthéntes oróphois phygádes tē̂s aiōníou pronoías ékeinto.

3
λανθάνειν γὰρ νομίζοντες ἐπὶ κρυϕαίοις ἁμαρτήμασιν ἀϕεγγεῖ λήθης παρακαλύμματι ἐσκορπίσθησαν θαμβούμενοι δεινῶς καὶ ἰνδάλμασιν ἐκταρασσόμενοι.

lanthánein gàr nomízontes epì kryphaíois hamartḗmasin aphengeî lḗthēs parakalýmmati eskorpísthēsan thamboúmenoi deinō̂s kaì indálmasin ektarassómenoi.

4
οὐδὲ γὰρ ὁ κατέχων αὐτοὺς μυχὸς ἀϕόβους διεϕύλαττεν, ἦχοι δ’ ἐκταράσσοντες αὐτοὺς περιεκόμπουν, καὶ ϕάσματα ἀμειδήτοις κατηϕῆ προσώποις ἐνεϕανίζετο.

oudè gàr ho katéchōn autoùs mychòs aphóbous diephýlatten, ē̂choi d’ ektarássontes autoùs periekómpoun, kaì phásmata ameidḗtois katēphē̂ prosṓpois enephanízeto.

5
καὶ πυρὸς μὲν οὐδεμία βία κατίσχυεν ϕωτίζειν, οὔτε ἄστρων ἔκλαμπροι ϕλόγες καταυγάζειν ὑπέμενον τὴν στυγνὴν ἐκείνην νύκτα.

kaì pyròs mèn oudemía bía katíschyen phōtízein, oúte ástrōn éklamproi phlóges kataugázein hypémenon tḕn stygnḕn ekeínēn nýkta.

6
διεϕαίνετο δ’ αὐτοῖς μόνον αὐτομάτη πυρὰ ϕόβου πλήρης, ἐκδειματούμενοι δὲ τῆς μὴ θεωρουμένης ἐκείνης ὄψεως ἡγοῦντο χείρω τὰ βλεπόμενα.

diephaíneto d’ autoîs mónon automátē pyrà phóbou plḗrēs, ekdeimatoúmenoi dè tē̂s mḕ theōrouménēs ekeínēs ópseōs hēgoûnto cheírō tà blepómena.

7
μαγικῆς δὲ ἐμπαίγματα κατέκειτο τέχνης, καὶ τῆς ἐπὶ ϕρονήσει ἀλαζονείας ἔλεγχος ἐϕύβριστος·

magikē̂s dè empaígmata katékeito téchnēs, kaì tē̂s epì phronḗsei alazoneías élenchos ephýbristos:

8
οἱ γὰρ ὑπισχνούμενοι δείματα καὶ ταραχὰς ἀπελαύνειν ψυχῆς νοσούσης, οὗτοι καταγέλαστον εὐλάβειαν ἐνόσουν.

hoi gàr hypischnoúmenoi deímata kaì tarachàs apelaúnein psychē̂s nosoúsēs, hoûtoi katagélaston eulábeian enósoun.

9
καὶ γὰρ εἰ μηδὲν αὐτοὺς ταραχῶδες ἐϕόβει, κνωδάλων παρόδοις καὶ ἑρπετῶν συριγμοῖς ἐκσεσοβημένοι διώλλυντο ἔντρομοι καὶ τὸν μηδαμόθεν ϕευκτὸν ἀέρα προσιδεῖν ἀρνούμενοι.

kaì gàr ei mēdèn autoùs tarachō̂des ephóbei, knōdálōn paródois kaì herpetō̂n syrigmoîs eksesobēménoi diṓllynto éntromoi kaì tòn mēdamóthen pheuktòn aéra prosideîn arnoúmenoi.

10
δειλὸν γὰρ ἰδίῳ πονηρία μάρτυρι καταδικαζομένη, ἀεὶ δὲ προσείληϕεν τὰ χαλεπὰ συνεχομένη τῇ συνειδήσει·

deilòn gàr idíōi ponēría mártyri katadikazoménē, aeì dè proseílēphen tà chalepà synechoménē tē̂i syneidḗsei:

11
οὐθὲν γάρ ἐστιν ϕόβος εἰ μὴ προδοσία τῶν ἀπὸ λογισμοῦ βοηθημάτων,

outhèn gár estin phóbos ei mḕ prodosía tō̂n apò logismoû boēthēmátōn,

12
ἔνδοθεν δὲ οὖσα ἥττων ἡ προσδοκία πλείονα λογίζεται τὴν ἄγνοιαν τῆς παρεχούσης τὴν βάσανον αἰτίας.

éndothen dè oûsa hḗttōn hē prosdokía pleíona logízetai tḕn ágnoian tē̂s parechoúsēs tḕn básanon aitías.

13
οἱ δὲ τὴν ἀδύνατον ὄντως νύκτα καὶ ἐξ ἀδυνάτου ᾅδου μυχῶν ἐπελθοῦσαν τὸν αὐτὸν ὕπνον κοιμώμενοι

hoi dè tḕn adýnaton óntōs nýkta kaì ex adynátou hā́idou mychō̂n epelthoûsan tòn autòn hýpnon koimṓmenoi

14
τὰ μὲν τέρασιν ἠλαύνοντο ϕαντασμάτων, τὰ δὲ τῆς ψυχῆς παρελύοντο προδοσίᾳ· αἰϕνίδιος γὰρ αὐτοῖς καὶ ἀπροσδόκητος ϕόβος ἐπεχύθη.

tà mèn térasin ēlaúnonto phantasmátōn, tà dè tē̂s psychē̂s parelýonto prodosíāi: aiphnídios gàr autoîs kaì aprosdókētos phóbos epechýthē.

15
εἶθ’ οὕτως, ὃς δή ποτ’ οὖν ἦν ἐκεῖ καταπίπτων, ἐϕρουρεῖτο εἰς τὴν ἀσίδηρον εἱρκτὴν κατακλεισθείς·

eîth’ hoútōs, hòs dḗ pot’ oûn ē̂n ekeî katapíptōn, ephroureîto eis tḕn asídēron heirktḕn katakleistheís:

16
εἴ τε γὰρ γεωργὸς ἦν τις ἢ ποιμὴν ἢ τῶν κατ’ ἐρημίαν ἐργάτης μόχθων, προλημϕθεὶς τὴν δυσάλυκτον ἔμενεν ἀνάγκην, μιᾷ γὰρ ἁλύσει σκότους πάντες ἐδέθησαν·

eí te gàr geōrgòs ē̂n tis ḕ poimḕn ḕ tō̂n kat’ erēmían ergátēs móchthōn, prolēmphtheìs tḕn dysálykton émenen anánkēn, miā̂i gàr halýsei skótous pántes edéthēsan:

17
εἴ τε πνεῦμα συρίζον ἢ περὶ ἀμϕιλαϕεῖς κλάδους ὀρνέων ἦχος εὐμελὴς ἢ ῥυθμὸς ὕδατος πορευομένου βίᾳ ἢ κτύπος ἀπηνὴς καταρριπτομένων πετρῶν

eí te pneûma syrízon ḕ perì amphilapheîs kládous ornéōn ē̂chos eumelḕs ḕ rhythmòs hýdatos poreuoménou bíāi ḕ ktýpos apēnḕs katarriptoménōn petrō̂n

18
ἢ σκιρτώντων ζῴων δρόμος ἀθεώρητος ἢ ὠρυομένων ἀπηνεστάτων θηρίων ϕωνὴ ἢ ἀντανακλωμένη ἐκ κοιλότητος ὀρέων ἠχώ, παρέλυεν αὐτοὺς ἐκϕοβοῦντα.

ḕ skirtṓntōn zṓiōn drómos atheṓrētos ḕ ōryoménōn apēnestátōn thēríōn phōnḕ ḕ antanaklōménē ek koilótētos oréōn ēchṓ, parélyen autoùs ekphoboûnta.

19
ὅλος γὰρ ὁ κόσμος λαμπρῷ κατελάμπετο ϕωτὶ καὶ ἀνεμποδίστοις συνείχετο ἔργοις·

hólos gàr ho kósmos lamprō̂i katelámpeto phōtì kaì anempodístois syneícheto érgois:

20
μόνοις δὲ ἐκείνοις ἐπετέτατο βαρεῖα νὺξ εἰκὼν τοῦ μέλλοντος αὐτοὺς διαδέχεσθαι σκότους, ἑαυτοῖς δὲ ἦσαν βαρύτεροι σκότους.

mónois dè ekeínois epetétato bareîa nỳx eikṑn toû méllontos autoùs diadéchesthai skótous, heautoîs dè ē̂san barýteroi skótous.