Bibles en langues anciennes
Traductions anciennes
Traductions modernes

Novum Testamentum Graecum Actes 1, 23

Nouveau Testament
Chapitre
Versets
1
Τὸν μὲν πρῶτον λόγον ἐποιησάμην περὶ πάντων, ὦ θεόφιλε, ὧν ἤρξατο ὁ ’Ιησοῦς ποιεῖν τε καὶ διδάσκειν

Tòn mèn prō̂ton lógon epoiēsámēn perì pántōn, ō̂ theóphile, hō̂n ḗrxato ho ’Iēsoûs poieîn te kaì didáskein

2
ἄχρι ἧς ἡμέρας ἐντειλάμενος τοῖς ἀποστόλοις διὰ πνεύματος ἁγίου οὓς ἐξελέξατο ἀνελήμφθη·

áchri hē̂s hēméras enteilámenos toîs apostólois dià pneúmatos hagíou hoùs exeléxato anelḗmphthē:

3
οἷς καὶ παρέστησεν ἑαυτὸν ζῶντα μετὰ τὸ παθεῖν αὐτὸν ἐν πολλοῖς τεκμηρίοις, δι’ ἡμερῶν τεσσαράκοντα ὀπτανόμενος αὐτοῖς καὶ λέγων τὰ περὶ τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ.

hoîs kaì paréstēsen heautòn zō̂nta metà tò patheîn autòn en polloîs tekmēríois, di’ hēmerō̂n tessarákonta optanómenos autoîs kaì légōn tà perì tē̂s basileías toû theoû.

4
καὶ συναλιζόμενος παρήγγειλεν αὐτοῖς ἀπὸ ‘Ιεροσολύμων μὴ χωρίζεσθαι, ἀλλὰ περιμένειν τὴν ἐπαγγελίαν τοῦ πατρὸς ἣν ἠκούσατέ μου·

kaì synalizómenos parḗngeilen autoîs apò ‘Ierosolýmōn mḕ chōrízesthai, allà periménein tḕn epangelían toû patròs hḕn ēkoúsaté mou:

5
ὅτι ’Ιωάννης μὲν ἐβάπτισεν ὕδατι, ὑμεῖς δὲ ἐν πνεύματι βαπτισθήσεσθε ἁγίῳ οὐ μετὰ πολλὰς ταύτας ἡμέρας.

hóti ’Iōánnēs mèn ebáptisen hýdati, hymeîs dè en pneúmati baptisthḗsesthe hagíōi ou metà pollàs taútas hēméras.

6
Οἱ μὲν οὖν συνελθόντες ἠρώτων αὐτὸν λέγοντες, Κύριε, εἰ ἐν τῷ χρόνῳ τούτῳ ἀποκαθιστάνεις τὴν βασιλείαν τῷ ’Ισραήλ;

Hoi mèn oûn synelthóntes ērṓtōn autòn légontes, Kýrie, ei en tō̂i chrónōi toútōi apokathistáneis tḕn basileían tō̂i ’Israḗl?

7
εἶπεν δὲ πρὸς αὐτούς, Οὐχ ὑμῶν ἐστιν γνῶναι χρόνους ἢ καιροὺς οὓς ὁ πατὴρ ἔθετο ἐν τῇ ἰδίᾳ ἐξουσίᾳ·

eîpen dè pròs autoús, Ouch hymō̂n estin gnō̂nai chrónous ḕ kairoùs hoùs ho patḕr étheto en tē̂i idíāi exousíāi:

8
ἀλλὰ λήμψεσθε δύναμιν ἐπελθόντος τοῦ ἁγίου πνεύματος ἐφ’ ὑμᾶς, καὶ ἔσεσθέ μου μάρτυρες ἔν τε ’Ιερουσαλὴμ καὶ ἐν πάσῃ τῇ ’Ιουδαίᾳ καὶ Σαμαρείᾳ καὶ ἕως ἐσχάτου τῆς γῆς.

allà lḗmpsesthe dýnamin epelthóntos toû hagíou pneúmatos eph’ hymâs, kaì ésesthé mou mártyres én te ’Ierousalḕm kaì en pásēi tē̂i ’Ioudaíāi kaì Samareíāi kaì héōs eschátou tē̂s gē̂s.

9
καὶ ταῦτα εἰπὼν βλεπόντων αὐτῶν ἐπήρθη, καὶ νεφέλη ὑπέλαβεν αὐτὸν ἀπὸ τῶν ὀφθαλμῶν αὐτῶν.

kaì taûta eipṑn blepóntōn autō̂n epḗrthē, kaì nephélē hypélaben autòn apò tō̂n ophthalmō̂n autō̂n.

10
καὶ ὡς ἀτενίζοντες ἦσαν εἰς τὸν οὐρανὸν πορευομένου αὐτοῦ, καὶ ἰδοὺ ἄνδρες δύο παρειστήκεισαν αὐτοῖς ἐν ἐσθήσεσι λευκαῖς,

kaì hōs atenízontes ē̂san eis tòn ouranòn poreuoménou autoû, kaì idoù ándres dýo pareistḗkeisan autoîs en esthḗsesi leukaîs,

11
οἳ καὶ εἶπαν, ῎Ανδρες Γαλιλαῖοι, τί ἑστήκατε βλέποντες εἰς τὸν οὐρανόν; οὗτος ὁ ’Ιησοῦς ὁ ἀναλημφθεὶς ἀφ’ ὑμῶν εἰς τὸν οὐρανὸν οὕτως ἐλεύσεται ὃν τρόπον ἐθεάσασθε αὐτὸν πορευόμενον εἰς τὸν οὐρανόν.

hoì kaì eîpan, ῎Andres Galilaîoi, tí hestḗkate blépontes eis tòn ouranón? hoûtos ho ’Iēsoûs ho analēmphtheìs aph’ hymō̂n eis tòn ouranòn hoútōs eleúsetai hòn trópon etheásasthe autòn poreuómenon eis tòn ouranón.

12
Τότε ὑπέστρεψαν εἰς ’Ιερουσαλὴμ ἀπὸ ὄρους τοῦ καλουμένου ’Ελαιῶνος, ὅ ἐστιν ἐγγὺς ’Ιερουσαλὴμ σαββάτου ἔχον ὁδόν.

Tóte hypéstrepsan eis ’Ierousalḕm apò órous toû kalouménou ’Elaiō̂nos, hó estin engỳs ’Ierousalḕm sabbátou échon hodón.

13
καὶ ὅτε εἰσῆλθον, εἰς τὸ ὑπερῷον ἀνέβησαν οὗ ἦσαν καταμένοντες, ὅ τε Πέτρος καὶ ’Ιωάννης καὶ ’Ιάκωβος καὶ ’Ανδρέας, Φίλιππος καὶ θωμᾶς, Βαρθολομαῖος καὶ Μαθθαῖος, ’Ιάκωβος ‘Αλφαίου καὶ Σίμων ὁ ζηλωτὴς καὶ ’Ιούδας ’Ιακώβου.

kaì hóte eisē̂lthon, eis tò hyperō̂ion anébēsan hoû ē̂san kataménontes, hó te Pétros kaì ’Iōánnēs kaì ’Iákōbos kaì ’Andréas, Phílippos kaì thōmâs, Bartholomaîos kaì Maththaîos, ’Iákōbos ‘Alphaíou kaì Símōn ho zēlōtḕs kaì ’Ioúdas ’Iakṓbou.

14
οὗτοι πάντες ἦσαν προσκαρτεροῦντες ὁμοθυμαδὸν τῇ προσευχῇ σὺν γυναιξὶν καὶ Μαριὰμ τῇ μητρὶ τοῦ ’Ιησοῦ καὶ τοῖς ἀδελφοῖς αὐτοῦ.

hoûtoi pántes ē̂san proskarteroûntes homothymadòn tē̂i proseuchē̂i sỳn gynaixìn kaì Mariàm tē̂i mētrì toû ’Iēsoû kaì toîs adelphoîs autoû.

15
Καὶ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις ἀναστὰς Πέτρος ἐν μέσῳ τῶν ἀδελφῶν εἶπεν (ἦν τε ὄχλος ὀνομάτων ἐπὶ τὸ αὐτὸ ὡς ἑκατὸν εἴκοσι),

Kaì en taîs hēmérais taútais anastàs Pétros en mésōi tō̂n adelphō̂n eîpen (ē̂n te óchlos onomátōn epì tò autò hōs hekatòn eíkosi),

16
῎Ανδρες ἀδελφοί, ἔδει πληρωθῆναι τὴν γραφὴν ἣν προεῖπεν τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον διὰ στόματος Δαυὶδ περὶ ’Ιούδα τοῦ γενομένου ὁδηγοῦ τοῖς συλλαβοῦσιν ’Ιησοῦν,

῎Andres adelphoí, édei plērōthē̂nai tḕn graphḕn hḕn proeîpen tò pneûma tò hágion dià stómatos Dauìd perì ’Ioúda toû genoménou hodēgoû toîs syllaboûsin ’Iēsoûn,

17
ὅτι κατηριθμημένος ἦν ἐν ἡμῖν καὶ ἔλαχεν τὸν κλῆρον τῆς διακονίας ταύτης.

hóti katērithmēménos ē̂n en hēmîn kaì élachen tòn klē̂ron tē̂s diakonías taútēs.

18
Οὗτος μὲν οὖν ἐκτήσατο χωρίον ἐκ μισθοῦ τῆς ἀδικίας, καὶ πρηνὴς γενόμενος ἐλάκησεν μέσος, καὶ ἐξεχύθη πάντα τὰ σπλάγχνα αὐτοῦ.

Hoûtos mèn oûn ektḗsato chōríon ek misthoû tē̂s adikías, kaì prēnḕs genómenos elákēsen mésos, kaì exechýthē pánta tà splánchna autoû.

19
καὶ γνωστὸν ἐγένετο πᾶσι τοῖς κατοικοῦσιν ’Ιερουσαλήμ, ὥστε κληθῆναι τὸ χωρίον ἐκεῖνο τῇ [ἰδίᾳ] διαλέκτῳ αὐτῶν ’Ακελδαμάχ, τοῦτ’ ἔστιν, Χωρίον Αἵματος.

kaì gnōstòn egéneto pâsi toîs katoikoûsin ’Ierousalḗm, hṓste klēthē̂nai tò chōríon ekeîno tē̂i [idíāi] dialéktōi autō̂n ’Akeldamách, toût’ éstin, Chōríon Haímatos.

20
Γέγραπται γὰρ ἐν βίβλῳ ψαλμῶν, Γενηθήτω ἡ ἔπαυλις αὐτοῦ ἔρημος καὶ μὴ ἔστω ὁ κατοικῶν ἐν αὐτῇ, καί, Τὴν ἐπισκοπὴν αὐτοῦ λαβέτω ἕτερος.

Gégraptai gàr en bíblōi psalmō̂n, Genēthḗtō hē épaulis autoû érēmos kaì mḕ éstō ho katoikō̂n en autē̂i, kaí, Tḕn episkopḕn autoû labétō héteros.

21
δεῖ οὖν τῶν συνελθόντων ἡμῖν ἀνδρῶν ἐν παντὶ χρόνῳ ᾧ εἰσῆλθεν καὶ ἐξῆλθεν ἐφ’ ἡμᾶς ὁ κύριος ’Ιησοῦς,

deî oûn tō̂n synelthóntōn hēmîn andrō̂n en pantì chrónōi hō̂i eisē̂lthen kaì exē̂lthen eph’ hēmâs ho kýrios ’Iēsoûs,

22
ἀρξάμενος ἀπὸ τοῦ βαπτίσματος ’Ιωάννου ἕως τῆς ἡμέρας ἧς ἀνελήμφθη ἀφ’ ἡμῶν, μάρτυρα τῆς ἀναστάσεως αὐτοῦ σὺν ἡμῖν γενέσθαι ἕνα τούτων.

arxámenos apò toû baptísmatos ’Iōánnou héōs tē̂s hēméras hē̂s anelḗmphthē aph’ hēmō̂n, mártyra tē̂s anastáseōs autoû sỳn hēmîn genésthai héna toútōn.

23
καὶ ἔστησαν δύο, ’Ιωσὴφ τὸν καλούμενον Βαρσαββᾶν, ὃς ἐπεκλήθη ’Ιοῦστος, καὶ Μαθθίαν.

kaì éstēsan dýo, ’Iōsḕph tòn kaloúmenon Barsabbân, hòs epeklḗthē ’Ioûstos, kaì Maththían.

24
καὶ προσευξάμενοι εἶπαν, Σὺ κύριε, καρδιογνῶστα πάντων, ἀνάδειξον ὃν ἐξελέξω ἐκ τούτων τῶν δύο ἕνα

kaì proseuxámenoi eîpan, Sỳ kýrie, kardiognō̂sta pántōn, anádeixon hòn exeléxō ek toútōn tō̂n dýo héna

25
λαβεῖν τὸν τόπον τῆς δια- κονίας ταύτης καὶ ἀποστολῆς, ἀφ’ ἧς παρέβη ’Ιούδας πορευθῆναι εἰς τὸν τόπον τὸν ἴδιον.

labeîn tòn tópon tē̂s dia- konías taútēs kaì apostolē̂s, aph’ hē̂s parébē ’Ioúdas poreuthē̂nai eis tòn tópon tòn ídion.

26
καὶ ἔδωκαν κλήρους αὐτοῖς, καὶ ἔπεσεν ὁ κλῆρος ἐπὶ Μαθθίαν, καὶ συγκατεψηφίσθη μετὰ τῶν ἕνδεκα ἀποστόλων.

kaì édōkan klḗrous autoîs, kaì épesen ho klē̂ros epì Maththían, kaì synkatepsēphísthē metà tō̂n héndeka apostólōn.