Bibles in ancient languages
Old translations
Modern translations

Novum Testamentum Graecum Actes 6:5

New Testament
Chapter
Verses
1
’Εν δὲ ταῖς ἡμέραις ταύταις πληθυνόντων τῶν μαθητῶν ἐγένετο γογγυσμὸς τῶν ‘Ελληνιστῶν πρὸς τοὺς ‘Εβραίους, ὅτι παρεθεωροῦντο ἐν τῇ διακονίᾳ τῇ καθημερινῇ αἱ χῆραι αὐτῶν.

’En dè taîs hēmérais taútais plēthynóntōn tō̂n mathētō̂n egéneto gongysmòs tō̂n ‘Ellēnistō̂n pròs toùs ‘Ebraíous, hóti paretheōroûnto en tē̂i diakoníāi tē̂i kathēmerinē̂i hai chē̂rai autō̂n.

2
προσκαλεσάμενοι δὲ οἱ δώδεκα τὸ πλῆθος τῶν μαθητῶν εἶπαν, Οὐκ ἀρεστόν ἐστιν ἡμᾶς καταλείψαντας τὸν λόγον τοῦ θεοῦ διακονεῖν τραπέζαις·

proskalesámenoi dè hoi dṓdeka tò plē̂thos tō̂n mathētō̂n eîpan, Ouk arestón estin hēmâs kataleípsantas tòn lógon toû theoû diakoneîn trapézais:

3
ἐπισκέψασθε δέ, ἀδελφοί, ἄνδρας ἐξ ὑμῶν μαρτυρουμένους ἑπτὰ πλήρεις πνεύματος καὶ σοφίας, οὓς καταστήσομεν ἐπὶ τῆς χρείας ταύτης·

episképsasthe dé, adelphoí, ándras ex hymō̂n martyrouménous heptà plḗreis pneúmatos kaì sophías, hoùs katastḗsomen epì tē̂s chreías taútēs:

4
ἡμεῖς δὲ τῇ προσευχῇ καὶ τῇ διακονίᾳ τοῦ λόγου προσκαρτερήσομεν.

hēmeîs dè tē̂i proseuchē̂i kaì tē̂i diakoníāi toû lógou proskarterḗsomen.

5
καὶ ἤρεσεν ὁ λόγος ἐνώπιον παντὸς τοῦ πλήθους, καὶ ἐξελέξαντο Στέφανον, ἄνδρα πλήρης πίστεως καὶ πνεύματος ἁγίου, καὶ Φίλιππον καὶ Πρόχορον καὶ Νικάνορα καὶ Τίμωνα καὶ Παρμενᾶν καὶ Νικόλαον προσήλυτον ’Αντιοχέα,

kaì ḗresen ho lógos enṓpion pantòs toû plḗthous, kaì exeléxanto Stéphanon, ándra plḗrēs písteōs kaì pneúmatos hagíou, kaì Phílippon kaì Próchoron kaì Nikánora kaì Tímōna kaì Parmenân kaì Nikólaon prosḗlyton ’Antiochéa,

6
οὓς ἔστησαν ἐνώπιον τῶν ἀποστόλων, καὶ προσευξάμενοι ἐπέθηκαν αὐτοῖς τὰς χεῖρας.

hoùs éstēsan enṓpion tō̂n apostólōn, kaì proseuxámenoi epéthēkan autoîs tàs cheîras.

7
Καὶ ὁ λόγος τοῦ θεοῦ ηὔξανεν, καὶ ἐπληθύνετο ὁ ἀριθμὸς τῶν μαθητῶν ἐν ’Ιερουσαλὴμ σφόδρα, πολύς τε ὄχλος τῶν ἱερέων ὑπήκουον τῇ πίστει.

Kaì ho lógos toû theoû ēýxanen, kaì eplēthýneto ho arithmòs tō̂n mathētō̂n en ’Ierousalḕm sphódra, polýs te óchlos tō̂n hieréōn hypḗkouon tē̂i pístei.

8
Στέφανος δὲ πλήρης χάριτος καὶ δυνάμεως ἐποίει τέρατα καὶ σημεῖα μεγάλα ἐν τῷ λαῷ.

Stéphanos dè plḗrēs cháritos kaì dynámeōs epoíei térata kaì sēmeîa megála en tō̂i laō̂i.

9
ἀνέστησαν δέ τινες τῶν ἐκ τῆς συναγωγῆς τῆς λεγομένης Λιβερτίνων καὶ Κυρηναίων καὶ ’Αλεξανδρέων καὶ τῶν ἀπὸ Κιλικίας καὶ ’Ασίας συζητοῦντες τῷ Στεφάνῳ,

anéstēsan dé tines tō̂n ek tē̂s synagōgē̂s tē̂s legoménēs Libertínōn kaì Kyrēnaíōn kaì ’Alexandréōn kaì tō̂n apò Kilikías kaì ’Asías syzētoûntes tō̂i Stephánōi,

10
καὶ οὐκ ἴσχυον ἀντιστῆναι τῇ σοφίᾳ καὶ τῷ πνεύματι ᾧ ἐλάλει.

kaì ouk íschyon antistē̂nai tē̂i sophíāi kaì tō̂i pneúmati hō̂i elálei.

11
τότε ὑπέβαλον ἄνδρας λέγοντας ὅτι ’Ακηκόαμεν αὐτοῦ λαλοῦντος ῥήματα βλάσφημα εἰς Μωϋσῆν καὶ τὸν θεόν·

tóte hypébalon ándras légontas hóti ’Akēkóamen autoû laloûntos rhḗmata blásphēma eis Mōÿsē̂n kaì tòn theón:

12
συνεκίνησάν τε τὸν λαὸν καὶ τοὺς πρεσβυτέρους καὶ τοὺς γραμματεῖς, καὶ ἐπιστάντες συνήρπασαν αὐτὸν καὶ ἤγαγον εἰς τὸ συνέδριον,

synekínēsán te tòn laòn kaì toùs presbytérous kaì toùs grammateîs, kaì epistántes synḗrpasan autòn kaì ḗgagon eis tò synédrion,

13
ἔστησάν τε μάρτυρας ψευδεῖς λέγοντας, ‘Ο ἄνθρωπος οὗτος οὐ παύεται λαλῶν ῥήματα κατὰ τοῦ τόπου τοῦ ἁγίου [τούτου] καὶ τοῦ νόμου·

éstēsán te mártyras pseudeîs légontas, ‘O ánthrōpos hoûtos ou paúetai lalō̂n rhḗmata katà toû tópou toû hagíou [toútou] kaì toû nómou:

14
ἀκηκόαμεν γὰρ αὐτοῦ λέγοντος ὅτι ’Ιησοῦς ὁ Ναζωραῖος οὗτος καταλύσει τὸν τόπον τοῦτον καὶ ἀλλάξει τὰ ἔθη ἃ παρέδωκεν ἡμῖν Μωϋσῆς.

akēkóamen gàr autoû légontos hóti ’Iēsoûs ho Nazōraîos hoûtos katalýsei tòn tópon toûton kaì alláxei tà éthē hà parédōken hēmîn Mōÿsē̂s.

15
καὶ ἀτενίσαντες εἰς αὐτὸν πάντες οἱ καθεζόμενοι ἐν τῷ συνεδρίῳ εἶδον τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ὡσεὶ πρόσωπον ἀγγέλου.

kaì atenísantes eis autòn pántes hoi kathezómenoi en tō̂i synedríōi eîdon tò prósōpon autoû hōseì prósōpon angélou.